Tolna Megyei Népújság, 1986. december (36. évfolyam, 282-307. szám)
1986-12-06 / 287. szám
1986. december 6. TOLNA _ NÉPÚJSÁG 9 Az akaraterő diadala Valentyin Gyikul csodálatos élete ★ HORIZOÍ1T* Csontok korrigálása Megnöveszthetö-e a combcsont? A kérdésre a traumatológusok nemrég még egyértelmű nemmel válaszoltak volna, ma viszont már vállalkoznak rá a moszkvai központ traumatológiai és ortopédiai intézet orvosai. Egy új készülék segítségével amelyet Alekszandr Blisz- kunov sebész fejlesztett ki, a combcsont hét-tíz centiméterrel meghosszabbítható anélkül, hogy eközben károsodna. Ráadásul a páciensek már 2-3 héttel a műtét után hazamehetnek, hosszú sétákat tehetnek, sőt úszhatnak is. Milyen is voltaképpen a Bliszkunov- féle készülék? A combcsont felső végén keresztül 12 milliméter átmérőjű nyelet vezetnek be a combcsont csatornájába, majd rögzítik ott. A csont meghosszabbítása végett azt a nyelet a gyógykezelés folyamán egy speciális kilincsmű segítségével egyenletesen meghúzzák, amely az emelő elve alapján működik. Az emelő „karja” a csípőcsonthoz van rögzítve. Többszöri „meghúzás" után (a páciens ezt lábterpesztéssel saját erőből végzi), a csont naponta 0,5-2 millimétert, havonta két-négy centimétert növekszik. Az egész folyamat mechanikusan, gyógyszerek alkalmazása nélkül megy végbe. Ezzel még korántsem merültek ki a módszer lehetőségei. A már meglévő konstrukciókhoz hasonló készülékeket fejlesztenek ki a gerincferdülés gyógyítására, a kar és az alszár meghosszabbítására. A szakemberek véleménye szerint újabb készülékekkel meghosz- szabbítható majd a növekedésben idő előtt megállt vagy az összeforradáskor megrövidült csontok s korrigálható a született ficam, regenerálható a gyer- mekparalizis során károsult izomzat. A „Nyivák” sikere Ausztráliában Valentyin Gyikul bemelegít A négyéves Aljosa fertőző agyvelőgyulladást kapott, de már járni tanul. Gyógyítja: Valentyin Gyikul Nevét a „Gúla" dokumentumfilm bemutatása után ismerte meg az egész ország. A moszkvai cirkusz artistájáról készült film az 1985-ös moszkvai nemzetközi filmfesztiválon aranyérmet nyert, s hamarosan több mint 20 ország megvásárolta. Az amerikai filmművészeti akadémia a „Gúlát” Oscar-díjra jelölte. A film sikerének titka elsősorban két tehetséges ember, Valentyin Gyikul artista és a fiatal filmrendező Alekszandr Ivankin alkotói szövetsége. Mindketten hittek az ember akaraterejében. Azon képességében, hogy győzedelmeskedik a körülmények felett. Valentyin Gyikul élete szemléltető példája mindennek... 1962. szeptember 18-án a 16 éves Valentyin leesett a trapézról. Gerinctörést szenvedett. Csak két hónap múlva tért magához. Az orvos azt mondta, hogy egész életét tolószékben kell töltenie. Esetleg mankóval is járhat, de ha szerencséje lesz, - akkor bottal. Az orovosok megmentették Gyikul életét, de mozdulatlanságra volt kárhoztatva. Ugyanakkor szilárdul hitte, hogy dolgozni fog, s mindenáron visszatér a normális életbe. Az ágyban fekve kezdett tornázni: először csak kezét mozgatta, majd masszírozta magát, közben egy sor orvosi könyvet is elolvasott, amely betegségével foglalkozik, s azt követelte, hogy minél hamarabb megkapja a tolókocsit. Öt év múlva tette meg az első lépéseket. De megtette! Ezután hosszú hónapokon át edzett, s később engedélyt kapott rá, hogy dolgozzon. A kaunaszi szakszervezetek házában az igazgató segített neki abban, hogy egy amatőr artistacsoportot szervezzen, ölben vitték be a tornaterembe, ahol az edzést vezette. 1967-ben Gyikul együttese második lett az országos amatőr cirkuszfesztiválon. 1970-ben Vszevolod Here ismert artista vezette be Valentyint a jaroszlavli cirkuszba. A szám nehezen született meg, többször megváltoztatta elképzelését, a szám felépítését. Végül siker koronázta fáradozásait. A szám közel áll a mostani produkcióhoz. Most Gyikul egy 1570 kilós Volga személygépkocsit tart a vállán, s nemcsak felemeli a 80 kilós súlyzókat, hanem zsonglőr mutatványokat is végez velük. Valentyin Ivanovics akaratereje legyőzte a betegséget. A baleset óta nemcsak negyedszázad telt el. Ez alatt Gyikul sokat olvasott. És nem múlt el nap, hogy ne gondolt volna arra, hogyan könnyíthetné meg az életét mindazoknak, akiket ugyanilyen szerencsétlenség ért. Figyelemmel kísérte az eredményeket, kereste az izomerősítés leghatékonyabb módszereit, a mozgásképesség helyreállításának lehetőségeit. így nőtt tapasztalata. A betegségek, vagy baleset következtében megsérült mozgásképesség helyreállításának egész rendszerét alakította ki. Gyikul rendszerének alapja az egyénhez alkalmazkodó program összeállítása, amelyet minden beteg számára kü- lön-külön készít el. Gondosan tanulmányozza az orvosi ‘ zárójelentést, s lehetőség szerint konzultál a kezelőorvossal is. A munka során többször is teszteli a beteget és tanácsokat ad. Vezető egészségügyi intézmények szakemberei élénk érdeklődést tanúsítanak Valentyin Ivanovics rendszere iránt. Előadást tartott a leningrádi Kirov katonai akadémia tanárainak, akik felajánlottak neki egy helyet a város egyik klinikáján. A moszkvai központi baleseti és orto- . pédiai intézetben az igazgató profesz- szor, Saposnyikov így köszöntötte Valentyin Ivanovicsot: „ön valami újat csinál, nagyon hasznos dolgot, minden támogatást megérdemel, az ön tapasztalatait át kell venni és hasznosítani kell a gyógyító munkánkban". APN-KS Radnóti rajongója Mikor házasodjunk? Liaoning tartomány statisztikai hivatalának munkatársai közvéleménykutatást végeztek 33 városban és járásban az ideális házasodási korról. Az eredmény: a megkérdezettek 85 százaléka szerint a házasságkötésre legalkalmasabb a 24 éves kor. További 11 százalék a 20. életévre szavazott és csak 4 százalék javasolta az érett 28 éves kort. Úgy tűnik ebből, hogy a lakosság zöme helyesli az egy család - egy gyermek családtervezési politikát, ami szerint a legjobb, ha a nők 23 éves korukon túl, a férfiak pedig általában 25 éves korukban vagy annál később kötnek házasságot. Valeri Petrov, neves bolgár költő Shakespeare műveinek bolgárra ültetésével vívta ki hazája műfordítóinak egyöntetű elismerését. Aztán egy merész fordulattal váltott. Belekóstolt a magyar költészetbe, s Radnóti rajongója lett. A vele készített interjúban a költészetről, a műfordításról és a Radnóti iránt érzett mély rokonszenvéről beszél. Ebből közlünk néhány részletet.- Úgy vélem, a szeretet, a lelkesedés és az érdeklődés nyitja meg az idegen kultúra kapuját, s adja a kulcsot a külföldi szerző alkotásához. A műfordító az első ember, aki kapcsolatba kerül az idegen kultúrával. Viszonya a szerzőhöz főszerepet játszik abban, hogy miként tolmácsolja a művet. Az így kialakuló kapcsolat mintegy sugallja a fordítónak, hogy újraalkossa a művet, s ezáltal érdeklődését, szeretetét, a szerző iránti lelkesedését is átadja az olvasónak.- A műfordító választásában a szerző iránti szereteten és kíváncsiságon túl persze a kiadók is szerepet játszanak. Radnótihoz egészen különös kapcsolat fűz. Művei - főként a késői alkotások - véleményem szerint a legszigorúbb kritikát is kiállják. Azonban hosszú idő telt el, amíg erre rájöttem. Sőt, kezdetben még egy kicsit idegenkedtem is, mivel arra gondoltam, nagy népszerűségét talán mártírsága váltotta ki. Ma már tudom, nem erről van szó. Bár sorsa tragikus volt, épp ez tette nagy költővé. A költészet olyan magaslataira jutott el, amit ismernünk kell, amire szükségünk van.- Radnóti költészete szerintem két nagy tanulságot hordoz. Amikor a halál előérzete leegyszerűsíti a dolgokat, költészete megtisztul minden irodalmias- kodástól. Abbeli törekvésben pedig, hogy költészete őt magát túlélje, a jövő emberének szánt üzenetét gondosan kimunkált, szigorú formában öntötte. Ez számomra a tökéletesség. Sikerrel végződött a szovjet versenyzők és a szovjet autók részvétele a fokozott terepjáró képességű gépkocsik számára rendezett ausztráliai rallyen, a Sydney-Darwin útvonalon. A szovjet csapat hat „Nyiva” gépkocsijából, amelyet az AVTOEXPORT külkereskedelmi egyesülés jelölt ki és állított rajthoz, három haladt át a célvonalon. A gyárak pontversenyében a szovjet csapat szerezte meg az első helyet, maga mögött hagyva az olyan ismert és híres márkákat képviselő ellenfeleket, mint a Holden, a Rover, a Toyota, a Mit- subitsi és mások. A szovjet gépkocsik egyik legénysége (vezető: Sz. Vukovics, megfigyelő: A. Zvingevic) saját gépkocsiosztályában az első helyet szerezte meg. Ha figyelembe vesszük, hogy ebben a kategóriában a második helyre is „Nyiva” gépkocsi érkezett be, amelyet a melbournei „Nyiva Motors” céget képviselő D. Blewn vezetett, a harmadik hely pedig szintén szovjet csapatnak jutott (a legénység: V. Moszkovszkij és A. Girdauskas), akkor a verseny eredményei sok ausztráliai számára váratlannak bizonyultak. A verseny útvonala nemcsak hosszú volt (6630 kilométer), hanem nehéz is. A hegyi pályák teljesen járhatatlan utakkal váltakoztak, gázlókon vezettek keresztül, ahol a négy hajtókerék is elégtelennek bizonyult. Nem véletlen, hogy a rajthoz állt 136 gépkocsi közül csak 61 jutott el Darwinig. Textil restau rátörök Csehszlovákiában évtizedek óta komoly gondot és évente tekintélyes ösz- szeget fordítanak a történelmi értékek megmentésére, ápolására és rendszeres karbantartására ellenőrzésére. A hetvenes években Prágában központi restaurátor intézetet létesítettek épületbelsők, berendezési tárgyak, szobrok, képek, textíliák gondozására. Az itt dolgozó szakemberek évente általában száz nagyobb munkát vállalnak, s oly tökéletesen dolgoznak, hogy néhány év alatt felhívták magukra a külföld figyelmét is. A textilrestaurátorok a gobelinek felújítására dolgoztak ki érdekes eljárást. Restaurálás előtt a gobelint rendszerint átmossák, óvatosan letisztítják. Ezután a visszájáról hőkezelésnek vetik alá, új anyagot vasalnak föl a gobelin hátára, amely megerősíti a sérült, kopott, szakadt anyagot. Ekkor kezdődik a színek kiigazítása és a vegyészeti vizsgálat. A gobelin visszanyeri eredeti rugalmasságát és tartósságát. Az antisztatikus kezelés megóvja a későbbiekben a műtárgyat a portól és a veszélyes, koptató, fakító erejű ibolyántúli sugárzástól. Foglalkoznak a műhelyben farestaurálással, freskók, falfestmények konzerválásával is. A csehszlovák restaurátorok szívesen látott munkatársak a görögországi ásatásokon, valamint más európai országokban. Legújabban Kubában tevékenykednek, falfestmények gondozását végzik. A műit nyomában A dél-kínai Fucsien és Csiangszu tartományokban három jó állapotban fennmaradt múmiára bukkantak, melyek körülbelül 500-1000 évesek. Az Üj Kínia hírügynökség szerint a régészeket azért lepte meg a felfedezés, mert az országnak ezen a részén páratelt meleg jellemzi az éghajlatot és általában minden szerves anyag gyorsan felbomlik. A régészek augusztus 27-én 470 éves férfimúmiára bukkantak egy, a Ming-dinasztia korából (1368-1644) származó sírban, a múmia szeme, orra, ajkai és füle frissnek hatott, haja még rugalmas volt, a testet derékban mozgatni lehetett. A körülbelül 1,70 magas férfi jó állapotban fennmaradt selyemruhákat és ezüst díszítésű fekete csizmát viselt. Az Új Kína szerint „csoda”, hogy a múmia ilyen jó állapotban maradt fenn. Egyrészt azzal magyarázzák, hogy a koporsó anyagának, a nandu-fának minden pórusát ismeretlen anyaggal tömí- tették. Hasonlóan jó állapotban maradt fenn egy férfi és egy nő körülbelül ezeréves teste, melyre egy, a Szung-di- nasztia korából származó kettős sírban bukkantak rá a déli Fucsien tartományban.
