Tolna Megyei Népújság, 1987. január (37. évfolyam, 1-26. szám)
1987-01-03 / 2. szám
,t3<^TOlNA m ÖTtfÉPÜJSAG 1987. január 3. ★ HORIZOm^ 750 éves jubileum Berlin ünnepre készül Románia Fejlesztik a helyi ipart Romániában a hetvenes évek végétől, a népgazdaság szerkezetében végrehajtott változások következtében, fokozatosan növekszik a helyi tanácsok hatáskörébe tartozó ipari és szolgáltató vállalatok szerepe. Az intézkedés célja, hogy a jövőben a lehető legjobban és leggazdaságosabban legyenek kihasználva a helyi munkerö-tartalékok, és különféle nyersanyag- és energiaforrások. A kisvállalatok erdményes működése néhány országos gazdasági probléma megoldását is elősegíthetné. A helyi ipari és szolgáltató vállalatok fejlesztésére 1980 tavaszán országos méretű távlati tervet hagytak jóvá. E szerint a helyi vállalatok részesedése az ország ipari termelésében az 1980-as három százalékról 1985-ben nyolc százalékra növekszik. 1990-ben pedig mintegy 12-14 százalékot ér el. A helyi ipari és szolgáltató vállalatokban 1980-ban mintegy 600 000 ember dolgozott, akik több mint 50 milliárd lej értéket termeltek. Az 1985-ös adatok: 730 000 alkalmazott és majdnem 90 milliárd lejes forgalom. A kisvállalatok nagy része különféle fogyasztási cikkeket, egyszerűbb munkaeszközt gyárt, amelyet főleg helyi és megyei szinten értékesít. Az alapvető élelmiszerekből való önellátás rendszerének bevezetése után a nyolcvanas évek elejétől kezdve megindult a helyi élelmiszeripar kiépítése is. Központi terv szerint az évtized végén az élelmiszerkésztermékek és -félkészáruk 40-50 százálékát már helyben fogják előállítani. Tekintettel az egyes megyék eltérő mezőgazdasági adottságaira, illetve a különféle élelmiszeripari nyersanyagok általános hiányára, és nemkülönben a megfelelő gépi berendezések szűkös voltára, probléma ezen a téren még megoldásra, tisztázásra vár. Bukarest tervei szerint a kisvállatok- nak szorosabban együtt kellene működniük az országos jelentőségű ipari üzemekkel. Ez az együttműködés egyenlőre még csak a kezdeténél tart. A román közgazdászoknak az elképzelése, hogy a helyi üzemek különböző alkatrészeket, berendezéseket is gyárthatnának kis szériákban. Az erre vonatkozó tervek már elkészültek. Egyre nagyobb szerephez jutnak a kisvállatok a helyi lakosságnak nyújtott szolgáltatások területén. Fejleszteni kell az autójavító műhelyeket, pékségeket, szabóságokat, háztartásbeli villamosberendezések javítóműhelyeinek hálózatát, és természetesen a helyi közétkeztetést. A Revista Economica című román szaklap nemrégiben a témával foglalkozva rámutat arra, hogy az igényes feladatok teljesítéséhez feltétlenül szükséges a helyi üzemek jobb ellátása megfelelő gépi berendezésekkel és nyersanyagokkal. (g) A háború ára Nagy visszhangot kiváltó, érdekes könyv jelent meg Moszkvában. Címe: „A háború ára”. Szerzője: orvosdoktor, Poljakov profesz- szor, aki a hadtörténet demográfiai vonatkozásait tette vizsgálat tárgyává. Adatai szerint az emberiség írott történetének 6000 évéből 5700 telt el háborúskodással. Ez idő alatt több mint 15 ezer háborút vívtak az ellenfelek. Ez még a legszerényebb számítások szerint is legalább évi két háborút jelent. E háborúkban összesen mintegy 4 milliárd ember vesztette életét, s különösen sokat szenvedett a sűrűn lakott Európa. 1600 és 1945 között körülbelül 90 millió ember pusztult el az európai háborúkban. Az anyagi károkat szinte nem is érdemes felbecsülni, ugyanis a végösszeg emberi ésszel fel sem fogható. Egy-egy háború során nemcsak az ország s annak gazdasága pusztul, jelentkeznek a hosszan tartó demográfiai problémák is. A hadban álló országokban megváltozik a lakosság növekedési üteme. A kutatók szerint a második világháború éveiben - épp a háború okán - mintegy 175 millió ember „hiányzott” a Földről. A hadviselő államokban értelemszerűen csökken a lakosság abszolút száma. Különösen a hadköteles férfiak fiatalabb korosztályaiban igen nagyok a veszteségek. Mindez együttjár a házasságkötések és a születések számának vészes csökkenésével. Tulajdonképpen olyan folyamat ez, amely még évtizedekkel a háború után is érezteti hatását. Gondoljunk csak a Szovjetunióra, ahol 20 millió ember pusztult el a második világháborúban, s az ország a demográfiai „károkat” körülbelül a hetvenes évekre heverte ki. A jelenről is szól könyvében Poljakov professzor. Megemlíti, hogy az ENSZ-adatok szerint jelenleg mintegy 60 millió embert foglalkoztat a hadiipar. Ebből mintegy 22 millió a hadseregek kötelékében végzi munkáját. Ezen felül a világ mérnökeinek és tudósainak mintegy a negyede végez hadimunkát, fegyverek kifejlesztésével és kipróbálásával. (BUDAPRESS-APN) Memóriaegység-szerelők A plovdivi memóriaegységeket gyártó egyesített üzemek a szocialista országok egyik legjelentősebb gyártói és szállítói. Mágneses szalagra rögzített memóriaegységeket és adatfeldolgozó egységeket gyártanak, 28 féle gyártmányt készítenek, ezekből hat a háztartási elektronikát szolgálja. Gyártmányaik 95 százalékát külföldre, mindenekelőtt a KGST-országokba szállítják. Az érdekes alkotói munka vonzza a fiatalokat, az itt dolgozók átlagéletkora 30 év. Az NDK fővárosa, Berlin 1987-ben ünnepli fennállásának 750. évfordulóját. A nagy évfordulóra már hosszú idő óta folynak az előkészületek. A város azonban az utóbbi években alaposan megváltozott, megszépült. Három teljesen új városrész épült fel: Marzahn, Hohenschönhausen, Hellersdorf, további lakótelepek kommunális előkészületei is folynak. Új fényben ragyognak a kultúr- történelmi értékű épületek, vagy újra megnyitásuk előtt állnak, mint a Német Állami Opera. A Köztársasági Palota és a Nikolai- kirche körül épülő új városközpont a Marx-Engels-Fórumot díszíti. A berlinieket és a város lakóit nagy számban vonzzák a nemrég épült Thálmann-park létesítményei. A régi lakónegyedekben egész utcasorok kapnak új arculatot. Ahol korábban rogyadozó viskók álltak, ma pompás külsejű új házak magasodnak. Csehszlovákia Megszűnő foghíjak - formás panelházak Prága délnyugati városrészének betelepítésével a csehszlovák főváros már nem terjeszkedik tovább. Az itteni rétek, mezők beépítése után az építők a város- központ felé haladva belterületen folytatják a munkát, megszüntetik a foghíjakat és átépítik, felújítják a régi korszerűtlen lakóépületeket. Előreláthatólag az alagútzsaluzásos eljárást alkalmazzák, amit eddig csak a középületek létesítésénél hasznosítottak. A házak úgynevezett monolitikus betonszerkezetekből épülnek fel. Ezeket nem a házgyárakból szállítják, hanem a helyszínen készülnek. A Prums- tav Praha építési vállalat dolgozói ezzel a módszerrel két kísérleti házat építettek fel a Pankrác lakótelepen. Az alagútzsaluzásos rendszernek számos előnye van. Azáltal, hogy a betonszerkezet minden esetben az építkezés helyszínén készült el, jelentős üzemanyag-megtakarítást érnek el, hiszen nincs szükség szállításra. Az ilyen technikával gyártott elemekhez 13 százalékkal kevesebb acélra van szükség, az energiafogyasztás pedig a harmadával csökken. A monolitikus módszer lehetővé teszi, hogy a mennyezetek és a falak ne repedezzenek és a tetőzeten ne folyjon be az esővíz, ami gyakori hiba a paneles építkezések esetében, további előny, hogy ezzel az eljárással változatos, formagazdag épületek létesíthetők. Ha a két kísérleti ház minden próbát kiáll, a jövőben ilyen módon épízkeznek majd a prágai belvárosban. A Berlin jubileumi ünnepségét előkészítő bizottság elhatározta, hogy az évfordulót a béke, a párbeszéd, és az emberek boldogsága ügyének szentelik. Világméretű találkozókat szerveznek a különböző társadalmi rendszerben élő, különböző filozófiai felfogású gondolkodók, személyiségek dialógusai számára. A város múltjából történő ünnepi megemlékezéseken persze számítanak Nyugat-Berlin lakóinak részvételére is. Az 1987. október 23-án rendezendő állami ünnepségekre díszvendégként meghívják Nyugat-Berlin kormányzó polgármesterét, és az ellenzék vezetőit is. A jubileumi év programját számos külföldi művész vendégjátéka, valamint hazai művészi kiválóságok szereplése gazdagítja majd. A rendezvények sokaságában mindenki megtalálja az ízlésének megfelelőt. Az ünnepségek egyik fénypontja az 1987. július 4-én és 5-én Jugoszlávia A Koreai NDK ipari termelésében egyre nagyobb rész illeti meg az idők során teljesen önállósult vas- és acélgyártást. Az iparág megerősödése az első hétéves terv (1970-1976) idején kezdődött. Az acélgyártás mennyisége a tervidőszak utolsó évében, 1976-ban már 4 millió tonna jó minőségű termék volt. A második hétéves tervben (1978-1984) a termelés csaknem megkétszereződött, az előző ötéves tervi szint 1,85-szo- rosára nőtt. Közben korszerűsödött a gyártási profil, a belpiaci igényeknek megfelelően bővítették a hengerelt acélok választékát, növekedett a különböző ötvözött acélok - így a szerkezeti és szerszámacélok - termelése. Gyarapodott a fémfeldolgozó-ipari termékek rendezendő történelmi felvonulás lesz. A Markt-on, Berlin központjában a város történelmével és jelenével találkoznak majd a látogatók. A polgárok az elmúlt évszázadok öltözékeiben, lóháton, vagy történelmi járműveken lesznek majd láthatók, megelevenednek a múlt históriái is, mint a Köpenicki kapitány kalandos története, és más berlini emlékek a régmúlt időkből. Népünnepségeket rendeznek majd valamennyi kerületben. Különösen nagy lesz a vonzereje annak a vízirendezvénynek, amelyet a Berlint körülvevő számtalan tavon tartanak. Művészeti, tudományos és technikai kiállítások sorozata várja majd az érdeklődőket. Az újra megnyílt Berlini Kertészeti Bemutató, és számtalan más érdekesség gondoskodik majd arról, hogy a jubileum emlékezetessé váljék a berliniek és a város látogatói számára. Gáti István száma, növekedett a lemezeit acélok gyártása. Az eredmények részben az acélipari rekonstrukciónak köszönhetők. Széles körben gépesítették a kemenceműveleteket, automatizálták a termelési folyamatokat. Általában mindenütt jól éltek az újításokkal, ésszerűsítésekkel, a tudományos és technikai vívmányok gyors gyakorlati alkalmazásával. A vasgyártásban és az acéltermelésben ma kizárólag hazai tüzelőanyagokat hasznosítanak. Folytatódik a Kim Csek Vas- és Acélkombinát fejlesztésének második üteme, új oxigéngyár épül a Hvanghö Vas- és Acélüzemben, és korszerű 10 ezer tonnás préselőművel szerelik fel a Csollima Acélkombinátot. (BUDAPRESS-KCNA Nagyobb címletű bankjegy Az évtized végéig a jelenlegi jugoszláv papírpénz szinte teljesen kicserélődik. Az új bankjegyeket ellátják vízjellel és minden olyan korszerű jellel, ami lehetetlenné teszi a hamisítást. A Jugoszláv Nemzeti Bankban és a Pénzkiadó Intézetben új, nagyobb címletű bankjegyek kiadására készülnek. A jugoszláv pénzkibocsátás központja a topcideri pénznyomda és pénzverde. Ma az intézet a legjobb úton halad, hogy a világ egyik legkorszerűbb „pénzgyárává” fejlődjék. Tavaly például 11 millió dollárt költöttek külföldi felszerelések vásárlására. Közülük néhány új gép már üzemel, s rövidesen valamennyit beállítják a termelésbe. A legtöbb problémát a szűk hely okozza. A pénzverde és a nyomda ugyanis egy helyen, egy fedél alatt működik. Míg régebben különösebb segítség nélkül lehetett elvégezni a munkát, ma az infláció miatt teljes.gőzzel dolgoznak másfél műszakban. Az ellenörök keze alól naponta 1,6 millió különféle címletű pénzjegy kerül ki, nem számítva a postai és okmánybélyegeket, illetve az egyéb értékpapírt. Jelenleg 1200 milliárd jugoszláv bankjegy van forgalomban, háromszor annyi, mint tavaly. Noha évente mintegy 200 tonna papírpénzt égetnek el a nagy fokú elhasználódás miatt, a bankok és a társadalmi könyvviteli szolgálat fiókintézetei mégiscsak nehezen tudják elhelyezni páncélszekrényeikben a tömérdek papírpénzt. (BUDAPRESS-TANJUG) KNDK Acélipari profilbővítés A történelmi Vörös Városháza A Frankfurter Allee, Berlin főútvonala Memóriaegység-szerelés
