Tolna Megyei Népújság, 1986. december (36. évfolyam, 282-307. szám)
1986-12-01 / 282. szám
4TnÉPÜJSÀG 1986. december 1. ÖN KÉRDEZ Levélcímünk: 7101 Szekszárd, Postafiók: 71 Elkészült-e a szerelési munka? Miklós Péterné bonyhádi olvasónk írta. hogy elhatározták, bevezettetik a gázt lakásukba. A szerelők ki is vonultak, mindent meg is csináltak, csak nem lehetett fűtés alá helyezni, s az egyik konvektort a szerelők el is vitték. Augusztusban a munkát nem vették át, mert nem volt jó a szerelés, azóta már többször járt a központban, levelet is írt, de nem történt semmi. „Pécsre is írtam, mert megküldték s csekket, hogy fizessek, de mire fizetnék, amikor semmi se jó, de onnan sem jött válasz. Most itt állok rossz beszereléssel és fűtés nélkül. De fűteni sem lehet, mert a kéményeket már gázfűtésre csinálták meg és a csöveket is beszerelték.” A Dél-dunántúli Gázszolgáltató Vállalat Tolna megyei üzemegységének vezetője Lőrincz János küldte meg a választ:- Olvasó kifogásolta, hogy a szere: léshez kiszállított egyik konvektort a szerelés megkezdésekor elszállítottuk és a másikat is el szerettük volna vinni, melyet a fogyasztó kérésére tettünk, ugyanis zománchibás konvektor került kiszállításra, de a levél írásakor már mindkét konvektor a helyén volt, azóta azokat senki el nem vitte.- További kifogás, hogy a konvektorok a padlón fekszenek, holott azoknak a padlón kellene állniuk, lábakon, a padlótól 8 centiméterre. A fogyasztónál felszerelt mindkét konvektor zárt égésterű úgynevezett parapet konvektor, azoknak lábai nincsenek, hanem csavarral rögzítendők a falszerkezetre, amint azt szerelőink el is készítették. A 8 centiméteres előírás csak ajánlott, több esetben nem tartható, fogyasztónknál ez esetben az ablakot nem lehetne kinyitni, mivel a konvektort ablak alá terveztette a fogyasztó. A bojlert szereléskor elhelyezni nem lehetett, ugyanis annak helyén villanybojler üzemelt, a szerelés időszakában az utcai gázvezeték építése még nem fejeződött be, így fogyasztónk kérte, hogy azt ne helyezzük el, csak a gáz alá helyezés előtt. Bekötni a bojlert azért sem lehetett még akkor, mert a kémény füstcsőhüvelye elkészítve nem volt, arra mi nem is vállalkoztunk.- Az augusztusi műszaki átvétel azért nem történt meg, mert a gázbojler a fentiek miatt nem lett elhelyezve, műszaki ellenőrünk csak teljesen készreszerelt rendszerre adhatja ki az üzembehelye- zési engedélyt. A panaszbejelentéssel ellentétben gázszolgáltatási üzemvezetőnk október 27-én a helyszínen kivizsgálta a fogyasztó panaszait, megkérte a villanybojler leszerelésére, hogy annak helyére a gázbojlert elhelyeztessük, majd november 10-én szerelőinket a helyszínre küldte, akik a még hiányzó bojler elhelyezését elkészítették, füstcső bilicsezését elvégezték és még aznap a fogyasztó lakásának készülékeit gáz alá helyezték. Mikortól lehet igénybe venni a gyest? Szabó Tiborné, dombóvári olvasónk írta, hogy két hónap megszakított munkaviszony után márciusban állt munkába, majd augusztusban 3 nap megszakítással új munkahelyre került Szeretné tudni, hogy gyest kaphat-e, ha még ebben az évben táppénzre vennék, mert terhes lenne. A jogi könyveket olvasva úgy tájékozódott, hogy két éven belül összesen 270 biztosított napnak kell lennie ahhoz, hogy valaki igényelhesse a gyest De ez a könyv 1980-as kiadású volt Kérdése az, hogy mikortól lehet igénybevenni a gyest? A megyei társadalombiztosítási igazgatóság igazgatója, Nagy Zoltán válaszolt:- A jelenleg érvényes rendelkezések szerint az anyát, illetőleg a gyermekét egyedül nevelő apát a gyermeke hároméves korának, - tartósan beteg gyermek esetében hatéves korának betöltéséig gyermekgondozási segély illeti meg, ha a gyermek születését közvetlenül megelőző két éven belül ösz- szesen 270 napig munkaviszonyban állt (amelyben munkaideje átlagosan legalább a törvényes munkaidő felét elérte), bedolgozóként biztosított volt, vagy ipari szövetkezeti tagsági viszonyban állt, amelyben munkaideje átlagosan legalább a törvényes munkaidő felét elérte.- A jogosultságot nem befolyásolja, hogy a két éven belüli időszakban az egyes jogviszonyok között milyen időtartamú megszakítás volt. A feltételek fennállása esetén a gyermekgondozási segélyre való jogosultság a gyermek születésnapjával nyílik meg. Megjegyezzük még, hogy aki a 270 napos biztosítási idővel rendelkezik, az terhességi-gyermekágyi segélyre is jogosult, amelynek az összege általában magasabb a gyes összegénél, ezért először a terhességi-gyermekágyi segély igénybevétele az indokolt. Ezt kővetően 1985. március 1 -tői lehetősége van az anyának a 270 napos biztosítási idő alapján igénybevett terhességigyermekágyi segély után a gyermek másfél éves koráig gyermekgondozási díj igénybevételére is. Miután levélbeni érdeklődését úgy fogalmazta meg, hogy kaphat-e gyest, ha táppénzre vennék, mert terhes lenne, ezért azt javasoljuk, hogy ha ténylegesen terhes lesz, az adott időpontban érdeklődjön munkáltatójánál, ha ott üzemi kifizetőhely működik, vagy igazgatóságnál, mert körülményei és a jogszabályok is megváltozhatnak időközben. I“"1 Ml VÁLASZOLUNK A táppénzrendszer módosításáról és a táppénzfegyelem erősítése érdekében teendő intézkedésekről szóló korábbi jogszabályt módosítja a Minisztertanács 1068/ 1986. (X. 31.) számú határozata, és ennek végrehajtására adta ki a pénzügy- miniszter a vállalatot terhelő táppénzköltség elszámolásáról szóló 45/1986. (X. 31.) PM számú rendeletét. A módosított szabályozás szerint - a jogszabályban írtak kivételével - valamennyi táppénzes esetben a keresőképtelenség idejére járó táppénzből a folyósítás első három napjára jutó összeget a vállalat költségei között kell elszámolni, a társadalombiztosítási feladatot végző vállalat részére pedig az Országos Társadalombiztosítási Főigazgatóság az így elszámolt táppénzt nem téríti meg. A vállalatok nyilvánvalóan az eddigieknél jobban fogják figyelemmel kísérni a háromnapos keresőképtelenséggel járó táppénzes eseteket. Vállalatlétesítési kedvezményeket biztosit a pénzügyminiszter 48/1986. (X. 31.) PM számú rendelete, amely szerint a legfeljebb 1 milliárd forint saját vagyonnal rendelkező új vállalat a létesítés évében és az azt követő évben mentes a vagyonadó alól, további egy éven keresztül pedig 50%-os vagyonadó-kedvezményt vehet igénybe. Kedvezmény illeti meg a létesítés évében és az azt követő évben a leányvállalatot is, új vállalat állami alap- juttatásban részesíthető, szakemberigényének biztosítására, a szakemberek átköltözéséhez, lakásigényük kielégítéséhez pedig az új vállalat állami támogatást igényelhet. Az említett jogszabályok a Magyar Közlöny idei 46. számában jelentek meg és 1987. január 1. napján lépnek hatályba. Az Építőipari Értesítő f. évi 33. számában elvi állásfoglalás olvasható a nem lakás céljára szolgáló helyiségek bérével kapcsolatos egyes kérdésekről. Az állás- foglalás eligazítást ad a gazdasági helyiségek használatáért fizetendő bér megállapítása, a személygépkocsi vagy más jármű tárolására szolgáló helyiségek (garázs) használatáért fizetendő bér, az üzletközpontokban levő helyiségek bére, valamint a jogszabályban írt bércsökkentő tényezők alkalmazása tekintetében. A terjedelem adta lehetőséggel élve foglalkozunk röviden azzal a - gyakorlatban nem ritkán előforduló - kérdéssel, hogy az adott ajándék visszakövetelhető- e. Polgári Törvénykönyvünk szerint a szokásos mértékű ajándék visszakövetelésének nincs helye. A „szokásos mérték” meghatározása - vita esetén - bírósági mérlegeléstől függ, ennél a mérlegelésnél természetesen nagy jelentősége van a közfelfogásnak, a kialakult szokásoknak. A szokásos mértéknél nagyobb ajándék azonban - a jogszabályban írt feltételek fennállása esetén - visz- szakövetelhető. így a még meglevő ajándékot az ajándékozó visszakövetelheti, ha erre létfenntartása érdekében szüksége van, ugyanakkor a megajándékozott létfenntartását nem veszélyezteti az ajándék visszaadása. Az ajándékozó visszakövetelheti az ajándékot, vagy az ajándék helyébe lépett dolgot, ha az ő vagy közeli hozzátartozója rovására a megajándékozott vagy ennek vele együttélő hozzátartozója súlyos jogsértést követ el. Nincs helye visszakövetelésnek ha az ajándék vagy a helyébe lépett dolog a jogsértés elkövetésekor már nincs meg, valamint az ajándékozó a jogsértést megbocsátotta. E néhány szabály ismerete is - feltehetően - elkerülhetővé tesz sok vitát, pereskedést. Dr. DEÁK KON RÁD Megjelent a Mikrovilág! Érdekes interjúkkal, hírekkel) újdonságokkal megjelent a Mikrovilág legfrissebb, novemberi száma. Darvas Iván és a számitógép? Talán nem is olyan meglepő, hogy a színház bűvöletében élő művész a logikus, precíz gondolkodás megszállottja nem csupán játszik a géppel, de még programot is ír... Színes beszámolót olvashatunk a londoni PCW- ről, a személyi számítógépek show-járól, s a soros párizsi SICOB-ról, ahol nem kevesebb, mint hatszáz kiállító sereglett össze. Az immár hagyományosnak mondható kerek- asztal-beszélgetésen ezúttal a humán értelmiség jeles képviselői a tőlük oly távoli technikai „csodáról”: a számítógépről cseréitek véleményt. Rényi Gábor, a Novotrade és Kardos András, az ÁPISZ igazgatója a Plus/4-ről nyilatkozik. Szentandrássy István grafikusművész izgalmas, furcsa kalandnak tekinti a számítógéppel való találkozását, de - marad a ceruzánál. Egy másik írás azzal a kérdéssel foglalkozik, le- het-e zenét tanulni komputer segítségével. Dédapáink víg kedélye Kevés olyan új téma van, amely már egyszer ne lett volna régi. Az esetlegesn hitetlenkedöket meggyőzheti egy bizonyos Rigoletto nevű szerző, aki a Tolnamegyei Közlöny 1889. december 8-i számában valóban örökzöld témáról írt. Sorainak idézése annál inkább időszerű, mert két napja zajlott le a Kedves Szekszárd című vetélkedő: „Pitymallani kezdett, betértem egy kávéházba. Önök, tisztelt közönség, ismerik a szegzárdi kávéházak pazar fényű berendezését: fájdalom, nekem abból egy lyukas nádszék jutott. De hát én kevéssel is beérem, letelepedtem egy asztal mellé, s bizonyára reggelit rendeltem volna, ha lett volna kellner (pincér). De az egész kávéházban csak két vendég volt, két igazi bennszülött, kik észre sem vettek engem, oly mélyen voltak elmerülve érdekes vitatkozásba. Eleinte azt hittem, hogy most keltek fel, de beszédükből kivettem, már este óta vitatkoznak. És, képzeljék, mi volt a vita tárgya? Az egyik azt állította, hogy legszebb és leghelyesebb Szegzárdot egyszerűen Szekzárdnak írni, míg a másik a mellett erősködött, hogy sokkal kifejezőbb, sokkal jellemzőbb, ha Szegzárd- nak írják, össze-vissza hánytak minden képzelhető, képzelhetetlen érvet, hogy egymást kapaczitálják (meggyőzzék), persze sikertelenül. Próbálták udvariassággal, próbálták válogatott gorombaságokkal, de hasztalan. Az egyik hivatkozott a történelemre, a másik a szép hangzásra. Mit Szekzárd? Se történelmi alapja, se geographiai jogosultsága nincs ehhez. - Ostobaság! - Az ám, a te felfogásod! - No neked meg nincs is felfogásod, te csak mások után beszélsz. - Veled nem érdemes szóba állani. - Rád meg nem érdemes szót vesztegetni. Ezzel dühösen felugranak. Féltem, hogy rögtön hajba kapnak. Dehogy. Szép csendesen haza mentek, hanem az utczán még egy kissé nyájaskodtak egymással, elősoroltak néhány kérődző állatot: marha, ökör, barom, bivaly, szamár, ló, s kölcsönösen megkínálták egymást ezek rangjaival, amiből aztán világosan meggyőződtem, hogy mégis annak van igaza, ki Szeg- zárdnak mondja e nemes várost. Ahol annyi nyughatatlan magyar, annyi Petur bán lakik, az nem lehet »székes«, hanem »szeges«, s hagyjuk a »szék«-et Báta- széknek...”. Minden bizonnyal külön statisztikát lehetne összeállítani az etimológiával foglalkozó cikkekből, (mig végül Vadas Ferenc alapos tanulmányához jutnánk), de más furcsaságok is áldozatul estek már a számoknak és a ráérő, pihent elmének. A Szekszárd Vidéke 1881. december 15-i száma örömmel adta hírül harmadik oldalán: „A bajusznak is van, még pedig igen érdekes statisztikája. A férfi díszének tartják, az angolok azonban nehezen szoktak hozzá, s még ma is nagy ellenszenvvel viseltetnek iránta. Midőn a bajusz Angliában nem volt általános, egy angol lap mindenáron tisztába akart jönni azzal, hogy miért viselnek a férfiak bajuszt, s nem sajnálta a fáradságot mintegy ezer bajuszos embernél ennek oka felől tudakozódni. A kapott feleletekből a következő statisztikát állította össze: 69 ember azért visel bajuszt, mert restell borotváikon!, 32 a hideg ellen viseli azt, 5 azért, hogy rút fogait elrejtse, 5, hogy túlságosan nagy orra kisebbnek látszassák, 7 azért, hogy külföldön ne tartsák angolnak, 6 azért, mert a hadseregben szolgál, 22 azért, mert ott szolgált, 2 azért, mert a walesi herceg is hord, 4 azért, mert neje kívánja, 5 azért, mert érzékeny tüdeje van, 17 azért merttourista, 3 azért, mert külföldön élt, 29 azért, mert légszűrő gyanánt szolgál, 77 azért, mert hasznos az egészségre, s végre 473 azért, hogy a fiatal asszonyok bolonduljanak utána”. Mielőtt azonban a kopasz szájú férfitársak közül egyik vagy másik nekiállna kanálsöprőt növeszteni, sebtiben közlünk egy másik „statisztikát" is a fenti újság 1887. december 22-i számából. „A nők ízlése. Az indiai lapok, ahol csak szerét ejthetik, gúnyolják az európaiakat és amerikaiakat. Legutóbb egy kalkuttai (!) újság emlékezik meg arról, hogy az európai és amerikai nők férjük kiválasztásánál mily Ízlésnek hódolnak. A lap szerint a franczia nők oly férjet szeretnek, kinek szabad a homloka és mosolygós az ar- cza. A német nő mindenek előtt szótartó, hű férjet keres. A spanyol leány olyan férfit választ, aki meg tudja őt védeni és megbosszulja a rajta elkövetett sértéseket. Az orosz nők csak oly férfiakat kedvelnek, akik a nyugoti népeket vadaknak tartják. A dánok azokat szeretik, akik nem utazgatnak, hanem mindenkor otthon maradnak. Az angol nők dzsentlmeneket keresnek, akik emelt orral járnak. Az amerikai nő elmegy akárkihez, nem törődik rangjával, társadalmi állásával, nem törődik azzal, hogy púpos, sánta, süket vagy vak-e, de egyet megkövetel, és ez az, hogy gazdag legyen.” Persze a különleges igényű amerikai hölgyekhez furfangos férjek illettek. Agyafúrt amerikai címmel a Tolnavármegye 1898. december 25-i száma mesélte az esetet: „Egy csodareklámról lesz ismét szó, olyanról azonban, ami egészen eredeti, új és meglepően mulatságos. Egy kereskedő ezt a hirdetést tapasztotta rá kirakata üvegére: Áruimat eddig azért adhattam olyan olcsón, mert mindeddig agglegény voltam, és se feleség, se gyermek számára nem kellett nagyobb haszonnal dolgoznom. Ezért most kötelességemnek tartom, hogy értesítsem a t.(isztelt) vevőimet arról, hogy ez a kedvező állapot megszűnik, mivel nősülni Bajuszos férfiú (Biczó Géza rajza) készülök. Ajánlatos ezért, hogy aki még a régi előnyös árakon akar vásárolni, vásárlásait mihamarabb megkezdje. A furfangos amerikai ennek a fogásnak révén néhány nap alatt bőségesen megkereste az esküvő egész költségét”. Jó fogásnak azonban - legalábbis december táján - sokkal inkább szokták nevezni a vadászat eredményét. ATolna- vármegye és a Közérdek 1913. december 9-i száma segítségével most egy különleges vadászatra hívhatjuk meg a Tisztelt Olvasót: „Az agarászás már rég kiment a divatból Borosdon és környékén. A főhadnagy úr azonban, aki a központi lovasiskolában nagyon megkedvelte ezt a sportot, kijelentette, hogy őszszel minden úri ember falka után vadászik. Paripa bőven tellik a honvédlovak közül falkának azonban sem a griffon, sem a bulldog, sem a foxik nem váltak be. Apróhirdetés útján tehát valahonnan a Nyírségből hozattak egy pár agarat. (...) Első nap az agarak más munkát nem végeztek, csupán véresre harapták a ház és a szomszédság összes kutyáit, másnap azonban megkezdődött a vadászat. Vörös frakk hiányában a vadászok vörös nyakkendőt kötöttek, aztán hajrá, neki a kukoricásnak. Szent Hubertusz kedvezett, nem tellett bele egy fél óra, rókát vertek fel a kutyák és pompás hajsza után egy tarlón el is fogták. A vadászok siettek elvenni tőlük, mert most 15 korona a rókabőr, és az agarak ezt úgy látszik, nem tudják. Hosszas verekedés után végül a főhadnagy úr rálépett a dühösen fickán- dozó róka nyakára. Agyon kellene ütni! Igen ám, de mivel? A legközelebbi fa, honnan dorongot lehetne vágni, fél kilométerre van, a főhadnagy úr a róka nyakára áll a puha tarlón, társa pedig a dühös agarakat fogja, mig a lovak szabadon járva csipegetik a füvet. Nádpálcával rókát agyonütni bajos. Végül rájöttek, hogy le kell csatolni a kengyelvasat, azzal agyon lehet csapni. - Nagyot üss, hogy egyszerre vége legyen, mert kemény ám a koponyája! - biztatja a főhadnagy úr, és Lajos, a társa, teljes erejével lesújt a kengyelvassal a szűk huszárcsizmába bújtatott lábra, annak is a tyúkszemes kisujjára! Helyzet: a főhadnagy úr ordítva ugrál egy lábon, a róka vígan vágtat fel a borkok közé a hegyoldalba, ahol a lyukja van. Az agarak pedig dühösen ágaskodva ráncigálják a lovat, amelyhez hozzákötötték őket”. Akkor már inkább hajtókkal érdemes vadászni, persze nem úgy, ahogy a Tolnavármegye iménti 1898-as számából idézhetjük: „Két Nimód ballag a határban. Egyszer csak megáll az egyik. - Te. - Hallom. - Nézd csak, ott látok valamit. - Mit? - Valami sötét van ott a bokorban. Csak azt szeretném tudni, hogy vad-e az vagy hajtó. - Tudod mit? - Mit? - Célozz rá; ha eltalálod: hajtó, ha nem találod el: vad”. DR. TÖTTÖS GÁBOR
