Tolna Megyei Népújság, 1986. december (36. évfolyam, 282-307. szám)

1986-12-08 / 288. szám

1986. december 8.

NÉPÚJSÁG 3

Első számú feladatunk: helytállni a gazdasági építőmunkában

Interjú Gyugyi Jánossal, a megyei pártbizottság titkárával

A Tolna megyei pártbizottság november 25-én kibővített ülésén - a Központi Bizottság november 19-20-i ülésének ismertetésekor - értékelte a megye ez évi gazdasági munkáját és meghatározta a következő esztendő feladatait.

Gyugyi Jánost, a megyei pártbizottság titkárát olvasóink nevében arra kérte Fejes István főszerkesztő, hogy ismertesse, hogÿan ítélte meg a jelenlegi helyzetet és miben szabta meg a tennivalókat a pártbizottság.

I- Milyen célok álltak a megye gazdasága előtt az 1986-os év indulásakor?- Az MSZMP Tolna Megyei Bizottsága 1985. december 12-i ülésén a párt XIII. kongresszusi határozatára alapozva 1986-ra megyénk gazdaságának legtöbb feladatául a népgazdaság egyensúlyi helyzetének javítását és megszilárdítását, a gazdasági növekedés élénkebb ütemének eléréséhez szükséges előfeltételek megteremtését és kibontakoztatásának segítését jelölte meg. Azt is célul tűztük, hogy a gazdaság teljesítményének, az egyes gazdálkodó egységek jövedelemtermelő képességének javulásával összhangban alakuljon a lakosság jövedelme és fogyasztása. Valósuljon meg ,a reálbérek szinten tartása, javuljanak a lakosság életkörülményei.

A pártbizottság hangsúlyozta, hogy célkitűzéseink a munka hatékonyságának a termelés ütemét meghaladó javításával, a termelési és a termékszerkezet korszerűsítésével, a piaci - főként külpiaci - igényekhez való jobb alkalmazkodással érhetők el. Ezért tette feladattá, hogy nagyobb erőfeszítéseket kell tenni a jövedelemtermelő képesség növelésére, a fajlagos ráfordítások csökkentésére. Úgy ítélte meg, hogy megyénkben adottak a feltételei annak, hogy 1986. évben az ipari termelés 7-8 százalékkal bővülhet, az ipar exportértékesítése növekedhet. Az építőiparban a termelés csökkenésének megállítását és a minőség javítását, a mezőgazdasági termelés mintegy 3 százalékos emelését, az állat- állomány csökkenésének megállítását tűzte célul.

I- Közeledünk az év végéhez, ma már megközelítő pontossággal megítélhető, hogyan teljesültek 1986. évi céljaink?- A megyei pártbizottság elvégezte ezt az értékelést, mely azt mutatja, hogy a megye gazdasága 1986-ban a népgazdasági terv célkitűzéseivel egyező irányban fejlődött. Ez a fejlődés azonban a gazdálkodás több területén elmaradt a tervezettől, néhol stagnálás és visszaesés is bekövetkezett. Tény, hogy a magyar népgazdaság fejlődését nagyrészt meghatározó külgazdasági feltételek előnytelen változásai kedvezőtlenül hatottak Tolna megye gazdasági teljesítményére, lehetőségeira is. Ugyancsak tény, hogy kedvezőtlen körülményt jelentett a mezőgazdaság számára a hosszan tartó csapadékhiány, az aszály is. Mégis úgy ítélte meg a pártbizottság - és ennek számos tapasztalat az alapja -, hogy a megye gazdálkodó egységeiben rendelkezésre állnak, illetve biztosíthatók az eredményesebb gazdálkodás személyi és műszaki-technikai feltételei. Ezek hasznosítása azonban nem mindenütt eredményes. Ez a döntő oka annak, hogy nem mindenütt a népgazdasági érdekkel összhangban alakultak a gazdálkodás főbb mutatói. Ebben meghatározó - az objektív okok mellett - legtöbb esetben a vezetői munka gyengesége, az egyes kollektívákra és egyénekre ható érdekeltségi rendszer nem kielégítő érvényesülése. Számos gazdálkodó egységnél a belső mechanizmus rugalmatlan, sokszor alacsonyak a teljesítménykövetelmények, lazaság uralkodik a munkafegyelemben. A szükséges és csak helyben megtehető intézkedések elmulasztása, vagy lassú meghozatala mellett szokássá vált a külső körülményekre való állandó hivatkozás és azokkal való takarózás, a szabályozók vég nélküli bírálata. Szinte általánosítható, hogy a vállalati tevékenység fő - majdnem egyetlen - célja, a minél magasabb személyi jövedelem biztosítása. Ezért számos helyen a teljesítmények alakulásától függetlenül, attól elszakadva, gyakran már az év elején megalapozatlan, általános keresetnöveléseket hajtottak végre, ami akadályozta a hatékonyság növelését célzó anyagi érdekeltség érvényesülését.

Ezek arra utalnak, hogy számos helyen a gazdasági vezetők és a pártszervek és -szervezetek egy részénél sem érvényesül még az a napi munkához is szükséges követelmény, hogy a gazdálkodás megváltozott feltételrendszere szükségessé feszi saját korszerűtlen gyakorlatunk sürgős változtatását is. Ugyanakkor a tapasztalatok azt is mutatják, hogy a gazdaság minden területén jelentős tartalékok vannak még, melyek mozgósíthatók, hogy céltudatos, fegyelmezett munkával javíthatók a gazdálkodás mutatói, fejlődésünk gyorsítható.

I- Kérem, nézzük részletesebben. Kezdjük talán az iparral.- A megye szocialista iparának termelése 1986-ban várhatóan-3-4 százalék körüli mértékben emelkedik - 2-3 százalékkal elmaradva a számítottól. Ennek döntő forrása az atomerőmű 3. számú reaktorblokkjának IV. negyedévi termelése, illetve a szövetkezeti ipar dinamikus - 5 százalék körüli - termelésbővülése. Az atomerőmű hatását kiszűrve, a megye ipara összességében változatlan volumenű termelést valósít csak meg.

I- Ezek szerint van olyan üzem, netán iparág, ahol csökkent a termelés.- Az ipari termelés 1986. évi alakulásának fontos jellemzője, hogy - az élelmiszeripar kivételével - a minisztériumi ipar termelése csökkent. Ezt nem az anyagellátás esetenkénti kisebb-na- gyobb zavarai, nem a technikai feltételek vagy a munkaerő hiánya okozta, hanem döntően a gyártmányok összetétele, sok esetben korszerűtlensége, elavulása.

Különösen nagymérvű a termelés- csökkenés a Simontornyai Bőrgyárban, a Simontornyai Bőr- és Szőrmefeldolgozó Vállalatnál és a Szekszárdi Mezőgép Vállalatnál.

■ - Szerencsére van több jó példa is.- Igen, ugyanis több gyárban volt dinamikus termelésnövekedés. így például a Vegyépszer Tamási Gyárának közel 20 százalékos, az MMG-AM Szekszárdi Gyárának 17 százalékos termelésbővülését is mindenekelőtt az állandó és rendszeres műszaki fejlesztés, termékkorszerűsítés tette lehetővé.

I- A szövetkezetek a most lezajlott kongresszusukon szép eredményekről is beszámoltak. A mi megyénkben milyen értékelést kaphatnak?- A szövetkezeti ipar nálunk is dinamikusan fejlődött, amely mögött rugalmasabb termelői-vállalkozói magatartás, ennek következtében a műszaki-gazdasági szempontból korszerűbb termékek arányának a növelése áll. így például az elmúlt években teljes egészében megújította termékszerkezetét a Simovill Ipari Szövetkezet, egyetlen termékük életkora sem éri el az 5 évet. Az I—III. negyedévben 46 százalékkal növelte termelését. A dombóvári Color Ipari Szövetkezet import helyettesítésére is vállalkozva, új termékek gyártásávak 30 százalékkal növelte termelését.

Az is igaz viszont, hogy néhány szövetkezetnél stagnált, illetve visszaesett a termelés. Ez viszont azt igazolja, hogy a kisebb üzemnagyság önmagában nem automatikus biztosíték a megfelelő ütemű bővített újratermeléshez.

I- Kiemelten fontos népgazdasági feladat volt az idén is az export.- A megye iparvállalatainak és szövetkezeteinek külkereskedelmi értékesítése összehasonlító áron számolva az l-lll. negyedévben 1,5 százalékkal emelkedett. Az alacsony ütemet a húsipar exportjainak csökkenése eredményezte. E nélkül az exportnövekedés 3 százalék. Az export ilyen alakulását nagyban elsősegítette a vállalatok, szövetkezetek április-május hónapban kibontakozott pályázati tevékenysége.

Kiemelkedő eredményt ért el export- növelésében többek között a Bonyhádi Zománcárugyár, a Simontornyai Bőrgyár, a Simontornyai Bőr- és Szőrmefeldolgozó Vállalat, a Palota Bőrdíszmű Szekszárdi Gyára, az MMG-AM Szekszárdi Műszergyára, a tolnai Gép- és Műszeripari, a Bonyhádi Ruházati, a SIMOVILL, a TA-LUX és a Földvár Gumiipari Szövetkezetek.

■ -Az építőipar megítélése milyen?- Az egyik célkitűzést, a termelés csökkenésének megállítását sikerült elérni. A minőség javításában, a kivitelezési idők rövidítésében azonban még további tennivalók vannak.

I- Megyénk jelentős termelési ágazata a mezőgazdaság. Jó adottságokkal rendelkezünk, jelentős hagyományaink vannak. Kérem, beszéljünk erről.- A nagyüzemi mezőgazdaság tervezett termelésbővülése nem teljesült. A növénytermesztésben jelentős a termés- kiesés, az állattenyésztésben a létszám csak szerény mértékben emelkedett, a kiegészítő tevékenység sem bővült számottevően.

A szántóföldi növénytermesztés és kertészeti termelés eredményét döntően az aszályos időjárás alakította, - a napraforgó kivételével - termésátlaguk elmarad a tervezettől és az elmúlt évek termelési szintjétől.

Az állattenyésztésben a központi intézkedések hatására pozitív elmozdulás tapasztalható. A szarvasmarha-létszám csökkenése mérséklődött, a sertésállomány ismét növekvő, de ezen belül a téeszek közös állománya még mindig csökkent. A nagyüzemi juhállomány csökkenése is tart még.

Több nagyüzem ez évben megkezdte az állati férőhelyek rekonstrukciós munkálatait, korszerűsít, illetve tervek készülnek a beruházás 1987. évi indulására.

■ - Hol tartanak a beruházások?- A paksi atomerőmű 3. számú blokkja a tervezett időre elkészült. Ennek eredményeként szeptemberben az országos hálózatra kapcsolták. A 4. számú reaktorblokk kivitelezési munkái jelentősen felgyorsultak, jól szervezett munkával a jövő évben üzembe helyezhető.

A célcsoportos beruházások közül a Szekszárd-Bonyhád nagy nyomású gázvezeték építése, a Pusztaszabolcs-Pécs vasútvonal villamosításának megyei szakasza, és a vizkárelhárítási munkáknál a Duna és a Sió megyei szakaszán folyó beruházások voltak legjelentősebbek.

Pozitívnak értékeljük, hogy az atomerőmű nélküli vállalati beruházás 10 százalékkal meghaladta az előző évit és főként a gépek, eszközök pótlása a jellem-, ző.

A tanácsi beruházások közül az átadott legfontosabb létesítmények a tanítóképző főiskola 300 személyes kollégiuma, a 16 tantermes gyakorlóiskola, a paksi szakközépiskola.

Az egészséges ivóvízzel ellátott települések száma is gyarapodott. A vízhálózat 35 kilométerrel, a szennyvízcsatorna 14 kilométerrel bővült és mintegy 400 lakással nőtt a távfűtésbe bekapcsolt lakások száma.

Az ez évi lakásépítés terv szinten alakul, de ez lényegesen kevesebb a tavalyinál.

I

A megye közlekedése és hírközlése szintén fejlődött. Milyen példákkal igazolható ez?- A megyei közúthálózaton a tervezett útjavítás, korszerűsítés, karbantartás teljesült. Megkezdődtek a Bogyiszló térségében épülő, az Alföldet és a Dunántúlt összekötő dunai közúti híd előkészítőtervező munkálatai.

Javult a postaszolgáltatás színvonala, folytatódott a telefonhálózat korszerűsítése. Ez idáig 57 települést kapcsoltak be az országos távhívó hálózatba. A közelmúltban került bekapcsolásra Dombóvár, Tamási és térségük, Bonyhádon az 1000 állomású konténerközpont telepítése megtörtént, 1987-ben várhatóan bekapcsolásra kerül az országos távhívó-hálózatba.

I- Milyen a foglalkoztatottság helyzete?- A megye lakosságának teljes foglalkoztatása lényegében megoldott. Gond csak kisebb térségekben van, ahol az átlagosnál rosszabbak a munkavállalási lehetőségek.

A megye termelő ágazataiban a foglalkoztatottak száma ez évben mintegy 1,5 százalékkal csökken.

Jelentős létszámot érintő szervezett leépítésre, átcsoportosításra eddig nem került sor, de az év folyamán már jelentkeztek feszültségek a munkaerő-, és munkahelyi struktúra eltéréseiből fakadóan. Ez a jövőben fokozódni fog. Egyre nehezebb a szakképzetlen és a fegyelmezetlenség miatt elküldött munkaerő elhelyezése.

■ - Milyenek voltak a bérviszonyok?- Az anyagi ágazatok átlagában a havi átlagbér 8 százalékkal, míg a havi átlag- kereset közel 10 százalékkal haladta meg a tavalyi évit. Ezt a teljesítmények alakulása nem támasztja alá, nem alapozta meg. Sok vállalatnál, szövetkezetnél megalapozatlan bérfejlesztések történtek.

I- A munkaidőalap védelme érdekében az év folyamán számos intézkedés született. Van ezeknek mérhető hatása?- A gazdálkodók többsége a korábbinál nagyobb figyelmet fordított a veszteségek csökkentésére, a munkahelyről való kilépés szigorítására, az igazolatlan mulasztások szankcionalizálására, a munkafegyelem megsértőivel szemben való eljárásra. Nagyrészt munkadiőn kívülre kerültek a társadalmi rendezvények, értekezletek időpontjai is. Az intézmények meghosszabbított ügyfélfogadási renddel dolgoznak, de még gyakori a munkaidőben végzett ügyintézés is.

Az eddigi eredmények kezdetiek. A munkaidő-alap kihasználás javulása érdekébén továbbra is következetes politikai munkát kell végezni, de mellette fegyelmező intézkedéseket is kell tenni és azokat a közvéleménnyel elfogadtatni. Egyszóval, tovább kell javítani a munka- fegyelmet, jobban hasznosítani a rendelkezésre álló munkaidőalapot.- A pártbizottság nem csupán értékelt, de meghatározta a feladatokat is. Az világos, hogy a párt XIII. kongresszusának határozatai, a VII. ötéves terv célkitűzései, a népgazdaság ; 1986. évi fejlődésének tapasztalatai és

ezek alapján a Központi Bizottság 1986. november 19-20-i határozatában kijelölt gazdaságpolitikai irányvonal és irányelvek adják az 1987. évi gazdasági építőmunka főbb követelményeit Kérem, a részletes tennivalókból néhányat emeljen ki.

Célkitűzéseink teljesítéséhez elengedhetetlen a teljesítmény és hatékonyság növelése, a műszaki fejlesztés gyorsítása, a külgazdasági és pénzügyi egyensúly javításának elősegítése.

Elengedhetetlen, hogy a termelés ütemét meghaladóan javuljon a hatékonyság, a gazdaság valamennyi ágában növekedjen a jövedelemtermelő képesség.

A gazdaság minden területén felül kell vizsgálni a veszteségforrásokat, határozott intézkedéseket tenni azok megszüntetésére, vagy mérséklésére, a fajlagos anyag- és energia-felhasználás ésszerű csökkentésére.

Az egyes dolgozó kollektívák jövedelmének alakulása a tényleges teljesítményükkel arányos legyen. Béremelésre mindenütt csak a már elért eredmények alapján az anyagi fedezet megteremtését követően, differenciáltan kerüljön sor. A bérezésben, béremelésben meg kell szüntetni az egyenlősdiséget, a „humánus alapon” adott béremeléseket. Elsősorban a dinamikus fejlődésre képes gazdálkodó szervek emélhetik, de csak teljesítmény-növekedésük arányában a béreket. Veszteséges, alaphiányos szervezeteknél a keresetek nem nőhetnek.

Előtérbe kell helyezni a főmunkaidő szerepét, becsületét. Arra kell törekedni, hogy a főmunkaidőben végzett színvonalas, hatékony munkával elért jövedelmek tegyék lehetővé az életszínvonal megtartását.

I- Főbb ágazatonként milyen célokat és feladatokat határozott meg a párt- bizottság?- 1987. évben a megye ipari termelésének 8-10 százalékos bővülése reális célkitűzés. A dinamikus termelésnövekedést döntően a paksi atomerőmű termelése biztosítja. Atomerőmű nélkül számolva legalább 2-3 százalékos növelést kell elérni.

Az ipari termelés növekedését mindenekelőtt a gazdálkodás színvonalának javításával kell megalapozni. Fokozni szükséges a piackutatást és a vállalati marketing-tevékenységet. Javítani kell a költséggazdálkodást, valamint a gyártás- és gyártmányfejlesztést.

Az eddiginél nagyobb gondot kell fordítani a veszteséges, vagy nem jövedelmező termékek gyártásának gazdaságossá tételére. A piacon nem keresett, vagy jövedelmezővé nem tehető termékek gyártását meg kell szüntetni, helyettük jövedelmezően termelhető és értékesíthető termékeket termelésbe vonni. Ahol ezt nem tudják megoldani és a termelés csökken, vagy stagnál, fel kell készülni a munkaerő egy részének leépítésére, a munkaerő átcsoportosítására. Növelni szükséges az exportot. Olyan termékeket kell erre termelni, melyek korszerűek, kiváló minőségűek, minden piacon versenyképesek és jövedelmezően értékesíthetők. Törekedni kell az import csökkentésére, kiváltására is.

Az ipar korszerű, illetve nagy értékű termelőberendezéseinek kihasználását jobb munkaszervezéssel, üzemen belüli létszám-átcsoportosítással, átképzéssel is elő kell segíteni.

Erősíteni és javítani szükséges az irányító-vezetői munka színvonalát, a vezetői szervezet hatékonyságát. Szélesíteni és tökéletesíteni szükséges az érdekeltségi és önelszámolási rendszert, növelni a gyáregységek, telephelyek önállóságát és vezetőik felelősségét.

Az építőipari szervezeteknél is javítani kell az állóeszközök, gépek kihasználtságát, jobb szervezéssel, a munkaidő jobb kihasználásával biztosítani kell a termelékenység további növelését. Javítani kell a minőséget, csökkenteni a kivitelezési időt, erősíteni a beruházások határidőre történő teljesítését. Kiemelt feladat a lakásépítési igények kielégítése. Általánossá kell tenni a hiánypótlás nélküli lakásátadást.

I- Néhány kulcsfontosságú feladatot a mezőgazdaságból is szíveskedjen megemlítemi.- A megye mezőgazdasági termelésének 5 százalékos növelésével számolunk, hiszen főként a kedvezőtlen időjárás miatt az utóbbi két évben nem nőtt - visszaesett - a termelés.

A növénytermesztésben a gabonatermés mennyiségi növelését kismértékben növekvő területen indokolt biztosítani. Az őszi kalászosok csökkent vetésterületét, az esetleges kifagyást kukoricavetéssel kell pótolni.

Az állatlétszám növelésének ez évben kibontakozott kedvező tendenciája folytatódjon.

A szarvasmarha-ágazatban megindult telepi rekonstrukciók mellett a tenyésztői-gondozói munka javítására, az anyagi érdekeltség fokozására van szükség.

A megye takarmánybázisára alapozott sertés- és hízóférőhely-beruházások, valamint a meglévő férőhelyek jobb kihasználása együttes lehetőséget teremtenek a vágósertés lényeges növelésére.

A mezőgazdasági termelésben fokozott figyelmet kell fordítani a hulladék- és melléktermék-hasznosításra.

A mezőgazdasági termelésben is első a minőség javítása, a jövedelemtermelő képesség fokozása, a termelés fajlagos költségeinek a csökkentése. *- Többször is központi gondolat volt az értékelésben is, a feladatok meghatározásában is az emberi tevékenység javításának szükségessége. Ebből következik, hogy a megnövekedett feladatok nagyobb követelményeket támasztanak a megye pártszerveinek és -szervezeteinek munkájával szemben is.- A pártszervek legfontosabb feladata a politika, azon belül a gazdaságpolitika határozott képviselete, a gazdaságpolitikai célok, a tervelőirányzatok megvalósítását szolgáló cselekvési egység megteremtése és a széles körű aktivitás kibontakoztatása.

A pártbizottság feladatul szabta, hogy a kommunisták kezeljék kiemelten a cél elérése érdekében hozott intézkedések szükségességének tudatosítását, elfogadtatását, helyi érvényesítését. Szervezzék a végrehajtásra történő mozgósítást, és a végrehajtás következetes ellenőrzését.

Hassanak oda, hogy a vállalati, szövetkezeti tervekben jusson érvényre a nép- gazdasági érdek, a csoportérdek ne sértse, hanem erősítse a társadalom érdekét. Segítsék elő a munkahelyi fegyelem javulását, következetesen lépjenek fel a munkaidőalap jobb kihasználásáért.

A pártszervek és -szervezetek legyenek kezdeményezőek és következetesen munkálkodjanak azon, hogy a gazdasági fejlődés élénkítését szolgáló vezetői kezdeményezés, a rendet, a fegyelmet, a felelősségtámasztást érvényesítő és megkövetelő vezetői magatartás kapjon támogatást. Biztosítsák, hogy a rátermett, tehetséges, ésszerű kockázatot is vállaló vezetők képességei kibontakozzanak. Erősítsék az ilyen vezetőket. Ugyanakkor kezdeményezzenek váltást azoknál a vezetőknél, akik nem képesek megfelelni e magasabb követelményeknek.

A pártszervek ne tűrjék az*igénytelen- séget, határozottan lépjenek fel a politikai célkitűzések magvalósítását gátló magatartással, jelenségekkel szemben.

■ - Köszönjük a beszélgetést.