Tolna Megyei Népújság, 1986. december (36. évfolyam, 282-307. szám)

1986-12-30 / 306. szám

1986. december 30. ^ÊPÜJSÀG 5 FIATALOK FIATALOK FIATALOK L __________ F IATALOK ___________j Egy fél év ismét mögöttünk Villáminterjú Nagy Bandó Andrással Bonyhád, Kölesd, Bonyhád - három előadás péntek este a művelődési há­zakban. - Az utolsó műsorba sehogy sem illett az a mondat: - Fáradt vagyok!- Túl sokat vállaltam az utóbbi időben, elfáradtam. A sok vidéki szereplés mellett a rádió és televízióbeli fellépések igény­bevették az idegeimet. Decemberben százszor álltam a közönség elé. Ezért csökkenteni szeretném év vége után a programjaimat. Elhatároztam, hogy az el­következendő nyarakat mindenfélekép­pen pihenésre és felkészülésre fordítom.- Ismét új társa van Ihos József szemé­lyében...- Mindig felkarolok néhány fiatalt, se­gítem a pályakezdő humoristákat, de csak addig, amíg van tehetség, erő és kitartás bennük.- A sok szereplés mellett a közéleti hu­morral teli, ismert darabok megírására mikor jut ideje?- A kocsiban, útközben is írok. Ekkor csak úgy jönnek a gondolatok, s ezeket mindjárt papírra is vetem. Erre a célra külön írógépet vettem, melyet a kocsiban tartok.- összességében eddig hat-nyolc órára való műsort irt, s ezek most könyv formájában is megjelentek.- Igen, a Magvető gondozásában, s a legsikeresebb írások kerültek a kötetbe. Remélem, hogy az első nagylemezem után februárban megjelenik a második nagylemezem is.- Néhány gondolat a családjáról.- Pesten élek a feleségemmel és a ti­zenhat éves lányommal. Röviden úgy le­hetne jellemezni a családi életemet, hogy otthoni bújócskát játszunk. Hogy miért? Napközben gyakran vagyok vidéken, ek­kor átlagosan két-háromszáz kilométert utazom, ha pedig Pesten vagyok a stú­diók között szaladgálok. Általában csak késő este, éjfél után érek haza, akkor, amikor már mindenki alszik. Hát ez az ott­honi bújócska.- Halljunk valamit a további terveiről!- Az eddigi legnagyobb fellépésemre készülök most. Február elején egyedül állok ki az Erkel Színház színpadára, s itt kettőezerkettőszáz embert kell meg­nevettetni. A másik tervem egy kicsit tá­volabbi. Egy önálló kabaré gondolatával foglalkozom, s őszre egy „Nagy-Bandó” kabarét szeretnék létrehozni. A nyáron feltétlenül erre is kell készülnöm. Hogy melyik pesti színházban, ez most fog el­dőlni. - szekér ­Hétfő reggel, 8 óra. Megdöbbenve ér­zem, hogy kicsit remeg a gyomrom, ami­kor átlépem a küszöböt. A szokás hatal­ma lenne? Bent a megszokott zsivaj. A folyosón azonban nem kiegyenlített a népszerűség, mint máskor. Mindössze néhány ajtó elé tömörülnek. Valameny- nyien fekete-fehérben. Szerencsére én is. Nyugodtan közéjük léphetek. „Gyerekek, én ezeket az élettani gya­korlatokat nem értem!” „Én meg azt meg sem néztem.” „Egyáltalán tud valaki vala­mit?” „Ezek az első évfolyamos hallgatók főiskolás éveik első vizsgájára, az egész­ségtan írásbelire készülnek. Ha a tárgy nem is teljesen új, ők kicsit kísérleti ala­nyok, mert eddig felsőbb évfolyamosok tanulták csak. Érthető az izgalom: milyen jeggyel vághatnak neki a 24-i szóbeli­nek? Néhány ajtóval odébb csak ketten beszélgetnek. „Halasztottam. Ezt képte­len vagyok megtanulni” - mondja az egyik, miközben a többiek már bent a matematika példákkal birkóznak. Horváth Valéria és Besenyő Júlia óvó­nők lesznek, ha még néhány akadályt - többek közt a mai ének-zene vizsgát sikeresen vesznek. Amíg várnak a tanár­nőre, aki előttük egy másik csoportot is vizsgáztat, elmondják, hogy a pedagógia és pszichológia szigorlat előtt szinte fel­üdülés lesz a furulyát és a metalofont megszólaltatni. Bodor Árpád tanár úrhoz néhány diák gyakorlati munkáját hozta el bemutatni. Neuheuser Éva számomra gyönyörű na­pos-tábláinak, játékkártyáinak, kis hajto­gatott állatkáinak egy óvodás csoport nagyon örülne. A Kaposvári Tanítóképző Főiskola szekszárdi kihelyezett tagozatán egy he­te megkezdődött a vizsgaidőszak. A 268 nappali tagozatos hallgató nehéz napok elé néz. Január végéig 4-5 tantárgyból kell sikeres vizsgát tenni mindenkinek, legyen az leendő tanító vagy óvónő. A mai nappal is sokan ismét közelebb ke­rülnek a választott hivatásukhoz. ROSTÁS Fotó: KAPFINGER Tud valaki valamit egészségtanból? Az utolsó perceket is kihasználják Könyv Nevelők a nevelésről A Zrínyi Katonai Kiadó jelentette meg azt a kiadványt, amelyik a Nevelök a nevelésről ói­mét viseli, és a Csépe-Kollár szerzőpáros munkáját dicséri. A kiadványban katonapedagógiai tanulmá­nyok jelentek meg, összesen 19 szerző tollá­ból, a válogatást dr. Csépe József-dr. Kollár Lajos vállalta magára. Előtérbe került a neve­lés és oktatás színvonalának emelése, a Ma­gyar Néphadseregben a bevonuló fiatalok fel­fogásának, magatartásának formálása, sze­mélyiségvonásainak céltudatos fejlesztése. Mindehhez nyújt kézzelfogható segítséget ez az új kiadvány, amelyben például a vezetési stílusról, a pedagógiai tapintatról éppúgy szó esik, mint mondjuk a sorállományú fiatalok beilleszkedéséről avagy az oktatástechnikai eszközök, a videotechnika alkalmazásáról. Jubiláló Expressz a Ebben az évben már harmincadik szü­letésnapját ünnepelte az Expressz Ifjúsá­gi és Diákutazási Iroda, amelyet annak idején azzal a céllal hoztak létre, hogy az ifjabb korsztály számára nyújtson tartal­mas, elérhető programokat. Abból az al­kalomból, hogy hamarosan e jubileumi évet is magunk mögött tudhatjuk, kis számvetésre kértem az iroda szekszárdi kirendeltségének vezetőjét, Hikádi Attilát.- Érvényesek-e ma is a harminc évvel ezelőtti célkitűzések?- Céljaink lényegében nem változtak, az Expressz ma is elsősorban a fiatalok igényeit hivatott kielégíteni. Hozzá kell tenni, hogy ma már csak ebből a tevé­kenységből nem tudnánk rentábilisan gazdálkodni. Rendelkezésére állunk te­hát igényesebb és tehetősebb ügyfe­leinknek is. Évente mintegy 25 ezer bel­földi és 2500 külföldi partnerrel állunk kapcsolatban, akiknek 70-80 százaléka továbbra is a fiatalok, elsősorban a diá­kok közül kerül ki.- Mára szinte gomba módra elszapo­rodtak az utazási irodák, a különféle tour- sok. Számuk alapján az utazni szándé­kozó akár arra is számíthatna, hogy ke­gyeiért versenyre kelnek. Ezzel szemben a programfüzeteket böngészve szinte alig akad eltérés az egyes irodák kínálata között. Ami pedig az árakat illeti... Nos, abban sem mutatkozik a verseny. Mit tett az iroda, pontosabban a szekszárdi ki- rendeltség 1986-ban a fiatalokért? Me­lyek azok a szolgáltatások, amelyek az if­júság körében vonzóbbá tehetik az Exp­resszi a (nem valódi) konkurenciával szemben? - Valóban, tőlünk mindenki azt várja, hogy olcsóbbak legyünk má­soknál. Ez többnyire csak úgy lehet, hogy az alacsonyabb árakért valamivel alacsonyabb színvonalat nyújtunk. Van­nak persze a középiskolások között is, akik - feltehetően apuka pénztárcájára spekulálva - kétágyas szobában tudják csak elképzelni osztálykirándulás idején is a pihenést. A többség szerényebb le­hetőségeinek azonban a megszokott árak alatt maradó ifjúsági szállások, a kedvezményes nyári üdültetések felel­nek meg. Szaktáborokat is szervezünk, ahol a kézművesség, a sport, a számítás­technika iránt érdeklődő diákok a pihe­nés mellett kedvtelésüknek is hódolhat­nak. Szállást pedig - nagyon kedvezmé­nyesen - kollégiumokban tudunk bizto­sítani. Nagy előrelépést fog jelenteni majd e téren a jövő évtől a tanítóképző főiskola új diákotthona.- Kínába vagy inkább csak Csehszlo­vákiába? Milyen az érdeklődés a külföldi utak iránt? - Az NDK-ba! Kiutazó forgal­munk fele ide irányul, hiszen nagyon ol­csók ezek az utak. Különösen ebben az évben, amikor a szokásos számos ked­vezményen felül a 30. évforduló alkalmá­ból bizonyos útjainkra 30 százalék en­gedményt adtunk.- ri ­Egy párttitkár a termelőszövetkezeti KISZ-életről Ilyenkor, télvíz idején a mezőgazdaságban dolgozó fiataloknak talán több ideje marad a szórakozásra, művelődésre és pihenésre, de még a KISZ- életre is, mint a nagyszabású kampánymunkák idején. Ebben a nyugal­masnak tűnő, karácsonyt is feledett időszakban arra kértük Bodor Imrét, a Bátaszéki Búzakalász Termelőszövetkezet párttitkárát, hogy a szövetkezeti KISZ-életéről, és a fiatalokkal kapcsolatos tapasztalatairól számoljon be.- Szövetkezetünkben 828 aktív dolgozó közül 202 az, aki elmondhatja magáról, hogy még nem töltötte be 30. életévét. Itt csak megállnék azért egy szóra, mert a KISZ legutóbbi kongresszusa a korhatárt gyakorlatilag 26 év­re módosította, ezzel mintegy legalizálta a meglévő állapotokat, hogy a 30 év körüli fiatalok már kinőttek a mozgalomból a felnőtté válás, családalapí­tás és egyéb gondok miatt.- Mennyi a KISZ-tag ebből a kétszázból?- Negyed részük KISZ-tag, tehát ötvenen vannak, tevékenységüket a nagyközségi KISZ-bizottság irányítja.- Mit várnak el a fiataljaiktól?- Elsősorban azt, hogy munkahelyeiken legyenek példamutatóak, mind a munkavégzésben, mind pedig emberi kapcsolataikban, viselkedésükben. Kapcsolódjanak be a szocialista brigádmozgalmakba, és ebben a pártta­gokkal közösen legyenek a fő mozgatóerök.- Év végén vagyunk...- Igen, értem mire céloz. Fiataljaink az idén is helytálltak, részt vettek a kampánymunkában, és azt is meg kell említenem, hogy jelentős többlet- munkát is vállaltak és végeztek el - becsülettel. Nyújtott műszakokban dol­goztak, ültek az erőgépek és kombájnok kormánykerekei mögött, de ott voltak a hibaelhárító ügyeletben is. Túlórát és pluszmunkát vállaltak, a szo­cialista brigámozgalom keretei között végzett társadalmi munkák szervezői és résztvevői voltak. Részt vállaltak az utánpótlás neveléséből. Az idei gaz­dálkodási esztendőben három KISZ-fiataltjavasoltak a párttagjai közé fel­vételre.- Eddig csupa szépet és jót tudott elmondai a KISZ-es fiatalok életéről, munkájáról, akaraterejéről. Valóban ennyire szép ez a kép?- Azért akadnak tennivalók, azokat sem hagytam volna ki. Elégedetlenek vagyunk a szervezeti életükkel. Kétségtelenül kevés a szabadiejük, a háztáji gazdaságokban is sokan és sok munkát végeznek el, jelentős többletmun­kát vállalnak, az anyagiakért boldogulásuk miatt is. Sokszor hétvégeik sin­csenek, de amikor idejük lenne rá, akkor a klubéletük nem nyújt semmi olyan pluszt, amit otthon ne találnának meg. így aztán jobbára otthon is ma­radnak. A színes tévé, a lemezjátszó és a magnó mára majd minden lakás­ban megtalálható, így ezért aztán nem mennek el a KISZ-klubba. Mozgalmi életüket irányító vezetőik, a felettes KISZ-bizottságok sem tudnak szá­mukra vonzó, érdekes, izgalmas és csalogató programokkal szolgálni.- Csupán a programhiány okoz gondot?- Biztos vagyok benne, hogy nem. Az előbb említett dolgok ellenére sem fogadható el a KISZ-fiatalok passzivitása. Itt már a fiataloknak az önmaguk­kal szemben támasztott igényszintjéről is kell beszélnünk, és az is igaz, hogy a kispályás focibajnokság, a felszabadulási emléktúra, a szellemi ve­télkedő időszaka talán már a múlté, hiszen az a 20-30 évvel ezelőtti mozga­lom színesitője volt. Ma már nem az, ezért kell(ene) helyette találni mást. Újat, jobbat, olyat, ami megmozgatja a fiatalokat. Nehéz feladat ez, hiszen az anyagi egzisztencia, a házépítés, a kocsira való spórolás jobbára „megré­szegíti” az igényes, tenniakaró és többre vágyó fiatalok egy részét is. De még így is kellene lennie egy igazi mozgató rétegnek, egy kis csapatnak, olyanoknak, akik magukkal ragadják társaikat. SZABÓ SÁNDOR Rocknyitány A Deep Purple Budapesten Az elmúlt évek világsztárjárása után, különösen a Qeen-koncert után, már nem is nagyon csodálkozunk azon, hogy az úgynevezett kemény rocknak szerte a világon legismertebb képviselője, az an­gol Deep Purple együttes január 26-27-28-án a Budapest Sportcsar­nokban lép fel. Mégpedig nem is akármi­lyen premier lesz ez a budapesti. A rock igazi rajongói még emlékeznek arra, hogy az együttesen belüli állandó tor­zsalkodások odáig fajultak, hogy nyolc évvel ezelőtt felbomlott a zenekar, a nagy egyéniségek elkezdték a saját útjukat járni. A Deep Purple fémes hangzásához a szintetizátorral pluszt adó John Lord, az orgonista zeneszerző lett, míg a kiváló gi­táros, Richie Blackmor megalakította a Raimbow-ot, míg az óriási magasságo­kat kiénekelő lan Gillan a Witesnake-t. Hosszú kényszerszünet után ismét ta­lálkoztak útjaik és megfogalmazódott: „kezdjük újra! Mégpedig egy európai koncertkörúttal, amelynek első állomása Budapest és csak aztán Nyugat-Európa. Újra színpadon a Deep Purple, vagyis magyarul a mélybíbor, amely népszerű­ségének csillaga a hetvenes években a legfényesebben ragyogott. _ bégyé _ A Népújság olvasóinak - dedikálva

Next

/
Thumbnails
Contents