Tolna Megyei Népújság, 1987. január (37. évfolyam, 1-26. szám)

1987-01-22 / 18. szám

1987. január 22. WÉPÜJSÁG 3 Több mezőgazdasági gépet minősítenek A szocialista országok mezőgazdasá­gi gépkínálatának felmérésére, a leg­újabb típusok kipróbálására - a MÉM irá­nyításával - az idén is folytatódnak a mű­szaki vizsgálatok. A gépek, berendezé­sek minősítésének az a célja, hogy a ter­melőeszköz-kereskedelem később na­gyobb választékot tudjon nyújtani az üzemeknek. A géppróbák tapasztalatai a gyártók számára is irányt mutatnak ar­ra, hogy a magyar termelőüzemek milyen eszközöket igényelnek a jövőben. Az elmúlt években a mezőgépkereske­delmi vállalatok évente összesen öt-hat- millió forintot költöttek a szocialista or­szágokból származó új gépek és beren­dezések vizsgálatára. Ez évente 30-35 új gyártmány minősítésére volt elegendő. Az idén, az elmúlt évinél kétszer több, mintegy 10 millió forint jut erre a célra a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Mi­nisztérium, az Agrotek Mezőgazdasági Termelőeszköz Kereskedelmi Vállalat és az Agroker-vállalatok közös fejlesztési alapjából. A baráti országok kínálatából a MÉM Műszaki Intézetben csaknem száz gép­újdonságot vizsgálnak meg. Ezek kö­zött lesz az MTZ-100 és MTZ-102-es kö­zépnehéz univerzális traktor, a nagyüze­mi kertészek és a kistermelők számára egyaránt hasznosnak ígérkező, újfajta művelőeszköz-hordozó gép, valamint az MTZ-0,5 háztáji kistraktor. Ugyancsak a Szovjetunióból, a kertészeti termeléséről is híres Moldáviából érkezik egy-egy zöldség-, gyümölcs- és szőlőtermesztési gépsor. Újabb gépeket várnak - a régiek pótlására - a hagyma és a burgonya ter­mesztéséhez, valamint a hazai magtisztí­tó üzemek felújításához. Az NDK-ból az E-524 típusú arató-cséplőgép érkezik, a régebbi kombájnokénál nagyobb mag­tartállyal és korszerű tisztító berendezés­sel. Csehszlovákiából - egyebek mellett - kerti traktort hoznak munkagépeivel együtt vizsgálatra. Lengyelországban a dombvidéki talajok használhatóbbá téte­le érdekében újfajta kőgyűjtő masinákat gyártanak, ezekből kettőt próbálnak ki. Uj borsó a „csicseri” Hangzatos nevű hüvelyes növény köz­termesztésére adott engedélyt a MÉM; a csicseri borsó hazánkban kevéssé is­mert, annál inkább Kis-Ázsiában, Indiá­ban és a Földközi-tenger melléki orszá­gokban. Arról nevezetes, hogy nagy a száraz­ságtűrő képessége, ennél fogva a csa­padéktól rosszul ellátott helyeken is sike­resen termesztették. Ott, ahol termesztik, elsősorban emberi táplálékként jön szá­mításba, másutt viszont azért veszik gon­dozásba a termelők, mert a zöldborsó­hoz hasonlóan magas a fehérjetartal­ma, s ennélfogva értékes takarmánynak tartják. Az iregszemcsei Takarmánytermesz­tési Kutató Intézet szakemberei nemesí­tették ki azt a fajtát, amely a magyar nö­vénytermesztés választékát javítja. Itthon a csicseri borsót takarmányozásra hasz­nálták fel, más értékes fehérjéket helyet­tesíthetnek vele. Ám exportra is számí­tásba jön, mindenekelőtt a jó minőségű vetőmag értékesítésére kínálkozik lehe­tőség. A magyar csicseri borsó vetőmag­jának szaporítását a nagyüzemekben megkezdték. Jól állja a telet a szőlő Jól állta a tél nagy rohamát a szőlő a Dél-Dunántúlon; számottevő fagykárt eddig még nem észleltek a gazdák. Ezt tapasztalhatták a bortermelő nagyüze­mek szakemberei Pécsett is, ahol szer­dán szőlőmetszési bemutatót szerveztek a Pannonvin Borgazdasági Kombinát ku­tatóállomásán. A szakmai eseményt azért tartották ilyen korai időpontban, mert a hideg időjárás ellenére megkez­dődött a metszési munka az ültetvénye­kén. Diófási Lajos tudományos kutató, a Pannonvin vezérigazgató-helyettese emlékeztetett arra, hogy a korai szüret­nek és a kedvező vegetációnak köszön­hetően jól beértek ősszel a szőlővesszők. A növény most az úgynevezett mélynyu­galmi állapotában van, ilyenkor a legna­gyobb a fagytűrése. Ez a két tényező se­gített abban, hogy a szőlő súlyosabb károsodás nélkül átvészelte az elmúlt na­pok, hetek fagyhullámát, amikor a hő­mérséklet helyenként mínusz 16-18 fok­ra süllyedt. Dél-Dunántúl főbb borvidé­kein termőrügyeket gyűjtöttek be, ezeket most vizsgálják a kutatóállomáson. Az el­ső laboratóriumi eredmények megnyug­tató képet adnak. A szőlőtőkék a kedvező évjárat ígéretét hordozzák magukban. A rügyek termé­kenysége jobb az átlagosnál és több a fürtkezdemény is. Ha a tél további idő­szakában nem okoz súlyos károkat a fagy, akkor jó esztendőre számíthatnak a bortermelők. Biztató az is, hogy szembe­tűnően egészségesek a rügyek, ami a növényvédők tavalyi derekas munkáját dicséri. Gondok csupán az aszálysújtotta körzetekben jelentkeznek, továbbá azo­kon a fagyzugos helyeken, ahol január első felében mínusz húsz fok alá süllyedt a hőmérséklet. A szakember tanácsa: átlagos rügyter­helést kell alkalmazni a mostani szőlő­metszéskor, ami azt jelenti, hogy négy­zetméterenként 8-12 termőrügyet hagy­janak a vesszőkön. A vegetáció megin­dulásakor úgynevezett után metszéssel távolítsák el a feleslegesnek bizonyult rü­gyeket. Különleges bánásmódra csupán az aszály- és fagykárosult ültetvényeken lesz szükség. Mivel a tél valószínűleg nem adta még ki a dühét, az üzemek a biztonság ked­véért a magasabban fekvő szőlőkben kezdjék meg a metszést, ahol a legki­sebb a fagykockázat, míg a hidegnek in­kább kitett területeken hagyják a munkát^ a tavaszra. Anyagtakarékosság a könnyűiparban A könnyűipari vállalatok korszerűsítik technológiájukat, modern gépeket he­lyeznek üzembe, átszerveznek munkafo­lyamatokat, hogy csökkentsék az anyag­felhasználást, és egyben a termelési költségeket. E törekvések eredménye­ként 5,1 százalékkal kevesebb anyagot használnak fel azonos mennyiségű késztermékhez mint 5 évvel ezelőtt, és azt tervezik, hogy a következő időszak­ban hasonló mértékben javítják anyag- gazdálkodásukat. Ez azért is fontos, mert a könnyűiparban felhasznált anyagok­nak csaknem 85 százaléka importból, ezen belül 65 százaléka tőkés importból származik. A könnyűipari vállalatok termelési költ­ségének mintegy 65 százaléka anyag- költség, ezért továbbra is nagy jelentősé­ge van az anyagfelhasználás korszerűsí­tésének, az új módszerek bevezetésének és elterjesztésének. Jelenleg a vállalatok még nem használják ki kellőképpen az együttműködés lehetőségeit, nem isme­rik a másutt bevált anyagtakarékossági módszereket. Ezért átszervezik a Könnyűipari Mű­szaki Irodát, amelynek többek közölt az lesz a feladata, hogy összehangolja a gazdálkodó szervezetek munkáját, gaz­dasági társulásokat hozzon létre az anyagfelhasználás ésszerűsítésére, és felkarolja az anyagtakarékossági törek­véseket. Ellentmondások és előnyök A magánkereskedelemről a kiskereskedőknek hosszabb távon is szerepük van a szocialista társadalom életé­ben, a társadalmi igények kielégítésében.” (A XIII. pártkongresszus határozatából) A pulóvernek most több hasznát vesszük Sehol nem kaptam a Tranbantomhoz egy apró, ám annál fontosabb kis alkat­részt. Élénklila ruhámhoz képtelen va­gyok megfelelő kiegészítőket beszerez­ni. Térdig lejártam a lábam, de csak nagymamámnak való kabátot, divatja­múlt gyermekruhát, trampli cipőt tudtam volna vásárolni. Bosszankodom, de nincs veszve semmi. Kicsit mélyebben nyúlok a zsebembe, és megveszem ma­szeknál, amire vágyom. Hurrá! Az áhított ruhadarabhoz (autóalkat­részhez stb.) magánkereskedőnél sem jutottam hozzá. Kaptam ugyan, de há­romszor annyiért, mint a hivatalos ár. Megvettem, de az első mosás után tönk­rement. Maszek vendéglőben ebédel­tem, de most az sem volt az igazi. És rá­adásul fölveti őket a pénz! Pfúj! A listát ki-ki saját tapasztalatai és vér- mérséklete szerint pro és kontra folytat­hatná. Áldhatjuk és szidhatjuk a magán- kereskedőket, egy biztos: kereskedel­münknek fontos, hosszú távon is szerves részét képezik. Nem volt mindig így Magyarországon az államosítások után a magánkereskedelem néhány év alatt szinte teljesen elsorvadt. Aránya az összes forgalomból 1952-ben 3,9 szá­zalék, 1955-ben már csak 1,1 százalék volt. Hamarosan hangot kaphattak, vi­szont azok a vélemények is, amelyek ösztönözni kívánták a magántevékeny­séget. 1957 elején már döntés született az állami boltok egy részének bérbe adá­sáról, ugyanakkor tágabb teret kívántak engedélyezni a magánkiskereskedelem­nek is. Az erre vonatkozó tervek meg is valósultak, különösen az utóbbi években nőtt meg a magánkereskedelem súlya mind számban, mind a kínált választékot tekintve. Szerepük az árualapok és a vá­laszték bővítésében nagyobb, mint azt forgalmi részesedésük alapján gondol­hatnánk, mivel elsősorban helyi forrá­sokból, vámárukból, kisipari termeltetés­ből származó - így az állami kereskede­lemben csak elvétve megtalálható - por­tékát kínálnak. A számok tükrében Tolna megye 109 településéből negy­venben dolgoznak magánkereskedők, akik 431 üzletet, illetve pavilont működ­tetnek. Hozzájuk számíthatjuk még a ma­gánkereskedők közel 40 százalékát kite­vő, állandó telephellyel nem rendelkező árusító­kat. 1986. december 31- én 782-en rendelkeztek kereskedői engedéllyel. A besegítő családtagok­kal és az alkalmazottak­kal együtt többen dolgoz­tak ebben a szektorban, mint a Népbolt Vállalat­nál! Tevékenységi körük széles, a vásári bazáro- soktól, pecsenyesütők­től, a panziótulajdonoso­kig, a legközismertebb divatárusokig és a leg­fontosabb élelmiszerboltosokig terjed. A fluktuáció nagy. Kevesen vallják be az esetleges tönk­remenetelt, inkább a családi okokra hi­vatkozva hagynak föl a tevékenységük­kel, vagy ami még gyakoribb, a magán­kereskedelmet más szakmában folytat­ják. Gondok... Hiányosságok a kiskereskedelmi ellá­tásban is mindenekelőtt kistelepülése­ken, a városok peremkerületeiben, az új lakótelepeken vannak. Csak súlyosbítja a gondokat, hogy az adóztatás egysége­sen ítéli meg a belvárosban vagy a peri­férián működőt. A korábbi kis létszámú falvakban járó adókedvezmény meg­szűnt. A tanácsoknak a jogszabály ugyan továbbra is engedélyezi kedvez­mény nyújtását, de azok pénzügyi ne- he'zségeik miatt ezzel alig-alig élnek. Tovább kellene nőni a vegyeskereske­dések, zöldség- és gyümölcskereskedé­sek számának. Nincs elég hangulatos vendéglátóipari egység. Akik állami üz­letben nem próbálkoznak napról napra (nagyon gyakran hiába) beszerezni mu­tatós gyermekholmit, azok számára talán meglepő, de kevesebb van a szükséges­nél a legkisebbeknek méregdrága ruhá­zatot kínáló üzletekből is. A magánkereskedő importáruhoz csak korlátozottan jut, a kurrens cikkek is tiltottak számára. Hiánygazdálkodás lé­vén érthető, hogy a rendelkezésre álló árualapot valamilyen módon el kell osz­tani. Az is érthető viszont, hogy ha valaki­nek a lakása környékén fél napi járásra csak egy kis maszek vegyesbolt van, ak­kor az ott szeretne sört, papírzsebken­dőt, déligyümölcsöt is venni. A vevőkért folytatott verseny mindannyiunk érdekét szolgálja. Az áruhiány, a beszerzési ne­hézségek, az említett egyenlőtlen feltéte­lek ugyanakkor tisztességtelen versenyt kényszerítenek ki a szállítóért. Illegális beszerzés, korrupció, csúszópénz, csú­szó... (cigaretta, ital stb.). Sokan próbálják a szabályozás réseit kutatva növelni bevételeiket. Szigorúbb el­lenőrzéssel, növekvő számú felelősségre vonással igyekeznek az erre jogosult szer­vek a kirivó eseteket kiszűrni. Ellátásunk érdekében a tisztességes magánkereskedelemre hosszú távon is szükség van, ezért működési feltételüket, a gondokon lehetőségek szerint enyhítve, biztosítani kell. ...és jobbító célú jogszabályok A lakosság ellátásának, vásárlási lehető­ségeinek javítása, a magánkereskedelem­ben tapasztalható negatív jelenségek visz- szaszorítása, a KISOSZ feladatkörének bővítése céljából múlt év októberétől új tör­vény szól a magánkereskedelemről. Csak néhány, a fogyasztót leginkább érintő jog­szabályról:- Tevékenységi körük bővült Egy-két szűk területet kivéve kiskereskedelmi, ven­déglátó, kereskedelmi tevékenységgel, idegenforgalmi szolgáltatással foglalkoz­hatnak.- A lakosság ellátása érdekében a jövő­ben lehetőség lesz kistelepüléseken, illetve a tanács által kijelölt, megfelelően el nem látottt területeken a magánkereskedelem és a kisipari tevékenység együttes gyakor­lására.- A szakigazgatási szerv egyes termé­kek árusítását a magánkereskedők szá­mára is előírhatja.- Szigorodtak a szakmai képesítés felté­telei. Csak az kaphat magánkereskedői igazolványt, aki az előírt képesítésnek megfelel. A jövőbe vetett hit és a hóakadály Néhány szigorítás ellenére - tapasztala­tok szerint - a magánkereskedelem feltéte­lei kedvezőbbekké váltak. Amellett, hogy az új szabályok fokozottabban védik a fo­gyasztói érdekeket, a magánkereskedői munka színvonalának emelését, a tisztes­ségesen dolgozó magánkereskedők érde­keit is szolgálják. A szakmában dolgozók - és bekerülni szándékozók - bizakodóak, a jövőbeni biztos megélhetésre számítanak, hiszen a jogszabály által előírt kötelező ké­pesítést általános tanfolyamon kilencve- nen, vendéglátóin pedig negyvenketten kí­vánják megszerezni megyénkben a közel­jövőben. Hogy pontosítsák: a hangulat feltehe­tően bizakodó. Személyes látogatásom ugyanis csak egy magánkereskedőnél volt eredményes, egy véleményből pedig alig­ha lehet általánosítani. Igaz, hogy pont olyan zord, hófúvásos időben indultam közvéleményt kutatni, amikor vásárlási szándékkal nem nagyon indult senki sem el hazulról, így rajtam kívül kevesen vették zokon, hogy a magánkereskedők többsé­ge nem nyitott ki azon a reggelen. ROSTÁS ILONA Fotó: KAPFlNGER ANDRÁS Bevásárlókosár - ezúttal zöldség és gyümölcs nélkül Széles gumihevederek a szénbányászatnak Műanyag autótetők Győrből A Taurus szegedi gumigyárában be­fejeződött a szállítóheveder-gyártás kor­szerűsítése, amire 220 millió forintot for­dítottak. A beruházásra azért volt szükség, mert a hazai szénbányászat és a külföldi meg­rendelők is mind több, és nagyobb telje­sítményre alkalmas szállítószalagra tar­tanak igényt. A termelésbe állított új gép­sor és más berendezések révén évente 150 000 négyzetméterrel több szállító­heveder kerülhet ki a gyárból. A mennyiség növelése mellett lehe­tőség nyílt a választék bővítésére, így egyebek között az eddigi 1400 milliméte­res helyett 1600 milliméter szélességű hevederek gyártására. Ilyeneket eddig csak konvertibilis valutáért lehetett be­szerezni. A korszerűsítés lehetőséget nyitott a korábbinál tökéletesebb vulkanizálási technológia bevezetésére is. Ennek eredményeként az anyagba gyártás köz­ben nem kerülhetnek gázbuborékok. A minőség javítását szolgálja az is, hogy a Taurus-szal együttműködő Szegedi Kenderszövő Vállalatnál rátértek az új követelménynek megfelelő méretű textil­betétek, s a nagy szilárdságú poliészter szövetanyagok gyártására.- A nyitott vászontetős autók őszi-téli kiegészítő eleméül szolgáló műanyag te­tők gyártásához kezdett a Győri Mű- anyagipari Szövetkezet. A nullszéria el­készült. A terméket egy nyugatnémet és svájci tulajdonú cég közreműködésével érté­kesítik majd. Az első karosszériaeleme­ket Peugeot 205-ös típusú kocsikhoz szállítják. A későbbiekben Ford, Merce­des és BMV típusú kocsikon is kipróbál­ják a győri gépkocsitetőket. Megkezd­ték a szövetkezetben tetőre szerelhető műanyag szélterelők gyártását is, s ter­vezik egyéb gépkocsitartozékok, például műanyag sárvédők és ajtók készítését.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents