Tolna Megyei Népújság, 1986. december (36. évfolyam, 282-307. szám)

1986-12-08 / 288. szám

1986. december 8. HÉTFŐ XXXVI. évfolyam, 288. szám ÁRA: 1,80 Ft Megyénk gazdasági helyzetéről és feladatairól (3. oldal) Apák és fiúk gazdasági-társadalmi fejlődés megtorpanásának okai közt gyak­ran szóba kerül a nemzedékváltás folyamatosságának hiánya. A vezetés megújulási készségére sokak szerint kedvezőtlenül hat annak korösszetétele, elöregedése. A fiatalok többsége beillesz­kedik, szinte elbúvik a beosztott szerepkörébe, csupán az össze­hasonlítások, a számadások alkalmával lázadozik. „Apáink hu­szonévesen vezető pozícióba kerültek, nekünk meg várnunk kell, amíg az ő korosztályuk nyugdíjba vonul, és csak azután kerülhetünk sorra." Az éles megfogalmazás a maga túlzásaival együtt plasztikusan érzékelteti a különbségeket apák és fiúk előmeneteli lehetőségeiben. A tárgyilagos helyzetértékeléshez tartozik: az apák ifjúságának sok minden kedvezett. A biológiai érettséget gyorsan követte a felnőtté válás. Az iskolapadokat nem sokáig koptatták, a tanítómester szerepét az élet vette át. A történelem gyors sodrása - különösen a felszabadítást követő években - felgyorsította a nemzedékváltást. Az új világ építéséhez új emberek kellettek, s az embert pró­báló feladatok megoldása közben edződtek a káderek. Az ifjúság társadalmi súlyának, szerepének bizonyos fokú csökkenése napjainkban viszont világjelenség. Miközben a biológiai érettség meggyorsult, a munkakezdés, a társadalmi érettség, a felnőtté válás jelentősen kitolódott. Növekszik a tanulási idő. Az átlagos életkor növekedésével együtt az össz- népességen belül nő az idősek, és csökken a fiatalok aránya. Az ezredfordu­lón például a 30 éven aluliak 650 ezerrel lesznek kevesebben. A 60 éven felü­liek pedig 200 ezerrel többen, mint 1980-ban. (A népesség abszolút száma a demográfusok szerint ugyanezen időszakban 350 ezerrel csökken.) A világ változása tehát apáikétól eleve különböző sorsot, kifutási lehetőséget kínál a fiúknak. A lehetőségek, a feladatok azonban nem csökkentek. Az apák az indulásnál még úgy gondolhatták, hogy úttörő vállakózásukkal elvégzik az országépítő munka nehezét, s utódaiknak nemcsak helyzete, hanem munkája is könnyebb lesz. Ki hitte volna akkor, hogy maga az útkeresés is több nemze­dékre szóló, a feladatok pedig nem egyszerűsödnek, hanem mind bonyolul­tabbak és nehezebbek lesznek. Jócskán maradt tehát tennivalója napjaink ifjúságának. Alkothat, bizonyíthat, helytállása létkérdés. A munka, a gazdálkodás külső és belső feltételei gyorsan változnak. A vezetés minden szintjén stílus- (módszer) és irányváltásra van szükség. A megújulási folyamat része a vezetők cserélődése, fiatal szakemberek bátor előreléptetése, annál is inkább, mivel a külföldi és a hazai tapasztalatok szerint a 35-45 közötti műszaki, gazdasági vezetőkben van a legtöbb vállalkozószel­lem és fogékonyság az új dolgok, a változások iránt. A mondás szerint teher alatt nő a pálma. A fiatalok megméretésének egyetlen módja a munka, a teljesítmény. Bízzák meg őket bátran erőt, képes­ségeket próbára tevő feladatokkal. Ha szükséges, menet közben segítsék őket, de egyúttal teremtsenek számukra önálló mozgásteret, kifutási lehetősé­get. Miután a vállalatok, az intézmények remélhetőleg végleg megszabadultak a központi irányítás szoros pórázától, a kicsinyes gyámkodástól, a belső me­chanizmus korszerűsítésére van szükség. Arra, hogy a vállalatok, az intézmé­nyek részlegei, kisebb egységei szintén megszabaduljanak a belső tervlebon­tás, a túlszabályozás, az utasításos rendszer, a „kézi vezérlés” gúzsba kötő nyűgjeitől. Csak így bizonyíthatja öntevékenységét, vállalkozókészségét a beosztott ifjú vezető. Mind szélesebb körben pályázati úton töltik be a különböző vezetői tisztségeket. Erősödik a kádermunka demokratizmusa. Az életkort állapotként, és nem valamiféle privilégiumként mérlegelik. A pályázatok elbírálásánál’ a tehetséget, a rátermettséget, a demokratikus vezetői képességeket tartják mérvadónak, és nem az életkort. Tapasztalatból tudjuk, hogy az idősebb veze­tő is lehet dinamikus, vállalkozószellemű, s a fiatal pedig öregesen tempós és maradi. Azonos képességű pályázók közül viszont többnyire a fiatalabbat választják. A kádermunka erősödő demokratizmusa, ahogyan azt a termelő­szövetkezeti mozgalom tapasztalatai félreérthetetlenül bizonyítják, kedvez a fiatal szakemberek bátor előre léptetésének, a természetes kiválasztódásnak. A szocialista társadalom fejlődésének voltak olyan időszakai, amelyek a kialakult vezetői összetétel fenntartásának, megerősítésének kedveztek. A mostani időszak egyáltalán nem ilyen. A nemzedékváltás felgyorsításához persze nem elegendő a szándék, az elhatározás, az is szükséges, hogy a fiata­lok „mutassák meg magukat”. Persze senki ne önmutogatásra, a tanácskozá­sok „előénekeseire” gondoljon, hanem kitartó munkára, önképzésre, idegen nyelvek tanulására, vagyis a felkészülési idő elmélyült hasznosítására, a szük­séges ismeretek és gyakorlati tapasztalatok elsajátítására. ermészetesen a vezetői posztokon a jövőben sem szakbarbárokra, hanem sokoldalú, érdeklődő, közéleti emberekre van szükség. És a megfelelő vezetői kvalitás (szervező- meggyőző- döntő- akarat­átvivő készség) ugyancsak nélkülözhetetlen. Vagyis a vezetők ki­választásánál a hármas követelmény továbbra is érvényes. Az élet­kor nem lehet előny, és nem lehet hátrány, hanem állapot. A pályá­zatok elbírálásánál a tehetséget, a rátermettséget mindenkinél azonos mércével lehet csak mérni. KOVÁCS JÓZSEF Sevardnadze és Hammer megbeszélése Eduard Sevardnadze szovjet külügy­miniszter szombaton Moszkvában fo­gadta Armand Hammert, az Egyesült Ál­lamok üzleti köreinek neves képviselőjét, és megbeszélést tartott vele a szovjet­amerikai kapcsolatok néhány kérdésé­ről. A külügyminiszter rámutatott: e kap­csolatok most olyan szakaszban vannak, amikor felelős döntések szükségesek a nukleáris fegyverek csökkentése és fel­számolása végett, annak érdekében, hogy a fegyverkezési hajszát távol tart­sák a világűrtől, s a különféle területeken megvalósuljon a konstruktív együttmű­ködés. A Szovjetunió szilárdan tartja ma­gát a reykjavíki csúcstalálkozón elért megegyezéshez, s úgy véli, ez a találkozó történelmi lehetőséget nyitott a háború és béke kérdéseinek megoldására. Armand Hammer a megbeszélésen ki­fejezte reményét, hogy folytatódnak a békét és a kölcsönös megértést szolgáló szívós erőfeszítések, s Reykjavik ered­ményei nem mennek veszendőbe. Megerősítette: az amerikai üzleti körök érdekeltek abban, hogy fokozottabban kihasználják a Szovjetunióval való gaz­dasági együttműködés lehetőségeit, és fejlesszék ennek új, sokat ígérő formáit. Befejeződött a kisiparosok országos küldöttgyűlése Vasárnap a Budapest Kongresszusi Központban folytatódott a kisiparosok IX. országos küldöttgyűlése. A tanácsko­záson megjelent Kapolyi László ipari mi­niszter, valamint az állami és társadalmi szervezetek több vezetője. A háromnapos tanácskozáson 39-en szólaltak fel és számos javaslatot tettek, egyebek között a kisvállalkozások pénz­ügyeire specializálódott kisbankok lét­rehozásával, a késedelmes fizetések át­vállalásával, a jövedelemszabályozás korszerűsítésével, a teherfuvarozó kis­iparosok közületi munkavégzésével kap­csolatban. A javaslatok megvalósítása érdekében a KIOSZ részletes elemzése­ket és vizsgálatokat végez. Molnár József, a KIOSZ elnöke a vitát összegezve megállapította, hogy a kül­döttgyűlés pozitívan értékelte az elmúlt időszak eredményeit, és önkritikusan foglalt állást a fogyatékosságok kijavítá­sa érdekében. A tanácskozáson is kitűnt, hogy a kisiparosság a társadalom politi­kai, gazdasági céljaival egyre jobb össz­hangban tevékenykedik, ahhoz azon­ban, hogy a következő időszak nagyobb feladatait is elláthassák, még sok teendő vár a kisiparosokra és a központi irányító szervekre. Ezt követően a küldöttgyűlés egyhan­gúlag elfogadta a beszámolót, és állás- foglalásban rögzítette a kisiparosok és az országos választmány feladatait a kö­vetkező 5 évre. Ezek között a legfonto­sabb gazdasági célként határozták meg a szolgáltatások területén a lakáskar­bantartás, a felújítás, a gépjárműjavítás, és a hagyományos szolgáltatások fej­lesztését, minőségének javítását, kultu­ráltságának növelését. Az árutermelésben szükségesnek tart­ják az exportot növelő, az importot he­lyettesítő, a hiánycikkek körét csökken­tő, a hazai áruválasztékot bővítő és a hát­téripari termékek gyártásának fokozását. Mindehhez elengedhetetlenül szüksé­ges a szakmai képzés fejlesztése, a mű­szaki korszerűsítés, a kapcsolatok javítá­sa, gazdasági társulások létrehozása az állami és a szövetkezeti gazdálkodó szervezetekkel. A küldöttgyűlés megválasztotta az or­szágos választmányt, a felügyelő bizott­ságot s a tisztségviselőket. A KIOSZ el­nöke ismét Molnár József lett, Fischer Pált és Molnár Györgyöt elnökhelyettes­sé választották. Tízéves a bogyiszlói népi együttes A bogyiszlói hagyományőrző népi együttes elmúlt tíz évének gazdag kultu­rális eseményeit dokumentáló kiállítás nyílt szombaton délután Bogyiszlón a ta­nács épületében. A megnyitót követően kétórás műsort adtak a szekszárdi Bartina táncegyüttes­sel közösen. Műsorukban szerepelt a fa­lusi hétköznapok és ünnepek táncban történő megjelenítése. A negyvenkét tagot számláló együttes legfontosabb feladatának érzi, hogy ne csak a közvetlen környéken ismerjék meg táncukon, népi játékukon keresztül a falujuk és az ott élők midennapi életét, hanem az egész országban is, sőt külföl­dön is. Vasárnap is folytatódott a Budapest Kongresszusi Központban a kisiparosok kongresszusa. (Telefotó) Az 1983-ban kiváló együttes címet elnyert együttes zenekarának tagjai Az idelátogatók még egy hétig ismerkedhetnek a kiállítás anyagával Itt a finom bogyiszlói sóskifli

Next

/
Thumbnails
Contents