Tolna Megyei Népújság, 1987. január (37. évfolyam, 1-26. szám)
1987-01-27 / 22. szám
Világ proletárjai, egyesüljetek! TOLNA MEGYEI Z MSZMP TOLNA MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJ MA ^ , • ÚTTÖRŐK, 1987. január 27. KEDD KISDOBOSOK XXXVII. évfolyam, 22. szám . . (5. oldal)ÁRA: 1,80 Ft • . A nyugatnémet választások eredménye Csökkent Helmut Kohl többsége Az anyagi ösztönzésről A differenciált, teljesítményarányos keresetek kialakításának célja az utóbbi években mind hangsúlyosabb szerepet kap központi döntésekben, nyilatkozatokban, vitákban. Az MSZMP KB novemberi határozata is több helyen rámutat, hogy elengedhetetlen az egyes dolgozók, kollektívák jövedelmének teljesítményekkel arányos alakítása, hogy ezáltal javuljon a vállalatok és dolgozók érdekeltsége a teljesítmények növelésében. Döntések és határozatok már korábban is születtek e témában, a megvalósítás, a teljesítményelvnek az ösztönzés centrumába helyezése mégis nehézkesen hated. Milyen problémák jelentik a gátat? A skála a történeti, tudati tényezőktől- kezdve szervezési hiányosságokig és a korábbi gazdaságirányítási rendszer logikájáig meglehetősen széles. A mai magyar társadalomban a kiemelkedő teljesítményeket általában nehezen ismerjük el. Legyen valaki bár zseniális föltaláló, nagy művész vagy hangyaszorgalommal éjt nappallá téve dolgozó kétkezi munkás, kimondva vagy kimondta- lanul gyanakvás kíséri, ha átlagot messsze meghaladó teljesítményéért átlagon felüli jövedelemben is részesül. Nálunk a gazdagodásnak nem természetes módja a munka. Gondot jelent természetesen a teljesítmények mérése is. Vannak normázható munkák, de nehezen dönthető el például, hogy egy irodai dolgozó vagy egy kéményseprő az elvárható maximumot nyújtotta-e.. Két, azonos esztergagépen azonos darabokat megmunkáló dolgozó teljesítménye jól összehasonlítható. De az említett esztergályosok nyújtanak többet vagy a tőlük néhány méternyire dolgozó hegesztők? A teljesítmények összevetése tehát még egy üzemen belül is nehézségekbe ütközik, hát még ha eltérő profilú vállalatokról van szó. Irreálissá teheti a mért eredményt a folyamatos anyagellátás hiánya, szervezésbeli gondok, vagy az anyagmozgatás zavarai is. Nem kedvez a differenciált bérezésnek az a társadalmi szemlélet, ami jórészt a korábbi évek nivel- lálásra törekvő gazdaságpolitikájának következtében alakult ki bennünk, és amitől ma is nagyon nehezen szabadulunk. Adott, jutalomra fordítható összeget szívesebben oszt föl egyenlő arányban alárendeltjei között a vezető, mert így elkerülheti a sértődéseket. Értelemszerűen az egyenlősdire szavaz a gyengébb teljesítményt nyújtó. Legtöbbször nem örül a kiemelt keresetnek az élmunkás sem, mondván: néhány száz forintért nem érdemes magára haragítani a kollégákat, akikkel még sok feladatot meg kell közösen oldani, sokáig együtt kell tölteni a napokat. Jobb a békesség... Vagy mégsem? Az utóbbi időben mintha több példát hallhatnánk az anyagi érdekeltségnek teljesítményarányos bérezéssel történő megteremtéséről. Legutóbb az MMG Automatikai Művek Szekszárdi Műszergyárában járva megtudtam, hogy az utóbbi két év bérfejlesztéséből az átlagot 2-5 százalékkal meghaladó mértékben részesültek a gyár szempontjából kulcsszerepet betöltő mérnökök és kiemelt szakmunkások. Korszerűsítették a nem termelő területék bérezési formáit is. Ennek lényege, hogy a feladatok függvényében lehetősége van a munkásokat 10-15 százalék mozgóbér elérésére is. A differenciált bérezést ebben a gyárban már természetesnek tartják. Mire a keresetek kiáramlásának nemcsak az árualapok és a fizetőképes kereslet közötti egyensúly fenntartása lehet a célja, hanem fokozottabb mértékben az anyagi ösztönzés is, addigra talán tudatunkban is megszűnik a nivelláció igénye.- ri A nyugatnémet választások eredményeképpen Helmut Kohl kancellár az elkövetkező négy évben megfogyatkozott többséggel, ugyanakkor megerősödött szabaddemokrata (FDP) koalíciós partnerrel lesz kénytelen kormányozni. A CDU/CSU nem várt nagyságrendű, körülbelül ötszázalékos szavazatveszteséget szenvedett, amelyet csak részben pótolt az FDP igen jó szereplése. A Német Szociáldemokrata Párt (SPD), elsősorban a népszerű Johannes Rau kancellárjelölt határozott választási kampányának köszönhetően, a közvéleménykutató intézetek rosszabb eredményre utaló jóslataival szemben, lényegében megSzürös Mátyás, az MSZMP Központi Bizottságának titkára, az Országgyűlés Külügyi Bizottságának elnöke hétfőn a Partementben fogadta Jacques Koscius- ko-Morizet francia politikust, a Tömörülés a Köztársaságért (RPR) külügyekkel megbízott nemzeti titkárát. Napjainkban az ország, a megye és a megyeszékhely gyáraiban, üzemeiben és hivatalaiban zajló munkásgyűlések sorához tegnap a kora délutáni órákban a Szekszárdi Nyomda is felzárkózott. A vállalat kultúrtermében megrendezett munkásgyűlés résztvevőit - köztük Gyugyi Jánost, az MSZMP Tolna Megyei Bizottságának titkárát és Tatár Lajos munkásőr ezredes, megyei parancsnokot - Benizs Sándor igazgató köszöntötte, aki elmondta, hogy kettős cél érdekében hívták össze ezt a fórumot: Részint az MSZMP KB tavaly novemberi határozatából adódó helyi, részint pedig az idei év tennivalóinak meghatározásáért. A Szekszárdi Nyomda igazgatója beszédének első részében a vállalat elmúlt évi gazdasági tevékenységéről szólt. Elmondta, hogy mit végzett a kollektíva a feladatok megoldása érdekében és mit terveznek a továbbiakban. Ezek szerint: őrizte 1983-as pozícióit. Választási célját, az önálló többség megszerzését nem tudta elérni. A hétfői lapkommentárok egybehangzóan kiemelik, hogy az NSZK Kohl vezette koalíciós kormánya - noha a SPD és a Zöldek együttes táborával szembeni 58 mandátumos fölénye 41-re csökkent - egyértelmű megbízatást kapott az ügyek továbbvitelére. Ebben, mértékadó újságok véleménye szerint, a gazdasági stabilitás elismerése volt a döntő. A külügyminisztériumhoz közel álló General-Anzeiger című bonni lap hétfői vezércikke szerint a választás mindamellett el kell hogy gondolkoztassa a kabineA szívélyes légkörű találkozón áttekintették a nemzetközi helyzet időszerű kérdéseit, külön figyelemét szentelve az európai együttműködésnek. Megállapították, hogy az enyhülési folyamat tovább vitele, a különböző az elmúlt évi 110 millió forintos árbevételi terv helyett 116 millió 400 ezret értek el, nyereségtervüket is félmillió forinttal túlteljesítették, s 5 százalékos bérfejlesztést hajtottak végre az elmúlt évben. Ennek alapján a keresetszínvonal 66 510 forintról 70467 forintra növekedett. Az igazgató ezt követően ismertette a műszaki-technikai fejlesztésben történő előrelépéseket, majd megállapította, hogy eredményeik korántsem adnak okot az elégedettségre. Vannak még tartalékaik. A továbblépés céljaiként szólt az üzem-, és munkaszervezésről, a kooperáció fontosságáról, ám azt sem titkolta, hogy tovább kell erősíteni a munkafegyelmet is. Ezután az idei évi vállalati tervről szólt, amely sokkal feszítettebb és keményebb lesz, mint a tavalyi volt. A beszámolót követően többen szóltak hozzá elmondván véleményüket a rauntet. A szavazók egyértelmű választ adtak a kialíción belül azoknak az elemeknek, akik számára az 1982-es fordulat nem volt elég „következetes”, és jobbról kifogásolták a Hans-Dietrich Genscher nevével fémjelzett külpolitikai vonalvezetést. A tekintélyes Stuttgarter Nachrichten szerint Helmut Kohl - pártja viszonylagos rossz eredménye következtében - politikailag tekintélyveszteséget szenvedett: Kohl helyzete meggyengült az úniópárto- kon belül, mivel sokan őt fogják hibáztatni a visszaesésért. Megeshet, hogy négy év múltán már más jelölttel kívánnak in- (Folytatás a 2. oldalon.) társadalmi berendezkedésű országok közötti párbeszéd elmélyítése hozzájárul a bizalom erősítéséhez a nemzetközi kapcsolatokban, és kedvező feltételeket teremt a béke, a biztonság és a leszerelés legégetőbb kérdéseinek megoldásához. kaidőalap védelméről, az anyag- és energiatakarékosságról, a munkaver- seny-mozgalomról és még sok egyébről. Ezt követően Gyugyi János, a megyei pártbizottság titkára emelkedett szólásra. Beszélt arról, hogy szerte az országban a munkásgyűléseken arra keresnek választ, hogy miként állnak a munkahelyeken a kongresszusi határozatok és a VII. ötéves tervbéli feladatok teljesítésével. A Központi Bizottság arra az elhatározásra jutott - mondta -, hogy mindkettő végrehajtása megkezdődött, de ezek végrehajtása lassú és egyenetlen. Az MSZMP KB döntése értelmében nem kell Berecz János Nógrád megyében Nógrádban töltötte a hétfői napot Berecz János, az MSZMP Központi Bizottságának titkára. Salgótarjánban Géczi János, az MSZMP Nógrád Megyei Bizottságának első titkára tájékoztatta az országrész politikai, gazdasági és kulturális életéről, eredményeiről és feladatairól. Berecz János ezután a megyei pártbizottság propaganda- és művelődési osztályának munkatársaival találkozott, majd fölkereste a Salgótarjáni Kohászati Üzemek több gyáregységét. Szabó István vezérigazgató számolt be a háromezernégyszáz dolgozót foglalkoztató nagyüzem helyzetéről, egyebek között arról is, hogy minden lehető forrás kihasználásával gyorsítani kívánják a gyár műszaki, technológiai fejlesztését, s szigorú rendszabályokat léptetnek életbe a munka-és technológiai fegyelem megszilárdítása, a kapacitások jobb kihasználása, az anyag- és energiaköltségek csökkentése érdekében. Az üzemlátogatás után Berecz János rési vett és felszólalt a Kohász Művelődési Központ nagytermében megtartott munkásgyűlésen. új gazdaságpolitika, és nem kell változtatni a VII. ötéves terven sem. A KB ezt a gazdaságpolitikát erősítette meg, és végrehajtási programként alkotta meg a novemberi határozatot..' Gyugyi János felszólalását követően ünnepélyes percek következtek. Felolvasták a Munkásőrség országos parancsnokának díszparancsát. A Munkásőrség megalakulása 30. évfordulójának alkalmából a Szekszárdi Nyomda kollektívájának három évtizedes munkásőrséget segítő munkájáért díszoklevelet és emlékplakettet adott át Tatár Lajos megyei munkásőr parancsnok. Szűrös Mátyás fogadta Jacques Kosciusko-Morizét „Adja mindenki munkájának a legjavát...” Munkásgyűlés a Szekszárdi Nyomdában Elismerés a Munkásőrségtől A kitüntetés átadása I A munkásgyűlésen Szegesei i Sándor készáruraktár-vezető is szót kért
