Tolna Megyei Népújság, 1986. december (36. évfolyam, 282-307. szám)
1986-12-17 / 296. szám
4 NÉPÚJSÁG 1986. december 17. Koncz András Bonyhádon kiállított képeiről SZOMSZÉDOLÁS Monumetális méret - nagy tölcsérben három valódi hanglemez fagylalként kínálja magát a festékrétegre ragasztva. Ez a kép fogadja Bonyhádon a Vörösmarty Mihály Művelődési Központ folyosójára belépő látogatót. Koncz András mindjárt meghökkenti első képével a szemlélőt. Bent a teremben pedig még ennél is nagyobb képek sorakoznak. Többségükre az erős ecsetkezelés, a végtelenül leegyszerűsített, elnagyolt forma, a puritán, kidolgozatlannak ható alakok a jellemzőek. Mindegyik vásznán hideg irónia-festékkel megfogalmazva. A meleg színeket szembeállítja a hideg színekkel. Sok a sötét tónus a festményeken. A képeket a piros és a sárga váltja, a fekete hátteret a fehér. Kontrasztok, ellenpontok minden vonalban, mindenfelé jellegzetes légiesség. Torz kezek és arcok, szólásra és mozgásra vágyó figurák bezárt, sötét hidegségben elnémulva. Az alakok általá-. ban párban jelennek meg a vásznakon és többségében a szembeállítást két figurával és tárggyal is fokozza. A kezdődő párbeszédek megszakadnak, elvésznek a semmiben, a duzzadó erő bomlásnak indul a kommunikálni vágyS ajkak eltűnő Három fekete fejkendős, idősebb asz- szony három szigorral egyszerűsített, biztos kézzel komponált szobőrportréval szemez. Kun, Fürst, Sallai. A hármasportré közelében a falon féldombormű. Soroljam a látnivalókat tovább? A sérült szárnyú Psziché, a még látványosan ifjú József meghitt, törékeny alakját? A „madárijesztőt”, az „anyaságot”, az oszlop elé feszülő, darócruhás Johannát, Gea föld-asszony nyugalmát vagy az igazságra döbbentő Jónást? Ha nem is elemzem a fölidézett szobrok esztétikai értékeit, ha nem is vezetem el a kedves olvasót arra a vidékre, amely e művészetnek és művésznek ihletű tája, ezért sokan kitalálhatták már, hogy a Balatonalmádiban alkotó R. Kiss Lenke szobrászművész munkáiról beszéltem. Nem először és bizonyára nem utoljára kell ismét hírt adnunk Kölesdről, a „Látás” brigád szervezésében megvalósuló újabb kiállításról. Póla Károly, a Tolna Megyei Tanács művelődési osztályának vezetője által a napokban, a helyi pártházban megnyitott R. Kiss Lenke-tárlat 1975 óta a 36. a faluban. Ez azt jelenti, hogy az elmúlt évtizedben évente háromnégy, alkalmanként nemzetközi mércével mérve is rangos alkotó munkásságába nyerhettek bepillantást a helybéliek. Mint Baranyai László szakkörvezető, a „Frankié” olajvászonkép légiességével. Minden kép felkiáltójelként néz le a falról. Koncz András képeivel tudatosan vállalja a rideg színeket, a végtelenül leegyszerűsített, szinte már mértani testekbe hajló formákat. „Minden ecsetvonásom tiltakozás az emberi hidegség ellen és a Kossuth Lajos művelődési ház vezetője elmondta, tíz év után lehetőségük nyílt komolyzenei hangversenyek rendezésére is, aminek ugyancsak nagy a közönségsikere. Az érdeklődés azt is példázza, tiltakozást legjobban a hideg színekkel lehet elérni" - vallja. Formanyelvével, ecsetkezelésének fogalmazásmódjával tagadja a még néhány évvel ezelőtt képviselt konceptált művészetét. Azt a kifejezésmódot, amit röviden az avantgárd avantgárdjának lehet nevezni és elveti a programozott festői nyelvet. A 30-as éveiben járó művész a kor szellemét, a társadalmi problémákat jobban jelző formanyelvet keresi képeiben. Legújabb alkotásaiban már bátrabban használja a meleg színeket. Posztmodern festő. A 80-as évek közepétől elindult újhullám képviselője. Az Újfestészet sajátos, elismert hazai egyénisége. Frivol, groteszk, démoni figurái szatirikusán keverednek legújabb alkotásaiban az előregyártott divatpanelekkel, a nagyvárosi élet kiégett figuráival és a szubkultúráit képmutatással. Új festészetében továbbra is tiltakozik az elfojtott zaklatottság, az olcsó hatásfogások, a művi hangulatkeltés és a passzív begubózottság ellen. Hátulról megvilágított, „neonfény ízű” képeivel Koncz társadalmilag elkötelezett festőnek bizonyul. Műveivel tükröt tartva meghökkenti - állásfoglalásra, nyitásra készteti nézőit. Szekér József hogy aki egy-egy művészeti ág befogadására fogékonnyá, nyitottá válik, az a társmüvészetekben is könnyebben, ki- munkáltabb ösztönnel és ízléssel talál utat. B. R. PETŐFI NÉPE Szürke egyenruhájukat kezdjük megszokni. Most már tudjuk, hogy aki ilyet visel, a városok, települések szépítéséért fáradozik. Közterület-felügyelőknek hívják őket. Elsődleges feladatuk, hogy megakadályozzák a szemetelőket, a legelemibb együttélési szabályokat megsértők ellen pedig, ha kell, fellépjenek. Figyelmeztetési, helyszíni bírságolási, fel- jelentési és előállítási joguk van. Két éve vannak hazánkbarrközterület- felügyelők. Munkájukkal Kiskőrösön és Kecskeméten ismerkedtünk. Kiskőrösön hárman látják el ezt a feladatot: Túrán István, Kecskeméti Győző és Andriska Pál.- Bőven van tennivalónk - fogadott Tu- rán István, a felügyelet vezetője. - A városban csupán egy éve létezik a hivatal, de ezalatt, úgy érezzük, sok változás történt. Szebb, tisztább lett a település. Igen sok olyan embert sikerült megfékeznünk bírságolással, akik nem törődtek környezetükkel. Persze, nem az a célunk, hogy minél több bevételhez jussunk ily módon.- Ez évben hány forintot inkasszáltak be?- Eddig huszonkétezer forintot. Helyszíni bírságot 111 esetben szabtunk ki. A szabálysértési feljelentések száma is meghaladta a félszázat.- Mi a leggyakoribb eset?- A szemetelés. Ha valaki közterületre szemetet helyez, két-háromszáz forint érte a büntetés. Kirívóbb esetben lehet ötszáz is. Sajnos, a parkrongálók száma sem kevés. Csendháborítók is akadnak bőven.- A lakosság mennyire veszi komolyan ténykedésüket?- Most már egyre inkább. Kezdetben csak mosolyogtak rajtunk - a kérdésre Kecskeméti Győző válaszolt. - Sokan azonban még mindig nem tudnak rólunk... Beszélgetőpartnereim gépjárművel végigvittek a városon. A külterületen találtuk a legtöbb szabályellenességet, minden tiltás ellenére szemétkupacok várnak elszállításra. Sokszor még állati tetemek is megtalálhatók itt, ami pedig fertőzésveszéllyel jár. Nagy eredménynek tartanánk, ha ezeket minél előbb meg tudnák szüntetni. Ehhez nagyobb összefogásra van Szükség! Somogyi Néplap Két tucat hölgy lépett be a laktanya kapuján, hogy saját szemével győződjön meg arról, hogyan élnek a katona fiatalok. Velük tartottunk. A kiskatona azt mondta a kapuban, hogy jönnek bizony a hölgyek: maga is nagyon kíváncsi rájuk. Azt, hogy hogyan kerülték ki az éberségét, nehéz kiderítenünk, mert a két tucatnyi nőfelelűs már néhány perccel előttünk megérkezett. A fogadóbizottság Gyuricza Béla vezérőrnagy, a magasabb egység parancsnoka és Pásztor István ezredes, a magasabb egység pártbizottságának titkára volt. Minden katonai feszesség nélkül köszöntötték a vendégeket. A látogatás előzménye: a Magyar Nők Országos Tanácsának közgyűlésén Horváth István altábornagy beszédében a magyar nők segítségét kérte, hogy a katonafiatalok zökkenőmentesen töltsék el a másfél évet. Több sem kellett: húszán is szót kértek és biztosították a tábornokot támogatásukról. A laktanya vendégei visszafogott izgalommal figyeltek mindent. A körletlátogatáson Tamás Józsefné nem tudta eltitkolni, hogy ugyancsak rajta felejti a szemét a szekrényeken, székeken, ágyakon.- Ez biztos, hogy másutt is ilyen? - kérdezte. S amikor megnyugtatta, hogy biztosan, akkor elárulta: mind a két fia katona. A katonák minden közösségi sarkot megmutattak a látogatóknak, s azok azon ámultak, hogy mennyit felejtett férjük a rendszeretetből, pontosságból, a lakás megbecsüléséből, amióta leszerelt... FEJ ER MEGYEI HÍRLAP Évente közel félmillió pár munkavédelmi kesztyűt gyárt és öt község 200 asz- szonyának ad biztos kenyeret a Mezőföldi Ipari Szövetkezet Sárbogárdon. A nemrég várossá avanzsált Fejér megyei településen 20 éves múltra tekint vissza a kesztyűgyártás. Innen látják el a kohászat, az építőipar, a mezőgazdasági üzemek és a gyáripar nagy részét a legkülönbözőbb fazonú és rendeltetésű kézvédő kesztyűkkel. Gyártanak itt bőrrel kombinált vászon kesztyűt, dróthálóval erősített tűzálló kesztyűt, ujjas és ujjatlan tenyérvédőt vagy százfélét. A legnagyobb megrendelők közé tartozik a Dunai Vasmű, a Videoton Elektronikai Vállalat és az Agroker. Készítenek kesztyűt rajz után, leírás alapján, de van saját tervező részlegük is, amelyik a rendeltetésnek legjobban megfelelő terméket „megálmodja", a prototípust elkészíti és minősítteti a SZOT Munkavédelmi Kutató Intézetével. A sárbogárdi és a környező községekből bedolgozó asszonyok szakmai hozzáértését, színvonalas munkáját legújabb megrendelésük teljesítése is mutatja. Az idén ugyanis az ipari célú kesztyűgyártás mellett a Pécsi Kesztyűgyár részére 28 ezer pár kézzel varrott, selyemmel bélelt gálakesztyű részmunkáit végezték el. Dunántúli napló Az egykori lignitbánya ipart telepített Hidason. A településnek három nagy üzeme, van: a Budapesti Vegyi Müvek gyára, a VOSZK ipartelepe és a Konzum faipari üzeme. Több mint nyolcszáz embernek adnak munkát a kétezerötszáz lakosú Hidasnak elsősorban, de érdekesen alakult az ingázás, mert ahányan eljárnak, annyian jönnek ide dolgozni a környező községekből. A fekvése szerencsés ebből a szempontból, mert két megyeszékhely is - Pécs, Szekszárd - könnyen elérhető a 6-os úton. Mayer Jánossal, a községi tanács elnökével azt vesszük számba, amit a község tud adni a munkahelyhez. Helyet az új otthonoknak elsősorban: a régi bányatelepen a legújabb utcák az Eötvös, az Erkel és a Rózsa utca. Évente nyolctíz lakás épül, az utolsó tíz évben a foghíjak betelepítésére törekedtek, nem akarják tovább nyújtani az amúgy is szétszórt több kilométeren elnyúló települést. Az új építkezésekkel megnőtt a felújítási kedv is, egyre többen alakítgatják a régi házat. Tavasszal egyébként újabb tíz telket adnak az építkező fiataloknak a Kossuth Lajos utcában, és a későbbiekben a rendezési terv 60-70 házhely kialakításával számol az Árpád és a Rózsa utca között. 1970-től van törpevízmúve a községnek, amelyre a lakóházak nyolcvan százalékát rákötötték. Jó minőségű vizet ad a kút, ha a biztonságos ellátásra törekednek, számolni kell majd egy újabb fúrásával. Az úthálózat hasonlóképpen kiépített, 95 százaléka szilárd burkolatú. Az utaknál maradva: vajon mennyiben előny, és hátrány a 6-os út?- Az előnye egyértelmű a jó közlekedési lehetőségek miatt - mondja a tanácselnök -, de az építésekor nem gondoltak a belvízrendezésre, sok az átfolyó patak, amely új irányt keresett magának. Egyedül nem boldogulunk, januárban társulunk a Sásdi Belvízrendezési Gazdasági Társasághoz, reméljük, hogy sikerül a rendszeres karbantartással a belvizeinket rendezni. Hidas sokarcúságához tartozik az is, hogy például tizenhárom boltja van, mégis foglalkoznak egy nagyobb ABC tervével a pécsváradi áfész-szel közösen, mert kicsik, korszerűtlenek az üzletek. Intézményhálózat az utóbbi években gyarapodott jelentősen az orvosi rendelőkkel, az óvodával, az öregek napközi otthonával. A községi tanács és az üzemek közösen adták át tavaly az éttermet, amely elsősorban a köz- étkeztetést látja el. Az együttműködésnek jól járható útját választották: minden évben leülnek a községi és üzemi vezetők, egyeztetik a terveiket, és konkrét programot dolgoznak ki a támogatások lehetőségéről. Helytörténeti pályázat A Tolna Megyei Tanács V. B. művelődési osztálya, a Hazafias Népfront Tolna Megyei Bizottsága és a Tolna Megyei Levéltár HELYTÖRTÉNETI PÁLYÁZATOT hirdet. A pályázatra beküldhető a megye történetének bármely korszakáról, bármely területéről, hivataláról, vállalatáról, intézményéről, üzeméről, továbbá az irodalomban, a művészetekben, a történelemben jelentős szerepet játszott Tolna megyei személyekről (rótt tanulmány. Kiemelt témakör: Az MSZMP Vili. kongresszusa 1962-ben megállapította, hogy hazánkban leraktuk a szocializmus alapjait. A közelgő 25. évforduló alkalmából külön kiemelt témaként hirdetjük meg, és külön kategóriában értékeljük a termelőszövetkezetekről, állami gazgaságokról, gépállomásokról, erdőgazdaságokról, agrárkutató intézetek történetét tárgyaló dolgozatokat és azokat a műveket, amelyék az átszervezés irányítását végző szervek munkáját örökítik meg. Pályázati feltételek:- A pályázaton bárki részt vehet.- A pályázatra csak olyan művet lehet beküldeni, amelyet még nem közöltek, más pályázaton részt nem vett.- A pályamüveknek hiteles forrásokra kell épülniük. (Egykori levelezéseket, iratokat, cikkeket, hitelt érdemlő adatokra épülő visszaemlékezéseket, levéltári, irattári vagy személyi tulajdonban lévő egyéb dokumentumokat kell a pályázónak felhasználnia). Az adatokra a pályázat jegyzetében hivatkozni kell.- Egy személy legfeljebb két pályaművet küldhet be.- A pályázónak figyelembe kell vennie a marxista történeti irodalom újabb eredményeit.- A pályázatok terjedelme legalább 30 oldal, másfél soros távolsággal gépelve. A művek terjedelmének felső határát a kiíró szervek nem korlátozzák.- A pályaművek két példányban nyújtandók be, közülük az egyiknek első példánynak kell lennie.- A pályázat jeligés. A dolgozat mellé zárt borítékban kell elhelyezni a pályázó nevét és pontos címét. A pályázat dijai: 1. díj 5000 Ft 2. díj 4000 Ft 3. díj 3000 Ft. A pályázatot meghirdető szervek által alakított zsűrinek jogában áll több első, második és harmadik dijat kiadni, vagy a díjakat megosztani, esetleg visszatartani - a pályaművek színvonalától függően. A díjazásban nem részesült műveket a zsűri jutalomban részesítheti. A dolgozatokat a Tolna Megyei Levéltár címére kell beküldeni: Szekszárd, Béla tér 1. A beküldési határidő: 1987. június 30. Eredményhirdetés 1987. augusztus 20-án lesz. A pályaművek - a szerzői jog fenntartásával - a Tolna Megyei Levéltár őrizetébe kerülnek. PÓLA KÁROLY VARJAS JÁNOS Tolna Megyei Tanács V. B. Hazafias Népfront osztályvezetője Tolna Megyei Bizottságának titkára K. BALOG JÁNOS Tolna Megyei Levéltár igazgatója Pannónia igézetében R. Kiss Lenke plasztikái Kölesden Termékenység és nyugalom - Gea
