Tolna Megyei Népújság, 1986. december (36. évfolyam, 282-307. szám)
1986-12-20 / 299. szám
1986. dccemtwr 20. Képújság 7 Jó testvér módjára A társközségekért Nagymányokon Három település közös pénzalappal - Felújított létesítmények - Fogadóóra az ABC-ben - Legnagyobb gond a vízhiány Nagymányok lakossága két társközségével együtt négy és fél ezer lelket számlál. Ebből 2800-an élnek a székhelyközségben, 1200-an Váralján, a legkevesebben, alig 500-an Kismányokon. A közigazgatási szempontból együvé tartozás természetesen nagy felelősséget ró a helyi vezetőkre, hiszen a tanácsi költségvetéssel úgy kell gazdálkodni, hogy - mint a jó testvérek - mindhárom település azonos arányban részesüljön a rendelkezésre álló javakból. Mint Incze József, a Nagymányoki Nagyközségi Közös Tanács vb-titkára elmondja, ebben az évben a nagyobbik testvér, Váralja volt a soros, a meglévő pénzeszközök túlnyomó részét az ottani intézmények rekonstrukciójára fordították. Tavaszig befejezik a váraljai művelődési ház felújítását Barta Istvánné, a váraljai elöljáró Segít a lakosság is Az első jelentős tennivaló a művelődési ház újjáépítése volt, melynek költség- vetése 1 millió 200 ezer forint végösszeget mutatott.Teljes tetőfelújítást, a tűzbiztonság fok izása érdekében nyílászáró- cserét hajt< ttak végre, korszerűsítették a színpad b rendezéseit, bevezették a központi fejtést. Belső munkák, kerítés készítés vrn még hátra. Hozzájárulásként 500 e£er forintot a közművelődési alapból kapott a tanács. Az átadást március 15-re tervezik. Komoly összeget áldoztak a szabadidőközpont újjá varázsolására is - 221 ezer forintba került a tető és az ablakok cseréje. Ezt a létesítményt már birtokba is vették a helyiek. Az évek és az időjárás viszontagságai leginkább az épületek tetejét viselték meg, ezért a szállást biztosító idősek klubján is a tetőszerkezet helyreállítására volt szükség. A szociálpolitikai szempontból kiemelten fontos munkákra 208 ezer forintot költött a váraljai tanács. Barta Istvánné, váraljai elöljáró szerint a fenti eredmények nagyrészt a tanács és az elöljáróság felelős, jó együttműködésének köszönhetők. A 8 tanácstagból választott 3 fős elöljáróság kiváló kapcsolatba áll a nagymányoki tanács függetlenített vezetőségével. Kölcsönösen segítik egymást, s bár Váraljának külön keret nem áll rendelkezésére, az ottani elöljáróság dönt arról, hogy a közös alapból nekik jutó pénzösszeget mire fordítják. Ehhez természetesen a lakosság ötleteit, véleményét is meghallgatják mégpedig a szokottól eltérő módon.- Nem kell az elöljáróságon fogadó órát tartanom - mondja Barta Istvánné - ültem ott egy délutánt, de nem jött senki, itt az ABC-ben viszont, ahol dolgozom, mindenki megfordul szinte naponta. Beszélgetünk, elmondják, mi a gondjuk, javaslatuk, mit kellene megoldani. Az utak, járdák, villanyhálózat kielégítő. Most a legégetőbb problémánk, hogy annyira fertőzöttek a kutak, - éppen a napokban zárt be megint egyet a KÖJÁL- hogy Bonyhádról szállítják ide az ivóvizet lajtkocsin. A lakosság ivóvízellátása valóban komoly - talán a legsúlyosabb gond a három község területén. Kismányokon nincs, s a jóval több lakosú Nagymányok házainak is csak felében van vízvezeték. Ahol nincs - ott a nitrátos fertőzés miatt - gyakran a messzebb lévő utcai kutakról hordják a vizet főzni, íváshoz. Gondoljunk bele, milyen óriási kontraszt:, a számítógépek, űrutazás korában- nem is kis településeken - probléma az, honnan kerüljön ivóvíz a pohárba. így gondolkodhattak a tanácstagok is, amikor a teho célkitűzéseként egy kis térségű vizmű építését jelölték meg. H« A tanács építőbrigádja Nagymányokon, a Katona József utcában A nagymányoki Hofferka Gyuláné főzéshez az ártézi kútról viszi a vizet Szándékuk találkozott a lakosságéval, aminek bizonyítéka, hogy rögtön az első fordulóban átlagosan 97 százalékban meg is szavazták a családonkénti 600 forintot. A vízügyi vizsgálatok azonban egyenlőre nem hoztak kedvező eredményt. Kismányokon 1 millió 200 ezer forintba került a próbafúrás - víz még nincs. Most Váralján végeznek hasonló kísérletet, s ha ez sem jár sikerrel, akkor Nagymányokon próbálkoznak majd. Hiszen bármi áron is, vízre szükség van. Bár a lakosság kevesebb, mint 500 fő, Kismányok sem tekinthető mostohagyereknek. Az elvándorlók, és az idős korúak számának rohamos növekedése miatt fokozatosan oda kell figyelni erre a településre is. Idén ugyan az anyagi javakból nemigen jutott oda, arról azonban értesültünk, hogy a lezárt kultúrterem felújítására már az 1987-es év első felében sor kerül majd. Végül kanyarodjunk vissza a székhelyközségbe, Nagymányokra! Itt talán megállt az élet? A község vezetői saját házuk tájáról megfeledkeztek volna? Korántsem. Incze József több itteni változásról is beszámol. Az új lakótelep 5 utcájában tavaly útépítésbe kezdett a tanács. Az alapozó munkák el is készültek, a KËV pedig idén elvégezte a betonozást. Az 1 millió forintos költségekből 340 ezret saját alapjából, a többit a családonkénti 7 ezer forintos közműfejlesztési hozzájárulásból fedezett a tanács. Ugyanitt, a Perczel, Katona József, Bányász, Kölcsey és Erkel utcában 5613 négyzetméternyi területen árok- és padkarendezésbe is fogtak - ezek a munkák jelenleg is folynak. Emellett az évi rendszeres, általában 200-300 ezer forintba kerülő útkarbantartás is elkészült. Idén 340 ezerbe került, hogy „kikozmetikázták” a község útjain éktelenkedő kátyúkat. Befejezésül a vasút és a bányatelep közötti járda felújítását említi Incze József, amihez szintén „mélyre kellett nyúlni a közös zsebbe", hiszen összesen 300 ezer forintot vitt el. Szerencsére - és most már mindhárom községet érteni kell ezen - a lakosság, ha szükség van rá, segít a közös célok megvalósításában. Az év folyamán végzett társadalmi munkák értéke elérte a 6 millió forintot. CSER ILDIKÓ Fotó: Gottvald Károly Túrajáraton A rámpa előtt mindössze két Ifa rakodik: az egyik a szekszárdi üzletekbe viszi a portékát, a mási pedig a Füszért bonyhádi raktárbázisába. Délelőtt tíz óra. Ilyenkor már úton vannak a Belkereskedelmi Szállítási Vállalat szekszárdi kocsijai, némelyek pedig az első napi túra megtétele után a megyeszékhely irányába tartanak. A portán piros Ifa kanyarodik be. Fenyvesi Tibor gépkocsivezető a raktár bejárata elé áll, majd társával, Gotrián István árúkísérővel megkezdik a pakolást. Tizenegy órára jár, mikorra végeznek és indulunk a györkönyi áfész-üzlethez. A platón legalább öt tonna árú, melyből több mint 2500 kilogramm a liszt. A számlákat lapozgatva megtudom: mosószert, különböző édességeket, hat féle kávét, babérlevelet, szódabikarbónát, sütőport, élesztőt és sót viszünk a több mint 1200 lakosú településre. Szedrest elhagyva fehérre vált a táj. Fenyvesi Tibor közben megjegyzi:- Szerencsére az éjszakai jégpáncél felolvadt és ez a kásás út nem okoz különösebb gondot. De így is délre jár, mikorra bekanyarodunk a falu központjába lévő bolt raktári bejáratához. Idősebb asz- szony érkezik, s megnyugszik, mikor megtudja görög narancs is van a kocsin, két mázsa. A szőke fiatalember megkezdi a pakolást, a különböző árukat tétel szerint veszi át Braun Mihályné boltvezető, miközben jut idő egykis beszélgetésre is.- Általában tíznaponként jön a túrajárat, és úgy vesszük észre, hogy az utóbbi hónapokban jóval fegyelmezettebben betartják a szállítási időt. Az alapvető fogyasztási cikkekből 21 napos törzskészlettel rendelkezünk. Egy ideje viszont igen megugrott a lisztvásárlás. Volt olyan vevőnk, aki 3-4 zsák lisztet vitt el az üzletből, amire különösebb magyarázatot nem tudunk adni. Ezért is rendeltünk most ekkora mennyiséget, hogy nehogy fennakadás legyen az ellátásban. Elmúlik egy óra, amikor az utolsó csomag liszt is lekerül a platóról és délután kettőre jár mire a göngyöleg felrakásával végez Fenyvesi Tibor és társa. » Bencze Istvánné, a Mecsek Füszért Szekszárdi Fiókjának vezetője fázósan húzza össze a kabátot a telep udvarán:- legalább nyolcszáz különböző egység kiszolgálását végezzük, melybe benne vannak az ABC-k, a kistelepülések vegyes boltjai, a különböző közületek. Az éves forgalom megközelítőleg egymil- liárd forintra tehető, amely temérdek árut takar. Ennek a kiszállításából legnagyobb részt a Belkereskedelmi Szállítási Vállalat vállalja magára, amellyel jó a kapcsolatunk.- Egyetértés nélkül nem lehet dolgozni - veszi át a szót Fenyvesi Tibor. - Társammal reggel hatkor kezdünk, 50 mázsa sót szállítottunk a söripar ll-es telepére. De közben egy kicsit megcsúsztunk az idővel, mert kereket kellett cserélnünk. Sajnos, elég gyakori az utóbbi időben a defekt. Legutóbb pénteken két órát vártunk Zombán, mikorra a kirendeltségtől megérkeztek a gumival. A fiatal gépkocsivezetőnek mezőgazdasági gépszerelő az eredeti szakmája, a nyáron került a BSZV-hez, a KSZE-től o jött át a nagyobb kereset reményében. A pénzre nagy szüksége van, mert nemrég költöztek be a két és félszobás OTP lakásba.- Itt legalább 1500-2000 forinttal több kerül a borítékba - folytatja. - Ám a fizetésem elmegy a részletekre. Ha nem segítenének bennünket a szülők, igen nehéz helyzetbe kerülnénk!- Nekem parkettás az eredeti szakmám - veszi át a szót Gotrián István árukísérő. Három éven át pincéresked- tem, de nem nekem való munka. Egy éve jöttem a Füszért-hez, a Tiborral két hónapja vagyunk párban. Bizony, napi átlagban 100-120 mázsát kell megmozgatnunk, ami eléggé fárasztó. Ha visz- szaérünk Szekszárdra, a szállításnál megnézzük a holnapi kiírást és még a délután folyamán megrakjuk az autót, hogy több fuvart csinálhassunk... « A Belkereskedelmi Szállítási Vállalat Szekszárdi Kirendeltsége két céggel, és a Pannónia Sörgyár szekszárdi telepével áll szerződéses kapcsolatban. Azon kevés vállalatok közé tartozik, amelynél válogathatnak a jelentkezőkben. A munkaerőhiány a magasabb kereseteknek köszönhetően náluk ismeretlen fogalom. Mindezt már Brunner Lajos kirendeltségvezetőtől tudom.- Negyvennyolcán dolgoznak nálunk a 24 gépkocsi havi átlagban legalább kétezer kilométert fut egyenként. Három autónk az országot járva tranzit szállításokat végez, Nyíregyházától Győrig... A BSZV szekszárdi kirendeltsége közel hat esztendeje költözött a Mátyás király utcai telepre. A szállítási feladatok növekedése is az oka annak, hogy egyre szűkösebben vannak. Az évek során megháromszorozódott a kocsipark és ezzel összefüggésben a létszám is jelentősen emelkedett. A telep bővítése, a szociális körülmények javítása elodázhatatlan. A tervek szerint a jövő évben végre kialakíthatják a fürdőt és ezzel megszűnik az áldatlan állapot, hogy a Füszért illetve a sörgyár telepén tusoljanak műszak után a BSZV-sek. SALAMON GYULA
