Tolna Megyei Népújság, 1987. január (37. évfolyam, 1-26. szám)
1987-01-28 / 23. szám
4 rJTÉPÜJSÁG 1987. január 28. Képtár Szekszárdion Jelenet a Római Históriából (Észak-itáliai festő alkotása) Nőportré a XVIII. századból A magyar múzeumok története 1802- ben kezdődött, amikor Széchenyi Ferenc egy létesítendő nemzeti múzeum céljára felajánlotta magángyűjteményét. Ami előtte volt: történelem, mert a királyi és magángyűjtemények sorsa mindig a történelemtől függött. Mátyás kincseit, melyek között az olasz reneszánsz válogatott alkotásai voltak, széthordták, később, ha másként nem, politikai hajszák, hűtlensé- gi perek következményeként a Habsburgok kapzsisága Bécsbe hurcolta a Zrínyiek, Frangepánok, Nádasdyak kincseit, még a nagyszentmiklósi aranylelet is Bécsbe került, gazdagítva a Kunstsammlungen des Allerhöchsten Kaiserhauses, tehát a legmagasabb császári ház gyűjteményét. Széchenyi Ferenc szép gesztusa után sem volt zavartalan a legnagyobb magyar műgyűjtemény sorsa. Igaz, hogy sikerült megszerzeni a Jankovich-, majd a Pyrker-gyűjteményt, melynek nem egy darabja ma is a Szépművészeti Múzeum 1 ........................... .................1 b üszkesége, de a hosszú és viszontagságos munka áldozatot is követelt: a jeles Pulszky Károlyt, bár elévülhetelen érdemeket szerzett, a kisszerűség és értetlenség egész Ausztráliáig űzte, ahol végül öngyilkos lett. A Szépművészeti Múzeum története arra példa, hogy milyen nehézségekkel kellett megküzdeniük hazai közgyűjteményeinknek, s bármiről volt is szó, létrejöttük mindig egy-egy személy áldozatkészségéhez fűződik, mint Szekszárdon, ahol Wo- sinsky Mór, akinek érdemeit ma sem becsüljük eléggé, volt a múzeumalapító, vagy jóval később Pécsett Gegesi Kiss Pál akadémikus. A szekszárdi képtár, aminek megnyitásánál jelen lehetünk, egészen más körülmények között jött létre. Ez a képanyag, aminek csak egy részét láthatjuk itt, nem tervszerű gyűjtés eredménye, következésképp hiányzik belőle az, ami a gyűjtő szándékára utalna, bemutatva egy kort vagy egy stilus fejlődését. S jóllehet mesterművek is találhatók itt, egyedül az közös bennük, hogy évtizedeken át méltatlan helyeken lappangtak, restaurálásra és értékükhöz méltó bemutatásra várva. Azt sem hallgathatjuk el, hogy ennek a kivételesen szép és értékes gyűjteménynek megvalósulása elképzelhetetlen Vadas Ferenc értő és lelkes munkája nélkül, akinek szándékát néhány egyházi letét is segítette. Azt természetesen nem tudom, hogy a tervszerű gyarapításhoz milyen utak vezetnek, főleg most, az országos pénzszűkében, az viszont bizonyos, hogy a gyűjtemény olyan alapot jelent, amire nemcsak lehet, de kell is építeni. Legbecsesebb darabja kétségtelenül a velencei Rocco Marconi festménye, aki a XVI. században élt, s Palma Vecchio, az idősebb Palma mellett említik nevét, s többször megfestette itt látható képének témáját. Veiencei színekben pompázik ez a kép, miként Bellini, Giorgione, Tiziano festményei, s ezek a színek élnek tovább a nyomukba lépő Tintoretto, Veronese képein. Ezt követően minden századból találunk itt egy-egy alkotást, flamand, németalföldi, osztrák mester munkáját, egy szép Golgotát, amit a szekszárdi apátsági templomból mentettek ki az 1794-es tűzvész alkalmából, s talán Maulbertsch egyik követőjének munkája, s itt van a XVIII. század végéről származó Hébe, amit azért emelek ki, mert oly sok szeretettel festette mestere, hogy ma is meghatódva nézzük. A múzeum megmentett képanyagának ez csak egy része, a többinek nem jutott hely e falakon. Restaurálásuk tekintélyes összegbe került, de örüljünk annak, hogy egyáltalán meg lehetett menteni őket, s a hivatalos áldozatvállalás nemes és maradandó célt szolgált, egyben előrevetítve a folytatás örömteli feladatát is. Városunk, amely sokáig csak a derék Garay emlékének áldozott, az elmújt évek során sokat tett a magyar művelődésért. Egyebek között irodalmi metropolisz lett, Babits városa, s természetesen Illyésé, de amikor ezt mondom, a világirodalomra gondolok, melynek mindketten elválaszthatatlan részei. A Babits-ház nemcsak idegenforgalmi nevezetesség, hanem irodalmi zarándokhely is, miként a simontornyai vár lllyés- kiállítása, s az lesz a múzeummá előlépő egykori rácegresi iskola is. Folytathatom, vannak még emlékhelyeink. Börzsöny, Görbő Vörösmartyt idézi, Sárszentlőrinc, Bor- jád Petőfit, Szekszárdon pedig alig néhány hónapja áldoztunk Liszt Ferenc emlékének. Van mire hivatkoznunk, vagy pontosabban, van miből hitet, erőt merítenünk holnapra, holnaputánra, a jövőre. Most már képtárunk is van, megvalósítása - mit szépítsük? tulajdonképpen a semmiből -, biztatás is, ígéret is. Illyés Gyula Babitsra építette Szekszárd hírnevét. Később, egy beszélgetés során azt mondta, Babits csillaga alatt itt tudná elképzelni a XX. század európai irodalmának múzeumát. A jelen mindig saját lehetőségeinek bőségében él, s a jövő majd annak alapján mond ítéletet, hogy mit valósított meg ezekből. Ha sok mindent szemünkre is vethetnek majd, azt hiszem, nem kell szégyenkeznünk. Babits, nagyon sok méltánytalanság után mégis csak hazatalált, végül Illyés is otthon tudta itt magát, miként megyéjében is. Mert az is igaz, hogy volt mit jóvátennünk. Adósságaink közé sorolom azt is, hogy jeles festmények, amiknek a világ bármelyik múzeumában helye lehetne, évtizedeken át hitvány körülmények között rejtőztek, kitéve a pusztulásnak. Most olyan értékek kerültek biztonságba, melyeknek megsemmisülésével az egész ország lett volna szegényebb. Ez pedig ismételten arra figyelmeztet, hogy ne kótyavetyéljük el értékeinket, azokat, amiket a sokat szenvedett múlttól kaptunk, s azokat, melyeket mi szeretnénk a jöVÖre bíznL CSÁNYI LÁSZLÓ Elhangzott január 21-én a szekszárdi múzeumban, a képtár megnyitásán. Üzemi lapokból i ____________________________________________________________________________________j JtÍMmí íiitdiio A megyei vizmüépitési programról szóló írást olvashattak a lapot forgatók, s mivel az a megye lakosságának szélesebb rétegeit is érinti, így ebből ollóztuk ki a következőket: Vállalatunk erőteljesen bekapcsolódik a megyei vízépítési programba is. Az 1986. évi építési tervünket 112106 millió forintban irányoztuk elő, ami jelentős volumennövekedés. Kiemelten kezeltük a településeken a vízhálózat bővítését,a veszélyeztetett települések vízellátását, a társulati úton megvalósuló törpevízművek építését, valamint dolgozóink szociális körülményeinek javítását szolgáló fejlesztést. Az 1986-os évben a közegészségügyileg veszélyeztetett településeink közül Kalaznó község közintézményeinek vízellátását és a lakosság közkutas ellátását oldottuk meg mintegy 2 millió forint költséggel. A társulati úton megvalósuló törpeviz- mű építéseinken belül 1986-ban Cikó és Győré, Izmény községek vízellátása valósult meg. A vállalat története során első ízben nyertük el versenytárgyaláson a munkát, tehát Győré, Izmény községek vízellátása referencia munka volt. A versenytárgyalás megnyerése, ill. társulat alakítása után kötöttük meg még 1985. évben az építési szerződést, melynek alapján rögzített áron 18 600 millió forintér létesül a vízellátó rendszer. A község lakossága házibekötéses ellátásban részesült. Vízbázisát az 1983. évben elkészült Győré I. sz. vízkút biztosítja. A kút vizében található magas vastartalom miatt vastalanító berendezés kiépítése vált szükségessé. Mivel Izmény hidrogeológiai viszonyai nem tették lehetővé önálló vízbázis létesítését, ezért a két községet távvezetékkel kellett összekötni. Izmény község hálózati nyomásviszonyainak biztosítása céljából egy 100 köbméteres ellennyomó medencét építettünk, kör alakú monolit vb-szerkezettel, melyet szintén véd- terület óv a fertőzések megakadályozásától. Győré domborzati viszonyai nem tették lehetővé térszíni medence telepítését, ezért a hálózatban szükségképpen uralkodó nyomást egy 100 köbméteres glóbusz felállításával értük el. Cikó vízellátását, hasonlóan az előzőekben vázoltakhoz, szintén a megyei tanácsi tervező vállalat kiviteli tervei alapján készítettük. A Decsi Egyetértés Termelőszövetkezet lapjának első oldalán kapott helyett az az írás, amelyik már címében is sejteti, mindenütt a legfontosabb témák egyikévé nőtte ki magát a munkafegyelem. Erről ír dr. Csatlós Árpád jogi vezető, a következőképpen: - Napjainkban egyre többet hallunk, olvasunk a munkafegyelmet szigorító központi intézkedésekről. Több jogszabály jelent meg az alkoholizmus visszaszorításáról, szigorúbb következményeket von maga után az iga- zoltalan mulasztás (pl.: egymást követő három munkanapon át igazolatlanul mulasztó munkaviszonya jogellenes kilépés címén megszüntethető). Intézkedések történtek annak érdekében, hogy a munkaidőt a dolgozók munkával töltsék el és a munkahelyről való munkaidő alatti eltávozás a minimálisra csökkenjen. A Központi Bizottság november 19-20-i ülésén hozott határozatában kihangsúlyozta, hogy „az egész társadalomban nagyobb rendre és fegyelemre van szükség”. Ennek érdekében határozottan védeni kell a társadalmi tulajdont, felelősségre kell vonni a munkájukat elhanyagoló, a közösséget megkárosító, a törvényeket megsértő személyeket. Meg kell követelni a törvényes előírások szerinti munkát, a vállalatok, szövetkezetek vezető testületi szerveinek fel kell lépniük a negativ jelenségekkel szemben. A Legfelsőbb Bíróság a közelmúltban irányelvet adott ki a munkafegyelemmel kapcsolatos intézkedési feladatokról. A munkafegyelmet sértő vétségek között S r^ös gonddal kell elbírálni az igazo- n késést, mulasztást, a munkaidőben való munkavégzés elmulasztását, a munkahely engedély nélküli elhagyását, a szeszesital-fogyasztást munkahelyen, a társadalmi tulajdont károsító cselekmény munkahelyi elkövetését, a munkavégzés, illetve utasítás teljesítésének megtagadását, a hanyag, selejtes munkavégzést, a munkavédelemre vonatkozó szabályok megsértését. Tavaly a szövetkezetben 26 dolgozó ellen indult fegyelmi eljárás, és 20 fegyelmi ügy büntetés kiszabásával zárult. Gondatlan munkavégzésért 3, ittasságért 7, igazolatlan mulasztásért 10 dolgozó kapott fegyelmi büntetést. Az elkövetett vétségek súlyától függően a kiszabott fegyelmi büntetések az alábbiak voltak: megrovás 2, szigorú megrovás 2, munkadíjcsökkentés 12, kizárás 4. A munkából való igazolatlan távolmaradás miatt fegyelmi eljáráson kívül 18 dolgozó eredménytől függő részesedése került csökkentésre. Egy dolgozó 3 esetben is mulasztott, végül a vezetőség „kizárás" fegyelmi büntetéssel sújtotta. Tavaly jelentősen nőtt a gondatlan munkavégzésért, leltárhiány miatt anyagilag felelősségre vont dolgozók száma. Amíg az elmúlt évben kártérítési eljárás nem volt, az évben 15 esetben került sor kártérítésre kötelezésre. A kiszabott kártérítési összeg megközelíti a 30 ezer forintot. Szövetkezeti élet ^ Érdekes kérdésről ejt szót a szerző írásában, mely a tsz-tagok művelődési lehetőségei Faddon címet viseli. Nem szociológiai szempontból vizsgálva, a tsz-tagok művelődési lehetőségei általában olyanok, mint a község egyéb lakosainak művelődési lehetőségei - válaszolhatunk röviden a címre. Mit tesz ezért a termelőszövetkezet? A Faddi Lenin Mgtsz hosszú idő óta sokat tesz tagjainak - s általában a község lakossága - művelődési lehetőségeinek biztosításáért. Faddon teremtették meg 1969-ben az ország első termelőszövetkezeti fenntartású művelődési házát, s a példa országos érdeklődést váltott ki. A művelődési ház ma tanácsi irányítású, de ma is jelentős anyagi támogatást kap a tsz-től. A két intézmény jelenleg együttes erővel végzi a művelődési ház tatarozási munkáit, s a két oldalról biztosított költségvetés teszi ma is lehetővé, hogy korszerű technikai eszközök álljanak a látogatók rendelkezésére, s a helyi lakosság helyben láthasson rendszeresen népszerű, országos hírű előadókat. A művelődési ház nyugdíjas-, Váci Mihály és szocialista brigádok klubjának rendezvényeit rendszeresen látogatják tsz-tagok is. A Május 1. szocialista brigád pedig a művelődési ház körüli és a játszótérépítési társadalmi munkában is jeleskedett. A termelőszövetkezet vezetői minden évben megrendezik saját szakembereik és meghívott előadókközreműködésével a téli esték sorozatot tagjaik továbbképzésére. Aktívan részt vettek a Népújság Galériában megrendezett „Fadd bemutatkozik” kiállítás anyagának gyűjtésében, s ennek megtekintésére tagjaiknak külön- buszt biztosítottak. Évente két alkalommal - a tsz-nyugdi- jasok napjára és a tsz-es gyerekek karácsonyára - a megvendégelésen és az ajándékon kívül egy-egy szórakoztató műsorral is kedveskednek volt tagjaiknak és a tagok gyerekeinek. Nem kifejezetten művelődési lehetőség, de a mindennapi kultúra szempontjából jelentős, hogy átadták a nagy anyagi befektetéssel és igényességgel felépített korszerű irodaházat és az ötszáz adagos éttermet. Összességében elmondhatjuk, hogy a Faddi Lenin Mgtsz nemcsak 1969-ben volt a „kultúra mecénása”, hanem 1986- ban is jelentős anyagi erőket fektetett be a korszerű művelődési lehetőségek megteremtése érdekében. A KSZE NÖVÉNYTERMELÉSI RENDSZER AGRÁRFEJLESZTŐ KÖZÖS VÁLLALAT LAPJA A KSZE Növénytermelési Rendszer Agrárfejlesztő Közös Vállalat lapjában természetes, hogy „sok jut” a szakmának. A Gondolatok a Nitrosol-forgalma- zásról című írásban olvastuk, hogy a KSZE egy újabb szolgáltatása a folyékony nitrogénműtrágya biztosítása, elsősorban a gyártól távolabbi üzemek részére. A forgalom felfutásából arra lehet következtetni, hogy egyre többen ismerik fel e műtrágya forma alkalmazásának előnyeit. A paksi agrokémiai társulásnál például az 1985. évben felhasznált 150 tonna Nitrosol kedvező tapasztalatai nyomán 1986-ra 550 köbméter tárolókapacitás létesült. 1986-ban a KSZE közreműködésével közel öt és félezer tonna Nitrosol került felhasználásra. Ez a mennyiség az 1985. évben forgalmazott mennyiségnek a 2,5- szerese. Az elmúlt évhez hasonlóan a legtöbb folyékony nitrogénműtrágya (az összes mennyiség 60 százaléka) az Áfor-tároló- kon keresztül került el a felhasználó gazdaságokhoz. Ez érthető is, hiszen ez a legtökéletesebb konstrukció, tulajdonképpen agrokémiai centrum jellegű kiszolgálást biztosít. A forgalmazott mennyiség mintegy 35 százaléka az üzemek fogadó vasútállomására érkezett, zömmel vasúti tartály- kocsikban. Az elmúlt évhez viszonyítva ez jelentős emelkedést mutat. Az üzemek tároló létesítésével ill. korábban más rendeltetésű tárolóik átalakításával jelentősen bővítették tárolókapacitásukat. Természetesen hozzájárult a növekedéshez az ütemesebb szállítás is, amit a viszonylag nagyobb vasúti tartálykocsipark tett lehetővé. Visszaesett az Áfor-telepen vasúti kocsikból kiszolgált Nitrosol mennyisége 4,5 százalékra. A közvetlen gyári kiszállítás csak a gyárközeli üzemeknek gazdaságos. 1986-ban a forgalmazott mennyiség 0,5 százaléka került ily módon a felhasználókhoz. T- Az egyre növekvő Nitrosol igények kielégítése során beigazolódott, hogy a biztonságos ellátáshoz nem elegendő a felhasználói tároló kapacitás egyoldalú növelése. Feltétlenül bővíteni kell a gyári tárolóteret is, hiszen különben nem,vagy csak igen nagy költséggel védhetők ki a különböző meghibásodásokból, korlátozásokból eredő termeléskiesések. Tury Mária festőművész pályája A kétszeres Munkácsy-díjas festőművész főművei közintézményekben láthatók. Pályaképének áttekintése során első pillanatra sokoldalúsága, a kifejezésmód könnyedsége a szembetűnő. Első jelentős sikerét Brüsszelben aratta az 1958-as világkiállításon. Férjével (Kádár Györggyel) a magyar pavilon könnyűipar termékeit bemutató termét díszítő 150 négyzetméteres alumínium alapra festett faliképükkel. A monumentális kompozíció huszonnégy álló figurából és a figurákat összekötő, jellegzetes budapesti épületek, műemlékek ritmikusan elrendezett sorából áll. A művet a világkiállításon Diplome d’Honneur-vel tüntették ki. Első önálló - nyilvánosságra szánt - alkotása a Gellért Szálló földszinti bárjának üvegablaka volt. Ezt követően komponálta a Pesti Színház előcsarnokának mozaikburkolatát, kép-faliszőnyeget készített a Kőbányai Gyógyszergyár tanácstermébe, a müemlékfelügyelőség várbeli épületébe, valamint a Nógrád Megyei Tanács nagytermébe. Mozaikjai díszítik a szekszárdi művelődési házat, valamint a bajai pártszékházat. Tury Mária sokoldalú alkotó. Gobelinek, festmények tűzzománc-kompozíciók egész sora bizonyítja ezt. Láncz Sándor művészettörténész - a Képzőművészeti Kidónál megjelent kismonográfiában azt is bemutatja, hogy a művész formanyelve hogyan alakult, változott, míg a műveinek az épületekkel való szerves együttélését lehetővé tette. A Mai magyar művészet sorozatban megjelent kötet 16 színes és 32 feketefehér reprodukciót is tartalmaz, melyet angol nyelvű képjegyzék és összefoglaló egészít ki.
