Tolna Megyei Népújság, 1986. december (36. évfolyam, 282-307. szám)
1986-12-22 / 300. szám
4‘Képújság 1986. december 22 ÖN KÉR Mikor kerül sor a Rákóczi utca feljavítására? Ifj. Sallai Sándor nagyszékelyi olvasónk írta: „Több év óta, ősszel és tavasz- szal, a Rákóczi utcában való közlekedés majdnem lehetetlen, az út - mivel földes - járhatatlan. A közös tanácsot már több esetben kértük, hogy kövezzék le, tegyék járhatóvá az utat, de kérésünk nem talált meghallgatásra. Pedig mi lakók társadalmi munkában felajánlottuk a kő elmunkálását. Már előre félünk, hisz megint jön a hó és az eső, újból 4-5 hónapig járhatatlan lesz az utcánk.” A Pincehelyi Nagyközségi Közös Tanács elnöke, Pály Dezső küldte meg a választ:- A csapadékos idők beálltával az utcák, így a Rákóczi utca is, gépjárművekkel, de főleg személygépkocsikkal nem járhatóak. Különösen jelentős a Rákóczi utca károsodása télen, mert az erdészet nehéz járművei, az erdészet telephelyére a mély talaj ellenére beközlekednek. - A nagyszékelyi földutak feljavítása végett elkezdődött egy folyamat, aminek lényege, hogy litéri kőzúzalékkal olyan állapotba hozzuk őket, hogy télen is lehet személygépkocsikkal közlekedni. Ilyen eljárással lett az Ady utcának egy jelentős része, 1986- ban pedig a Kossuth utcának egy része (kb. 40 százaléka) feljavítva. Ezt a folyamatot folytatni kívánjuk a következő években is, de hogy a Rákóczi utca mikor kerül sorra, az egyedül és kizárólag a Nagyszékely községi elöljáróságtól függ. A rendelkezésre álló összeg felett, s hogy mi legyen belőle megvalósítva, az elöljáróság dönt. Levélcímünk: 7101 Szekszárd, Postafiók: 71- A Rákóczi utca kövesúttá való kiépítése több millió forintba kerülne, amire a tanácsnak - sajnos - nincs pénze, ezért választottuk megoldásul a litéri kőzúzalékos földút-feljavításokat. Ez az Ady és a Kossuth utcában jól bevált, ezt fogjuk a következő években is folytatni, merthogy a Rákóczi utcán kívül az Ady utca és a Kossuth utca visszalévő részét, a Damjanich, a Dan- kó Pista és a Dózsa utcákat is fel kell javítani. Söröző vagy melegkonyhás vendéglő? Egy névtelen szekszárdi olvasónk levelét idézzük: „Tudom, hogy a névtelen leveleknek a papírkosárban a helyük, de nem tudom megállni, hogy szóvá ne tegyem. Miért beszélnek és írnak oly sokat az alkoholizmus ellen, amikor a tanács is segítséget nyújt egy új söröző nyitásához. Nem felesleges ez városunkban? Úgy tudom, kivéve két-három nyári hónapot, eddig is korlátlanul lehetetett sörözni, vagy a boltban vásárolni. Ajánlanám inkább, hogy helyette nyissanak egy tejbárt vagy tejivót, mint amilyen volt is a Széchenyi utcában .” A Szekszárdi Városi Tanács V. B. termelés-, ellátásfelügyeleti osztályának vezetője, Borbás Vendel válaszolt:- A Béri Balogh Ádám utca kórházzal szembeni részen nem söröző, hanem egy melegkonyhás vendéglő épül. Hosszabb ideje tárgyalásokat folytatunk különböző kereskedelmi szervekkel, termelővállalatokkal egy olyan kiskereskedelmi egység létesítéséről is, ahol tejet, tejtermékeket és más élelmiszereket is lehessen majd helyben fogyasztani.- Várhatóan ilyen egység nyílik a városban 1987 tavaszán. Mire számíthat? Major Jánosné iregszemcsei olvasónknak 1984. február 10-én született egy kisfia. Levelező tágozatra a gyors- és gépíró iskolába járt. Munkaviszonya ez idő alatt nem volt. Férje 1984 augusztusában sorkatonai szolgálatra bevonult. Míg ő katonai szolgálatát töltötte, segélyt a nyugdíjintézettől kapott. Ez év február 25-én férje leszerelt, s ezzel a segély is megszűnt. Közben második gyermekével lett terhes, s december 23-ra van kiírva. Ez év május 26-tól dolgozik. Szeretné tudni, ilyen esetben mire számíthat, a gyes és a gyed ügyében. A Megyei Társadalombiztosítási Igazgatóság igazgatója, Nagy Zoltán válasza:- Mint írja, 1986. május 26-tól dolgozik. Sajnos azt nem közli, hogy munka- viszonyban áll-e, szövetkezeti tag (tsz- tag)-e, illetve, hogy hol végez munkát.- Ha munkaviszonyban áll és a szülés napjáig legalább 180 napi biztosítási időt szerzett, úgy 65 százalékos terhességi-gyermekágyi segélyre lesz jogosult. Gyermekgondozási díj és gyermekgondozási segély várhatóan nem illeti meg, mert a szülés napját megelőző két éven belül nem lesz 270 napi biztosítási ideje.- A terhességi-gyermekágyi segély mellett még megilleti az anyasági segély 4 ezer forint összegben, ha négyszeri terhességi orvosi vizsgálaton megjelent és ebből az első vizsgálat a terhesség első 140 napján belül történt. Telefonszámunk: 16-211 Ml VÁLASZOLUNK Nemcsak az éhség és a rosszul tápláltság szedi Afrikában áldozatait, hanem közvetve a nem megfelelő minőségű ivóvíz is. Évente egymillió afrikai kisgyermek hal meg az ivóvíz szennyezettsége miatt. Kairótól Fokvárosig pedig legalább ötvenmillió ember szenved bilharziában. Az ember vér- és nyirokkeringésében élősködő féreg lárvái is a szeny- nyezett vízzel jutnak a szervezetbe. Az Earthscan londoni környezetvédő szervezet becslése szerint a betegségek 80 százaléka így vagy úgy a rossz vízellátással és a szennyvízelvezeAFRIKAI VÍZG0ND0K tés megoldatlanságával függ össze. Eszerint az egyéves koruk előtt elhalálozó afrikai kisgyerekek legalább fele életben maradhatna, ha biztosított lenne számukra a megfelelő ivóvíz. Afrikában a lakosság mindössze 29 százaléka jut csak tiszta ivóvízhez. Ázsiában és Latin-Amerikában ez az arány jobb. Ott a lakosság fele ihat jó minőségű vizet. Ez derül ki a WHO, az ENSZ egészség- ügyi szervezete felméréséből. Még riasztóbb a szennyvízelvezetés helyzete Afrikában. Folyóvíz és megfelelő csatornázás hiányában a falusi lakosság alig egyötöde számára biztosítottak csak a legelemibb tisztálkodási lehetőségek. A kör bezárul. Az emberek megfelelő szennyvízelvezetés hiányában beszennyezik ivóvízkészleteiket. Ily módon szabadon tenyésznek a vízben a kórokozók, amelyek az ivóvízzel a szervezetbe kerülnek. A házasságról, a családról és a gyámságról szóló korábbi jogszabályt módosítja az 1986. évi IV. törvény, melyről még mint törvénytervezetről széles körű társadalmi vita folyt, már ennek során lényegében ismertté vált, hogy mely kérdések milyen szabályozást igényelnek, így itt csupán néhány jelentősebb új rendelkezésre utalunk. A módosító törvény szerint a házasságkötést az anyakönyvvezető csak a házasságkötési szándék bejelentését követő három hónap utáni időpontra tűzheti ki. Kimondja az új szabály azt is, hogy: „A házastársak a személyüket érintő ügyekben önállóan, de a család érdekeit szem előtt tartva döntenek.” Lehetőséget biztosít a módosító törvény arra, hogy a házasulók a házasságkötés előtt, valamint a házastársak az egymás közötti vagyoni viszonyaikat - a házassági életközösség tartamára - szerződéssel rendezzék, ebben a szerződésben meghatározhatják, hogy mely vagyon kerül a közös vagyonba és mi a különvagyonba. Kihangsúlyozandó azonban, hogy az ilyen szerződés érvényességéhez annak közokiratba vagy jogi képviselő által ellenjegyzett magánokiratba foglalása szükséges. Részletesen szabályozza a módosító törvény a házastársak lakáshasználatát, lehetővé teszi, hogy a házasulók a házasságkötés előtt, valamint a házastársak a házasság felbontása, esetére a közös lakás további használatáról rendelkezzenek. Az ilyen megállapodást is a fentiek szerinti okiratba kell foglalni. A rokonok tartásáról szóló fejezetből kiemeljük azt a rendelkezést, amely szerint a kiskorút illető tartási követelés iránt a kiskorú érdekében a gyámhatóság és az ügyész, a szülőt illető tartási követelés iránt pedig a szülő érdekében a tanács vb szociálpolitikai feladatot ellátó szakigazgatási szerve és az ügyész is pert indíthat. Végül utalunk a törvénynek arra a rendelkezésére, amely szerint a házassági bontóper megindulása előtt - a jogszabályban meghatározott eseteket kivéve - a bíróságtól bontóper előtti meghallgatást kell kérni, ezen a meghallgatáson a házastársakon és a bírón kívül más nem lehet jelen. Ha a meghallgatást kérő fél a meghallgatására kitűzött határnapon nem jelenik meg, a bíróság az eljárást megszünteti. A törvény a Magyar Közlöny 1986. évi 48. számában jelent meg és 1987. évi július hó 1. napján lép hatályba. Ugyanitt jelent meg a közlekedési miniszternek a 9/1986. (XI. 16.) KM számú rendelete, amely közúti járművek forgalomba helyezésének és forgalomban tartásának műszaki feltételeiről szóló korábbi jogszabályt módosítja, annak mellékletei jelölik meg a motoros járművek által keltett belső zaj megengedett határértékét, a szennyezőanyagok kibocsátásának határértékét, a kipufogógázok megengedett szén-mo- noxid tartalmát. Ezeket az adatokat ide lemásolni nem tartjuk szükségesnek. Többek részéről történt érdeklődésre adunk - a terjedelem korlátáira tekintettel ez alkalommal csak nagyon rövid - tájékztatást arról, hogy aki elveszett, eltűnt, vagy elrejtett dolgot talál, a találással még nem szerez tulajdonjogot. A találó - ha a dolog tulajdonosát ismeri - köteles a dolgot a találástól számitott nyolc nap alatt a dolog elvesztőjének, tulajdonosának vagy más átvételre jogosult személynek átadni. Ha a tulajdonos ismeretlen, a találó a dolgot köteles beszolgáltatni az illetékes tanácsi szakigazgatási szervnek. A talált lőfegyvert, lőszert, robbanóanyagot a rendőrségnek kell beszolgáltatni. Hogy a találó mégis miként szerezhet tulajdonjogot a talált dolgon, ennek ismertetésére a következő alkalommal térünk ki. Dr. DEÁK KONRÁD a TIT szekszárdi városi szervezetének elnöke Falusi portán Házról házra lassan három évtizede Mosolyogva csapja össze a kezeit Deli Mihályné, amikor rákopogtatok.- Azt kérdezi, hogy jókor jött-e? Mindegy mikor jön, mindig munkában talál bennünket. Sióagáron, a Zrínyi utcai nagy ház középső szobáinak egyikében ülünk asztalhoz. Tartásában még feszültség: várja a soros tennivaló. Azért csak biztat, kérdezzek. Mindaz, ami az életben velünk történt, és éppen azok, amelyek talán a legemlékezetesebbek számunkra, dióhéjnyivá zsugorodna« ha beszélnünk kell róluk. Megtudom, hogy 1958-ban barátnője biztatására jött el szülőfalujából, Paksról és lett az itteni posta kézbesítője. Rövidesen férjhez ment. Férje, Deli Mihály a szekszárdi műszergyárban dolgozik. Gyermekeik - noha a lánya csak huszonegy, illetve fia húszéves - már házasemberek. Unoka még nincs. Deli Mihályné még két évig kel minden munkanapján fél hatkor, hogy elinduljon szokásos kőrútjára, nyakába vegye a Kossuth utca és környéke kivételével majd az egész falut. A Rákóczi, a Dózsa György és a Zrínyi utca a leghosszabb, az utóbbi a legforgalmasabb - ahogyan ő fogalmaz.- Amikor a Zrínyin kiér, föllélegzik az ember. Sok nyugdíjas lakik ebben az utcában. Ünnepek táján a levélforgalom egyébként is a tízszeresére nő. Lassan huszonkilenc éve csinálom.- Ennyi idő után megnehezedik az ember vállán a táska és a láb is érezni kezdi a legyalogolt kilométereket.- Van munka, ami nem jár fáradsággal? Hát igaz, ma fájt a hátam, de ez nem tartozik ide. Szeretem a munkám, és a balesetem, 1982 óta kerékpárom van. Jobb kezének nagyujját szórakozottan begörbíti, mintha a halványsárga asztalterítő hímzett virágmintáin találna igazítanivalót. - Ne is kérdezze, mi történt. Síkos volt az út, elcsúsztam. Ez mindenkivel megeshet. A táska vasalása törte el a gerinccsigolyámat. Utána még egy hétig így hordtam a postát, rosszul is forrt ösz- sze. De hát erről minek írna?- ...mert az életéhez, a mindennapi munkájához tartozik.- Hordtam én tüdőgyulladással is az anyagot. Nem tudnék íróasztal mögött ülni. Na meg a munkanap végét sem látom mindig, szabadságot is csak úgy tudok kivenni, ha valaki vállalkozik a helyettesítésemre. Néhányan próbálkoztak levél- és újságkihordással a fiatalok közül is, de a lelkesedés csak a díjbeszedésekig, a nyugdíjkifizetési napokig tartott. Azt mondtájt, ezért a pénzért ennyiféle munkát nem végeznek. De itt nem is lehet úgy dolgozni, mint a városban. A helyébe kell menni mindenkinek. Lemondják az újságot, ha nem járok házrólházra a hírlapi díjak beszedésekor.- Személyesen ismer mindenkit?- Van aki ötödik osztályos kislány volt, amikor idejöttem, most pedig már nagymama. De ne haragudjon, lassan indulni kell a postára, fél öt körül érkezik az autó. Annyit azért még hadd mondjak, engem nagyon felháborít, ahogy mostanában nekiestek a postának. Valaki a kukába dobta a leveleket és most ebből általánosítanak. Én kézbesítettem olyan lapot is, ami meg sem volt címezve. Még évekkel ezelőtt férjeim unokatestvére Moszkvából írt képeslapokat. A címzett lapon ez volt a megszólítás: „Kedves Édesanyám!” a másikon: „Drága Anyukám” ami afelesé- gének szólt: ezt a két azonos kézírású lapot egymás mellé rakták, hogy majd az az „édesanya” tudni fogja az „anyukám”, tehát a menye lakhelyét is. » Alig múlt négy óra, de már erősen sötétedik. Ez a kis postahivatal, ami itt szerénykedik csaknem a templommal szemben, rövidesen elcsendesül. A fiatalasszony, Paksi Istvánné, akitől a mindig úton lévő Deliné címét megtudtam, már a kabátját veszi. Leic Péterné hivatalvezető az órájára pillant.- Rövidesen itt lesz a postaautó, hacsak nem késik megint. A pulthoz egy piros-fehér-zöld jelzéssel ellátott zsák támaszkodik. Leplombált szája a pultra vetve hallgat. A mai levéltermés, a falu négy világtáj felé küldött üzenete, vaskosabb a szokottnál ma is.- Valamit még megkérdeznék - fordulok az asszonyokhoz. Városban a lépcsőző postásnak öt-tíz forintot vagy még többet is kezébe nyomnak...- Nálunk a faluban nincs borravaló - válaszol azonnal Deliné. - Nem is szeretném, ha lenne! Éppen a legidősebbek azok, akik a leggyakrabban adnának. Szégyellnék tőlük pénzt elfogadni. Az más, ha néha egy kis süteménnyel megkínálnak és egy-két szót váltunk - csak annyit, amennyit a munkám enged. Szeszes itallal nem élek, de még kávét sem iszom.- Ennyi év után mennyi a fizetése?- Ötezer körül keresek. - Kolléganőjéhez is fordulva kérdezi:- Említette, hogy fotó is készül rólam. De ugye nem kell nagyon kiöltözni? Ez a régi jó postásruha van rajtam, az újon átfúj a szél...- Hát tudok rá példát, hogy valaki tűsarkú cipőben hordta a postát - mondja Leicné.- Gondolom, nem sokáig.- Kézbesítő tűsarkú cipőben? - Jucika néni csóválja a fejét.- Jól hallani, a ház elé autó fordul. Még a számukra olyan ismerős, jellegzetes tülkölés előtt szedelőzködni kezdünk. BÓKA Jucika nénit Sióagárdon mindenki ismeri
