Tolna Megyei Népújság, 1987. január (37. évfolyam, 1-26. szám)

1987-01-15 / 12. szám

1987. január 15. / TOLNA \ ___ tíÉPÜJSÁG 5 Gazdaságos anyagfelhasználás Gyártástech nológ ia korszerűsítés Költségkímélő új eljárások Magyarország természeti erőforrások­kal, ásványi anyagokkal közepesen ellá­tottnak minősíthető, népgazdaságunk azonban rendkívül anyagigényes szer­kezetű. Az utóbbi évek gazdaságpolitiká­jának egyik lényeges eleme az a felisme­rés, hogy az anyagi erőforrások Magyar- országon, de még a „gazdag” országok­ban is korlátozottak, és a jelenlegi körül­mények között csak nagyon drágán bő­víthetők. Manapság egyik legfontosabb feladat a fajlagos anyagfelhasználás mérséklése, a gyártástechnológiai eljá­rások korszerűsítése, valamint az ipari és mezőgazdasági hulladékok másod- nyersanyagként való hasznosítása. Hulladékok, másodnyersanyagok Ennek érdekében központi rendelke­zések születtek, amelyek magukban fog­lalják a gazdaságos anyagfelhasználást illetve a technológiák korszerűsítését, a hulladékok és másodnyersanyagok hasznosítását. Mint ahogy az említett programokból kiderül, azok fő célja az, hogy a gazdaság minden területén a rendelkezésre álló nyersanyagokat a bel-, és külpiaci igényeket egyaránt ki­elégítő termékek előállításához a leg­hatékonyabban használjuk fel. A VII. öt­éves tervidőszakra szóló népgazdasági tervező munka is számolt azzal, hogy az előző tervidőszakhoz hasonlóan folyta­tódjon a gazdaságos anyagfelhaszná­lásra irányuló technológiai korszerűsí­tés, a melléktermék- és hulladékhaszno­sítás. A népgazdaság VII. ötéves terve cél­ként tűzte a program elé, hogy a népgaz­daságban a nettó anyagköltség és a bruttó termelési érték hányadosaként ér­telmezett fajlagos anyaghányad össze­hasonlító áron a tervidőszak első felében évi 0,5 százalékkal, a második felében pedig 0,7-1 százalékkal csökkenjen. Az Ipari Minisztérium kimutatásai szerint az ipar területén 1990-ig a jövedelemterme­lő képesség növelése érdekében ennél évente nagyobb csökkenést irányoztak elő. Melyek a legfontosabb feladatok az ipar területén? A minőség javításáért A jelenleginél szélesebb körben kell alkalmazni a korszerű kohászati és mű- anyagipari alapanyagokat. Az anyagmi­nőség javítását újabb kedvező fizikai és kémiai tulajdonságú szerkezeti anyagok gazdaságos gyártásával és alkalmazá­sával kell végrehajtani. Az anyagátalakí­tási technológiák hatékonyságának javí­tását, főleg az alakító és felületi tulajdon­ságokat javító műveletek fejlesztésével kell megvalósítani. A gyártási tevékeny­ség során a gazdaságos elektronikus megoldások alkalmazása a cél. Szüksé­ges mind nagyobb körben elterjeszteni a számítógéppel segített tervezési mód­szereket. A gazdaságosabb anyagfel­használást segíthetik elő az új korrózió- védelmi eljárások. A gépipar területén a befektetések lé­nyegesen nagyobb eredményeket bizto­síthatnak, mintatöbbi ágazat. Nem hagy­ható figyelmen kívül az sem, hogy a gépi­par olyan berendezéseket, eszközöket, műszereket gyárt, amelyeket más ágaza­tokban használnak fel, így azok minősé­ge nagymértékben befolyásolja a továb­bi gyártmányok minöségjegyeit. Súly­ponti kérdésként említhető a hazai gép­ipar elektronizálása, a meglévő berende­zések integrált gyártórendszerekké való fejlesztése. A költségcsökkentő progra­mok megvalósítását nagymértékben se­gíti elő az elektronikai alkatrészek, részegységek gyártásának fejlesztése is. Jelentős mértékű korszerűsödést ered­ményezhet a híradás-, és vákuumtechni­kai ipar, illetve a műszeripar fejlesztése. A vákuumtechnikai gépgyártás a robot- technika széles körű alkalmazását céloz­ta meg. Az ezzel kapcsolatos fejlesztések eredményes a termelés különböző fázi­sában és azok számos területein jelent­kezhetnek. Importkiváltó fejlesztések A gépipar iparpolitikai szempontból kiemelkedően fontos terület. Beruházá­sai - ha azok gazdaságosak - feltétlenül ráfordításcsökkentő fejlesztések is egy­ben, így támogatásuk rendkívül fontos kérdés. A könnyűiparban felhasznált anyagok mintegy 65 százaléka konverti­bilis, 20 százaléka pedig rubel importból származik. Az importkiváltó fejlesztések támogatásának tehát fokozott jelentősé­ge van, amelyek anyag- és energiameg­takarítást is eredményeznek. Ezek közül is elsőrendű a papíriparban a karton- gyártás fejlesztése. A ruházati iparban, a kötő-, textil-, és bőrruházati üzemekben elodázhatatlan a szabászati munka elő­készítését segítő számítógépes rendszer alkalmazása. A VII. ötéves terv időszakában, a taka­rékos gyártástechnológiák mind széle­sebb körű elterjesztésével az iparban a fajlagos anyagfelhasználás legalább 5,5-6 százalékkal csökken. Fejlesztés a Dombcalornál- Ha nincs saját kuta­tási eredmény, akkor a fejlesztési iránynak meg­felelő licenc felkutatható, megvásárolható. - Kicsi a kazán, de... piacképes, és a legnagyobb hatásfo­kú. A Dombóvári Domb- calor Vasipari Szövetke­zet közel öt évvel ezelőtt olyan döntésre jutott, hogy a KOMÉTER típusú, könnyű szerkezetű épí­tőelemeit, amelyeket ad­dig gyártottak, elavultnak minősítsék. Az ok: a piac nem igényelte, s nem le­hetett már jól eladni eze­ket. Tovább kellett lépni. Hármas lehetőség állt a szövetkezet előtt. - A KOMÉTER-t továbbfej­lesztik, valamilyen hasonló épületszer­kezet gyártási eljárását mint korszerű szellemi terméket megvásárolnak, vagy pedig átállnak a gépgyártásra. Mind a három lehetőséggel éltek. Korszerűsítet­ték a könnyűszerkezetes elemeket, - a YASIKO elnevezésű könnyű épületszer­kezet technológiáját, mint szellemi ter­méket megvásárolták. Ezzel a műszaki fejlesztéssel rövid idő alatt betörtek a piacra. Tornacsarnokok összeszerelését vállalták. A döbröközi tornaterem felépí­tése után Szabolcsban hét ilyen pályáza­tot nyertek, Zala megyében Galambok községben egy 24x36-os csarnokot ké­szítettek, Hévizén pedig egy 24x46-os sportkombinát kivitelezésére kötöttek szerződést. A Balaton partján 72 négy­zetmétertőr 2800 négyzetméter alapterü­letig ABC-boltokat és autós bevásárló- központokat építenek. A lehetőségükhöz mérten évente egy-egy új szellemi ter­mék prototípusát szeretnék legyártani. Úgy tartják, hogy érdemes a hazai kuta­tási eredményekkel foglalkozni, és eze­ket a saját szövetkezetük technológiájára adaptálni. így készítették el a DC típusú vegyes tüzelésű melegvíz-kazánt is. Tavaly null szériában ötszáz darabot gyártottak, az eredmények igen kedvezőek. A 92-96 százalékos hatásfokú készülékek iránt nagy a kereslet. A null széria nemcsak a kísérleti költségeket fedezté, hanem tisz­tes hasznot is hozott. Az idén pedig eddig mintegy ezer megrendelés érkezett a dombóvári céghez.- kér ­$ Az elmúlt évtizedben Tolna megye gazdaságában az ipar vezető szerepe megerősödött, súlya tovább növekedett. Sajátos helyzetünkből adódóan - amikor a népgazdaságban az ipar mérsékelt fej­lődésével lehet számolni - a következő években is igen dinamikus termelésfelfu­tás várható. Ez a dinamika az erőműépi- tési program megvalósulásával a 90-es években is folytatódik. Iparfejlesztésünk soron lévő feladatai a legfelsőbb politikai és gazdaságirányí­tó szervek határozataiból, a középtávú és éves népgazdasági tervek követelmé­nyeiből és a megyei célkitűzésekből, lehetőségekből adódnak. Ezek alapján fogalmazódnak meg a fejlesztés VII. öt­éves tervidőszaki és hosszabb távon megvalósítandó általános feladatai és követelményei. Alapvető célkitűzés, hogy a megye általános gazdasági fejlődésé­ben az iparnak további fokozott szerepet kell vállalnia. E feladat egyaránt jelentke­zik a népgazdaság egyensúlyi helyzeté­nek javításában, a gazdaság technikai korszerűsítésében, a jövedelemtermelő képesség fokozásában, a hatékonyság növelésében. Versenyképesség Különös jelentősége van a megyében kiépült feldolgozóipari kapacitások gaz­daságos működtetésének, az ipar ver­senyképességének, strukturális alkal­mazkodó képessége javításának belföl­dön és külső piacokon egyaránt. Megyénk munkaerőhelyzetéből adó­dóan nincs reális alternatívája annak, hogy számottevő létszámigényt támasztó ipartelepítéssel, -fejlesztéssel számol­junk. Éppen ezért a VII. ötéves tervidő­szakban és a későbbiekben is elsődle­ges célkitűzésünk a kiépült ipari közpon­tokra irányuló intenzív fejlesztés lehet. Fokozottan előtérbe kell állítani a haté­konysági követelményeket, a meglévő üzemeinkben az innovációs folyamat meggyorsítását. E megújuláshoz min­denképpen szükséges a szellemi háttér, a szakmai kultúra és az infrastrukturális feltételek fejlesztése is. Korszerűbb termékeket Az elkövetkezendő években tehát alapvetően csak a meglévő ipari bázisok fejlesztésével számolhatunk. Ezekre tá­maszkodva kell megvalósítani a termelé­si szerkezet korszerűsítését. Prioritást kell adni azoknak a fejlesztéseknek, amelyek elősegítik az export bővítését, a nem rubel elszámolású import mérséklé­sét, a termelésben az anyag-és energia- igényesség csökkentését, illetve ezek ra­cionálisabb felhasználását. Az exportki­szállításokban egyaránt cél az államközi megállapodásokon alapuló szocialista export teljesítése és a nem rubel elszá­molású relációban az elért pozíciók meg­tartása, illetve új piacok felkutatása, a gazdaságosság fokozása. A fejleszté­seknek az eszközök technikai megújítá­sán túl azok hatékonyabb felhasználá­sát, a minőség javítását is biztosítaniuk kell. Elő kell mozdítani a munkaidő, a ter­melési kapacitások jobb kihasználását, a termelékenység színvonalának emelé­sét. Ipari üzemeinkben további termelés- növelés csak a termelékenység emelé­sével érhető el. Szervezési intézkedé­sekkel el kell érni az élőmunka hatéko­nyabb felhasználását. A korlátozott mun­kaerőforrás miatt különös figyelmet kell fordítani a munkaerővel való gazdálko­dásra, a hatékonyabb foglalkoztatást megvalósító mobilitás elősegítésére, a termelés igényeihez igazodó képzésre és továbbképzésre. Az üzem- és munkaszervezésnek el­sősorban a termelés folyamatainak átfo­gó szabályozására, a korszerű munka- szervezési eljárások hasznosítására, a teljesítménykövetelmények és az anya­gi érdekeltség fokozott érvényesítésére kell irányulnia. Nagyobb vállalkozókészséget Tovább kell fejleszteni a gazdálkodó egységek közötti termelési kapcsolato­kat, a kooperációs együttműködést, az ésszerű munkamegosztást és a kölcsö­nös előnyök kihasználását megyén belül, de azon kívül is egyaránt. Az ipar szervezeti rendszerében a jö­vőben még inkább érvényesül az a köve­telmény, hogy erősödjön a nem megyei központú gyáregységek, ipartelepek gazdasági önállósága, tevékenységük a korábbinál jobban kötődjön közvetlen környezetéhez. Növekedjen a megyei gyáregységek szerepe a gazdálkodási feladatok önálló megoldásában, a műkö­dési feltételeik alakításában, s ezzel pár­huzamosan alakuljanak az érdekeltségi viszonyaik is. A gazdasági önállóság mellett további célkitűzés, hogy fokozód­jon a gazdasági szervezetek vállalkozó- készsége, a piaci lehetőségekhez való gyors és rugalmas alkalmazkodóképes­sége. Ezt segítheti elő a vállalati szerve­zeti és belső irányítási rendszer átgon­dolt fejlesztése, a racionálisan kockáza­tot vállaló, dinamikus vezetés általánossá válása. Azt várjuk, hgoy a tervidőszakban kibontakozzanak a kollektív vállalatveze­tési formák előnyei, kedvező hatásai. Határozott célkitűzések Összességében megállapítható, hogy a VII. ötéves tervidőszak során a megyei ipar kialakult területi és ágazati struktú­rájában jelentős változások nem várha­tók. A termélésben további arányeltoló­dás következik be a nehézipar javára. A szűkösebb lehetőségek következtében a forrásokat döntően a műszaki színvo­nal fejlesztésére kell fordítani. A korszerű technika eléréséhez célszerű szélesebb körben megvizsgálni a lízing alkalmazá­sát, belföldön a vállalatok egymás közötti kapcsolataiban is. A megyében nincs számottevő olyan szabad munkaerő, amely további ipari üzemek telepítését indokolná. Hosszabb távon legfeljebb a megye fejletlenebb kö­zépső és északnyugati területei jöhetnek számításba kisebb üzemek létesítésére. Ugyanakkor az egyre hatékonyabb mun­kaerő-gazdálkodást ösztönző szabályo­zás, a munkaerő-mobilitás feltételeinek megteremtésére is fokozott figyelmet irá­nyit. A VII. ötéves tervidőszakban bekövet­kező, döntően intenzív fejlődés kevésbé lesz látványos, de valamennyi területen a korábbinál is hatékonyabb munkavég­zést igényel. Az ipari gazdálkodók többségének ha­tározott célkitűzései vannak a középtávú gazdálkodásra. DR. MÁRKUS ISTVÁN, a Tolna Megyei Tanács ipari osztályának vezetője Ipari robotok sorozatban Ipari robotok vezérlőegységeinek sorozat- gyártását kezdték meg szovjet megrendelésre az Egyesült Izzó kaposvári elektronikai gyárá­ban. Az idén mintegy 220, a következő négy év során összesen több mint ezer darabot állíta­nak elő. A KGST műszaki-tudományos komplex programjához kapcsolódó gyártási együttmű­ködésről a múlt év áprilisában írták alá a ma­gyar-szovjet kormányközi megállapodást. En­nek értelmében az úgynevezett Béta robot mechanikai részét a Szovjetunióban, mikro­elektronikai vezérlőegységét pedig hazánk­ban állítják elő. A kaposvári gyár kollektívája alig több mint fél év alatt készült fel a gyártás­ra, s az öt darabból álló nullszériát már a múlt év utolsó napjaiban átadta a megrendelőnek. Ezek a vezérlőegységek, az első visszajelzé­sek szerint, megbízhatóan állják a „nyúzópró­bát" a volgai autógyárban. A robottípussal ugyanis elsősorban a Lada és más szovjet gépkocsik gyártását kívánják korszerűsíteni, a berendezés azonban az ipar más területien is sokoldalúan használható. Egy-egy autókarosszéria - vagy más ha­sonló gyártmány - bármely pontján képes a hegesztési, szerelési, vagy festési műveletek elvégzésére, de alkalmassá tehető például korszerű szerszámgépek, megmunkáló köz­pontok anyaggal, szerszámmal való kiszolgá­lására is. Mindezekre a Béta robot rendkívül könnyen „megtanítható’’. Az adott műveletsort csupán egyszer kell kézi vezérléssel bemutat­ni a gépnek, hogy a mozdulatokat megjegyez­ve, a legjobb szakmunkásnál is pontosabban, folyamatosan és fáradhatatlanul lássa el fel­adatát. A vezérlőegység memóriájában egyszerre tizenhárom műveletsor programja tárolható, ilyen robotokból tehát olyan rugalmas gyártó­sort lehet kialakítnai, amelyen több különböző termék is bármikor előállítható. Ami nemrég még utópiának tűnt - hogy a robotokat is robotok gyártsák - részlegesen már a közeljövőben megvalósul a kaposvári gyárban. A termék korszerűsége, kedvező sorozat- nagysága és a termelés gazdaságossága lehetővé, egyszersmind szükségessé is te­szi, hogy a nyomtatott áramkörök előállításá­hoz, szereléséhez, a kész egységek tesztelé­séhez még az idén olyan berendezéseket ve­zessenek be és állítsanak munkába, amelyek maguk is a robot-és számítástechnika körébe tartoznak. Az iparfejlesztés feladatai és követelményei A BVK szekszárdi gyáregységének csarnoka

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents