Tolna Megyei Népújság, 1987. január (37. évfolyam, 1-26. szám)

1987-01-31 / 26. szám

KRIMI Rejtvényünkben nyolc - krimikből is­mert - főszereplő nevét találják Vízszintes: 1. Bűnügyi regények ismert nyájas kí­nai detektívje. 10. ...River, a Mississippi mellékvize. 13. Elővételi jog. 14. Virág része. 15. Csordultig. 16. Dolgos állat. 17. Kis fuvola. 19. Legyőz, megver vala­kit. 21. Neves olasz festő (Guido, 1775-1604). 22. Öl- tögetéssel szakadást megszüntet. 23. Megszólítás. 26. A szabadba. 28. Román pénz többesszámban. 29. Kétárbocos vitorláshajó. 30. Dphánytőzsde. 34. Tenisztrófea. 35. Japán kikötő Kyushu szigetén. 37. ...csatája (Liszt F. Szimfonikus költeménye). 39. Lan­kadó. 42. Vadászkutyák. 45. Hógörgeteg. 47. Csúcs. 49 ........infinitum” (a végsőkig). 51. A Fülöp-szigetek f ővárosa. 53. Bányatelep Resica közelében. 54. Női becenév. 56. A francia frank rövidítése. 58. Szóösz- szetételekben szembenállásra utal. 59. Az „Éneklő kutya” írója (Jack). 61. A Majna hazai neve. 63. Rend­jelek. 64. Az egyik legrégibb detektívfigura. Conan Doyle mesterdetektívje. 66. Az egykori Babilónia fő­városa volt. 67. Bécs, Bécsben. 68. Trója vesztét okozta. 69. Francia folyó, döntő csata színhelye az el­ső világháborúban. 71. Sietségben van! 72. E. S. Gardner ügyvédje, ki sorra oldja meg a legrázósabb feladatokat. 73. Agathe Christie nagy bajúszú belga detektívje. Függőleges: 1. Tévé krimisorozat „ballonkabá­tos” nyomozója. 2. A hidrogén, a foszfor és az oxigén vegyjele. 3. Kanadai légitársaság névjele. 4. ...van Winkle (P. Planquette operettje). 5. A Loire mellékvi­ze. 6. Vulkanizált kaucsuk. 7. Bezécett női név. 8. Hebron páratlan betűi. 9. Nagy költőnk névbetűi. 10. Tallinn régebbi neve. 11. Esni kezd. 12. Tévé kri­misorozat főfelügyelője, ki tévénkben „szakács­ként” is bemutatkozott. 15. Meghatározott táyolság. 18. Labdarúgó-trófea. 19. Ideghártya. 20. Meggyőz. 24. Török férfinév. 25. A Duna mellékvize, (névelővel). 27. Hahota. 31. Helyrag. 32. A hangok gyors egymá­sutánja. 33. Régi pénzünk. 36. A háború és halál iste­ne a germán mitológiában. 38. Ingszerű, fehér papi ruhadarab. 40. Régi nép. 41. Fekete színű féldrága­kő. 43. Garay János verse. 44. Raymond Chandler bűnügyi regényeinek vakmerő amerikai magánde- tektívje. 46. Rangjelző. 48. Georges Simenon nép­szerű főfelügyelője. 50. Díszítő kőzet. 52. Növényvé­dő szer. 55. Cordillera de los... (Dél-amerikai hegy­ség). 57. Verskellék. 60. Folyó a Szovjetunióban. 61. Hullámtörő. 62. Verne Gyula egyik kapitány alakja. 64. Testrész. 65. ISA betűi. 66. Az ENSZ nemzetközi rövidítése. 68. Tüzelő. 70. Egyforma betűk. Megfejtésként beküldendő a vízszintes 1., 64., 71., 73., és a függőleges 1., 12., 44., 48. számú sorok a Tolna Megyei Népújság szerkesztőségének címé­re: 7101 Szekszárd, Liszt Ferenc tér 3. Pf.: 71. Bekül­dési határidő: január 30. A borítékra, levelezőlapra kérjük írják rá: Rejtvény! 'A 2. heti, Dési Huber István című rejtvényünk meg­fejtése a következő: Déli pihenő Menekülő tehén Három korsó A város peremén A helyes megfejtést beküldők közül könyvet nyer­tek: Pete János, 7054 Tengelic, Júliamajor, Müller Beáta 7100 Szekszárd, Körösi Cs. S. u. 4., Lizák Jó- zsefné, 7051 Kajdacs, Kossuth u. 579., Szabó Fe­renc, 7084 Pincehely, Bartók B. 4. Zsalakó Dezső, 7200 Dombóvár, Báthory u. 12. 6o Csupasz csirkék Mentség- Vádlott, hogyan mert itta­san a volán mellé ülni?- Mit tehettem volna mást, bíró úr? Már egyetlen lépést sem tudtam gyalog megtenni. A nyugat-berlini szabad egyetem és technikai egyetem tudósai csu­pasz csirkéket tenyésztenek ki, amelyek a trópusi országokban kü­lönösen nagy tojásokat tojnak. Mint azt Klaus Männer, a nyugat-berlini szabad egyetem takarmányozási in­tézetének munkatársa közölte, a csirke, amely olyan, mintha megko- pasztották volna, 15-20 százalékkal nagyobb teljesítményt ér el, mint a normális trópusi csirkék. Az állat nyaka teljesen csupasz, és testén csak néhány toll van. A teljesítmény növekedésének oka a jobb anyagcsere és a jobb hö- leadás. A kiritkított tollazat azonkívül job­ban elvezeti a felesleges hőt, ami ál­tal az állat szervezete a felvett táplá­lékot inkább a szervezet fenntartásá­ra és a tojásra használja fel. Leibniz számológépe a drezdai Staatlicher Mathematikalisch-Physikalischer SSalon féltve őrzött kincse (Múzeumfotó) Leibniz tusportréja 12 ^Epüjsäg 1987. január 31. Japán nyugdíjasokat exportál Japán sajátos, eddig nem járt utakat tervez, hogy nyugdíjasai számára biztosítsa életük harmo­nikus alkonyát. A japán társadalom átlagos életko­ra szakadatlanul emelkedik, és néhány évtizeden* belül a nyugdíjasok seregét kell majd ellátni. Az ipa­ri és külkereskedelmi minisztérium (MITI) ezért nemcsak csúcstechnológiát, hanem nyugdíjasokat is akar „exportálni”. A programot Silver Columbiának hívják, és mo- dellvárosok felállítását irányozza elő Ausztráliában, az argentin pampákon, valamint Űj-Zéland idillikus vidékein. Az első Ikigaitown (a város, amelyben ér­demes élni), vagyis nyugdíjas rezidencia 1992-ben lesz beköltözésre kész. Mintául a már jó ideje mindenki megelégedésére működő nyugdíjasfalu szolgálhatott a spanyolor­szági Costa del Sol-on, ahol észak és közép-euró­pai idős emberek élnek. Az elképzelést a MITI tervei szerint egy magántársaság finanszírozná, amely­ben a nyugdíjasok és vállalatok teremtenék elő a szükséges pénzeszközöket. A kiszemelt helyek számára a japán idősek bekvártélyozását a tőlük és az őket meglátogató ro­konoktól várható deviza teszi kívánatossá. Magában Japánban nem mindenki ért egyet az elképzeléssel. Többek között azt az érvet hozzák föl ellene, hogy az ilyen „nyugdíjas-gettók” „méltatla­nok”, ahogyan például a japán sajtó egyik veteránja fogalmazta meg fenntartásait. Egyszerűen meg akarnak szabadulni az idős emberektől - panaszolja. „Az élelem, a szállás és minden, amire szükségünk van az élethez, megfizet­hetetlen ebben az országban. Csak azért akarnak minket külföldre küldeni, hogy ne kelljen többé baj­lódni velünk.” Sorozatunkban már említettük a világ első számológépét, amelyet 1652-ben Blaise Pascal alkotott meg. Kevésbé ismert azonban az in- finitezimális-, a differenciál- és integ­rálszámítás bevezetőjének Gottfried Leibniz (1646-1716) német mate­matikusnak a teljesen más elgon­dolás és elv alapján 315 évvel ezelőtt 1672-ben szerkesztett számológé­pe, amellyel - szemben Pascaléval - már a négy számolási alapműveletet lehetett elvégezni. A fogak és fogas- rudak legjobban gördülő precíziós formáinak kialakításával szerkesztett készülékéért Leibnizet a londoni akadémia tagjai közé választotta meg. K. A. Finnasztal A finn nemzeti ételek közül legismer­tebbek a lazac, a rákok, a rénszarvaspör­költ és a lepények. Ünnepnapokon és év­fordulókon a finn otthonokban azért sok más hagyományos finomságot is fo­gyasztanak. A finn konyhán érződik, főleg a keleti részen, az orosz konyha hatása. A kelet­finn otthon központja napjainkig a ke­mence volt. Szinte minden ételt a kemen­A finnasztal vetekszik a svédasztallal cében készítettek. A nyugat-finn konyhá­ra évszázadok során nagy hatással volta szomszédos Svédország és a többi skandináv ország. Az enyhén sózott, vagy füstölt hal, különösen a maréna, a lazac és a hering minden asztalon ott van. Vannak országszerte elterjedt ételek is. Ilyen például a karéi pörkölt. Aki sze­retné megkóstolni, megteheti. íme a re­ceptje: 50 deka marhahús, 50 deka bir­kahús, 50 deka sertéshús, 1,5 teáskanál só, hagyma, bors és babérlevél ízlés sze­rint. A húsokat tűzálló fazékba rakjuk oly módon, hogy a sertéshús kerüljön fe­lülre. Annyi vizet teszünk az edénybe, hogy a húsokat éppen ellepje. Az ételt 175 C fokon kb. három órát sütjük a sütő­ben. Képes technikatörténet Leibniz számológépe

Next

/
Thumbnails
Contents