Tolna Megyei Népújság, 1987. január (37. évfolyam, 1-26. szám)

1987-01-30 / 25. szám

MSZMP TOLNA MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA mmm ■HHR9HM „lskolaérett”-e minden szülő'? i mehet az általános iskola első osztályába? A válasz roppant egy­szerűnek tűnik: minden hatodik életévét betöltött gyermek, aki szep­tember elseje előtt született. Sőt mi több, a szülők közül a legtöbb legyintene: ugyan minek ezt megkérdezni! Hiszen természetes, az iskoláskorú papája és mamája, legalábbis lélekben már a tanév­kezdésre készül. Pedig a dolog közel sem ilyen egyszerű. Az óvoda utolsó évében ugyanis megmérettetik a kisgyerek: iskolaérett-e?! Nem véletlenül került az imént kérdőjel és felkiáltójel egymás mellé. Mert bár az iskolaérettségi vizsgálat a gyermek testi, szellemi, közösségi fejlettségéről tanús­kodik, és érte van, a döntés felelősségét nem ő viseli. Vagyis a felkiáltójel azok felelősségére hívja fel a figyelmet, akik igennel vagy nemmel felelnek arra: iskolá­ra érett-e a gyermek? Kati néni nagyon is tisztában van ezzel. Jó néhány nemzedék cseperedett fel az óvodában védőszárnyai alatt. S amilyen boldog, amikor érettségizők látogatják meg, akiket egykor ő bocsátott iskolába, olyan aggódva beszél az ebben az évben kiröppenő védenceiről. De nem is miattuk, ö már nagyjából felmérte, melyik gyerek mehet majd biztosan az iskolába, mivelhogy iskolaérett, melyikkel van, lesz gond. Attól sem fél, hogy a szakemberek határoznak rosszul felőlük. Inkább a szülők miatt izgul, aggódik. Ök azok, akik a legtapintatosabb figyelmez­tetésre, megállapításra is indulatosan reagálnak. Gyermekükre úgy tekintenek, mintha kiválasztott lenne, és már az iskolaérettségi vizsgálat hallatán megsértőd­nek. Mintha a gyereküknek rosszat akarnának az orvosok, pszichológusok, peda­gógusok, akik az iskolaérettségről döntenek. Pedig hát a tanulásra, az oktatásra érettnek kell lennie a hat-, vagy hétéves emberkének. Az erre való alkalmasságot jó, ha avatott szemű, hozzáértő szakemberek állapítják meg. Hiszen tudhatják-e pontosan a szülők, mekkora terhet ró az iskola a gyermekeikre, mennyire kell fej­lettnek lennie az elsősnek, hogy a helyét megállja? Kati néni meséli, hogy Petikét két évvel ezelőtt egy súlyos betegség erősen visz- szavetette a növekedésben. Jót tenne neki, ha még egy évig óvodába járna, mert bár értelmileg elég fejlett, az iskolában fáradékony lesz, esetleg hamar megbeteg­szik. Az óvónő véleményével az orvos is egyetértett. A szülők viszont ágálnak ez ellen, mindenáron - fenyegető célzásokat is téve az óvónőnek arra az esetre, ha miatta nem menne a gyerek elsőbe - erőltetik az iskolát, protekció után szaladgál­nak. Hasonló szülői viselkedéssel találkozott Kati néni máskor is. A nem kellő beszédkészségü, feladatmegoldó-képességű, az iskolai társas életre éretlen gyermekeknek a plusz egy év óvoda elégnek bizonyulhat, hogy ne kudarccal - bukással, lemaradással - induljanak új életükben. Az óvónő legfájóbb tapasztala­ta mégis az volt, amikor kolléganőjének kislányát látta vergődni a tananyaggal, és az is kiderült róla, mennyire nem érzi jól magát társai között. A szülői akarnokság- nak akad persze ellenkező előjelű példája is. Amikor csak azért is kierőszakolják a fölmentést, hogy maradjon még egy évig óvodás a kicsi. És nem gondolnak arra, ezzel is kárt okoznak saját gyereküknek. Igaz, jó hallani a rendkívüli örömöt édesapától, édesanyától: iskolás lesz a gye­I rekünk! Csakúgy sugárzik az arcuk: lám eljött az idő, tanulni fognak, megmutatják, mire képesek! Mire képesek? Arra, amire érettek. És itt érdemes megismételnem, amit már előbb említettem: a kisgyerek saját fejlettségéről nem dönthet, hogyan is tehetné? A döntés felelősségét nem ő viseli, ellenben egy életre megszenvedheti az egyszeri rossz döntést. Ahogy az óvónő, az orvos, pszichológus munkáját az iskolaérettségi vizsgálatban nem becsülhetjük sem alá, sem túl, úgy a szülők magatartásának következményeit sem. Tagadhatatlan, hogy a többség elfogadja a vizsgálat, a döntés eredményét, s amint a közmondás tartja: a jó kezdet fél siker! Siker a gyereknek, és nem kudarc! Mert mi más érheti azt a gyereket, akit már az iskolakezdet előtt a családban feszülségektől vibráló levegő vesz körül. Csak azért, mert a hiúságtól vezérelt szülőre van bízva a döntés. sakhogy lehet-e a meggondolatlan szülőt arra bíztatni, hogy ismerje meg minél jobban gyermekét, s ne legyen elfogult vele? Nagyon nehéz, hiszen ha ez lenne a szándéka, akkor eleve nem tenné ki gyer­meke ébredező eszét és lelkét, erejét meghaladó próbának. És mégis, lehet és kell kérni a szülőt: ne forduljon óhatatlanul szembe, vélt jószándékból szeme fényével. - Mint Szabó Lőrinc Irta Lóci óriás | lesz című versében: „S magasra emeltem szegénykét, hogy nagy, hogy óriás | legyen” - így helyes tennünk, tennie minden édesapának és édesanyának. De í nem azért, hogy ők lássák magasban kicsinyüket, hanem, hogy a gyerek kerüljön | föl, egyre közelebb a felnőtt világhoz, amikor eljön az ideje. sz. cs. Kuvaitban befejeződött az iszlám csúcsértekezlet Csütörtökön befejeződött az Iszlám Konferencia Szervezete (ICO) ötödik csúcsértekezlete Kuvaitban. Az Afganisztán helyzetét értékelő állásfoglalást Fahd szaúd-arábiai ural­kodó sajátította ki. Dicsérte a beavatkozó szomszédos hatalmakat: Iránt - amellyel különösen Szaúd-Arábiának komoly el­lentétei vannak -, illetve Pakisztánt. Figyelmen kívül hagyva Afganisztán őszinte tárgyalási szándékát és a szovjet csapatkontingens kivonásának többször bejelentett, méltányos politikai feltételeit, Fahd király a külföldi erők „késedelem nélküli” visszahívását követelte. Irán és Irak háborújáról szólva azt han­goztatta, hogy a hadviselők közül Irak az, amely nyitott a békekezdeményezések felé. így Iránt szólította fel arra, hogy szüntesse be a harcokat és fogadjon el tárgyalásos békefeltételeket. Kuvaitban közzétették a Szovjetunió kormányának az értekezlethez intézett üzenetét. A dokumentum újólag az ötö­dik iszlám csúcs emlékezetébe idézte azt, hogy mihelyt a törvényes afganisztá­ni kormány és a kormányzat ellen fegy­vert fogó erők között megállapodás szü­letik, a Szovjetunió csapatkontingense távozik az országból. Havasi Ferenc hazaérkezett távol-keleti látogatásáról Csütörtök délután hazaérkezett Buda­pestre Havasi Ferenc, az MSZMP Politi­kai Bizottságának tagja, a Központi Bi­zottság titkára, aki az elmúlt két hétben látogatást tett Kínában és Japánban. Vele utazott Kótai Géza, a Központi Bi­zottság tagja, a KB Külügyi Osztályának vezetője. * A hazaérkezés után Havasi Ferenc a Ferihegyi repülőtéren az MTI tudósítójá­nak adott nyilatkozatában hasznosnak, eredményesnek értékelte mind Kínában, mind Japánban tett látogatását, az ottani kétoldalú tárgyalásokat. Elmondta, hogy kínai látogatására a Kínai Kommunista Párt Központi Bizott­ságának meghívására került sor, kifeje­zésre juttatva ezzel is, hogy helyreállítot­tuk kétoldalú pártkapcsolatainkat, össz­hangban az 1983 óta lendületet vett államközi - gazdasági, kereskedelmi és más területeket felölelő - együttműködé­sünkkel. Több éves tudatos, folyamatos előkészítő munka - s több esetben kínai politikusok, szakemberek magyarorszá­gi tárgyalása - előzte meg e mostani utat, amely a kétoldalú kapcsolataink konszo­lidációs időszakát lezáró, az együttmű­ködésben új fejezetet nyitó eseménynek is tekinthető. A tárgyalások során szóba kerültek a Magyar Népköztársaság és a Kínai Népköztartáság közötti, hosszú évek óta zavarmentesen, újabban ered­ményesen fejlődő gazdasági együttmű­ködés különféle területei. Közös a véle­mény abban, hogy a magyar-kínai keres­kedelmi, gazdasági kapcsolatainkat nem terhelik politikai tényezők. Kölcsönös ér­Nem létezik „nyitott német kérdés” és a nyugatnémet választások eredménye éppen azoknak okozott csalódást, akik azt hitték, hogy pángermán jelszavakkal szavazatokat nyerhetnek - mondotta csütörtökön adott nyilatkozatában Erich deklődés mutatkozik a gazdaságirányí­tási rendszer fejlesztésével kapcsolatos kérdések iránt, például a műszaki-tech­nikai fejlesztések, a gazdasági megúju­lás terén, s a harmadik országokkal való együttműködésben. A Kínai Kommunista Párt Központi Bizottságának megbízott főtitkára a tárgyalások során kifejtette, hogy a pártvezetésükben történt szemé-, lyi változások nem érintik a kínai politika lényegi elemeit, a nemzetközi kapcsola­tokban és a belső reformtörekvésekben érvényesülő fö irányvonalát. Havasi Ferenc ezután arról szólt, hogy Japánnal kapcsolataink hagyományo­sak, rendezettek. Tárgyalásaink során közös véleményként jutott kifejezésre, hogy mind az államközi, mind a gazdasá­gi együttműködésben sokkal nagyobbak a lehetőségeink annál, mint amennyire eddig éltünk velük. Politikai problémák nem nehezítik az együttműködést. Japán jó kereskedelmi partnerünk, az ottani pénzügyi körök kedvező véleménnyel vannak rólunk, érdemes, megbízható fél­nek tekintik Magyarországot. Sok terüle­ten kedvezőek a feltételek a kölcsönösen előnyös kétoldalú együttműködés továb­bi javításához. Hozzájárulhat ehhez a Na- kaszone miniszterelnök mostani, leg­magasabb szintű meghívása Magyar- országra. Befejezésül Havasi Ferenc mindkét országban tett látogatását, tár­gyalásait nemzetközi kapcsolataink erő­sítése szempontjából is értékesnek mi­nősítette, s ezúttal is köszönetét mondott a kínai és a japán vezetésnek a meghívá­sért, a vendéglátásért, együttműködési készségük kinyilvánításáért. Honecker. Hangsúlyozta, hogy az NDK a realitásokból és a megkötött szerződé­sekből kiindulva az NDK és az NSZK kapcsolatainak további rendezését kí­vánja - nyilatkozta az NDK vezetője az Al-Nahdzs című arab folyóiratnak. Ülést tartott a Minisztertanács A Minisztertanács csütörtöki üléséről a Tájékoztatási Hivatal elnöke, a kormány szóvivője a következő tájékoztatást adta: A Minisztertanács megvitatta a földről szóló törvény tervezetét és úgy határo­zott, hogy a törvényjavaslatot az Ország- gyűlés elé terjeszti. A kormány elfogadta a jogalkotás jog­politikájáról és a jogalkotásról, továbbá a közúti közlekedésről szóló törvényjavas­latok elveit. Meghatározta a két törvény előkészítésével kapcsolatos további fel­adatokat. A Minisztertanács jóváhagyólag tudo­másul vette a Központi Népi Ellenőrzési Bizottság jelentését a földterületek me­zőgazdasági célú haszonbérbe és tartós használatva adásával összefüggő vizs­gálat tapasztalatairól. Haderőcsökkentés Új forduló Bécsben A szocialista országok változatlanul pozitív eredményt szeretnének a bécsi haderőcsökkentési tárgyalásokon. Erről beszélt a bécsi fórum új fordulójának csütörtöki, első ülésén Valerian Mihajlov nagykövet, a szovjet küldöttség vezetője. A VSZ államai készek a további, széle­sebb körű tárgyalásokra is ilyen, vagy olyan formában - de a NATO mindeddig nem foglalt állás a kérdésben. Erről ta­núskodott a NATO képviselőjének fel­szólalása is az ülésen. A szocialista országok tudomásul ve­szik, hogy a NATO tavaly decemberi brüsszeli nyilatkozatában kifejezte kész­ségét az össz-európai haderőcsökken­tési tárgyalásokra, de ez nem világos vá­lasz, hiszen a nyilatkozatban a hangsúly nem a szembenállás szintjének mérsék­lésén, hanem a nukleáris és hagyomá­nyos fegyverekkel való „hatékony elret­tentésen” van - mondotta a szovjet nagy­követ. NDK-álláspont Dolgozat magnószalagon Sajtótájékoztató az atomos iskolában Sajtótájékoztatót tartottak tegnap a Paksi Atomerőmű Műszaki Szakközépis­kolájában. A tömegtájékoztatás érdeklődő képvi­selőit Kováts Balázs, az intézmény igaz­gatója ismertette meg a kísérleti, vállalati fenntartású iskola életével. Szólt az ősszel induló energetikai főiskola felvételi követelményeiről, a kép­zés formájáról is. Dr. Büki Gergely, a Budapesti Műszaki Egyetem Gépészmérnöki Karának kép­viselője kiegészítette az igazgató ismer­tetőjét, és elmondta, hogy az egyetem paksi üzemmérnöki szakán a harmadik évfolyam beindulásakor mintegy 180-200 hallgató tanul majd. Ezek után a résztvevők végigjárták az iskolát, s megnézték - többek között - az intézmény legújabb büszkeségét, a nyel­vi laboratóriumot is. Ennek berendezéseit a norvég TANDBERG cég szállította, s egy szak­emberük irányításával az atomerőmű dolgozói szerelték össze egy nap alatt. Az ország egyik legkorszerűbb labora­tóriumában egyszerre 16 tanuló sajátít­hatja el az oroszt vagy az angolt. Akár úgy is, hogy a „két tanáros” központi vezérlő­pultról az egyik oktató orosz, a másik an­gol nyelvű foglalkozást tart a két részre osztott csoportnak. A folyadékkristályos, piktogramos ki­jelzésű magnetofonok közbeiktatásával minden tanuló kapcsolatba léphet a ta­nárral vagy csoporttársaival is. A magnók számonkérésre is alkalma­sak, ugyanis képesek arra, hogy kérdést tegyenek fel a tanulónak, s rögzítsék az arra adott válaszát is. Ennek ellenére az összes nyelvi órák húsz százalékát tartják csak a laborató­riumban, hiszen a legkorszerűbb techni­ka sem helyettesítheti az élő nyelvokta­tást. -csi-gk­Novákné Cser Sarolta angolt tanít A fülkék között nincs áthallás

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents