Tolna Megyei Népújság, 1987. január (37. évfolyam, 1-26. szám)
1987-01-19 / 15. szám
4 KÉPÚJSÁG 1987. január 19. ÖN KÉRDEZ Levélcímünk: 7101 Szekszárd, Postafiók: 71 Hogy került a gumidarab a kenyérbe? Garay Ferenc szekszárdi olvasónk az 50-es számú önkiszolgáló boltban vásárolt baktai kenyeret az elmúlt év decemberében. Otthon a szeleteléskor fehér gumidarabok fordultak ki a kenyérből. Mi volt ennek az oka? Szabó József, a Tolna Megyei Sütőipari Vállalat igazgatója válaszolt:- Az üzemben a kenyér gyártása automatikus gépsoron történik. A dagasztógéptől a tészta az osztógépig egy végtelenített szállítószalagon jut el. A szállítószalag anyaga gumírozott vászon. December közepén észleltük, hogy a szalagról gumidarabok válnak le, mely a tészta közé keveredve már nem vehető észre, a gép folyamatos működése miatt. Sajnos, ezt a szalagot raktárból vásárolni nem lehet, csak legyártatni. A szalag legyártására a megrendelés 1986. december 16-án történt, de ezt még nem igazolták vissza. Intézkedtünk a szalag lehetőség szerinti javítására, ami a leváló gumidarabok levágásából áll. A gépsort kezelő személyek figyelmét felhívtuk a szalag állapotának folyamatos, fokozott figyelésére, hogy hasonló eset ne fordulhasson elő. Ezúton kérünk szíves elnézést olvasójuktól az esetért és egyben köszönjük jelzését, mellyel felhívta figyelmünket az ilyen hiba előfordulására is. Mikor nyit ki a mórágyi gyógyszertár? Illés Sándor mórágyi olvasónk kérdezte, hogy mikor nyit ki a mórágyi gyógyszertár? „Ugyanis van egy berendezett, gyógyszerekkel feltöltött gyógyszertárunk, amit július végén leltározás miatt bezártak és azt azóta nem nyitották ki. Mórágyon és környékén sok az idős, beteg ember, akik gyakran szorulnak gyógyszerekre, és fárasztó Bátaszékre vagy Szekszárdra gyógyszerekért utazgatni.” A Tolna Megyei Tanács Gyógyszertári Központ igazgatója, Papp Ferenc küldte meg válaszát:- A mórágyi gyógyszertárat 1986. július végén kétszeri betörés után fel kellett leltároztatni, augusztus 1 -tői aTolna Megyei Tanács V. B. egészségügyi osztálya elrendelte a Bátaszékröl hetente kétszer kijáró körzeti orvosnak a kézi gyógyszertár üzemeltetését. A kézi gyógyszertárat maximálisan feltöltöt- tük, működéséhez több szekrényt és hűtőszekrényt biztosítottunk. Ennek a forgalma jó. - Az 1986. évben a gyógyszertár vezetői állását az Egészségügyi Közlönyben többször is meghirdettük és hirdetjük jelenleg is. Az álláshirdetést a vállalat által kiadott körlevélben is közzétettük. Eddig a vezetői állásra egyetlen jelentkező, de még érdeklődő sem volt. Ez bizonyosan összefügg azzal a ténnyel, hogy körzeti orvos sem tevékenykedik a helységben. - Ami a jövőt illeti, még megkíséreljük az álláshirdetés útján betölteni, amenynyiben nem sikerül, úgy kérjük a Tolna Megyei Tanács V. B. egészségügyi osztályától a gyógyszertár végleges bezárását. A körzeti orvos által üzemeltetett kézi gyógyszertára lakosság gyógyszerigényét ki fogja elégíteni. Tolna megyében van-e kerékpárszerviz? Molnár Zoltánná szekszárdi olvasónk írta: „1986. június 13-án születés- napi ajándékként kaptam egy „Csepel” típusú női kerékpárt, amelyet június 6-án vásároltak. Nagy volt az örömöm, de nem sokáig, ugyanis kiderült, hogy használhatatlan, gyári hibás. A Skála Áruház műszaki osztályán - mivel ott vásárolták a kerékpárt - úgy tájékoztattak, hogy a csere már nem lehetséges, de keressem fel a garancia- papíron feltüntetett javítót Azt a választ kaptam, hogy ők már évek óta nem foglalkoznak kerékpár garanciális javításával. Megszűnt a szerződésük. Az áruházban ígéretet tettek arra, hogy a Csepel Művektől megszerzik az új címet Ez meg is történt, az a Hrabovszki utcában van. Ide el is vittem a javításra szoruló járművet Ott közölték velem, hogy nekik sincs már szerződésük, de megpróbálják a hibát kijavítani, illetve a rossz alkatrészt kicserélni, mivel az valóban gyári hibás. A kerékpár elkészült Az igaz, hogy van egy kis szépséghibája, a bicikli ugyanis zöld, a kicserélt alkatrész pedig barna. Ezenkívül 150 forint javítási dijat kértek, mivel nincs szerződésük. Majdnem féléves utánjárással visszakaptam a járműmet, ami most már felemás színű és ráadásul még fizetni is kellett érte. Nem értem, hogy egy ekkora vállalat, hogy engedheti meg magának, hogy Tolna megyében nem tart fenn garanciális szervizt” A Szekszárd-Sárköz és Vidéke Általános Fogyasztási és Értékesítő Szövetkezet elnöke, Béres Vilmos válaszolt:- A Skála Áruházban értékesített „Csepel" típusú kerékpárakhoz adott jótállási jegyeken garanciális javítóként Szekszárd, Szluha György utcai szerviz van megjelölve. Vásárlói jelzésekből értesültünk, hogy a megadott címen nem vállalnak garanciális javítást. Ezután telefonon értesítettük a Csepel Müvek vevőszolgálatát és kértük, hogy mielőbb rendezzék, illetve biztosítsák Szekszárd térségében a kerékpárok garanciális javítási szolgáltatását. A Szekszárdi Szolgáltató Szövetkezet elnökének tájékoztatása szerint 1986 novemberében kötöttek szerződést Halász László, Szekszárd, Martos Flóra u. 42. szám alatt lakó kisiparossal, aki kerékpárok és kismotorok garanciális javítását végzi. Olvasójuktól ezúton kérünk elnézést az áruházunkban vásárolt kerékpár garanciális javítása miatti bosszúságért. Telefonszámunk: 16-211 Ml VÁLASZOLUNK I röviden apMHff A Munka Törvénykönyvé- nek az építésügyi ágazatban £ történő végrehajtásáról szól m az építésügyi és városfejlesz- 8T/**' jjjj tési miniszter 11/1986. (XII. 8»*®® 17.) ÉVM számú rendelete, amelynek hatálya nemcsak az építőipar népgazdasági ágba, az építőanyag-ipari ágazatba, épületasztalos-ipari szakágazatba tartozó gazdálkodó szervezetekre, de az ingatlankezelő, ingatlanközvetítő, parképítő, kertészeti, településtisztasági, köztisztasági, város- és községgazdálkodási, kéményseprő és tüzeléstechnikai, temetkezési, takarító, díjbeszedő vállalatokra és jogi személyiséggel rendelkező gazdasági társulásokra, a tanácsi költségvetési üzemekre is kiterjed. A rendelet előírja, hogy ezeknél a szervezeteknél az éves munkaidőalap egyenlőtlen elosztása esetében a heti munkaidő 56 óránál több és 32 óránál kevesebb nem lehet, a heti öt munkanap helyett pedig négy munkanap a téli hónapokra és csak akkor ütemezhető, ha a heti munkaidő 36 óránál kevesebb. Előírja a jogszabály azt is, hogy a változó munkahelyre alkalmazott építőipari dolgozót a más munkahelyre történő átirányítása miatt utazással töltött időre díjazás illeti meg, rendelkezik a díjazás mértékéről is, szabályozza az év végi termelési szünetet, a szabadnapok összevonásának lehetőségét, kimondja, hogy: „A kollektív szerződésben kell szabályozni, hogy az összevontan kiadott szabadnapok közül - túlmunka elrendelése esetén - mely napot kell pihenőnapnak tekinteni.” Az egészségügyi miniszter 16/1986. (XII. 17.) EüM számú rendelete az ittasságnak véralkohol-vizsgálattal történő munkahelyi ellenőrzését szabályozza. Kihangsúlyozzuk, hogy a rendelet hatálya nemcsak a gazdálkodó szervezetekre, hanem a magánmunkáltatókra is kiterjed, s hogyha a munkáltató a nála munkaviszonyban álló dolgozónál alkohol- vizsgálatot végez, és a vizsgálat eredményét a dolgozó, illetőleg a munkáltató vitatja, az illetékes orvostól véralkoholvizsgálat elvégeztetését lehet kérni. A dolgozó a vér levételét a munkáltatója útján kérheti, a munkáltató viszont a dolgozó kérelmét minden esetben köteles az orvoshoz továbbítani, köteles továbbá úgynevezett „véralkohol-vizsgálati doboz”-t az orvos rendelkezésére bocsátani. Rendelkezik a jogszabály a véralkohol-vizs- gálat díjáról, annak befizetési módjáról és arról is, hogy a véralkohol-vizsgálat eredményét a munkáltató köteles a dolgozó tudomására hozni. A társadalombiztosításról szóló törvény végrehajtása tárgyában korábban kiadott jogszabályt módosítja a Minisztertanács 63/1986. (XII. 17.) számú rendelete, a Minisztertanács elnökhelyettesének 8/1986. (XII. 17.) ME számú rendelete pedig egyes társadalombiztosítási rendelkezések módosításáról szól. E módosítások részletes ismertetésére a terjedelem korlátáira tekintettel - nincs lehetőség, így figyelemfelhívásként csupán néhány rendelkezésre utalunk, így pl. arra, hogy nyugdíjjárulékot kell fizetni az Elnöki Tanács, a Minisztertanács, a miniszter (országos hatáskörű szerv vezetője), valamint a társadalmi és érdek- képviseleti szervek országos szervezetének vezetője, vezetősége által adományozott kitüntetéssel járó jutalom után, továbbá, hogy a megyei társadalombiztosítási tanács különös méltánylást érdemlő, kivételes esetben a nyugdíjjárulék fizetését a fizetés nélküli szabadság engedélyezésétől számított hathavi határidő eltelte után is engedélyezheti. Új szabály az is, hogy a nyugdíj folyósítását nem érinti, ha a nyugdíjast hivatásos nevelőszülőként foglalkoztatják, vagy a nyugdíjas iskolai szövetkezet, vagy iskolai szövetkezeti csoport tagja. Az említett valamennyi jogszabály a Magyar Közlöny 1986. évi 52. számában olvasható. DR/bEÁK KON RÁD, a TIT szekszárdi városi szervezetének elnöke Fogadó a víz alatt Egy izgalmas mű olvasása közben Szenes Sándor: Befejezetlen múlt - Keresztények és zsidók, sorsok Ismertetőt írni egy könyvről csak elolvasása után illik, s nem olvasása közben. De ha érveimet meghallgatja, felmentést kérek az ítélkezőtől: kollégám izgalmas, rengeteg új információt tartalmazó kötetét - sok-sok évig dolgoztam együtt Szenes Sándorral, a Népszabadság szerkesztőségében - meglepetten, és bevallom, megilletődötten tanulmányozom immár hetek óta, s nem tudom letenni azzal az elhatározással, hogy kiolvasott könyveim között lesz ezentúl a helye. A négy évtized előtti múltat idézi, és a mának szolgál tanulságul minden sora. Újságíró alkotása: interjúk sorozata. A szerző a történelmi magyar keresztény egyházaknak a zsidókérdéshez való viszonyáról igyekszik minél több adatot megtudni és közreadni. Erről vallatja beszélgető partnereit, katolikus és református lelkészeket, sokat megélt, a tárgyalt időszakban - 1938-1945 között - a személyében is közvetlenül érintett iró-pub- licistát, a teológust, egyházi történetírót, a drámai események egyik szem- és fültanúját, sorsdöntő tárgyalások tolmácsát, korabeli dokumentumok fordítóját. „Ha végiggondolom interjúkötetem születésének történetét - mondja Szenes Sándor -, akaratlanul is Pirandello egyik híres színpadi műve jut eszembe. A darabban a játéktér homályából előlép hat árnyalak, aki szerzőt keres élettörténetének tolmácsolására.” A tárgyalt események és szereplők méltó krónikásra találtak a nagy tapasztalatokkal rendelkező, felkészült szerzőben; élettörténetük egy rövid, de drámai eseményekben kimeríthetetlen, véres és tragikus korszakáról az ő közvetítésével beszélnek őszintén, hitelesen. Közép-Európában 1944-ben már csak Magyarország volt az egyetlen állam, ahol a zsidó lakosság lélekszáma meghaladta a 800 ezret. A hitlerista emberirtás, a Vasgárda, a Hlinka-gárdisták, az usztasák, és más közreműködők támogatásával, akkorra már milliók életét oltotta ki lakhelyükön, a gettókban, a kényszermunka-telepeken, a tömegsírok peremén, a koncentrációs táborok gázkamráiban. Nálunk a népgyilkos rémuralom végvonaglása idején, negyvennégy nyarán 55 nap alatt az ország megyei és járási központjaitól a legapróbb falvakig, közigazgatási és csendőri- karhatalmi segédlettel, csecsemőktől az aggastyánokig 437 ezer embert szállítottak Auschwitzba, ahol hiteles német forrásból származó adatok szerint, minden százból 75-80 érkező már az első napokban hamuvá vált a krematóriumokban. Szenes Sándor ezúttal olyan embereket szólaltatott meg, akik az iszonyú kataklizma idején lelkiismeretük parancsának engedelmeskedtek. Tekintet nélkül arra, hogy egyházi közösségük egyes vezetői mikor, mit és mennyit tettek vagy nem tettek, különböző meggondolások alapján tétlenek maradtak, közömbösek, taktikázók, gyávák vagy cinkosok voltak, - az országbitorlókkal nyíltan nem kívántak szembefordulni - ők, a megszólaltatottak, és kisebb csoportjaik, biztonságukat, szabadságukat kockáztatva mentették a kiszolgáltatott, minden védekezési lehetőségtől megfosztott ártatlanok életét. Önfeláldozó bátorságuk, hősiességük saját soraikból is áldozatokat követelt, de nem maradt eredménytelen: kiérdemelték az utókor tiszteletét és elismerését. Magáról a korról, a beszélgetésekben megelevenített események hátteréről a szerző azt mondja: - A tragédia drámai helyzetbe hozta a keresztény egyházak főpásztorait, elsősorban a többségi egyház, a katolikusok püspökeit és a bíboros prímást, közjogi méltóságában az országgyűlés felsőházának tagját, az ország első zászlósurát, Serédi Jusztiniánt, aki már tizenhét éve állt egyháza élén. Az egyházak nem hallgathattak a zsidó sorsról, mert a keresztény etikán és természetjogon alapuló tanításuk - elvileg Szenes Sándor • BEFEJEZETLEN MÚLT Keresztények és zsidók, sorsok önmagában is ellentmondott a fasiszta fajelméletnek. A természetjog elismeri az egyén anatómiáját, polgári szabadságát, amit a fasizmus megsemmisített. Azért sem hallgathattak, mert - az interjúkból, a kortárs tanúk közléseiből ez is kiderül, - a főpásztorok már a deportálások elején megkapták azt a nevezetes okmányt, amelyet „Auschwitzi Jegyzőkönyv” néven ismer a világ, s tudták, hogy az elhurcolt emberek útjának végállomása a megsemmisítő tábor. Ez ellen tiltakozni, szolidaritásukat kifejezni, a mentést szervezni, már nem is vallási, hanem emberi erkölcsi kötelesség, lelkiismereti kérdés volt. A beszélgetések során ismételten felvetődött - ezt a kérdést vizsgálja a kötet elé írt tanulmányában dr. Nyíri Tamás professzor, a Pázmány Péter Katolikus Hittudományi Akadémia tanszékvezető tanára is -, hogy felelős, magas rangú egyházi személyiségek miért késlekedtek időben felemelni szavukat, amikor hívő keresztények, köztük püspökök is, felsőbb segítség nélkül megkísérelték a lehetetlent, és bebizonyosodott, hogy meg tudták menteni sok halálraítélt életét... Helyenként lélegzetelállítók a könyvben olvasható visszaemlékezések. Napnál is világosabban kiderül belőlük, hogy minden, amiről szó esik ezekben az interjúkban, korántsem csupán zsidó ügy. Ezek az események a felszabadulás előtti időszak magyar történelmének kihagyhatatlan részét képezik. Az ország akkori határai között élt lakosságból mintegy 1 millió 400 ezer, a népesség 10 százaléka vált a hadi események következtében a háború áldozatává. Ezek több mint egyharmada védekezési lehetőségeitől jó előre megfosztva, kiszolgáltatottan a „holocaust” mártírja lett: a 825 ezer lelket számláló zsidó közösségből 563 ezren haltak meg. A „Befejezetlen múlt” olyan könyv, hogy olvasásának befejeztével sem lehet félretenni. Jómagam is vissza-visszala- pozok benne, hogy korrábi ismereteimet kiegészítsem a korról, eseményeiről, embereiről. Sok újat tudtam meg Apor Vilmos győri megyéspüspökröl, Bereczky Albert református lelkészről, Komoly Ottó építészről, aki annak idején a Magyar Cionista Szövetség elnöke volt, Sztehló Gábor evangélikus lelkészről, Kálló Ferenc esperesről, Salkaházi (Schalkház) Sára szociális nővérről, és a korszak sok más kiemelkedő személyiségéről. Szenes Sándor nagy körültekintéssel és felelősségérzettel megírt könyvét figyelmes tanulmányozásra ajánlom mindenkinek, mert jelenünk és jövendőnk megértéséhez a valóságnak, az igazságnak megfelelően kell ismernünk népünk és hazánk történelmének közelmúltját is. VADÁSZ FERENC „Amikor az ember megszabadul a levegő vonzásától és lemerül a tenger mélyére, ott jobban érzi, hogy mi a fontos és mi a lényegtelen az életben". Ezt állítja - természetesen a víz alatt - lan Koblick, a világ egyik legsajátosabb szállodájának tulajdonosa. A floridai partoknál, Key Largo közelében, több mint kilenc méterrel a tenger szintje alatt található a Verne Gyulához címzett fogadó. Szintetikus anyagokból és jó minőségű acélból készült, két szobából, szalonból, konyhából, úszómedencéből és mellékhelyiségekből áll, hat személy befogadására alkalmas. A fogadónak van telefonja, videója és lézerlemezjátszója is. A fogadó fő vonzereje az a látvány, ami a kerek, egy méter átmérőjű ablakokon keresztül tárul a vendégek elé. Legalább hatvanféle hal, tengeri rák, csiga és egyéb vízi élőlény éli ott a maga' világát, de közben leplezetlen csodálkozással nézeget be az ablakokon, lan Koblick igazi megszállott módjára meséli, milyen különleges élményt nyújthat az aranyke- szegek, homárok, csíkos tengeri sügérek, foszforeszkáló planktonok sokasága a floridai öböl mélyén. A Verne-fogadó vendégei, miközben kedvükre hódolhatnak vízi szenvedélyüknek, a szállodához tartozó víz alatti uszodán kívül búvársétát tehetnek az öbölben, s közben élvezhetik ennek a hétköznapi ember szeme elől rejtett világnak a csodáit. Gondoskodnak a vendégek biztonságáról is. Állandó videó- megfigyelés alatt tartják a fogadót és környékét, szakképzett búvármentők siethetnek szükség esetén a bajbajutottak segítségére. A kezdők részére búvártan- folyamot szerveznek és a tapasztalatlanabbakat kiképzett szakbúvárok kísérik az első napokban a szállodá zsilipjein át a külvilágba és vissza. A búvárkaland hozzátartozik a szolgáltatásokhoz, mert - mint a tulajdonosok mondják - nem egy közönséges éjszakai menedékhelyről van szó. A fogadó a vendégek számára nem éppen olcsó mulatság. Egy nap egy főnek 250 dollárba kerül. A tulajdonos nem panaszkodhat, mert jó előre le vannak foglalva a szobái.
