Tolna Megyei Népújság, 1986. december (36. évfolyam, 282-307. szám)

1986-12-29 / 305. szám

1986. december 29. KÉPÚJSÁG 3 Dönt a tárcák javaslatairól Huszonöt éves az OMFB Kerek évforduló közeledtével szokás úgy mondani: jubileumra készülődnek. Ezúttal azonban csak a mondat első fele igaz: néhány hónapon belül 25 éves lesz az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság. Sőt: úgy is számolhatjuk, hogy már betöltötte huszonötödik „életévét”, mert 1961 szeptemberében nevezték ki első elnökét, aki hamarosan hozzálátott munkatársainak összeválogatásához. Nem lehetett könnyű dolga az azóta - immár sok éve - tragikusan, autóbaleset követ­keztében elhunyt Kiss Árpádnak. Valami teljesen újat kellett elkezdeni, csekély számú apparátussal, de országos hatáskörrel. Ám - mint azelőtt és azóta is oly sokszor bebizonyosodott - a magyar műszaki és gazdasági szakemberek „szürke állománya" szinte csodákra képes, ha van miért megmozgatni. Sorra-rendre érkeztek az új bizottságokhoz, és a munkáját segítő hivatalhoz a műszaki fejlesztésre vonatkozó tanulmányok, elképzelések. Seregnyi olyan gondolat szabadult fel, amely a korábbi, kizárólag tervutasítások alapján működő gazdaságban legföljebb megszülethetett, de aztán el is szuny- nyadt, várva - Csipkerózsika módjára - a felébredéshez alkalmas időt. A müfa vonzereje Érkeztek a javaslatok az ipar, az építőipar, a közlekedés fejlesztésére, s az OMFB vezető testületé - természetesen alapos, átgondolt szelektálás után - eljut­tatta azokat az illetékes kormányzati szervekhez. Ahol - tovább szelektáltak, többnyire azt a szempontot téve első helyre, hogy mire van pénz. (Aminek voltak negatív következményei is. A telefonhelyzetről például csak annyit jegyzett meg az OMFB felterjesztse, hogy véleményük szerint „nem szerepel súlyának meg­felelően a fejlesztési prioritások között”. A többi - közismert.) Új fejezet kezdődött az OMFB működésében 1968-ban az (akkor még) új gaz­dasági mechanizmus bevezetésekor. A változások lényege abban foglalható ösz- sze, hogy most már 15-20 évre kellett kidolgozni fejlődési prognózisokat és fej­lesztési irányelveket. Jelentős pénzösszeget kapott az OMFB műszaki fejlesztési alapként, s ennek birtokában tudott tárgyalni és kölcsönösen előnyös szerződé­seket kötni kutatóintézetekkel és vállalatokkal a népgazdaság számára fontos kutatások eredményes elvégzésére. Talán külön mondani sem kellene, hogy a műszaki fejlesztési alap iránt egysze­riben nagy lett az érdeklődés. De - hazai viszonyaink ismeretében - azt sem, hogy nem minden vállalat és intézmény felelt meg a kivánalmaknak, sőt, az önmaga által vállalt kötelezettségeknek sem. Ám a mérleg alapjában mégis a pozitívumok javára billent: sok mindenben lépett előre a magyar népgazdaság számos ága a müfa segítségével. Még akkor is igaz ez, ha némelyik területen az eredmények csak több év után mutatkoztak. Ami folyhat egyes ágazatokban a kutatás-fejlesz- tés-gyártás folyamatának természetes hosszúságából, időigényességéből, de - mert sajnálatos módon erre is van példa - a világszínvonaltól való lemaradást okozó kényelmességből is. Független plénum 1986 eleje óta az OMFB alapvető feladata - mint az erről szóló minisztertanácsi határozat kimondja: „A kormányzati műszaki fejlesztési politika érvényesítése, a műszaki fejlesztéssel összefüggő kormányzati döntések kezdeményezése és előkészítése, a fejlett technika elterjesztése, részvétel a gazdaságirányítás, a nép- gazdasági tervezés és szabályozás fejlesztésében, a tudományos kutatások irá­nyításában és összehangolásában, továbbá a nemzetközi műszaki tudományos kapcsolatok hazai koordinálása". Most már tehát nemcsak egyeztet és koordinál az OMFB, hanem irányítói felelősséggel tartozik a kormányszintű kutatási és fej­lesztési tervek összeállításáért is. Ami - többek között - azt jelenti, hogy korábban a minisztériumok vagy elfogadták az OMFB álláspontját - vagy egyszerűen túltet­ték magukat rajta. Most pedig az OMFB-nek van joga dönteni a minisztériumok ja­vaslatairól. Úgy is mondhatnánk: minden az OMFB-re tartozik, aminek valami kö­ze van az ország műszaki fejlődéséhez. S az is új, hogy a bizottság plénuma a kor­mánynak javaslatokat tevő, műszaki-gazdasági szakértő testület, amelyből kima­radtak a minisztériumok, országos hatáskörű szervek képviselői, s nagyobb számban kerültek be a gazdaság, az ipar, a műszaki fejlesztés vállalati irányítói, s ott vannak a tudomány kiválóságai is. Ami pedig különösen új - s talán más szer­vek is átveszik a példát -, hogy a plénum tagjai saját meggyőződésük szerint, vál­lalataiktól, szolgálati kötöttségüktől függetlenül alakítják ki és szögezik le vélemé­nyüket, javaslataikat. Az OMFB elnöke vezetője a plénumnak is, a hivatali appará­tusnak is - de a kettő között igen nagy a különbség. Az elnök - Tétényi Pál akadé­mikus - a plénum üléseit vezeti, de az azon résztvevőknek nem fölöttese, őket nem utasíthatja. A hivatal viszont az elnök apparátusa - mint a minisztérium a mi­niszternek. Szaktitkárságok, programirodák Szaktitkárságok alkotják az OMFB apparátusának nagyobb és jelentősebb ré­szét, energetikai, nyersanyag- és kohászati, vegyipari, gépgyártási, villamosipari, elektronikus ipari, automatizálási és számítástechnikai, építési és településfej­lesztési, valamint könnyűipari és szolgáltatástechnikai szaktitkárságok működtek már az 1986. januári, a legújabb változások előtt. Ezekhez újonnan állították fel az anyagtakarékossági és az anyagtechnológiai szaktitkárságokat, továbbá a - kis­sé hosszú nevű - elektronika társadalmi-gazdasági alkalmazása elterjesztésé­nek központi gazdaságfejlesztési és szervezési programjának titkárságát, és az elektronizálási kutatási-fejlesztési programirodát. Új programirodát alakítottak az Anyagmozgatási és Csomagolástechnikai Inté­zetnél (ez az OMFB irányítása alatt működik) a gazdaságos anyagfelhasználásra irányuló technológiai-korszerűsítés programirodájaként (AGPI) és - ki tudja, miért - a közlekedési és vízgazdálkodási szaktitkárságba olvasztották be a kör­nyezetvédelmi szaktitkárságot. Lassanként egy éve lesz, hogy megtörtént az át­alakulás. A lényeg azonban nem változott: az OMFB mindig igyekszik lépést tarta­ni a fejlődéssel. S ebbe az irányba vinni magával - ha lehet - minél több vállalatot, intézetet, sőt: az egész népgazdaságot. VÁRKONYI ENDRE Új olaj- és gáztelepek Szeged környékén Termelőszövetkezet a művelődésért - Kocsolán A Kőolajkutató Vállalat szegedi üze­mének olajbányászai az idén a tervezett 41 helyett eddig 43 olaj- és gázkutat készítettek. Ezek egy része az algyői, kis­kundorozsmai és üllési mezők kitermelé­sét szolgálja, több kúttal viszont új olaj- és gáztelepeket tártak fel. Az idén fúrt kutakkal befejezés előtt áll a rúzsai olajmező kutatása. Flamarosan elkészítik a készletbecslést, s az erre vo­natkozó külön terv alapján megkezdik a terület legjelentősebb kismezőjének ki­termelését. Olajnyomokra bukkantak Mórahalom, illetve Ásotthalom határában is. Meg­állapították továbbá, hogy a már termelő kiskundorozsmai olajmező területe és készlete is nagyobb, mint eddig feltéte­lezték. Reményekre jogosítanak a dél-alföldi mélyfúrások is. Makó határában 4050 méternél, Szentes térségében már 2800 méternél sokat ígérő földgáznyomokra bukkantak. Rövidesen folytatják a munkát a fá- biánsebestyéni mélyfúrású kútnál is, ahol az év elején az emlékezetes gőz­kitörés történt. Már eltávolították a forró víz okozta cseppkőlerakódást, s a négyezer méter körüli mélységben tovább kutatnak az esetleges szénhidrogénrétegek után.- Ezt az utcát, a Petőfit is közösen épí­tettük a tanáccsal - mutatja széles moz­dulattal Schmidt József, a Kocsolai Vö­rös Csillag Mgtsz elnöke, és a mondatá­ban szerepelő „is” sok mindent sejtet. Sejteti többek közt azt a tényt, hogy a kó zségekben működő gazdálkodó egy­ségek meghatározó szerepet játszanak a települések gazdasági és kulturális fejlő­désében. Nincs ez másként Kocsolán sem, ahova azért látogattunk el, hogy megtudakoljuk, mit tesz, illetve mit tud tenni a termelőszövetkezet az ott élők - felnőttek, gyerekek - művelődéséért. o Az előző mondat kérdésként hangzott el a tsz-irodában, ahol Schmidt József előbb elég szűkszavúan annyit mond, mind kevesebb az a lehetőség, amit erre a célra tudnak fordítani, meg hogy a szo­ciális, kulturális alapot minden évben fel­használják. Bőbeszédűbb lesz később és konkrét idei adatok következnek ez­után: ifjúságpolitikai támogatás 15 ezer, gyermekintézményeknek - óvoda, isko­la, úttörőcsapat - 20 ezer, a művelődési ház rendezvényein - színház, magyar­nóta- és népdalest, gyermekműsorok - a tsz-tagok részére jegybiztosítás, kirán­dulás, üdültetés 70 ezer, szakmunkás- képzés illetve -továbbképzés 100 ezer, a különböző munkaterületekre szétosztott szaklapokra és politikai napilapokra 18 ezer, sportegyesületi támogatásra - lab­darúgás, női kézilabda és tömegsport - 240 ezer forint jutott. Adódhat a kérdés, hogy mire fordítot­ták. Az ifjúságpolitikai alapot a KISZ- alapszervezet használta fel, az óvoda já­tékokat, az iskola számítógépet kapott, s hozzájárultak egy színes televízió meg­vásárlásához. Budapesti, balatoni kirán­dulásra vitték a tanulókat, és a diáksport- körben szerepelő sportolókat is utaztat­ják. Itt jegyezzük meg, az utazás 1000 ki­lométerig ingyenes. A termelőszövetke­zetnek ennél közvetlenebb kapcsolata is van az iskolával: egyik szakembere - az általános iskolai fakultációban - gépsze­relési ismereteket oktat a tsz gépműhe­lyében. Ezzel nemcsak a tanulók pályára irányítását, hanem a szűkebb hazához való kötődést is segítik, valamint a szak­ember-utánpótlást is biztosítani akarják. Jó a kapcsolat a művelődési ház veze­tőjével, aki különböző műsorajánlatokkal keresi fel a tsz-t, megrendeli azokat és a termelőszövetkezet a tagjai részére meg­vásárolja a jegyeket. Ezenkívül, ha igény van rá, a dombóvári művelődési központ színházi előadásaira illetve nagyobb ren­dezvényeire is jegyet és autóbuszt bizto­sít a közös gazdaság. Szükség van erre, hiszen a kocsolai kultúrház állapota a nagyobb rendezvényeket, a jelenlegi pénzügyi lehetőség pedig a felújítását nem teszi lehetővé. A tsz-ben egyre többen felismerik, hogy a szorgalmas munka mellett szük­ség van a pihenésre, kikapcsolódásra, ezért egyre többen veszik igénybe a meghirdetett üdülési lehetőségeket - Zalakaros, Harkány, Balaton -, amelye­ket a közös gazdaság támogat. Az üdülés mellett a kirándulás, az országjárás na­gyon kedvelt. Az idén a debreceni virág­karneválon vettek részt a dolgozók. © Kocsolán is ismerik azt a tényt, hogy az általános és a szakmai műveltség színvo­nalának emelése kedvezően hat a mun­kakultúrára, a kulturált munkavégzésre, ezért odafigyelnek a vezetők és a veze­tettek ismereteinek bővítésére. Kötelező a vezetők és a dolgozók ötévenkénti to­vábbképzésén az illetékeseknek részt venni. Ezenkívül támogatják a dolgozók szakmunkásképzését és a szakmunká­sok továbbképzését is. A továbbtanulni szándékozó fiatalokkal szerződést köt­nek és ösztöndíjat adnak nekik. Most há­rom szakmunkás és egy szakközépisko­lai tanuló ösztöndíjasuk van. A szakmun­kásképzésnél maradva elmondható, hogy három nehézgépkezelő, hat emelő­gép-kezelő, három traktorvezető és egy szervizmester készül a hivatására, ketten könyvelői, egy személy mérlegképes könyvelői képesítés megszerzését tűzte ki, hárman technikus minősítőre, egy fő pedig szakmérnökire jár. A vezetők ré­szére - a tsz érdekeit figyelembe véve - biztosítják a továbbtanulás lehetőségét, illetve egyes esetekben kötelezik a ma­gasabb végzettség megszerzésére őket. Az idén a vezetők továbbképzését a szomszédos szakcsiakkal közösen bo­nyolítják le. Az előzőekben említett szakmunkás- képzést példázza az a tény is, hogy 1982-ben a Lengyeli Mezőgazdasági Szakközépiskola és Szakmunkásképző Intézettel együttműködve húszán szerez­tek - helyben lebonyolított képzésen - sertés- és szarvasmarha-tenyésztő szakmunkás-bizonyítványt. A tsz vezetői a község társadalmi és kulturális életében részt vesznek. A veze­tők nagy része tagja a tanácsnak, a HNF, az ifjúsági klub élén is állnak közülük, és a szocialista brigádokban is minden ve­zetőnek kötelessége a kulturális ügyek vitele. Természetesen mindez nem azt je­lenti, hogy nincs több tennivaló. Jövőre már sokat várnak, mert nagy lehetőséget látnak bennük, az újjászervezett szocia­lista brigádoktól, akik az idén is már sok társadalmi munkát végeztek az oktatási intézményeknél, és akiknek a közműve­lődés területén is jelentős feladataik lesznek. © Az előzőeket erősíti meg Bárdosi Sán­dor tanácselnök azzal, hogy a falugyűlé­sen három személynek adnak át Kiváló Társadalmi Munkáért jelvényt, aztán el­mondja, a termelőszövetkezet anyagi tá­mogatása meghatározó a község kultu­rális életében. Az anyagiakon túl szól az együttműködésről - tsz, tanács, álta­lános iskola -, arról, hogy a jogi szabá­lyozásokat együtt beszélik meg, a megál­lapodásokhoz tartják magukat, a rendez­vényeket közösen bonyolítják, a szak­munkásképzésben együttműködtek, a jóléti tóért minden elismerés a termelő- szövetkezetnek; és a közművelődési tervben is benne van a közös gazdaság véleménye, javaslata. A tanácselnök jó példaként említi a hagyományos téli es­ték rendezvénysorozatot, ahol a borver­seny mellett ismeretterjesztő előadáso­kat szerveznek, többek között szőlő- és gyümölcstermesztés, sertés- és szar­vasmarha-tenyésztés, állategészségügyi témákban, azután pedig az 1990-re ter­vezett, kettős hasznosítású tornacsarnok összefogással történő felépítését, a meg­alakítandó tánccsoportot és énekkart, a szolgáltatás javítására tett, illetve közö­sen teendő lépéseket említi. Bárdosi Sándor úgy látja, jó lenne, ha a fiatal agrár-, illetve egyéb értelmiségiek leülnének egy közös tanácskozásra - egy klubot is létrehozhatnának -, és megbeszélnék, hogyan tudnának jobban bekapcsolódni a helyi közéletbe, hogyan tudnának többet segíteni a közművelő­désben. Az általános iskolában - az intézmé­nyekhez tartozik a művelődési ház is - Kelemen Jenő igazgató summáz:- A termelőszövetkezet támogatása, jó hozzáállása nélkül nem sokra jutnánk, szinte elképzelhetetlen lenne, hogy mű­sort szervezzünk. Most, karácsonykor a Holló együttest adták ajándékba a gyere­keknek. Az igazgató elmondja még, hogy ja­nuártól olyan együttműködést terveznek, amely szerint a közös gazdaság átutalna egy bizonyos összeget, és abból, illetve azért köteles az intézmény - idény sze­rinti - műsort szervezni a tsz-nek. Együttműködve, csendben ennyit tesz a termelőszövetkezet a művelődésért, a faluért, az emberekért Kocsolán. Lám, így is lehet! ÉKES LÁSZLÓ Fotó: KAPFINGER ANDRÁS Schmidt József tsz-elnök bemutatja a községet

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents