Tolna Megyei Népújság, 1986. december (36. évfolyam, 282-307. szám)

1986-12-23 / 301. szám

1986: december 23. itfÊPÜJSÀG 3 Gócok megyénkben is Influenzajárvány előtt állunk * Távol-Keletről érkezett Az egészségügy vihar előtti sárga jel­zése ismét felröppent a napokban: inf­luenzajárvány veszélyével kell szembe­néznünk. Még nem általános jelenség, de az országban - Budapesten, a Jászságban és Tolna megyében - már kialakult gócok jelzik, hogy nem kerülte el határainkat az új vírustörzs, amely Tá­vol-Keletről érkezett. Az év eleji járvány 1 millió 300 ezer em­bert érintett, így érthető, hogy most a la­kosságot számos kérdés foglalkoztatja, többek között az új világjáró kórokozó megjelenése milyen következményekkel járhat, hogyan lehet védekezni ellene, milyen módon gyógyítható a ragályos betegség, kiket érint leginkább? Az Országos Közegészségügyi Inté­zetben Dómok István professzortól, az OKI főigazgató-helyettesétől kértünk tá­jékoztatást.- Idén áprilisban Kínában, Hongkong­ban és Japánban jelent meg az A-virus egyik altípusának variánsa, amelyet Sin- gapore-ban azonosítottak először, ezért az új influenzatörzs neve: A/Singapore/ 6/86. A vírustörzsben szerkezeti változás ment végbe, így most a világban az A-ví- rusnak a H, N, és a H3N2 variánsa egyide­jűleg van jelen. Általában az első okozza a járványt, amely már elérte Európát: no­vember elején Moszkvára és a Szovjet­unió több nagyvárosára kiterjedt és a múlt hónap közepén az NDK-ban is izo­lálták ezt az influenzatípust. Kétségtelen, a jelek arra mutatnak, hogy mi is járvány előtt állunk, eddig az országban öt vírus­törzset azonosítottak. Budapesten az elmúlt hetekben 30-50 százalékkal emelkedett az influenzás és a heveny légúti megbetegedések szarna. A Jászság két községében a hatezer la­kos között három nap alatt ezer megbe­tegedés fordult elő. Egyes iskolákban megkétszereződött a hiányzó tanulók száma. A jelenlegi vírustörzsnek bizonyos fo­kú rokonsága van az előző években jár­ványt okozó AjH,!^) altipusú törzsekkel, ezért azok, akik korábban már átvészel­ték az influenzát, bizonyos fokú védett­séggel rendelkeznek az új variánssal szemben. I - Kik részesülnek védőoltásban?- Elsősorban a veszélyeztetettek. A 60 éven felüliek, akik közösségben élnek, például szociális otthonokban. Továbbá az idult betegségekben - szív-, keringési, légzőszervi, vesebetegségben - szenve­dők. Oltást kaphatnak az egészségügyi és közlekedési dolgozók is, akik foglalkozá­suknál fogva sok emberrel érintkeznek. Sajnos, az oltóanyag, amelyet erre a sze­zonra készítettünk, nem tartalmazza az új törzset. Mégsem dolgoztunk feleslegesen, mert a vakcinákban lévő törzs antigénje ro­konságban áll az új kórokozóval. Termé­szetesen nagy erőfeszítéssel megkezdtük az új törzsből készült oltóanyag előállítását, de csak január első felére lesz kész, mivel az ellenőrzési folyamat is időbe telik. Talán nem késünk el vele, 8-10 hétig tart egy inf­luenzajárvány. Sajnos az A-vírus kamé­leon-természete, azaz szerkezetének gya­kori változása mindig nehezíti a felkészü­lést, a védekezést. Ezért is nem tudunk véglegesen megszabadulni a visszatérő kórokozóktól. I - A védekezésnek más módja is van...- Feltétlenül. Növelni, erősíteni kell a szervezet ellenállóképességét, fogyasz- szunk vitamindús ételeket, főleg C-vita- mint, ha csak lehet, kerüljük az embertö­meget, a zsúfoltságot, mivel az influenza cseppfertőzéssel terjed. Elég, ha közelé­ben vagyunk a betegnek vagy annak, akiben csak lappang a kór, már nagy a fertőzés veszélye, mert a levegő továbbít­ja a vírust. I- Milyen tünetekkel jár a jelenlegi influenza, mennyi idő alatt gyógyul meg a beteg?- Magas láz, végtagfájdalom, nagyfokú elesettség a velejárója. Mindenképpen or­voshoz kell fordulni, még annak is, akit nem túlságosan vesz le a lábáról. A víru­sokra nem hatnak az antibiotikumok, ezek csak szövődmény esetén segítenek. Az influenzás beteg magas láza prizniccel, azaz fizikai hűtéssel és gyógyszerrel csilla­pítható. Igyon sok folyadékot, citromos teát és feltétlen maradjon otthon, töltsön ágy­ban 3-6 napot. Ezzel nemcsak a szövőd­mény eshetőségét csökkenti, hanem a munkahelyi, iskolai környezetét is megóvja a fertőzéstől. A lábon kihordott influenza értelmetlen hősködés, lelkiismeretlen vét­ség a magunk és a mások egészsége el­len. Évszázadunkban nem egy influenza- járvány - köztük a legnagyobb az 1957-es, amely bejárta a világot, vagy 1918/19 telén a spanyol nátha, amely több emberéletet követelt, mint az első világháború - figyel­meztet arra, hogy vegyük komolyan és ne becsüljük le az újra és újra támadó, földré­szeket lerohanó ellenséget. Horváth Anita Kevesebb anyaggal - több ésszel A nemzetközi összehasonlítások szerint legfontosabb hazai iparágaink átlago­san 30-60 százalékkal több anyagot, energiát és még ennél is több élőmunkát fek­tetnek be termékeikbe, minta fejlett országokban. Több-kevesebb eltéréssel nem­csak a magyar, hanem a hasonló profilú tőkés vállalatokra is jellemző ez a megálla­pítás. Bármilyen szomorú ránk nézve az, hogy nálunk a termelékenység általában 60-70 százalékkal alacsonyabb, mint a fejlett országokban, ezen nem siránkoz­nunk, hanem tennünk kell ellene. Mindaddig, amíg vállalataink csupán a saját ko­rábbi mutatóikhoz, a bázishoz mérik magukat, s nem a nemzetközi élvonalhoz, ad­dig ez a különbség inkább növekszik, mint fogy. Hiába látja be már sok száz gazda­sági vezető, hogy az exportképesség fokozása a gyorsabb műszaki fejlesztéstől és radikális önköltségcsökkentéstől függ, megvalósítani, elérni saját vállalatánál egy­magában csak sziszifuszi küzdelem árán tudná. Elméletileg ugyanis igaz az, hogy aki kevesebb ráfordítással, hatékonyabban termel, az nagyobb nyereséget realizál, de gyakorlatilag a gazdaságirányítás és ösztönzés felemás szabályozói sokszor éppen ez ellen a kívánatos irányzat ellen hatnak. Az akadozó anyagellátás, a megbízhatatlan kooperáció körülményei között, a kényszerűségből torzult és kapkodó munkaerőgazdálkodás, valamint kereske­delempolitika amúgy is halomra döntene minden hatékonyságra vezető, önkölt­ségcsökkentést célzó törekvést. Akkor pedig nem tehetünk semmit a ráfordítá­sok nyomasztó növekedése ellen? De igen, s ennek már több helyen biztató eredményei is jelentkeznek. A példák azt bizonyítják, hogy nem pusztán az anyag, az energia és a létszám takaréko­sabb felhasználásával, hanem a műszaki feltételek, a kereskedelmi piackutatás előkészítésével, a termelési folyamatok pontosabb megtervezésével kell kezde­ni. Vagyis a termelés fejlettebb fokán törvényszerűen megnövekszik a szellemi ráfordítás részaránya, s olykor - gondoljunk csak a vegyipar, a számítástechnika, a mezőgazdaság világszínvonalú eredményeire - a dologi tényezőknél is na­gyobb jelentőségre tesz szert. Gazdaságpolitikai szóhasználattal élve: a tudo­mány termelőerővé válik. Az is nyilvánvaló, hogy a nem indokolt, pazarig anyagi ráfordításainkat a világpiac nem ismeri el. A nemzetközi árucsere-forgalomban az egyre növekvő cserearány­romlás ebből fakad. S ezt a folyamatot megállítani, sőt megfordítani csak akkor le­het, ha a jövőben kevesebb anyaggal, energiával és több ésszel dolgozunk. Vagyis immár észrevehetően növeljük a szellemi ráfordítás részarányát. Az olyan szellemi ráfordításokét, amit a világpiac is elismer. ZSIDAY CSABA Tíz év változásai Bonyhádon Másodikos „kerista” voltam, amikor 1977-ben Bonyhádon felröppent a hír: a nagyközségből tavasszal város lesz. Ki­csit kétkedve fogadtuk a dolgot, mert úgy gondoltuk, hogy - főleg a városközpont - inkább egy jókora falura hasonlít. Persze azért büszkék is voltunk, hogy éppen ak­kor járunk oda iskolába, amikor ez a nagy esemény bekövetkezik. Április el­sején aztán megtörtént az ünnepélyes városavató, s egy olyan biztató kijelentés is elhangzott, hogy ha még sok minden hiányzik is, ami egy városban illő, hogy legyen, hamarosan itt is megvalósul majd. Diákfejjel is felfogtuk, hogy ennek tényleg így keli lennie, s bebizonyítja majd az újdonsült város lakossága, hogy - a korabeli újságcikk címével ellentét­ben - Bonyhádot nemcsak festették vá­rossá. Azóta elkerültem a Völgység szívéből, s most tíz év elteltével visszalátogatva óriási meglepetéé ért. Újjávarázsolt utcá­kat, üzleteket, lakóházakat találtam, s amikor a tanácsnál pontosabb adatok után tudakozódtam, egy közel hetven té­telből álló jegyzéket tettek elém.- Tessék a lista a 10 év alatt megvaló­sult beruházásokról. Tekintsük hát át, mi mindennel gazda­godott Bonyhád az eltelt tíz esztendőben! 1976-1980. között a város igen nagy fejlődésen ment át. A tervidőszak elején, mint nagyközség, dinamikusan fejlődött, ami meghatározta az V. ötéves tervjavas­lat célkitűzéseit. A beépült területek foko­zatos kommunális ellátása, a lakásépítés nagyságrendjének növelése, az egészségügyi, közművelődési, oktatási, kereskedelmi és szolgáltató létesítmé­nyek fejlesztése egyaránt a megvalósí­tandó feladatok között szerepelt. Az utak, járdák felújítására a költség- vetésből biztosított pénz mellett a lakos­ság társadalmi munkáját is igénybevet­ték, mégis jókora volt a lemaradás. A víz­ellátás javítása érdekében 3 kutat is üzembe helyeztek, és elkészült egy 1230 köbméteres víztároló is. A strand mellett, a terület növelése érdekében, kisajátítá­sokat hajtottak végre. A kereskedelmi el­látást a Fáy lakótelepi áfész ABC-áruház, az új helyre került piac, és a mellette épült ABC javította. Bővült a lakosság ké­nyelmét fokozó szolgáltatások köre; Gel- ka-szerviz, gyorsmosó-, kozmetikai-, és fodrászszalon létesült. Épült egy új tűzol­tószertár is. Kiemelt helyen szerepelt az egészség- ügyi és kulturális ágazat fejlesztése, ami­nek bizonyítéka az új SZTK-épület, a gyermekorvosi rendelő és szolgálati la­kás, a Fáy lakó­telepi 60 fős bölcsőde el­készülte. Ugyanitt 75 apróságot be­fogadó óvodát is építettek. A tervidő­szak legjelen­tősebb beru­_ j$|W Áprilisban lesz tíz éve annak, hogy a tizenháromezer lakosú nagyközséget, Bonyhádot városi rangra emelték. Bár már akkor is volt két általános és három közép­iskolája, híres volt a zománc- és cipőgyár, a Fáy lakótelep első nyo­mai is látszottak, a vélemények mé gis megoszlottak. Vajon az el­múlt évtizedben be tudták-e bizo­nyítani a bonyhádiak, hogy rászol­gáltak a város címre? A Fáy lakótelep útjának építése 1980-ban Garzonház 1985-ben házása a 400 fő befogadására alkalmas művelődési ház volt, melynek építési költsége 40,5 millió forintot tett ki. De nemcsak a művelődés, a sport is mél­tóbb helyre „költözött”: átadták az iskolai oktatást, sportszakosztályok és tömeg­sport működését egyaránt szolgáló, sőt koncerteknek is helyet adó sportcsarno­kot. Ez utóbbi 10 millió forintba került. Az új dolgok létrehozásával párhuza­mosan a már meglévők rekonstrukciója is folyt. Felújították többek között az öre­gek napközi otthonát, szolgálati lakáso­kat, lakóházakat, a Perczel utcai és a Ma­lomkastély óvodát, valamint a tanterem- hiány enyhítésére átalakították a volt bí­róság épületét, és a II. Számú Általános Iskolát. Természetesen az első öt év minden egyes új létesítményét nem sorohatjuk fel, lépjünk inkább tovább, lássuk, mit si­került elérni a 10 év második felében. Mérsékelten javult a város úthálózatá­nak kiépítettsége, de jogos igények még mindig vannak. Megépült a Malom-patak vízelvezető rendszere, működött a strandfürdő is, bár ennek kihasználtsága minimális volt, költsége viszont ötszöröse a bevételnek. (Talán jobb lenne bezárni.) Több községre kiterjesztették az intéz­ményes szemétszállítást. Az egészségügy területén óriási előre­lépés a kórház rekonstrukciója. Elkészült a belgyógyászati pavilon, a központi ka­zánház, az új műtő, és szülészet-nőgyó­gyászat. Az idős korúak ellátását javítja az 50 férőhellyel kibővült szociális ott­hon, és a házi szociális gondozás kiter­jesztése. (Jelenleg 55-en részesülnek ebben.) Az 1984-ben átadott 24 tantermes mo­dern iskolára is büszke lehet a város minden polgára. Tornaterme, fizikai-ké­miai előadója, 1000 adagos konyhája hatékonyan segíti az oktató-nevelő mun­kát. A közművelődés tárgyi feltételei is jók; felújított épületbe költözött a könyv­tár, 1985 óta tűzoltómúzeumot is látogat­hatnak az érdeklődők. Oktatási-kulturá­lis kiadásokra 337 millió forintot fordítot­tak a tanácsi pénzalapból. A városfejlesztési tevékenység ered­A Magyar Autóklub új műszaki állo­mása 1986-ban ményes volt az időszakban, bár a költsé­gek sok esetben magasabbak voltak a tervezettnél. Emiatt nem készültek el az előírt hosszúságban a járdák, és az új utak. Javult ezzel szemben a lakásellá­tás, 700 helyett 714 lakást adtak át. A jobb áruellátást szolgálja a Fáy lakó­telepi ABC- és FORFA-áruház a központ­ban, az élelmiszer-áruház, a Zöldért-bolt. A tervezett fejlesztéseken túlmenően bevezették a városba a földgázt, és a nagyfogyasztók 1984-ben már gázzal fűtöttek, de a lakossági vezetékek kiépí­tése is több utcában befejeződött már. Láthatjuk ma már a Völgységi múzeumot, az új Patyolat-felvevőhelyet, a kertmozit, az Autóklub modern műszaki állomását, az Agrokémiai telepet és még folytathat­nánk a felsorolást. Mindez természetesen csak a vállala­tok, és a lakosság jó együttműködésével valósulhatott meg, akik mindannyian ki­vették részüket a városszépítő és beru­házási költségeket csökkentő munká­ból. Egész biztos, hogy ha ez a kapcsolat ilyen marad, e nem könnyű gazdasági helyzetben is megvalósulnak a jövő ter­vei, s újabb 10 év elteltével hasonlóan szép eredményekről számolhatunk majd be. CSER ILDIKÓ GOTTVALD KÁROLY archív felvételei Víztornyok 1981- ben

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents