Tolna Megyei Népújság, 1987. január (37. évfolyam, 1-26. szám)
1987-01-20 / 16. szám
1987. január 20. népújság 3 Megkezdte munkáját az Állami Fejlesztési Intézet A bankrendszer reformja részeként a Pénzügyminisztérium január 1-jétöl az Állami Fejlesztési Bank jogutódjaként létrehozta az Állami Fejlesztési Intézetet. Báger Gusztávné, az ÁFI vezérigazgatója az MTI munkatársának elmondta, hogy az intézet tevékenysége - bár jelentős mértékben átvette az ÁFB feladatait - egyes területeken lényegesen szűkül, másutt viszont bővebbé vált. Az Állami Fejlesztési Intézet finanszírozza továbbra is az állami döntésű beruházásokat. Ezt azonban - részben már az új kereskedelmi bankok bevonásával - közvetve teszi. A kiemelt állami nagyberuházásoknál az intézet továbbra is ellátja a banki teendőket a döntés-előkészítéstől a teljes lebonyolításig. Itt olyan nagyszabású beruházásokról van szó, mint a Bős-Nagymarosi vízlépcsőrendszer építése, vagy a magyar részvétellel készülő KGST-országokbeli közös fejlesztések. Az ÁFI finanszírozza azokat a Vegyépszer fővállalkozásában megvalósuló lengizi munkálatokat és berendezés szállításokat, amelyekkel - földgáz-többletszállításokért-hozzájárulunkajamburgi gázvezeték építéséhez. A célcsoportos beruházások finanszírozásába az intézet bevonja a három újonnan alakult kereskedelmi bankot, attól függően, hogy melyikük vezeti az érintett vállalat számláit. Az egyéb központi beruházásokat pedig, az ÁFI megbízása alapján a Budapest Bank fogja ellátni állami pénzzel. Azoknál a fejlesztéseknél, amelyeket az ÁFI járadékfizetés ellenében, állami alapjuttatással támogat - a Pénzügyminisztériummal és az Országos Tervhivatallal együttműködve - új pályázati rendszert dolgoznak ki. Ennek alapján a rendelkezésre álló pénzügyi keret felhasználásával az intézet versenyeztetni fogja a kereskedelmi bankokat. Az ÁFI a legjövedelmezőbbnek ígérkező pályázatokat fogadja majd el, anélkül, hogy egyedileg vizsgálná a beruházások gazdaságosságának hátterét. A járadék fizetésére ugyanis a kereskedelmi bankok garanciát vállalnak. Ez azt jelenti, hogy az államilag támogatott beruházások kockázata ebben az esetben már nem a költség- vetést, hanem a döntést hozó kereskedelmi bankokat terheli. Az ilyen beruházások finanszírozása összességében egygszerűbbé válik, hiszen egy kézbe kerül a hitelezés és a támogatás odaítélése és folyósítása. Az a kereskedelmi bank, amelyik megkapja az állami pénzforrást, bankhitelt ad a fejlesztéshez, folyósítja egyben az állami támogatást is. Az ÁFI által közvetlenül finanszírozott beruházásokra az idén 50 milliárd forint, a kereskedelmi bankok bevonásával finanszírozott beruházásokra 160 milliárd forint áll rendelkezésre. Az intézet a korábbinál aktívabban vesz részt a népgazdasági folyamatok tervezésében. Ehhez valamennyi magyarországi beruházásról információkat gyűjt, azokat összesíti, figyelemmel kíséri a vállalatok beruházási tevékenységét, elemzéseket készít központi döntések előkészítéséhez. Az ÁFI új feladata, hogy ösztönözze a kereskedelmi bankokat az állami struktúra-politika megvalósítására, növelje érdekeltségüket a termelési szerkezet jelentős korszerűsítését szolgáló vállalati fejlesztések támogatásában. Az ehhez szükséges új eszközrendszer kialakításához már hozzáláttak az intézet szakemberei. Tervezik, hogy nagyobb szerepet biztosítanak a kamat- kedvezményeknek, a népgazdasági szempontból fontos fejlesztési céloknál pedig - ezeknél rendszerint jelentős kockázatot kell vállalni a finanszírozó pénzintézeteknek - korszerűsítik az állami garanciavállalás intézményét, amely lehetővé teszi, hogy a kiemelt fontosságú fejlesztéseknél a finanszírozó kereskedelmi bankok megosszák a kockázatot az állammal. IrifÍQ rnknnaim ÁJva/ tal vannak a hetedik „ikszen". Októberben, __________________________ amikor ott jártam, büszkén mutatták készülő présházukat a szőlőhegy oldalán. A néni dagadt, befáslizott lábaival lelkesen tipegett mellettem. A bácsi a vékony falécek között válogatott, mert a homlokzatra lambériát szeretne. Három éve építgetik a házikót a kezükkel. Tele vannak tervekkel, ötletekkel, egyáltalán nem gondolnak azzal, hogy - amint mondani szokás - számunkra már minden nap ajándék. Beva llom, meglepett energiájuk, a holnapba vetett hitük, az a buzgalom, ahogyan dolgoztak. Azt mondhatná erre valaki, megszokták a munkát, azért igénylik. Ez igaz, mégis valami mást, valami többet jelent az a félkész házacska. Ismerek tizenéveseket, huszonéveseket, akiknek nyűg, teher minden feladat. Terhes az iskola, mert tanulni kell, a munkahely unalmas, egyhangú, az „embert folyton macerálják”. Ha hazamennek, semmi másra nem marad energiájuk, mint leheveredve zenét hallgatni. Ők vajon mit fognak csinálni, a nyolcvanadik év felé haladva? Mi lesz az a cél, ami nem törődve a test gyengeségével, értelmet ad az utolsó éveknek? Manapság folyton azt hallani, túl vagyunk terhelve, az embernek hajtania kell, ha el akar érni valamit, és lehetőleg minél többet. Lakást, kocsit, nyaralót, telket, mindenből szebbet, többet, drágábbat, mint a szomszédé, az ismerősöké. A feltételek pedig egyre nehezednek, a mai gazdasági helyzet kemény szabályokat diktál. Egyre inkább a „szerzés” lett mégis a cél. Nagyanyám értetlenkedik. Miért vállalnak a mai fiatalok olyan kevés gyereket? Ők hatan voltak, krumplin, kenyéren nőttek fel, mégis becsületes ember lett mindegyikük. Neki is három gyereke van, felnevelte őket, taníttatta, ellátta a háztartást, az állatokat, s ha nagyapám hazament a munkahelyéről ebédelni, pontban déli tizenkettőkor asztalon volt a leves. De ott volt még a szőlő, a szilváskert is. Vitatkozom nagyanyámmal, magyarázok a nők munkába állásáról, arról, hogy manapság sokkal több dologra van szükség a gyerekneveléshez, mint negyven éve. Magyarázok, és észreveszem egyre inkább magyarázkodom. Az érveim védőbástyái mögül hiányzik valami. A bátorság? A hit? A régieknek mindennapi megélhetésükért kellett még keményebben dolgoz- niok. A háború után egy országot kellett újjáépíteniük. Gyerekeket kellett felnevelni. Mégsem üresedtek ki ki az emberi kapcsolataik, nem ismerték az elidegenedést. Birtokukban volt valami plusz, ami lehetővé tette, hogy teljes életet éljenek. Úgy látom, mi, a huszonévesek nemzedéke nem tanultunk meg valamit. Az is lehet, csak megtanítani felejtettek el minket rá. Kényelemben, biztos anyagiak mellett nőttünk fel, megszoktuk, hogy mindent készen kapunk. Nem tanultuk meg látni a munkát a dolgok mögött, s így sokan megbecsülni sem tudnak semmit. Amikor aztán kilépnek az életbe, csalódás várja őket. Dolgozni kell, megküzdeni mindenért. És lehet, a csalódás miatt válik sokak számára a munka nyűggé, teherré, vagy csak a szerzés eszközévé. Q^prpfnpk reménykedni. Bízni abban, hogy talán megváltozik valami. _________________ Hogy visszaáll egy igazabb értékrend, hogy a becsületes m unkának lesz a legnagyobb értéke, hogy nem cseréljük fel az emberi kapcsolatainkat tárgyakra, dolgokra. Hinni szeretném, hogy gyermekeinkkel mi már nem felejtjük el megtanítani tisztelni a munkát, s nekik is sikerül majd úgy végigdolgozni az életüket, ahogy két öreg rokonomnak. Nemcsak a maguk javára, hanem örömére is. WENTER MARIANNA Munka Érdemrend a parádéskocsis lányának „Kajmádot nem hagyom itt” Havazik. Fehér, porcukorszerű takaró fedi a tájat, a Kajmád-pusz- tára vezető bekötő utat alig lehet megtalálni. A ház előtt, amit keresünk, gondos kezek már ellapátoltak egy keskeny ösvényt, sőt, hogy az ideérkező ke- zét-lábát ne törje, a síkos járdát - egészen az ajtóig - hamuval is felszórták. Itt, a Szekszárdi Mezőgazda- sági Kombinát sorházainak egyik lakásában fogad bennünket Bognár László- né. Szívélyesen betessékel a konyhába, ahol a duruzsoló olajkályha melegénél beszélgetünk. Bözsi néni, a kombinát szőlőmunkása közel két év után is arról beszél a legszívesebben, hogy 1985-ben, a Munka Érdemrend arany fokozatát hogyan vette át a Parlamentben. Amikor megtudtam, hogy kitüntetnek, bizony nagyon meglepődtem. Vittem is az értesítést a főnökhöz, mondja már meg, mit jelent ez az egész, ö is csak annyit tudott, hogy magas kitüntetésben lesz részem, de hogy pontosan mi lesz az, azt csak abban a pillanatban udtam meg, amikor Losonczi Pál átadta. Hogy arany fokozatot kapok, azt nem is sejtettem.- Úgy tudom, nem ez az első kitüntetése, amit az itt letöltött, közel 36 év alatt kapott.- Igen, háromszor megkaptam a kiváló dolgozó címet is.- Most itt a gazdaságban két nap kényszerpihenőt tartanak a nagy hideg miatt, de egyébként ősz óta folyamatosan dolgoznak. Milyen munkájuk van ilyenkor, télidőben?- Metszünk, kötözünk, mert ha megvárjuk a tavaszt, hamar fakadnak a rügyek, és akkor nagy a kár... Ha kell. havat is lapátolunk, mindig amire szükség van.- Kilenctagú brigádjukban csak két férfi van. Hogy bírják maguk, asszonyok ezt a dermesztő hideget?- Kesztyűt húzunk, aranyos, meg mi nem is igen fázunk. Megszoktuk már. Délben hozzák az ebédet, akkor kicsit megmelegszünk, aztán folytatjuk a munkát.- Kanyardjunk vissza kicsit az időben! Itt született Kajmádon?- Nem, Igarban jöttem a világra, s aztán 1941-ben a szüleimmel kerültem ide. Édesapám parádéskocsis volt, ő kapott itt munkát, s hozta magával a családot. Azóta - három év megszakítással - itt lakom és dolgozom a gazdaságban.- Annak idején fiatal lányként könnyen beletanult, hogyan kell kapálni, répát egyelni?- Volt egy jó „tanítómesterünk”, a Hosz- szú bácsi. Az be-beállt mögénk, s bizony jól hátba is vágott, ha rosszul csináltunk valamit. Ma már nem így van, jó tanáccsal segítjük az „újoncokat”.- Tanítómesterekkel néhány éve is találkozott...- Bizony, vén fejjel belefogtam, és hat éve elvégeztem az általános iskola utolsó két osztályát a dolgozók iskolájában. Én voltam a legidősebb az osztályban. Mondták a gyerekeim, hogy nincs nekem már erre szükségem, minek fárasztom magam, de úgy voltam vele, magam előtt is több leszek, ha legalább a nyolc osztály megvan. Sikerült is.- Ha már a gyerekekről esett szó, hányán is vannak?- Három lányom, egy fiam és tíz unokám van. A férjem öt éve meghalt, most értük félek. Ha karácsonykor, búcsúkori összejövünk, az egy kész lakodalom. Olyankor vagyok a legboldogabb.- Az állandó munka, a gyerekek mellett volt-e ideje nyaralni, kirándulni?- Voltam Pesten és a „Három lányom, egy fiam és tíz unokám van” Balatonnál, nyolc évvel ezelőtt pedig a gazdaság eljuttatott Csehszlovákiába. Sok mindent láttam ott, de olyan szép nem volt, mint a mi országunk. Az USA- ban rokonaink laknak, de én nem jártam még náluk. Nem szeretek menni, elég nekem, amit a tévében mutatnak.- Arra sem gondolt még, hogy beköltözzön Tonára, vagy Szekszárdra, hogy városi lakos legyen?- Soha. Mikor a fővárosból jöttünk visz- sza, akkor is alig vártam, hogy hazaérjünk. Itt még a levegő is jobb. Nem tudnék megszokni városban. Én Kajmádot soha nem hagyom itt.- Két év múlva nyugdíjba megy. Hogyan képzeli el a napjait a nyugdíjazás után?- Hát akkor is dolgozni fogok! Ott van a kert, a szőlő, a kukorica, mindig lesz mit csinálni. Az öregségre pedig ennyi idősen még gondolni sem szabad. CSER ILDIKÓ Fotó: GOTTVALD KÁROLY Januártól forint-eurocsekk Megújul a televíziógyártás a Videotonnál Megújítják a televízió-gyártást a Videoton Elektronikai Vállalatnál. A másfél éves innovációs program megvalósításának eredményeként 1988 második felétől a mostaninál termelékenyebben, automatizált gyártósorokon előállított, korszerűbb készülékekkel jelenik meg a hazai és a külföldi piacon a székesfehérvári nagyvállalat. Mint Szegheő István, a televíziógyár gyártásfejlesztési főosztályvezetője elmondta, a gyártás és a készülék licencét - a program meggyorsítása érdekében - egy nevés nyugat-európai cégtől vásárolták meg. A Videoton szakemberei már megismerkedtek a berendezésekkel, s a licencadó vállalattal közösen kialakították a hazai igényeknek leginkább megfelelő készülékkonstrukciót is. A gyártó, ellenőrző, és szerelőberendezések még az idén megérkeznek Székesfehérvárra, s a jövő év második felében kikerülnek a gyárból az első újtípusú készülékek. Előállításuknál a korszerű elektornika sok eredményét hasznosítják. A gyártási folyamatot, valamint az ellenőrzést és a végszerelést pedig szinte teljes egészében automatizálják. A korszerű gyártó, ellenőrző, szerelőberendezések alkalmazásával egy-egy készülék gyártási ideje a jelenleginek a felére csökken, a termelékenység tehát megkétszereződik. A megújulás ered- méyne nemcsak a jelenleginél termelékenyebb gyártás és korszerűbb készülék lesz, hanem egyenletessé válik a televíziók minősége, a gyártás munkaerőigénye pedig felére csökken. Az innovációs program megvalósításának eredményeként az új gyártósorokon évente háromszázezer készüléket fog előállítani a Videoton, s a rendszert az igényeknek megfelelően - rugalmasan bővíthetik. Január elsejétől a hazánkba érkező külföldi turisták már forint-eurocsekkel is fizethetnek - tájékoztatták hétfőn az újságírókat a Magyar Nemzeti Bank és a Magyar Posta képviselői. Az erre vonatkozó megállapodást az MNB még tavaly novemberben kötötte meg az eurocsekk-rendszer brüsszeli központjában. A forint-eurocsekk alkalmazása növeli a Magyarországon tartózkodó külfödi turisták pénzügyi biztonságát. A csekk használata azért is előnyös, mert a megállapodás alapján a partnerbankok nem valuta-, hanem devizavételi árfolyamon számolnak el, ami 2,9 százalékkal alacsonyabb. így a csekktulajdonos olcsóbban jut forinthoz. A forint-eurocsek bevezetése fontos állomása annak a folyamatnak, amelynek célja a magyar valuta külső konvertibilitásának fokozatos kialakítása. Az új rendszer bevezetésével ugyanis - bár a magyar forint egyelőre még nem konvertibilis -18 ország bankjai a Magyar Nemzeti Bank által jegyzett hivatalos árfolyamot fogadták el az elszámolás alapjául. Magyarországon jelenleg több mint 1500 helyen váltják be a csekkeket forint bankjegyre. A csekket szállodákban, vendéglátóhelyeken, utazási irodákban, áruházakban és üzletekben is elfogadják közvetlen fizetőeszközként. Ezek az üzletek, áruházak EC emblémával jelzik, A Kecskeméti Konzervgyár egyik legsikeresebb termékcsaládja a bébiétel, amelyből már 39 félét készítenek. Az elmúlt évben több mint 20 millió üveggel gyártottak, de ez a mennyiség is kevésnek bizonyult. A teljesen kihasznált gyártósorok teljehogy náluk forint-eurocsekkel is lehet fizetni. Sem a beváltóhelyek, sem a csekket elfogadók nem számítanak fel a csekk-kártya birtokosoknak kezelési költséget vagy jutalékot. Az eurocsek- kekkel kapcsolatos elszámolásokat a Magyar Posta végzi mivel kiterjedt hálózattal rendelkezik, és jelentős gyakorlata van hasonló ügyletek lebonyolításában. Például: a posta osztrák és NSZK-beli takarékpénztárakkal kötött megállapodást, amelynek alapján az ottani takarékkönyvekből a külföldi turisták Magyarországon is kivehetnek pénzt. Hatvanöt posta- hivatalnál foglalkoznak külföldi pénzváltással is. A forint-eurocsekkek váltásába 220 postahivatal kapcsolódott be. Beszámoltak arról is, hogy a kezdeti tapasztalatok igen kedvezőek, az év első két hetében már mintegy 5,3 millió forint értékű csekket váltottak be. A forint-eurocsekket egyébként jelenleg már valamennyi szálloda, utazási iroda elfogadja, a turisták a valutáért árusító boltokban közvetlenül vásárolhatnak és bérautót is igénybe vehetnek. Január elsejétől megszűnik a külföldi pénznemben kiállított eurocsekkek elfogadása, illetve ha a külföldi turista mégis azzal fizet, az elfogadó számára az eurocsekk-rendszer nem garantálja az ellenérték kiegyenlítését. sitményét a szigorú technológiai utasítás miatt tovább fokozni már nem lehet, ezért 1987-től szombaton és vasárnap is szerveznek 2-2 műszakot. így hetente 20-30 ezer darabbal tudják emelni a bébiételkonzervek gyártását. Több bébiétel Kecskemétről A szorgalomról Dolgos kezek, ritkán látható nyugalomban
