Tolna Megyei Népújság, 1987. január (37. évfolyam, 1-26. szám)

1987-01-24 / 20. szám

\ 1987. január 24. A téesz és a falu Kilenc vélemény A Decsi Egyetértés Mezőgazdasági Termelőszövetkezet és a falu kapcsolatáról ezúttal nem az illetékes, a felelős beosztású vezetőkkel beszélgetünk, hanem a lakosság szól erről úgy, aho­gyan ők látják. Ifjú Gyuláné, a nagyközségi tanács igazgatási csoportvezetője:- Kívülről és belülről is látom egy kicsit ezt a kapcsolatot. Gondolom kevés em­ber van a faluban akinek családi, vagy valamilyen rokoni ága ne kötődne a téeszhez. A hivatalos kapcsolatra - ami a tanács és a szövetkezet között van - az a legjellemzőbb, hogy társak. Ez nagyon fontos a község fejlesztése érdekében. A téeszelnök - mi így mondjuk - „decsi gyerek”. Amit a szövetkezeten keresztül a faluért tesz, talán a szíve diktálja... n Gyöngyösi Pál nyugdíjas ácsmester:- Fogalmam sincs, hogy milyennek le­het megítélni ezt a dolgot. Mást hall az ember és mást lát. Én amit hallok az annyi, hogy megváltozott a téeszben a munkafegyelem. Nem lehet bárki a tagja. Felvétel előtt döntenek és értesítik a je­lentkezőt. Fielyesnek tartom ezt. Amit látok, az a község ellátását javítja. Saját sütöde, bolt... Zerényi Jenőné, az 55. számú áfész- bolt pénztárosa:- Valamikor voltam én is a téesz tagja, de úgy alakultak a családi körülmé­nyeim, hogy otthon kellett dolgoznom. Később itt a boltban vállaltam munkát. Nekünk talán konkurenciának számít a téeszbolt, de nem nézhetem így, mert a lakosság érdekeit szolgálják. Lehet ná­luk mindent kapni, csak ruhaneműt nem. Úgy tudom, az új telepen is elkezdték már egy másik bolt építését, de nem hallot­tam, hogy ABC lesz-e... Lajtai Erszébet, pedagógus:- Hosszú évekig gondot jelentett az is­kolában, hogy a gyerekek tízóraiért a kö­zeli boltba mennek át. Az elfogyasztása sem volt kulturáltnak nevezhető. Ez több fórumon elhangzott. A téesz egyszer csak - a haladás utcai iskolánkban - a lépcsőház erre alkalmas helyén nyitott egy büfét. A tejtermékek mellett péksü­teményt, de papírt és írószert is árulnak. Biztos vagyok benne hogy nerri ennek a forgalmából premizálják a téeszvezető- ket... » Korsós András a szekszárdi műszer­gyárban üzemvezető:- Harminc esztendeje Szekszárdra já­rok dolgozni. Étem tehát a kétlaki életét. Napközben nem vagyok itthon. Ami a legutóbbi falugyűlésen is elhangzott, azt kellene itt megfogalmazni válaszul a kap­csolatra. Két nagyon fontos dolog igényli a község lakóinak összefogását. Egyik a gázprogram, másik a szőlőhegyre vezető betonút megépítése. Mind a kettő folya­matban van. A befejezésükhöz sok pénz­re volna szükség. Ezekért a téesz - talán erejéhez mérten túl sokat is - vállalt. Igaz, a legszámottevőbb gazdasági egység a faluban... xc Mérges István 18 éves fiatalember:- Én nem szeretnék a téeszben dol­gozni. Paksra járok, az atomerőműnél erősáramú berendezéseket szerelünk. Hogy mit tesz a téesz a faluért? Most ez a tél országosan is sok gondot okozott, de itt a faluban, mindjárt másnap megindul­tak a téesz hókotró gépei és minden ut­cában járhatóvá tették az utakat. Azt hi­szem ezt a plusz költséget nekik sem téríti meg senki, mégis csinálták. Lehet, hogy ez nem nagy dolog, de a faluban nem bénult meg a forgalom... Mándi Zoltánné, a Bátaszék és Vidéke Takarékszövetkezet decsi kirendeltsé­gének vezetője:- Mi itt sok mindent hallunk a falu éle­téről és az eredményeinkből is sok min­denre lehet következtetni. Elgondolkod­tató számokat mondok. A betétállomá­nyunk a legutolsó záráskor 29 millió 800 ezer forint volt. Ez 900 betétkönyvben található. A faluban 1350 család él, ritka ahol ne lenne téesztag valamelyikük. A téesznek külön kötvényei vannak, a pos­tai betétállomány is számottevő. Ezekhez nem kell külön magyarázat. Akik nálunk megfordulnak azok, a téeszről csak pozi­tív véleménnyel vannak. A belső dolgok­ról hitelesen csak belülről lehet nyilat­kozni és ez ellentmondhat a külső lát­szatnak. Az viszont tény, hogy a téesz tár­sadalmi munkájának értéke, amit a fa­luért tesz, milliókban mérhető... M Dr. Málnai János belgyógyász, a II. számú körzet orvosa:- Úgy látom, rengeteget tesz a téesz a faluért. Gondolom, hogy mások is hivat­koztak a téli megpróbáltatásra. Bennün­ket, egészségügyieket ez különösen érint Az orvosi rendelő megközelíthető, ez a téesznek köszönhető. A lakosságért végzik például az EKG műszereink javítá­sát is. Nem kell ezekre várni meghatáro­zatlan ideig. Megszervezték például a táppénz ellenőrzését. Az élelmiszerrel való ellátás - amit a téesz biztosít - külön fejezete lehet a falu életének... K Szabó Ernő - a múlt év végén átadott - művelődési intézmény, a faluház igazga­tója:- Csak most ismerkedem valójában a község belső életével, de úton - útfélen szemben találom magam olyan tények­kel ami mögött a téesz áll. A faluház meg­építésénél is komoly szerepe volt ennek a gazdaságnak. A község hagyományőr­ző múltjáról aligha kell beszélnem. Az elődök szép példáját érdemes követni, a sajátos kultúra továbbéltetése a jövő fel­adata. A téesz elnökével történt szóbeli megegyezés olyan reményekre és vára­kozásra jogosít - úgy érzem -, hogy a le­hetőségeikhez mérten mecénás szere­pet is vállalnak a mi munkánkban. Mozaikkép megrajzolása volt a cél, rövid vélemények tükrében, ame­lyeket lejegyzett: DECSI KISS JÁNOS Pallas Athéné nyomdokain Városvédő- és szépítő egyesület Szekszárdon A Szekszárdi Városvédő- és Szépítő Egyesület elnökét, Thész Lászlót meg­kértük, mutassa be az egyesületet, ered­ményeiket, terveiket. Elmondta, a több, mint száz tagból álló egyesület - a város párt és állami szer­veinek, valamint a HNF kezdeményezé­sére -1986. júliusában alakult meg. Cél­ja, a várost szerető erők összefogása, történeti, építészeti és természeti értékei­nek megóvása, új értékek megteremtése érdekében. Három szakosztályuk van; a várostörténeti-honismereti dr. Töttős Gábor, a városfejlesztési, városvédelmi Sztárcsevity Ervin, a környezetvédelmi pedig Nyúl Bertalan vezetésével műkö­dik. Tagjaik között a társadalom minden rétegéből találunk képviselőt; értelmisé­giek, műszakiak, fiatalok, nyugdíjasok egyaránt részt vállalnak a közös felada­A Dózsa György utca 9. számú klasszicista lakóház egykor fogadó volt *>.* •«•**«*« ‘««»nwmuMM «.LA#5 KtRÄLYUKK.BAThOHYisivAiiiij^xj. ^«r«ínwcTvzepís. csór 8atho*ya«drív^* »0U>OSV«e»EK,AZ OLASZ OPft«» taJdc#0if*«Y ‘»aro ,6,m: Sí-tortok«*«A*|TT v^fTC ROHAi HABlöTOKfciHM« roVASf *£SZWICRE.M0HAC5«ÁK TARTVA arÖMnsiíMRT «AZAíSrS «TUCATOT íU!K>;AüQO'GYÁSZOLT KYOHÖKO* S***#34* BáTTASÍÉK ‘tUitVWmu.Bí j KfcUflr Htftt t TM*A «JO tftDA ftif ILSZjAtW« rastte íúxíg ««« AUffOTtA *400.-« ÉVfORDlilÓA AHAOtfKlZcUH KElBÉsétt SZm:t*D ll VÁROS KÖZÖHSÉtt. Az egyesület tervezi a régi megye­háza falán eldeformálódott tábla ki­cserélését tokból. Az utóbbiak talán a leglelkeseb­bek. Mivel ez az ország legfiatalabb ilyen jellegű egyesülete, így az elmúlt félév munkáját főleg az útkeresés, a kapcsola­tok kiépítése, tapasztalatok szerzése jel­lemezte.- Sok még előttünk a kérdőjel - mond­ja Thész László -, nehéz konkrétan „megfogni” a feladatainkat. Egyelőre rengeteg tervünk van és kevés tapaszta­latunk. Mindenesetre arra törekszünk, hogy ne legyünk felesleges, „egy a sok közül” szervezet, hanem értelmes, fontos dolgokat valósítsunk meg.- Mennyire veszik komolyan Önöket? Van-e beleszólásuk például abba, hogy egyes épületeket lebontsanak vagy sem?- A város vezetése elfogad bennünket partnerként olyan ügyek eldöntésében, amelyek városképünk alakításával, műemlékek megóvásával kapcsolato­sak. Természetesen anyagi és fejlesztési szempontok előtt meg kell hajolnunk, s nem tudunk - nem is akarunk - megvé­deni minden szanálásra ítélt házat. Csu­pán valós értékek fölé terjesztjük ki védő­szárnyainkat. Nem vagyunk- hatóság, ezért csupán javasolunk, döntési- és vé­tójogunk nincs.- Milyen eredményeik vannak eddig?- Részt vettünk a „Ked­ves Szzekszárd!" történeti vetélkedő meg­szervezésében, s vala­mennyi csapatot oklevél­lel jutalmaztunk; a leg­eredményesebben sze­replő intézménynek pe­dig különdíjat adtunk. Vá­rosunk fennállásának 925. évfordulója kap­csán felhívással fordul­tunk a lakossághoz, s ké­rő szavunk nem csupán az ünnephez kötődött, hanem állandó tevékeny­ségre szeretett volna ösztönözni minden szek­szárdit. Érvényét máig sem vesztette el, soraink­ba várunk mindenkit, aki ezért az ügyért bármit is szeretne, tudna tenni.- Az imént okleveleket, különdíjakat említett Mi­ből fedezték ezeket?- Negyvenezer forint körüli pénzalapunk a tag­díjakból jön össze. Fejen­ként százhúsz forintot - a nyugdíjasok ennél jóval kevesebbet - fizetünk egy év­re; ezen kívül a vállalatoktól is kapunk nagyobb összegeket. Sajnos, így is mini­mális ez a pénz ahhoz képest, amennyi a terveink megvalósításához kellene.- Erre az évre milyen céljaik vannak? Emeljünk ki közülük néhányat!- Fel akarjuk kutatni többek között a város műemléklistáján nem szereplő, de védelemre szoruló építményeket, épület- együtteseket, utcákat. Közreműködünk az újvárosi templom toronyóra-felújítá­sának koordinálásában. Anyagot gyűj­A Szent János - és Pál kápolnát tavaly újították fel tünk jeles szekszárdi vagy helyi kapcso- latú személyek életéről, munkásságáról, megalapozva ezzel egy Szekszárdi lexi­kon kiadását. „A Mi házunk, mi utcánk" címmel pályázatot kezdeményezünk... és még hosszan sorolhatnám, mi minden szerepel a programunkban. A fontos az, hogy ne csak beszéljünk ezekről az elképzelésekről, hanem te­gyünk is értük. Csodákat nem várunk, ha évente egy-két tervünk .megvalósul, akkor már nem dolgoztunk hiába. CS. I. - G. K. A televízióban néhány évvel ezelőtt kezdődött Unokáink sem fogják látni című sorozat hatására országszerte a figyelem középpontjába került a régi, veszen­dőbe menő épületek, műemlékek megóvásának, helyreállításának ügye. Váro­sokban, községekben sorra alakultak meg a városvédő egyesületek, s a jó pél­da természetesen megyeszékhelyünkön is követőkre talált. ...és a sütödéje a fotóriporter: Czakó Sándor szemszögéből A szövetkezet papír-, írószer-, tapétaboltja...

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents