Tolna Megyei Népújság, 1987. január (37. évfolyam, 1-26. szám)
1987-01-20 / 16. szám
1987. január 20. NÉPÚJSÁG 5 FIATALOK FIATALOK FIATALOK V _____ F IATALOK _____________________________________á Árak és lakások Január elsejétől megváltozott az ifjúsági takarékbetétek utáni prémium mértéke fiatalok lakáshoz jutását támogató szabályok ez év első napjától megváltoztak. A változás lényege, hogy ezentúl az ifjúsági takarékbetétek kamatai, valamint az utánuk járó külön jutalom együttes aránya a korábbinál nagyobb lesz, s a változtatást javaslók szerint követni képes a lakásárak emelkedését. Amint egy múlt év végi tájékoztatón elhangzott, ezt valahogy úgy kell érteni, mint amikor ma valaki befizet két téglára, s azt a garanciát kapja, hogy a befizetett pénz - kamataival kiegészítve - tíz év múlva is elegendő lesz arra, hogy két téglát vegyen. így értékelve, a változás nem túl kecsegtető, hiszen eleve lemond a pénz gyarapításának, szaporításának lehetőségéről, azonban másik oldalról vizsgálva a KISZ által kezdeményezett takarékossági akciót, látható annak társadalmi jelentősége. Ehhez azonban tudni kell, hogy a lakásépítési költségek emelkedése, a magas lakásárak jelentősen csökkentették az elmúlt években a rendszeres megtakarítások vásárlóértékét, s ez a tény különösen a kisebb megtakarításra képes fiatalok helyzetét rontotta aggasztó mértékben. A lakásépítés költségei 1983 és 1986 között a kivitelezés, az építőanyag, a telekárak és a közműköltségek növekedése miatt átlagosan - lakásonként - 230 ezer forinttal növekedtek. Az árnövekedésnek csak a felét ellensúlyozta a szociálpolitikai támogatások és kedvezményes hitelek növelése, valamint a helyi tanácsi támogatási rendszer bevezetése. Újabb feszültségeket okoztak a fiatal családok körében a már meglévő lakás miatti eladósodás gyakran már alig viselhető terhei. A jövedelmek és a lakásárak közötti különbség a fiatalok rovására növekedett. Az 1980-as évet száz százaléknak tekintve, az építési árindex 1985-re 150 százalékot ért el, a nettó építési költség 152 százalékot, míg az egy keresőre jutó nominális átlagkereset indexe csupán 134 százalékra emelkedett. Az építés erőteljes megdrágulását jelzi, hogy az előbbiekhez képest az átlagos fogyasztói árindex csupán 139 százalék volt tavaly, ami ugyan több az átlagkereset emelkedésénél, de jócskán elmarad az építési árak emelkedésétől. Mindebből az is következik, hogy számítások szerint, ha például egy két gyermeket vállaló, átlagos nagyságú és költségigényű családi ház építője, vagy lakótelepi lakás vásárlója 1985-ről 1986-ra halasztotta lakásproblémája megoldását, ez a késedelem családi ház esetében havi 2900, lakótelepi lakás esetében havi 1750 forintjába került neki. Ennyivel többet kellett gyűjtenie ahhoz, hogy csupán az építési szektorban érvényesülő áremelkedéseket ellensúlyozza. Ezt a vészes tempójú árnövekedést ismerve, a KISZ által kezdeményezett, és még a múlt év végén érvényre juttatott új ifjúsági takarékossági forma máris jobban értékelhető, mivel célja az árnövekdést lineárisan kiegyensúlyozó takarékosság bevezetése és támogatása, ami elsősorban éppen a kis jövedelmű, tehát eddig kifejezetten hátrányos helyzetű fiataloknak jó. Az akció bevezetését sürgette, hogy míg 1980-ban a 29 éves vagy annál fiatalabbak által fönntartott lakások közel 57 százaléka volt tulajdonjogú, s 30 százalékot főbérlőként laktak, addig négy év múlva a tulajdonosok aránya 48,7 százalékra, a főbérlőké pedig 23,6 százalékra csökkent. 1985-ben például száz fiatal közül 37 lakásigényét lehetett kielégíteni. Egyfelől nyilvánvalóan azért, mert csökkent a kiutalható tanácsi bérlakások száma. Másfelől pedig azért, mert az eddig ismertetett folyamat eredményeképpen az évről évre növekedő szükséges saját erőt, vagyis azt az összeget, amivel a vásárlást el lehet indítani, még az emelkedő kölcsönösszegek ellenére is egyre nehezebben tudják a fiatalok előteremteni. Ma Magyarországon - örülni ennek túlzás volna - a kétgyermekes, de legalábbis két gyermeket vállaló család a társadalmi modell. Az OTP által kiadott tájékoztató könyvecske függelékében egy ilyen fiatal család található, akik együttes jövedelme havi 11 ezer forint. Kétszobás lakást vásárolnak 850 ezer forintért, amelyről tudjuk, hogy ha a két gyermek nem ígéret, hanem valóság lesz, kicsinek bizonyul. A könyvecske szerint ennek a lakásnak a fenntartása havi 1500 forintba kerül. Minden különleges kölcsönigénylés nélkül, pusztán az állami és bankkölcsönt igénybe véve, a család, ha van 165 ezer forintja, havi 3621 forintos törlesztés mellett jut a lakáshoz. Ehhez jön még az 1500 forintos lakásrezsi, valamint a család saját költsége. Nem sok pénzük marad. Ifjúsági betéttel a helyzet biztatóbb. Öt év után például, hogyha havi ezer forintot tettek a betétbe, a prémiummal együtt 73 ezer forinttal rendelkeznek, amelyhez ugyancsak 3 százalékos kamattal a betét 120 százaléka, még 87 ezer forint jár. Ez együtt már 160 ezer forint. De elképzelhető, hogy mindkét fél önállóan kezdett vagy kezd el takarékoskodni. Ekkor az összeg, s a hozzáadható kölcsön a duplája lehet. És persze igénytől, lehetőségtől függően nőhet a takarékoskodás ideje, s a betett összeghez adható kölcsön nagysága is. nmagában bármennyire is rugalmasan kezelt, az újfajta takarékosko- dási akció nem futhat versenyt az építőipar szédítő tempóban emelkedő áraival. A végső megoldás a fiatalok előnyösebb kölcsönnel való segítésén túl az lesz, ha sikerül ebben a szektorban új, jobb technológiákkal, az eddigieknél sokkal hatásosabb munkaszervezéssel, fegyelemmel, takarékoskodással az árak növekedésének ütemét mérsékelni, mi több, megállítani. Mert az igazi megoldás azért ott van - s ehhez nem kell különösebb szakismeret -, ahol az árak és a bérek egyensúlyt tartanak. Harmadikok voltak Iskolaszövetkezet Tolnán A Tolnai Földvári Mihály Gimnáziumban három éve alakult meg az iskolaszövetkezet. A Tolna és Vidéke Áfész patronálja őket. Az elmúlt évben a Szövosz által a legjobb iskolaszövetkezet címért meghirdetett országos pályázaton harmadik helyezést értek el. Jelenleg hatvan tanuló vesz részt az iskolaszövetkezet munkájában, öntevékeny diákköri tagként. A tanévben naponta reggel héttől nyolcig, valamint az óraközi szünetekben tartanak nyitva, élelmiszert, füzeteket, írószereket, sőt még tornacipőket is árusítanak. Az üzletet ketten kezelik, s évente egy gimnazista egy hétig lehet boltos. Évente ötven-hatvanezer forint forgalmat bonyolítanak le.- A forgalom után 5 százalékot kapunk az áfésztől - mondja Halmazsán Hajnalka, az iskolaszövetkezet elnökhelyettese. - Ezt az összeget kirándulásokra használjuk fel. Még csehszlovák sítúra is szerepelt a programok között. Alig egy hónapja karácsonyi műsort rendeztünk, számítógépes rockbemutatóval, most, télen, nehéz időben, az öregeket segítjük. Bevásárolunk, és elvisszük nekik az ebédet, havat lapátolunk, fát vágunk.- Az áfész-közgyűléseken is rendszeresen részt veszünk - folytatja a tájékoztatót Bálint Szilvia. - Beszámolókat tartunk a munkánkról. Ez mindig az elnök- helyettes dolga. Igaz, van felnőtt patroná- lónk Stich Lászlóné személyében, aki szülői munkaközösségi tag, sok segítséget is kapunk tőle, de igyekszünk azért önállóan elvégezni a vállalt munkát.- Lehőcz Regina IKB-titkár:- Minden héten tartunk IKB-ülést mondja. Az osztály KlSZ-alapszervezete- ket szeretnénk megszüntetni, helyette a tevékenységi körökre alapuló KISZ- szervezeteket szorgalmazzuk. Ha igazán változást akarunk, akkor ezt az utat kell választani - folytatja. Most az átszervezés van folyamatban. Már jó néhány öntevékeny kör működik: Néhányat említek: az ügyes kezek, az országjáró diákok, az ifivezetők, a francia nyelvbárátok köre, valamint az Ifjú Gárdisták KISZ- alapszervezete. Az iskolaszövetkezet még nem az. Szeretnénk, ha a második félévtől mint alapszervezet is működne. A tagok hasonló véleményen vannak. Az azonos érdeklődés igen erős összetartó erőt jelent. így több idő jut arra, amit amúgy is szívesen csinál az ember - szól közbe Halmazsán Hajnalka. A tanulás mellett pedig elmélyülten lehet felkészülni a mozgalmi munkára és politikai önképzésre, ugyanis Marxista diákakadémiára járunk mi, harmadikosok és a negyedikesek. December elején Nyíregyházán az országos iskolaszövetkezeti konferencián vettünk részt és ott is felvetődött, hogy mint öntevékeny kör működhetnénk, illetve létrehozhatnánk KlSZ-alapszerve- zetet. Mi ezt már a konferencia előtt elhatároztuk, s létre is hozzuk.- kér Alagsor az emeleten Zene hangjai szűrődnek ki a Bonyhádi Petőfi Sándor Gimnázium falai közül. Az épületbe lépve még hangosabban lehet hallani a zenét, az egyik emeleti osztályban muzsikálnak. „Komámasszony kakasa, kakasa...” - dalolják duóban a teremben. Benyitunk. Odabenn öt fiú zenél. Hogy kik ők?- Két éve alakult együttesünk, akkor még névtelenül - emlékezik Rónai József, a zenekarvezetője, szólógitárosa. - Négyen alkottuk a „bandát”, valameny- nyien a Vörösmarty Mihály Általános Iskolába jártunk. Zenénk kissé reneszánsz stílusjegyeket mutatott - főleg a furulya miatt -, ezért többségében népdalokat játszottunk. Felléptünk a városi úttörőseregszemlén, ahol nagy sikert arattunk. Tavaly együttesünk Alagsor néven újjáalakult.- Miért ez a különös név?- Eleinte próbáinkat egy alagsori helyiségben tartottuk, így döntöttünk e mellett a név mellett. Valamennyien 15-16 évesek vagyunk, négyen a bonyhádi gimnáziumba járunk.- Mondjatok néhány szót magatokról!- Pfaff Tibor vagyok, basszusgitáron játszom. Kedvenc időtöltésem a horgászás.- Havasi Jánosnak hívnak, az együttes szaxofonosa vagyok. Egyébként a bonyhádi úttörőzenekarban is zenélek.- Illés László vagyok, az orgonista. Szabadidőmben legszívesebben elektronikával foglalkozom.- Guzorán Ferenc vagyok, az együttes dobosa. Nekem a sport a szenvedélyem, ezen belül is főleg a futball vonz. Én is tagja vagyok az úttörőzenekarnak.- Énekes nincs?- Egyelőre kevés számunkat kísérjük énekkel, ezért nincs szükség állandó énekesre. Egyébként tagjaink szülei között található énektanár és zenész egyaránt, így volt kiktől örökölnünk a zeneszeretetet.- Milyen stílusban játszotok?- Hát - tűnődik el Rónai József - ez az, amit nem lehet egyértelműen meghatározni, ugyanis mindenféle zenét játszunk. Nagy kedvenceink a Queen, az Illés és a Dire Straits együttesek, de egyébként minden stílusirányzatot kedvelünk. Saját számainkat most kezdjük „gyártani”.- KISZ-tagok vagytok?- Négyen igen. Együttesünk egy öntevékeny diákkört alkot. Szeretnénk a jövőben fellépéseinkkel még aktívabban kivenni részünket a KISZ-munkából, ennek érdekében a városi és a megyei diáknapokon szerepelni fogunk, reméljük sikerrel.- Milyen időközönként jöttök össze gyakorolni?- Jelenleg hetente egy próbát tudunk tartani, de a későbbiekben szeretnénk kettőt. Nagy segítség számunkra, hogy felszerelésünket nem kell mindig cipelnünk, mivel az iskolától kaptunk egy helyiséget, ahol tárolhatjuk ezeket. Próbáinkat mindig a gimiben tartjuk. A támogatás is azt mutatja, hogy iskolánkban szükség van a zenei életre, annak fellendítésére. És mi ezt a bizalmat sok sikeres szerepléssel, vidám hangulatkeltéssel szeretnénk honorálni. má-ré Vándorbot Ifjúsági szakmai tapasztalatcsere-rendszer A Magyar Kommunista Ifjúsági Szövetség XI. kongresszusa után hangsúlyt kapott a fiataloknak nyújtott segítség a legkorszerűbb szakmai ismeretek elsajátításában, azok alkalmazásában. A cél érdekében számos akció, kezdeményezés indult. A múlt év őszén az élelmiszer- gazdaság területén „Vándorbot” elnevezéssel hirdetett új ifjúsági akciót a KISZ. E szakmai tapasztalatcsere-rendszer lényege, hogy az élelmiszergazdaságban dolgozó, közép- és felsőfokú végzettségű harminc éven aluli fiataloknak, akik legföljebb öt éve fejezték be tanulmányaikat, lehetőséget nyújt hazai és külföldi korszerű technológiák és módszerek megismerésére. Ösztönzi a megszerzett ismeretek alkalmazását, idegen nyelvek tanulását. Az első „Vándorbot” akció, melynek keretében a szarvasmarha-vertikum került bemutatásra, lezárult. Ennek tapasztalatairól Horváth Zoltánt, a KISZ Tolna Megyei Bizottsága mezőgazdasági felelősét kérdeztük. Az akció szeptemberben indult, teljesen járatlan utakon, így nem zökkenő nélkül. A kezdeti nehézségeknek, szervezésbeli hiányosságoknak tudható be, hogy mi Tolna megyeiek némi késéssel kapcsolódtunk be a munkába. November 3-tól, az Agárdi Mezőgazdasági Kombinátban tett látogatástól kezdve szinte naponta követték egymást a programok. Az ország minden részén, a Baranya megyei Bólytól kezdve a nógrádi Szécsényig 25 mezőgazdasági, illetve élelmiszeripari üzem mutatkozott be a tapasztalatcsere-program keretében. Ennek során a kisborjú születésétől a szalámigyártásig terjedő teljes vertikum bemutatásra került. A Tolna megyei üzemek közül a Dal- mandi Mezőgazdasági Kombinát november 4-én fogadta az érdeklődőket, akik ekkor még nagyon kevesen voltak. A mezőgazdasági felelősök megfelelő tájékoztatása, a megyei KISZ-bizottságok szerepének tisztázása után azonban már nem volt fennakadás. A megye valamennyi mezőgazdasági üzemét a tájékoztatón kívül levélben is értesítettük e lehetőségről, mintegy negyed részüktől jöttek is a fiatal szakemberek a programokra. Az akció záróeseményére megyénkben került sor, ez a Szekszárdi Húsipari Vállalatnál december 8-án zajlott le. A hasonló látogatásokhoz ideális 25 főt - hatan a megyén kívülről jöttek, volt bajai, ceglédberceli, ráckevei érdeklődő is - a vállalat első számú vezetői tájékoztatták az üzemben folyó munkáról. A délutáni konzultáció és élénk vita a rendezvénysorozat első részénekjelképes zárása volt. Az 1987. év szakmai programja tavasz- szal indul, előszóra gabonavertikum, majd a vízgazdálkodás kerül bemutatásra. Beszéljünk még kicsit bővebben az említett külföldi tapasztalatcsere-lehetőségekről! A múlt évben Dániába jutott el 3-3 hétre nyolc, majd tizenhárom fiatal mezőgazdasági szakember. 1987-ben azok, akik a feltételeknek megfelelnek - legalább három hazai tapasztalatcsere-programon részt vesznek, fejlesztési javaslataikat pályamunkaként benyújtják a KISZ KB Élelmiszergazdaságban Dolgozó Fiatalok Tanácsának és angol vagy német nyelvből alapfokú ismereteik vannak - korlátozott számban Dániába és Finnországba utazhatnak majd, ismereteik bővítésére.- ri Tornafelszerelést is árulnak a boltban Az Alagsor együttes próba közben
