Tolna Megyei Népújság, 1987. január (37. évfolyam, 1-26. szám)

1987-01-05 / 3. szám

1987. január 5. Alkotói díjasaink (10) Sebestyén Áriám néprajzkutató Több mint öt éve, 1981 au­gusztusában kapta az Alkotói díjat A bukovinai andrásfalvi szé­kelyek élete és története Madé- falvától napjain­kig, a Bukovinai andrásfalvi szé­kely népdalok, a Gazdálkodás a bukovinai And- rásfalván című könyveiért, vala­mint három Bu­kovinai székely népmesék című gyűjteményéért. Azóta megjelent a negyedik mese­kötet is, s újabb könyvének kéz­irata is készen van már, amely Fogadj- isten, Istensegíts, Fladikfalva és József- falva történetét írja le. Mindemellett ő Kakasd kántora, és a helyi székely népi együttes vezetője is. Hatvanhat éves ko­ra, s mostanában rakoncátlankodó egészsége ellenére ma is terveket sző, dolgozik. Szinte kérdeznem sem kell, szí­vesen mesél arról, mikor kezdett a me­sék, dalok, hagyományok lejegyzésével foglalkozni.- Már gyermekkoromban, Bukoviná­ban gyűjtögettem a felnőttektől hallott dalokat, sőt, 1936-ban (15 évesen) már magam is írtam búcsúztató éneket. Ké­sőbb is nyitva volt a fülem minden dal­lamra, s amikor 1960-ban megalakult itt Kakasdon a téesz, a kántorkodás mellett ott is dolgoztam, s ostromoltam az embe­reket, hogy énekeljenek. Egy ilyen alka­lommal történt az az eset is, amikor egy csodálatos székely balladát - papír hiá­nyában - a kapám nyelére kottáztam le a napraforgóföldön. Aztán tizenhárom évig az itteni takarékszövetkezet ügyvezetője voltam, de a gyűjtést akkor sem hagytam abba.- Nem, iskolában nem tanultam én ze­nét. Saját magamat képeztem egy Egri ének káté című könyvecskéből, amiben a zeneelmélet minden csínja-bínja ben­ne van. Még most is őrzöm. Később pe­dig Kiss Lajostól és Kaszás Istvántól les­tem el, hogyan kell kottázni. Ma már négy szólamban is tu­dok játszani; van egy hegedűm, meg egy rossz harmóniumom, azokat „bűvö­löm”, az énekeket pedig magneto­fonra gyűjtöm.- A mesegyűj­tés később kez­dődött. Hadifog­ságból jöttünk hazafelé, Madé- falván megállt a vonatunk, s a kis pihenőt kihasz­nálva sétálni in­dultam. Összeis­merkedtem egy öreg bácsival, aki megmutatta a te­metőben a szé­kely emlékművet. Akkor érlelődött meg bennem a gon­dolat, hogy le kellene jegyezni a népünk történetét. Meg is született 1965-ben az első pályamunkám, azóta pedig sor­ban a többi.- Rengeteg munkával jár ez, mindenkit felkereseni, amit elmond, a magnóról le­jegyezni, rendszerezni, de megéri. És sietnem is kell vele nagyon, hiszen szinte az „utolsó pillanatok” ezek, amikor még megmenthetem ezeket a kincseket. A régi öregek meghalnak, s magukkal vi­szik az emlékeiket...- Hogy milyen terveim vannak? A Ma- défalvi veszedelem 225. évfordulójára, 1989-re szeretném a négy bukovinai székely falu történetét egy kötetben megjelentetni, melynek kézirata a tavalyi néprajzi pályázaton kiemelt első díjat ka­pott. írtam egy történelmi műsort Madé- falvától napjainkig címmel, amit az izmé- nyi együttes után az „enyémeknek”, a ka- kasdiaknak is meg akarok tanítani. Báta- székre is el kell még mennem, hogy meg­tanuljak, s aztán itthon megtanítsak egy verbunkot. Meg akarom még írni Kakasd község történetét, s aztán majd meglát­juk... A baj az, hogy kevés a fiatal, aki át­venné a stafétabotot, pedig a hagyomá­nyokat ápolni kell, különben kihalnak.- S hogy mi adja ehhez az erőt? Egy­szerű a válaszom: nem tudok tétlenül él­ni. esi - gk Üj baromfiexportőr a Hungavis Január elsejével megkezdte tevékeny­ségét a Baromfi Külkereskedelmi Közös Vállalat, a Hungavis, amely januárban 20 ezer tonna baromfihúst exportál. Arra számítanak, hogy már a gazdálkodás el­ső évében 5-6 százalékkal több barom­fiipari terméket juttatnak el a külpiacra, mint amennyi a baromfiágazat 1986. évi exportja volt. A közös vállalat, amelyet 18 baromfi- és egy tojásfeldolgozó üzem alapított, évente 220-240 ezer tonna baromfiter­méket értékesít külföldön. A konvertibilis elszámolású piacokon - Nyugat-Euró- pában, a Közel-Keleten és Dél-Ameriká- ban - 1987-ben 100 ezer tonna baromfi­húst és feldolgozott árut, továbbá ezer tonna libamájat, s mintegy 2500 tonna tollat szándékoznak eladni. Tervezik, hogy exportálnak Angliába, a Skandi- náv-államokba és Japánba is. A szocia­lista országokba az idén mintegy 130 ezer tonna baromfiterméket küldenek; ennek kilenctizedét a Szovjetunió vásá­rolja meg, ám jelentős tételeket küldenek Kubába, az NDK-ba és Romániába is. A Hungavis tervei közt szerepel, hogy a termelő vállalatokat nagyobb mértékben bevonja a külkereskedelmi üzletek elő­készítésébe. Az üzemek képviselői is Szám ítástech n i kai Új elvek, új alkalmazások és új embe­rek a számítástechnikában címmel ifjú­sági számítástechnikai konferenciát ren­deznek április 10-12. között Kecskemé­ten. A Kalmár Lászlóról elnevezett ta­nácskozásra egyetemi, főiskolai hallga­tók, illetőleg tanulmányaikat tíz éven be­lül befejezett, a szakterületen dolgozó fiatalok jelentkezését várják. A konferen­cia rendezői előnyben részesítik azokat, akik előadás keretében bemutatják saját, illetve közösségük eredményeit. Az átla­gosan 20 perces előadások a nem Neu­részt vesznek majd az üzleti tárgyaláso­kon, ami természetesen a termelő válla­latok szakembereitől is bizonyos keres­kedelmi felkészültséget követel meg. En­nek megszervezésében a külkereske­delmi vállalat szükség szerint támogatja őket. A vállalat az eddigieknél is jobb minő­ségű, versenyképesebb áruk előállításá­ra ösztönzi a baromfifeldolgozó üzeme­ket; ebben maga is segíti partnereit. A fel­dolgozó üzemi gépek jelenleg nehezen beszerezhető alkatrészeit és kisebb részegységeit például importálja, illetve lízingügylet keretében biztosítja számuk­ra. A baromfi-vágóhidak soron követke­ző rekonstrukciójához gépek, gépsorok behozatalát tervezik. A tartósabb piaci kapcsolatok kiépítése érdekében koo­perációs szerződések kötését szorgal­mazza a Hungavis a külföldi vásárlók és a hazai üzemek között. A Hungavis fővárosi székhellyel műkö­dik, a Külkereskedelmi Minisztérium fel­ügyelete alatt. A közös vállalat igazgató tanácsának elnökévé Sztupa Lajost, a Sárvári Baromfifeldolgozó Vállalat igaz­gatóját, vezérigazgatóvá Jásdi Istvánt vá­lasztották. ifjúsági konferencia mann-elvű számítógép-architektúrák, az osztott intelligenciájú rendszerek mérés- technikai, távközlési alkalmazásai, irodai és postai automatizálás, a számítástech­nika a nyomdászatban, és a robottechni­ka témakörét ölelhetik fel. A konferenciára beküldött dolgozatok kötetben is megjelennek. Az előadásokat január 20-ig a Neumann János Számítógéptudományi Társaság címére kell beküldeni (feltün­tetve: Kalmár László Konferencia), 1368 Budapest, 5. Pf.: 240. ™ÉPÜJSÁG 3 A Tolna Megyei Rendőr-főkapitányság igazgatásrendészeti osztályának veze­tőjét, dr. Józsa Csaba rendőr őrnagyot kérdezzük, hogy mi tartozik munkájuk­hoz.- Tevékenységi körünk a lakosság legszélesebb rétegeivel áll kapcsolat­ban, évente mintegy ötvenezer ember fordul meg a megye kapitányságainak igazgatásrendészeti osztályain.- Mi foglalkozunk a személyi igazolvá­nyok kiadásával és cseréjével, útlevelek, kiutazási engedélyek kiadásával. Enge­délyünk szükséges például a lőfegyve­rek tartásához. Lőfegyver alatt a vadász- fegyverekre gondolok, hiszen köztudott, hogy önvédelmi fegyvert magánszemély nem tarthat.- Mint megyei osztálynak kifejezett el­ső fokú hatáskörünk például a nem szo­cialista országokba történő kiutazások engedélyezése, az előbb már említett go­lyós lőfegyverekre vonatkozó eljárás, va­lamint a külföldiekkel kapcsolatos ügyin­tézés. Másodfokként elbíráljuk azokat a fellebbezéseket, amelyek a városi rend­őrkapitányságokon lefolytatott szabály­sértési ügyekben keletkeztek, és a kiuta­zási engedélyekkel kapcsolatban felme­rült fellebbezéseket.- Rendészeti feladatként mi ellenőriz­zük például a paksi atomerőművet, ellát­juk az egyesületek felügyeletét, és elbí­ráljuk a rendőrségi kényszerintézkedé­sekre vonatkozó panaszokat. Ez utóbbi­nál például a rendőri felügyelet alá helye­zettek vélt vagy valós panaszait, fellebbe­zéseit értem. A városi rendőrkapitánysá­goknak természetesen bármely konkrét ügy kapcsán segítséget, azonkívül irány- mutatást, szakmai tanácsot adunk. Útlevelek, igazolványok- A munka mennyisége nem csekély, a kiadott útlevelek száma tavaly közel 10 ezer 500 volt. A „csúcsidőben”, áprilistól szeptemberig volt olyan időszak a nyá­ron, amikor kétezer darabot kellett gyor­san elintézni.- Elég nagy a leterheltség az útlevelek mellett a személyi igazolványok intézé­sénél is. Közel 15 ezret adtunk ki tavaly, ezek természetesen a városi kapitánysá­gokon intéződnek. Arra törekszünk - eh­hez persze az iskolák közreműködése is szükséges -, hogy az első személyi iga­zolványok kiadása ünnepélyes keretek között folyjon. A lejárt és az elvesztett személyi igazolványokkal kapcsolatos ügyintézés során lemérhető, hogy bizony eléggé fegyelmezetlenek, gondatlanok e tekintetben az állampolgárok. Sokszor elfelejtik, hogy az elvesztett vagy ellopott igazolvány visszaélésekre adhat alkal­mat. Ha valaki észreveszi, hogy eltűnt ez a fontos dokumentum, azonnal jelezze a lakóhelye szerint illetékes rendőrkapi­tányságon. Ott kap majd egy ideiglenes okiratot, ami azonban csak az elveszett dokumentum pótlásáig érvényes. Azt sem szabad elfelejteni, hogyha az iga­zolvány elvesztése felróható a tulajdo­nosnak - például hanyagul kezelte, nem biztonságos helyen tartotta -, helyszíni bírság kiszabására is sor kerülhet.- Az igazolvány érvényességének le­jártát sem kísérik mindig figyelemmel. Minden évben kimegyünk nagyközsé­gekbe, társközségekbe, hogy helyben elintézhessék az igazolvány-hosszabbí­tást, vagy cserét a lakosok. Sajnos, keve­sen élnek ezzel a lehetőséggel. Szabálysértések- Háromezer-ötszáz körül van azok­nak a személyeknek a száma, akikkel szemben eljárást folytatnak évente az öt rendőrkapitányságon. A szabálysértése­ket szigorúan bíráljuk el, főként az ittas vezetőkkel szemben járunkel keményen. Ezekben az esetekben mind bírsággal, mind a jogosítvány bevonásával élhe­tünk. Sok a fellebbezés ezekben az ügyekben, de kevés a méltánylandó kö­rülmény. Változatos azoknak a dolgok­nak a repertoárja, amire az ittas vezető hivatkozik, a beteg nagynénitől kezdve egészen képtelen dolgokig.- Konkretizálva szabálysértési mun­kánkat, hozzánk tartoznak a kiemelt köz­lekedési szabálysértések (ezeket jog­szabály külön megjelöli), a garázdaság, verekedés, botrányos részegség, tehát a közrendet, közbiztonságot veszélyez­tető cselekedetek. Ezekben a helyileg il­letékes kapitányság jár el, mi pedig má­sodfokként foglalkozunk vele.- Szabálysértési tevékenységünkről még annyit, hogy Tolna megye az egy fő­re jutó szabálysértési bírság összegében az elsők között van az országban. Ez azt mutatja, hogy mi komolyan vesszük eze­ket az ügyeket, főként a további bűncse­lekmények megelőzése céljából. Kiemel­kedő a közlekedési szabálysértésekre kirótt összeg, a jogosítványok bevonásá­nak időtartama pedig átlagosan egyre in­kább hat hónap feletti. Idegenrendészet- Azt hiszem, erről tudnak legkeveseb­bet az emberek. Alapvetően meghatá­rozza feladatainkat, hogy a nem szocia­lista államok polgárainak kötelező beje­lentkeznie a helyileg illetékes rendőrka­pitányságokon. Ezt megtenni elsősorban a szálloda, a szállásadó feladata.- A szocialista országok állampolgárai­nak is van bejelentési kötelezettségük, de csak akkor, ha már hamrinc napot eltöltöt- tek hazánkban. Ekkor meg kell hosszabbí­tani az itt-tartózkodási engedélyt. Sajnos, előfordul, hogy visszaélnek ezzel.- Ha valaki hosszabb ideig itt akar ma­radni, akkor vizsgáljuk, hogy megvan-e a megfelelő anyagi fedezete, van-e ele­gendő pénze, vagy valaki vállalja-e az el­tartását. Az idegenrendészet másik olda­la a letelepedett külföldi személyekkel kapcsolatos. Ha valaki évek óta itt él, ma­gyar nyelvű igazolványt állítunk ki neki, amely sokban hasonlít a mi személyi alapokmányunkhoz.- Mi járunk el a külföldiek által elköve­tett szabálysértésekben. Ezeket a tartóz­kodási engedély megvonásával, kiutasí­tással „honorálhatjuk”. Itt zaljik a Ma­gyarországra letelepedni kívánók ügyei­nek intézése is. Elég nagy erre az igény, főleg Romániából. Igen körültekintően kell vizsgálni, biztosított-e az illető vagy il­letők megélhetése. A legkevesebb gond a magyar állampolgárral kötendő házas­ságok esetében van. A letelepedési ügyekben egyébként nekünk csak elő­készítő szerepünk van, a döntés joga a belügyminiszteré.- Azt hiszem, sikerült felvázolni, milyen sokrétű feladatot kell ellátnunk. Igyek­szünk gyorsan és körültekintően dolgoz­ni, hiszen ennek az osztálynak a munkája alapján az egész rendőrségről alakíta­nak véleményt az emberek. Az igyekeze­tünket talán kellőképpen igazolja az a tény, hogy a legnagyobb „útlevélcsúcs” idején is sikerült tartanunk a hamincna- pos határidőt. WENTER MARIANN Fotó: CZAKÓ SÁNDOR A nem szocialista országokba szóló útlevelek a megyei rendőr-főkapitányságon készülnek Agrotek-tervek 1987-re Új kezdeményezésekkel segíti a mezőgaz­dasági üzemek biztonságosabb gép-és alkat­részellátását 1987-ben az Agrotek, a Mező- gazdasági Termelőeszköz Kereskedelmi Vál­lalat. A szocialista országok gépgyártó vállala­taival tovább erősítette kapcsolatait. NDK-beli partnereivel garanciális vevőszolgálati szer­ződést kötött, amelynek értelmében a gyár­tók a tőlük vásárolt mezőgazdasági gépek fő­darabjaira is - átlagban hat hónap - garanciát biztosítanak. Lényegében az ez időn belül meghibásodott motorok, adapterek, hidrauli­kus elemek javítási költségeit - szemben az eddigi gyakorlattal - a gyártók átvállalják. A vállalat csehszlovák partnereivel is megálla­podott, hogy a tőlük vásárolt Zetor traktorok tönkrement motorjait, és az UNHZ-705 típusú rakodógép vezérlőtömbjét visszaveszik, fel­újítják és rövid határidőn belül ismét a felhasz­náló rendelkezésére bocsátják. Ezáltal nem­csak felgyorsul a gépek korábban gyakran akadozó alkatrészellátása, hanem egyúttal ol­csóbban - általában az új ár 60-70 százalé­káért - felújított fődarabokhoz juthatnak az ál­lami gazdaságok, tsz-ek. Mezőtúron létre­hozzák a kisebb teljesítményű csehszlovák gyártmányú traktorok márkaszervizét. Itt ere­deti alkatrészekkel, jól felszerelt műhelyben, magas technikai színvonalon gyorsan elvég­zik majd a javítást, s így csökken a kényszer­állás ideje. Tovább javul 1987-ben a Szovjetunióból vásárolt gépek, traktorok műszaki kiszolgálá­sa is; ehhez külön műhelyt létesítenek a Szov­jetunió Budapesti Műszaki Központjának tele­pén. Itt a szovjet gyártmányú gépekhez kellő mennyiségű alkatrész áll rendelkezésre, s diagnosztikai vizsgálatokra is felkészültek. Mindez jelentősen lerövidíti a gépek álláside­jét, s a nyári mezőgazdasági munkák idején műszaki akadályok kevésbé lassítják majd a betakarítást. Az Agrotek szeretné folytatni a jól be­vált gépkölcsönzést is. Azok a mezőgazdasági üzemek, amelyeknek nincs anyagi lehetősé­gük drága, új gépek vásárlására, bérbe vehet­nek kombájnokat, egyes betakarító gépeket a vállalattól. Szó van arról, hogy traktorokra, burgonya­kombájnokra, cukorrépa-betakarító gépekre is kiterjesztik ezt a fajta kedvezményes köl­csönzési lehetőséget. Igazgatásrendészet a rendőrségen Útlevél, igazolvány, szabálysértés

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents