Tolna Megyei Népújság, 1987. január (37. évfolyam, 1-26. szám)
1987-01-07 / 5. szám
1987. január 7. NÉPÚJSÁG 5 A mezőgazdasági szövetkezetek és az érdekvédelem Az elmúlt év decemberében tartották V. kongresszusukat a mezőgazdasági szövetkezetek. Az érdekvédelemről a Mezőgazdasági Szövetkezetek Tolna Megyei Szövetségének titkárával, Barsi Mihállyal beszélgettünk. Mindenekelőtt arra voltunk kiváncsiak: a kongresszust követően válto?ott-e, és miben a Teszöv érdekképviseleti munkája.- A kongresszust követően a tevékenységi kör bővülése, a gazdasági érdekek reális képviselete szükségessé teszi, hogy a szövetség a szakmai bizottságok működtetésével mélyrehatóbban elemezze egy-egy gazdasági terület - ál- láttenyésztés, növénytermesztés, zöldség- és gyümölcstermesztés, kereskedelmi tevékenység, gazdasági együttműködés, stb. - sajátos érdekeit és erősítse javaslataik megalapozottságát. A jelenlegi szervezeti keretek erre a korszerűsítésre alkalmasak. A szövetség erősíti a szövetkezetek vezetőinek, tagjainak érdeklődését az önképzés és a továbbképzés iránt, szervezi és összefogja annak gyakorlati megvalósítását. Nagyon lényegesnek tartjuk a tagok személyes érdekével való fokozottabb törődést, ezért szorgalmazzuk a döntőbizottságok szakmai ismereteinek gyarapítását, valamint - ahol ahhoz a feltételek megvannak - a jogsegélyszolgálat szélesítését. Az eddigieknél jobban kell segíteni a szövetkezetek törvényes és alapszabályszerű működését. Az ellenőrzési iroda a szövetkezeti belső ellenőrzés részeként végzi ezután is munkáját. A szigorodó gazdasági szabályozók, a bonyolult tevékenységi kör indokolja, hogy a jövőben nagyobb felelősséggel, megalapozottan segítsék a gazdálkodási hiányosságok felszámolását a gyakran változó szabályozórendszerben történő -eligazodást, a vagyonvédelem szilárdítását- Megkérdezik-e a szövetkezetek tagjait, vezetőségét, vezetőit mielőtt fontos kérdésekben határoznak, illetve a véleményüket kérik? Barsi Mihály, a Teszöv titkára- A kérdés megválaszolásánál abból kell kiindulni, hogy a szövetség legfontosabb funkciója a termelőszövetkezetek érdekvédelme. így nyilvánvaló, hogy a koncepciók, az állásfoglalások kialakításánál, de konkrét esetekben a döntések meghozatalánál is, ismernünk kell a szövetkezetek véleményét. Ennek megfelelően alakítottuk ki - már eleve - a szövetség szervezeti rendszerét. Azt hiszem, hogy a jelenlegi modellek között ez az egyik, amely a legdemokratikusabb működést lehetővé teszi. Köztudott, hogy legfelsőbb szervünk a küldöttközgyűlés, amely a szövetkezetek gazdasági, társadalompolitikai életével, továbbá a más szervekkel való kapcsolataink területén a fő feladatokat meghatározza. Itt valamennyi szövetkezetét két küldött képviseli, akik ezen a fórumon elmondhatják, és el is mondják véleményüket és végső soron ők fogadják el a határozatokat. A kéthavonta ülésező elnökség - amelynek tagjait 14 közös gazdaságból választották meg - a küldöttközgyűlésen meghatározott célkitűzéseknek megfelelően tevékenykedik, foglal állást egy-egy részterületen. A két testület munkáját 5 bizottság segíti.- Az MSZMP KB december 28-i ülése a műszaki fejlődés gyorsításával foglalkozott. Milyen ma a megye mezőgazda- sági szövetkezeteinek műszaki háttere, milyen ellátásra lehet számítani, illetve a gépek, berendezések'felújításához adottak-e a szükséges feltételek?- A termelés növekedésének egyre nagyobb gátjává válik az állóeszköz-állomány fizikai és erkölcsi kopása. Ezt a folyamatot jellemzi, hogy a nettó állóeszköz-állomány értékének növekedési üteme az 1976-85-ös időszakban 3,21 százalék, ugyanakkor a tárgyévi értékcsökkenésé 4,69 százalék. A két növekedési ütemkülönbség az elhasználódottság fokozódását bizonyítja. Különösen nagy a lemaradás a gép-, berendezés és a járműcsoportoknál. Az 1970-es évek végétől az 1983-ig terjedő időszak sikereit a meglévő biológiai alapok mellett a viszonylag korszerű technikai eszközök eredményezték. Az 1985. és 1986-ban is tapasztalható visszaesést, a kedvezőtlen időjárási viszonyok mellett, a kevésbé fejlődő műszaki háttér okozta. Jellemző erre a folyamatra, hogy 1985-ben a gazdaságoknak több mint egyharmada alacsonyabb nettó állóeszköz-állománnyal rendelkezett, mint 1980-ban. A következő időszakban a továbblépés fontos kérdése, hogy abban az esetben, ha az ellátás oldaláról biztosítottak is a megfelelő eszközök, a gazdaságok rendelkeznek-e a beszerzésükhöz szükséges forrásokkal. Jelenleg a termelőszövetkezetek többségénél adottak azok a feltételek, amelyek lehetővé teszik az eszközök javítását felújítását. A javítás, felújítás, vagy a beszerzés alternatívái gazdaságonként eltérő megoldást jelentenek a műszaki fejlesztés terén. Fejlesztés után a Spirálnál „A kisszövetkezetek tapasztalatai kedvezőek” A valamikor építőtevékenységet folytató és erről ismert gyönki szövetkezet pár évtizeddel ezelőtt átalakult vegyesipari szövetkezetté és felvette a Spirál nevet. Az elmúlt év végére ismét lezárult egy fontos fejlesztési szakasz. Időközben a szövetkezet kisszövetkezetté alakult át, ami többek között azt jelenti, hogy nem nyereségadót, hanem a jövedelem után jövedelemadót fizetnek. Az 1982 szeptemberében megtartott közgyűlésen a tagság arról döntött, hogy tizenkétmillió forintos nagyságrendben és elsősorban a gépi rekonstrukció keretén belül fejleszteni kell a faipari marószerszámgyártó és -javító tevékenységet. Az elöregedő épületeket is fel kellett újítani. Kölcsönt vettek hát fel, s így a fejlesztés 1985 végére befejeződött. Vállalták, hogy a faipari szerszámok termelése területén az addigi értékesítést megháromszorozva, tizenkétmillió forintra növelik, s ezt a termelési értéket az elkövetkező években is hozzák. Fejlesztés után fejlesztés A beruházás és a fejlesztés befejezte után közel egy év telt el. Az eltelt időszakról, a kisszövetkezet elnöke, Balázs István adott tájékoztatást.- Fél éve, hogy kisszövetkezetté alakultunk. Hogy miért? Mert számunkra ez jóval kedvezőbb forma, a létszámunk kicsi és így könnyebben tudunk termelni és fejleszteni. Na, de térjünk vissza ’86 elejére! Mindjárt az év elején egy érdekes jelenséggel találkoztunk. A korábbi éveknek megfelelően a nagykereskedelmi vállalatokon keresztül értékesítettük termékeinket, pontosabban a Gép- és Szerszámértékesítő Vállalaton keresztül. Nos, 1986 első félévére egyáltalán nem kaptunk szerszámmegrendeléseket. Ez igen nagy gondot okozott nekünk, Az oldalt írták: D. Varga Márta, Rostás Ilona, Szabó Sándor és Szekér József. mivel szövetkezetünk termelésének 80 százalékát e nagykereskedelmi vállalaton keresztül értékesítette, a maradék 20 százalékot az egyéni megrendelések tették ki.- Merre tovább? Rugalmas megoldásokat kerestünk, s így kapacitásunkat az egyéni megrendelésekre kötöttük le. Mindenekelőtt meg kellett keresni a vevőket. Ebben a „feladott lecke” és a kisszövetkezeti forma is sokat segített. A kedvezőbb formával jobban igazodhatunk a szabályzókhoz és a piaci igényekhez is. A sok fafeldolgozó üzemmel közvetlen kapcsolatot teremtettünk. A második félévben már annyi volt a megrendelés, hogy szinte csak folyamatos túlórában tudtuk legyártani a kívánt szerszámokat. Éppen ezért a szövetkezet vezetősége arra az álláspontra jutott, hogy a következő ötéves tervben a faipari szerszámok gyártása területén újabb fejlesztést indítson el. A közeljövőben a szövetkezet a nagykereskedelmi vállalatokkal párhuzamosan vállalkozik a szerszámok közvetlen értékesítésére is. A legkeresettebb szerszámokból állandó készletet tartunk fenn, s majd egy saját boltban kívánjuk árusítani. Megy a csiga vándorútra... Pontosabban megy a csigalépcső vándorútra, még pontosabban megy a simon- tornyai csigalépcső Gyönkre. - De nem csigalassúsággal - teszi hozzá a szövetkezet elnöke, - hanem mert új lehetőségeket kerestünk. A zsöllyeszékek iránt csökkent a kereslet az utóbbi időben, annak ellenére, hogy több új típust kísérleteztünk ki és gyártottunk le. Faipari kapacitásunknak az 50 százalékát teszi ki a zsöllyeszékek készítése. Lépnünk kellett tehát itt is. Egyedi megrendelések alapján nagy sikerrel gyártjuk a szövőszékeket. A Simovill-tól megvettük a csigalépcső gyártásának a jogát és tavaly az őszi BNV-n már be is mutattuk az új csigalépcsőnket. További fejlesztési elképzeléseink is vannak ezzel a termékkel. Eddig szép számmal kaptunk megrendeléseket.- Mi azt tarjuk, hogy nem elég egy terméket legyártani, hanem sok esetben érdemes követni az útját a vevőig. Ezért bevezettük és vállaltuk a lépcsők helyszíni ösz- szeszerelését is. A kisszövetkezet tapasztalatai kedvezőek. Igaz, az elmúlt év elején 20 százalékkal csökkentették a létszámot, viszont hár- mincmillió forintos összértékesítést értek el és növelni tudták a nyereségüket is. A lakosság szolgálatában - ha nehézségekkel is A kisiparosok decemberben megtartott IX. országos küldöttgyűlése óta a kisiparosok érdekében egy új szervezet is munkálkodik. A felügyelő bizottság feladata az országos központ munkájának ellenőrzése, az alapszabályzatban foglaltak, a jogszabályok és a testületi határozatok betartása feletti őrködés lesz. Elősegíti a megyei ellenőrzőbizottságok munkáját, ügyel arra, hogy az „alulról” jövő javaslatok, bírálatok ne kallódhassanak el. E sokrétű tevékenységgel megbízott szervezet Tolna megyei tagjával, Hradek Károly szekszárdi órásmesterrel beszélgettünk az új feladatairól, a megoldásra váró gondokról.- A felügyelő bizottságra - tagjaira is - nehéz, sokrétű feladat vár. Azon kell lenni, hogy minden szinten előrevivő munka folyjon, mert bőven akad tennivaló. A főfoglalkozású iparosok száma és aránya annyira lecsökkent, hogy az már veszélyezteti a szolgáltatások szükséges mértékét és minőségét. A jelenlegi szabályozók ugyanis gyakran nem ösztönöznek iparjogosítvány váltására. Néhány probléma csak a sok közül:- A műhely építéséhez vagy béreléséhez, felszereléséhez szükséges komoly tőke kötvénybe fektetve, munka nélkül is hozhat annyit tulajdonosának, mintha kisiparosként ezt a tőkét egész éven át működteti. Szükséges lenne, hogy a jogszabályok ismerjék el a tőkehozadéknak az adóalapból történő levonását.- A társadalombiztosítási kötelezettség esetenként olyan magas, hogy jobban megéri csak kiegészítő tevékenységként űzni az ipart, viszont így a kapacitás érthetően sókkal kisebb.- A kistelepülésen dolgozó kisiparost - amellett, hogy a korábbi kedvezmények megszűntek - az is sújtja, hogy bevallott szerény jövedelmét az adóhatóság legtöbbször többre becsüli, és aszerint adóztatja. Ez a falvak elhagyására, a háztáji gazdálkodással való felhagyásra ösztönöz, hogy városba költözve immár valóban magasabb jövedelemre tegyen szert, a falusi ellátást tovább rontva.- A taxisokat sújtja például az a rendelet, amelyik tiltja a hat évnél idősebb autóval a fuvarozást. Nem titok pedig, hogy egy hatéves autó műszaki állapota - a karbantartás vagy éppen p márka függvényében - meghaladhatja egy újét is. Köztudott pedig az is, hogy a Volán-buszok jó része is nullára van leírva. „Végállomás-települések” Villáminterjú Schwarcz Márton áfész-elnökkel Egy település, legyen az éppen nagyváros, vagy kis falu, joggal várja el, hogy a mai kor követelményeinek megfelelő színvonalon lássa el a kereskedelem. Mindez azonban ma még nem ennyire egyértelmű, mert a kistelepüléseken adódnak ellátási gondok. Schwarcz Márton, a Bonyhád és Vidéke Általános Fogyasztási és Értékesítő Szövetkezet elnöke a közelmúltban részt vett a szövetkezetek kongresz- szusán, majd egy kerekasztal-beszélgetés formájában nyilatkozott a Szövetkezet című lap munkatársának, igen fontos kérdésekről. Szavainak súlyát bizonyítja, hogy a Heti Világgazdaság is részleteket közölt belőle, de naponta igazolják szavainak helyességét a kistelepülések lakói is. Néhány kérdésre választ kértünktő- le.- Van Önnek egy kifejezetten érdekes és találó elnevezése az elzárt falvakról.- Igen, ezeket én csak úgy hívom, hogy „végállomás-települések”. Innen nem lehet már elutazni, ide csak megérkezni lehet. A mi szövetkezetünk speciális helyzetéből adódik, hogy ellátási körzetünkben 24 település közül 20 kistelepülés. Mi igyekeztünk egy programmal segíteni ezeken, de még elég soka tennivalónke téren.- Mire jutottak a hároméves rekonstrukciós program kapcsán?- Tulajdonképpen 1981-ben kezdődött ez a dolog, amikor néhányan nagyon hittünk ebben a kezdeményezésben. Az első évet a hűtőkapacitás bővítésére szántuk, ami annyit jelentett, hogy a legkisebb település üzletei is megfelelő hűtővel legyenek ellátva, így 1984-ben huszonöt 200, illetve 300 literes mélyhűtőt vásároltunk, valamint hat 220 literes palackhűtőt adtunk a vendéglőkbe. Ez évben jutott még a vendéglői berendezések javítására és cseréjére is pénz. A következő évben korszerű, digitális kijelzős pénztárgépeket vásároltunk, összesen hetet. Az építkezések, átalakítások esztendeje is ez egyben, az aparhanti 26-os boltot, 2,5 millió forintért teljesen felújítottuk. Tavaly a hanti 27-es bolt került sorra, és a 7-es italbolt 2 millióért. Renováltuk a majosi boltot, új berendezéssel láttuk el, igaz, azt Mórágy is kapott, na és Aparhanton is mindkét üzlet. Kismányok, Váralja felújítás, Cikó bővítés, belső átalakítással, Tabód, Börzsöny, Nagyvejke, Závod, Bátaapáti - mindenütt a bolt és italbolt is fel lett újítva. Előregyártott elemekből építhető raktárakat is vettünk, szám szerint 15-öt.- A lista valóban szép, adódott még ezenkívül is valami, ami a kistelepüléseket segítette?- Igen a Belkereskedelmi Minisztérium által kiírt technikai pályázatot elnyerve hat tejhűtő állványt tudtunk beszerezni 50 százalékos támogatással, melyek szintén 6 kistelepülésre kerültek. A törpevízmű és szennyvízrendszerekhez is hozzájárultunk 2,5 millió forinttal.- Ön azt mondta, hogy tisztázni kellene mi a vállalati-szövetkezeti kötelezettség, és a kistelepüléseket nem lehet csupán az áfészek nyakába varrni.- Igen, azt vallom, hogy a gazdasági hátteret a szakembereknek kell megteremteniük, nem a testületeknek, mert azzal nem változik semmj, hogyha a testületek száma, vagy hatásköre nő vagy csökken. A gazdaságosság és a demokrácia különválaszthatatlan fogalmak.- Önök mégis sokat tesznek mindennek a helyzetnek a javításáért.- A végállomás-településen élő boltos is árulna mindent, mégsem hasonlítható össze a forgalma mondjuk a bonyhádi városi forgalommal. A népgazdaság nyereséget vár el tőlünk, viszont ezeken a kistelepüléseken nem egyértelműen a nyereségérdekeltség miatt dolgozik az áfész. Miért nem akar a maszek ott üzletet nyitni? Mert nem nyereséges. Hát a mi pénzünk sem térül meg így, mégis befektetünk. Akkor a szabályozórendszer jó így, ahogy van? Egyesek könnyen jutnak nyereséghez, mások meg megfeszülhetnek.- Kongresszus után változik valami?- Alapjaiban nem szabad semminek sem változnia, ugyanazt az utat járjuk, csak nem ugyanúgy. Nem csupán nyilatkozni kell, hanem keményebben dolgozni is. Persze hinni kell abban, amit csinálunk, mert ha nem hiszünk benne, akkor hogyan várjuk el ugyanezt mástól, az áfész tagjaitól?!- Emberi tényezők?- Ha valaki valamilyen hibát követ el, nem kell mindjárt kiebrudalni, együt kell megpróbálni kijavítani azt. Ne bizottságosdit játsszunk, legyen mindennek felelős szervezője. Az emberségre mindenütt számítani kell, és felelősen, emberi módon kell jól dolgozni. Az elmúlt év utolsó negyede a szövetkezeti kongresszusok jegyében telt. Október 10-11-én tartották IX. kongresszusukat az ipari szövetkezetek, november 14-15-én a fogyasztási szövetkezetek, december 12-13- án pedig a mezőgazdasági szövetkezetek. Ebben az időszakban ült össze a kisiparosok IX. országos küldöttgyűlése is. Fortsner típusú fúrókat esztergálnak
