Tolna Megyei Népújság, 1986. december (36. évfolyam, 282-307. szám)
1986-12-31 / 307. szám
I 1986. december 31. I A korszerűsítés kis lépései A termelés legfontosabb eszköze a föld - védeni kell A Högyész Állami Gazdaságban 1984 volt a „fordulat” éve. Az akkor porondra lépett vezetők kidolgoztak egy hosszabb távú tervet, amelynek megvalósításán közel ezerötszázan dolgoznak - egyre eredményesebben. Nulláról indultak. Idén huszonötmillió forint körüli nyereséget érnek el. Az elmúlt két évi tapasztalatokról szól írásunk. A legfőbb kincs.- Amikor kidolgoztuk programunkat, tudtuk, hogy nem lesz könnyű végrehajtani. Ám mindenki akarata benne volt a tervben, hiszen a társadalmi szervek éppen úgy véleményt mondtak, mint az egyes dolgozók, a középvezetők, a kerületi igazgatók - kezdi az elemzést Kovács József igazgató.- És miként haladtak?- Sok nehézség, küzdelem volt előttünk. Most azt mondhatom, hogy 1985- höz képest idén lényeges javulás van minden területen. De éppen a biztosabb előrehaladás érdekében máris megállapítottuk, hogy a javulás nem olyan mint az elvárható lett volna. A kezdeti munka bíztató eredményének elemei fellelhetők, nemcsak a csírája. Jól indultunk 1984 után, de a környezeti gazdaságok termelési produktumaihoz, a belső lehetőségeinkhez képest nincsenek meg azok az eredmények, amiket terveztünk. Ha megnyugodnánk, az nagy baj volna. Ez a mostani időjárási helyzet három év óta nem kedvez nekünk. Tudni kell azt, hogy a Högyész Állami Gazdaság mintegy negyven kilométeres körzetben működik. Hét kerület szervezeti egységhez tartozik még az agrokémiai társaság, s van a területen csapnivalóan rossz föld, és jó termőképességű is. Hegy, domboldal, a szántóterület 6500 hektár. Azt a célt tűzték ki, hogy a földekből a lehető leggazdaságosabban arassák be a termést. Csak megerősítette korábbi programjukat, s további bíztatást adott a gazdasági vezetőknek az MSZMP novemberi iránymutató határozata. A szervezési lehetőség itt is adott, az emberekben az akarat is, hogy az ország élelmiszergazdasága a várt 5 százalékos termelés növekedést elérje. Hőgyészen kis lépésekkel, határozottan haladnak az úton, s bár az országos produktumok kevésbé részesednek, a kisebb gazdaságok is fontos részesei az egésznek. Az első kis lépés az volt a HÁG-ban, hogy felülvizsgálták a területen a talajokat. A termőföldekről kapott vizsgálati anyagok elszomorító képet adtak. Nem is kevés az olyan tábla, amelyet harminc év óta nem kezeltek szerves trágyával. A szántóföldek zöme tizenöt éve nem látott szerves trágyát. Miként lehet némileg legfontosabb termelőeszközöktől jó produktumot várni, ha nincs benne tápanyag. Tavaly is, az idén is mint tízmillió forint értékű szervestrágyát juttattak ki a legfontosabb területekre. Ez csak azáltal vált lehetővé, hogy az állattenyésztésben mindenütt nagy gondot fordítottak a szalmára - az istállókból a trágyát jól kezel- ten vitték a földre. Az állattartó telepeken javult ezáltal a munka. A másik fontos lépés volt, hogy meghatározták mindenkinek a tennivalóját, s a teljesítmények után adják a bért. Kinek többet kinek kevesebbet, a végzett munka arányában. A vállalati bérszabályzat kidolgozása nagy munka volt, s ebbe is bevontak minden érdekelt szervet, személyt. Az alapos munkára jellemző, hogy elkészülte, érvénybe lépése óta nem is kellett rajta módosítani. Az emberek kiszámíthatják, hogy a házi költségvetésükhöz szükséges pénzért mennyit kell dolgozniok.- Az emberekkel szót értettünk - mondja Molnár Sándor, a pártbizottság titkára. - Sok munkába tellett, de az agitáció arra irányult, hogy a gazdasági irányítási programhoz megnyerjünk mindenkit. Sikerült a kerületben az alapszervezeteket úgy mozgósítani, hogy a helyileg legfontosabb tennivalókra irányítsák a figyelmet. Maguk is példát mutatnak, tehát a párttagok szervezetten-egysége- sen és külön-külön is részesei voltak a gazdasági programnak, s most a végrehajtásban is az elsők között vannak.- A Központi Bizottság határozatából eredő tennivalóinkat is nemcsak taggyűlésen, hanem egyéni beszélgetések során vagy éppen pártcsoport értekezéseken beszéltük meg. A hangulat jó, mert az emberek világos feladatot látnak, a célt ismerik, tudják és elismerik, hogy a differenciálás igen fontos része a jövő tennivalóinak - folytatja a pártbizottság titkára. - Mégis mindig akad új elem, amelyet megvizsgálunk. Már elhatároztuk, hogy a KB katározattal kapcsolatos feladatmegMolnár Sándor határozásunkat jövőre több alkalommal alapszervezeti szinten is megvizsgáljuk. Tájékoztatót kérünk a kerületi igazgatóktól, egyes főosztályoktól, az igazgatótól - mikor mi kívánja meg, hogy a párt foglalkozzék a termelési kérdésekkel behatóbban, azzal együtt, hogy a napi progA dolgozóknak szolgálati lakásokat építettek „A termelő infrastruktúra területén a meglévő kapacitások jobb kihasználásával kell a termelés és a lakosság szükségleteit kielégíteni...” (Az MSZMP KB novemberi határozatából) Volán és a társvállalatok A kötvény kockázata Futás a fuvarért... A Gemenc Mit kezd az önállósággal az a vállala- lat, amely több évtizeden át tröszti szervezetben működött? A közúti árufuvarozás és személyszállítás nem ismeri a merev megyehatárokat. Mindez a Volán speciális helyzetéből fakad. A Volán tröszt három esztendővel ezelőtt szűnt meg, azóta önállóan működnek a megyei közlekedési vállalatok, ám a koordináció országosan továbbra is megmaradt érthető módon. Az viszont elgondolkodtató, hogy a közlekedési ágazattól, illetve a tanácsoktól meglehetősen kevés az az információ, amit a Volán vállalatok kapnak. Ez alól a kialakult gyakorlat következtében nem mentes a Gemenc Volán sem. Csökkenő létszámmal A Gemenc Volán üzlet-, és kereskedelempolitikáját immár egy évtizede meghatározza a paksi atomerőmű beruházása. Csak példaként említjük, hogy némely időszakban tízezer embert kellett a munkahelyre utaztatniuk, s akkor még nem említettük a teherfuvarozás szabta feladatokat. Forró Lajos igazgatóhelyettes ma is vallja: nem érte őket váratlanul az önállósulás. A kezdők felelőssége a Volán esetében nem azonosítható a kamaszodó kapkodásával. Ugyanakkor az sem tagadható, hogy az elmúlt három esztendőben meg kellett tanulniuk, hogy csak önmagukra számíthatnak. A fuvarozók közt mind erőteljesebbé váló konkurencia, a kesztyű felvételére kötelezte a Gemenc Volánt is. Azt is mondhatnánk a hosszú távú üzlet-, és kereskedelempolitika vállalati arculatát kellett kialakítaniuk mégpedig olymódon, hogy a társvállalatok tervezett lépéseit is kipuhatolva, a versenytárgyalásokon olyan árajánlattal éljenek, amely a korrekt kapcsolatok erősítését szolgálja. Mindezt olyan körül- mények’között kellett, illetve kell megvalósítaniuk, miközben az utóbbi években legalább ötszáz fővel csökkent a vállalati létszám és mintegy 100-zal a kocsipark. A több évre szóló szerződéseik viszont ha nem is teljesen - biztonságérzést sugallnak. A legmegbízhatóbb fuvaroztatók közé tartozik ebből a szempontból a Tolna Megyei Gabonaforgalmi és Malomipari Vállalat, a Bátaszéki Téglagyár, a Dél-dunántúli Gázszolgáltató Vállalat pincehelyi töltőüzeme, az Ercsi Cukorgyár, a Pécsi Közúti Építő Vállalat és még sorolhatnánk... Az eszközkihasználás ellentmondásossága Sajnálatos módon még ma is napi gondot jelent és nem csupán a Gemenc Volán számára - a nem kellő eszközkihasználás annak ellenére, hogy vállalati szinten, a bázishoz viszonyítva 2 százalékkal javult az árutonna-kilométer és több mint 3 százalékkal a súlyteljesítmény. Persze, mindez összefügg azzal is, hogy a vállalatok beruházási készsége a mind szorítóbb forráshiány miatt jelentősen csökkent az utóbbi esztendőkben. Ez is az oka annak, hogy a Volán tehergépkocsijai nem dolgoznak többet napi 7-8 óránál. S ha ehhez még hozzá vesz- szük, hogy évek óta országosan sem tudunk előrébb lépni a hétvégi rakodás terén, érthető módon elfogadható az igazgatóhelyettes véleménye, miszerint ideje lenne változtatni az érdekeltségi rendszeren, tovább szigorítani a feltételeket annak érdekében, hogy a vállalatok a hétvégeken is fogadják a küldeményeket. Nem elhanyagolható kérdés az sem, miképpen tudják összehangolni a munkát a kivitelező cégekkel. Természetesen túlzottan is ideálisnak tűnhet az a felvetés, hogy a munkahelyek többségén a Volán biztosítsa a markolót, ők szállítsák az anyagot, ám az elfogadható érv, hogy akkor léphetnek előrébb, ha javul a munkaerő-eszköz összhang. A korátlag közel hat év Az önmagában nem sokat mond, hogy a Gemenc Volán által üzemeltetett autóbuszok korátlaga 5 év és 10 hónapra tehető. Mert nem hagyható figyelmen kívül, hogy mennyit fut egy-egy kocsi évente! A menetrend szerinti járatot teljesítő autóbuszaik egy esztendő alatt legalább 65 ezer kilométer utat tesznek meg, ennél jóval több a különjáratokban közlekedő kocsik teljesítménye, amely egy Ikarusra vonatkoztatva megközelíti a 100 ezer kilométert. Az említett autóbuszok évente 42,5 millió utast szállítanak. Hagyományos megfogalmazással élve, a buszok egyharmada nullára futott. Ám, e forráshiányos világban sokkal inkább előtérbe került a gépkocsik „gyógyítása”, mint valaha. Végsősoron a Gemenc Volán - mint a társvállalatok - ott tart, hogy az autóbuszt akkor nem engedi a forgalomba, ha a biztonságot alapvetnÉPÜJSÁG 7 ram - a mindennapi termelés soha nem kerülhet ki a látókörünkből. A jelenlegi helyzet, és a négy év előtti hőgyészi állapotok nagy éberséget és sok munkát kívánnak mindenkitől. És ezek közé tartoznak azok a cselekedetek, amelyek jelzik, hogy a párt és a kormány határozata, utasítása, törvénye szellemében folytatják a munkát. Amikor kidolgozták a középtávú tervet, szabadon hagytak mindig olyan réseket, amelyek „betölthetők”. így került például Ürgevárra a szarvasmarha-hizlalás. Régi, nem használt épületben alakítottak ki egy új üzemet. Vásárolt marhákat hizlaltak. A másik - szinte kényszerítő lépés -, hogy felülvizsgálják a régi termelési szerkezetet, programot - és változtathassanak a területi politikán. Ahol vadkáros a határ, oda nem vetnek többé kukoricát. A gyöngébb minőségű, mennyiségű takarmányt adó lengyeli területen nem termelnek búzát, kukoricát, hiszen a 3,2 tonnás átlagtermés kész ráfizetés - míg másutt a 6,6 tonnás az átlagos-azonos költségek mellett. Váncsa Jenő miniszter éppen a parlamenti vitában, most decemberben mondta el, hogy az üzemek belső tervét is át kell programozni, hiszen a helyi tartalékokat csak az ott dolgozók ismerhetik és változtathatnak a helyzeten, mert nemcsak bátorítást, hanem e munkát elősegítő szabályozók is jó támogatók. A föld zsarolása tehát a korábbi években megtörtént. Most kell helyreállítani az egyensúlyt, a termelőképességet. A műtrágya és a szerves trágya bevitele program szerint történik. Sajnos, az aszályos időjárás „nem adta vissza” a földbe juttatott tápanyagot, azaz a növényhozam nem igazolta még vissza. De a szerves trágya benne van a földben. Javította a talaj szerkezetét, pótolta a hiányzó elemeket, javította a termelőképességét. A földnek tehát visszahozták a „jogát” ahoz, hogy legfőbb segítője legyen a jelentős termelési programok végrehajtásának. A program, a stratégia az, hogy minden évben haladják meg az előző évi termeléseredményeket, a különféle anyag, alkatrész árak növekedése ellenére pedig megközelítőleg azonos költségszinten maradjanak. Nehéz vállalkozás, de éppen a belső tartalékok feltárásával a természeti csapások ellen - aszály, a négy év előtti állategészségügyi problémák - csak így lehet védekezni. Következik: Különbség a kerületekben, az emberi munka megítélésében PÁLKOVÁCS JENŐ Fotó: CZAKÓ SÁNDOR Wen meghatározó egységek, szerkezetek már semmiféleképp sem pótolhatók. Autóbuszt csak az érdekeltségi alap vagy a rekonstrukció terhére vásárolhatnak. Ám, a fejlesztési lehetőségek meglehetősen behatároltak. Ezért tették meg azt a lépést, hogy decemberben 50 millió forint értékű közületi kötvényt bocsátottak ki. Mit várnak ettől? 35 új Ikarust! Ez azt jelenti, hogy még ebben az esztendőben és 1987-ben az autóbuszpark 23 százaléka megújul. Ettől azt remélik a vo- lánosok, hogy megállíthatják a kocsik műszaki romlását. Ezért viszont nagy árat kell fizetnie a volánnak: ugyanis az ötvenmilliós kötvény után járó kamat megközelíti a 30 millió forintot. Az említettek kockázatot jelentenek a jövőért annál is inkább, mert ebben az esztendőben sem számíthatnak több vállalati eredményre, mint legfeljebb 82 millióra. Az áruszállítás fejében fizetendő termelési adó és a gépjárműjárulék tetemes összeg, ezért az áruszállítás alig hoz valami nyereséget a cégnek. A személyszállítás költségvetésbűi eredő árkiegészítése ugyan valamennyire javítja az eredményt, de nem meghatározó. Az évente fizetendő forgalmi adó 25 millió forinttal haladja meg a központi árkiegészítést. A fentiekből is érzékelhető; hogy miért kapcsolt nagyobb fordulatra a Gemenc Volán. Mint ahogy más társvállalatok, ök is „futnak” a fuvaroztatók után... SALAMON GYULA
