Tolna Megyei Népújság, 1986. december (36. évfolyam, 282-307. szám)
1986-12-17 / 296. szám
2 Képújság 1986. december 17. A külföldi magyarokkal való kapcsolattartás eredményei, feladatai A Magyarok Világszövetségének elnöksége keddi ülésén összegezte a külföldi magyarokkal való kapcsolattartás idei eredményeit és felvázolta e munka jövő évi programját. Az ülésen az elnökség több külföldi tagja is megjelent, közülük hárman első ízben: Éltető J. Lajos egyetemi tanárt (USA), dr. Meleghy Gyula közgazdászt (NSZK) és Romhányi László kohómérnököt (Anglia) az idén választották a testület tagjai sorába. Bognár József akadémikus, az MVSZ elnöke a külföldi rendezvényekről szólva felidézte azokat az ünnepségeket, amelyeket három nagy múltú külföldi magyar egyesület rendezett. A Berlini Magyar Kolónia és a Párisi Kölcsönös Segélyző Magyar Egylet fennállásának egyaránt 140., az Egyesült Államok-beli William Penn Egyesület pedig alapításának 100. évfordulójáról emlékezett meg az idén. Százévesek az idén az első kanadai magyar települések is. Az MVSZ elnöksége segít abban, hogy a kanadai magyarság érjen el újabb sikereket a felemelkedés útján, őrizze meg és gazdagítsa az ősöktől kapott szellemi örökséget, vállaljon összekötő szerepet a két ország között. A Magyarok Világszövetsége idei hazai rendezvényeinek tapasztalatait Kerékgyártó László főtitkárhelyettes összegezte. Az események sorából kiemelkedett a Magyarok szerepe a világ természettudományos és műszaki haladásában című konferencia, melynek mintegy 130 külföldi résztvevője volt. Az elhangzott előadások nagy száma és magas szakmai színvonala tovább erősítette a magyar tudományos felkészültség nemzetközi jó hírét. A konferencia sikerét az érdekelt hazai intézmények hatékony együttműködése eredményezte, csakúgy, mint a többi értelmiségi találkozó esetében is. A magyar történészek tudományos találkozója a Kis országok a világgazdaságban, különös tekintettel Magyarországra című közgazdász tanácskozás, valamint a Polányi-emlék- ülés hasonlóképpen jó alkalmat kínált a hazai és külföldi magyar szakemberek tapasztalatcseréjére, a tudományos és emberi kapcsolatok elmélyítésére. Nagy érdeklődés nyilvánult meg a külföldi magyar egyesületek vezetőinek idei találkozója iránt is. A megbeszélésre - melynek központjában a magyar kulturális hagyományok ápolásának gyakorlati kérdései álltak - 35 egyesület küldte el képviselőit. Ismét sor került az anyanyelvi mozgalom immár hagyományos rendezvényeire is. A nyelvműveléssel egybekötött balatoni táborozásban, a sárospataki nyári kollégiumban és a bajai nyári táborban csaknem 300 külföldi magyar fiatalt fogadott az Anyanyelvi Konferencia Védnöksége, a debreceni pedagógustovábbképző tanfolyamnak pedig 23 résztvevője volt. Az elnökségi ülésen bejelentették, hogy megkezdődtek a jövő évi rendezvények előkészületei. A Magyar Fórum 198i nyarán rendezi meg a Magyarok a világ zenei életében című találkozót, majd a piackutatók és iparjogvédelmi szakemberek tanácskozását. Kiemelkedő jelentőségűnek ígérkezik az Anyanyelvi Konferencia Védnökségének sárospataki ülése, amelyen értékelik az 1985-ben tartott ötödik anyanyelvi konferencia óta végzett munkát, és megvitatják az 1989-ben esedékes újabb konferencia összehívásának teendőit. Az Ipari Minisztérium és a vasasszakszervezet vezetőinek megbeszélése Az Ipari Minisztérium, valamint a Vas-, Fém- és Villamosenergia-ipari Dolgozók Szakszervezetének vezetői, Kapolyi László miniszter, illetve Herczeg Károly főtitkár vezetésével kedden a szakszervezet székházában áttekintették az MSZMP KB novemberi határozatából adódó időszerű feladatokat. A tanácskozáson értékelték a kohó-, gép- és villamosenergia-ipar várható idei eredményeit és megvitatták az 1987. évi terv gazdasági, szociális és munkavédelmi feladatait. Foglalkoztak a jövő évi gazdasági teendőkkel, a bér- és keresetszabályozás várható hatásaival és a szervezeti módosításokra vonatkozó elképzelésekkel. Kiemelt téma volt a gazdasági és pénzügyi gondokkal küzdő vállalatok helyzete, és a megoldást segítő intézkedések egyeztetése. Áttekintették az új vállalatirányítási formák tapasztalatait is. A megbeszélésen megállapították: a vasasszakszervezet tevékenységi körébe tartozó ágazatok közül a villamose- nergia-ipar és gépipar idei eredményei összességében megközelítik a tervezettet. A gépiparban, ezen belül a műszeriparban, valamint a kohászatban mindeddig nem sikerült jelentősebb szerkezet- átalakítást végrehajtani, s ennek következményei a külkereskedelmi munkában is megmutatkoznak. A vaskohászat súlyos pénzügyi helyzetének rendezése után jelentős szerkezet-átalakítás kezdődött, amelynek kiteljesedése és következetes végrehajtása a következő időszak kiemelt feladata lesz. A korszerűtlen termelőeszközök leállítása miatt szükségessé válik a dolgozók jelentős részének átcsoportosítása más munkahelyekre. Az Ipari Minisztérium és a vasasszakszervezet vezetői megállapodtak abban, hogy ezt tervszerűen, körültekintően hajtják végre, és közösen segítik az érintettek áthelyezési, elhelyezkedési gondjainak megoldását. A tanácskozáson mindkét fél igen fontosnak ítélte, hogy meggyorsítsák a paksi atomerőmű IV. blokkjának üzembe állítását. A népgazdaság helyzetére tekintettel a megbeszélés résztvevői támogatták azt az állásfoglalást, amely szerint a vállalatok jövőre, a valós eredményekre alapozva, a második negyedévtől hajtsák végre a bérfejlesztést. Egyetértenek azzal is, hogy a vállalati irányítás és a szakszervezeti testületek egyik alapvető kötelessége a bérek és a keresetek, valamint a teljesítmények összhangjának megteremtése. Mai kommentárunk Kötélhúzás a S Nincs egyetértés az amerikai hatalmi struktúrán belül a kormányzat fegyverkezési politikájáról. Legalábbis erre utal az a legfrissebb hír, amely szerint 57 szenátor, az amerikai szenátus tagjainak többsége levélben szólította fel Reagan elnököt,. hogy haladéktalanul tegyen intézkedéseket a SALT-II. szerződésben megszabott mennyiségi korlátozások megtartására. Ismeretes, hogy az Egyesült Államoka múlt hónapban lépett túl a hordozóeszközök megszabott számán, amikor hadrendbe állított egy újabb manőverező repülőgépek indítására átalakított hadászati bombázót. Az említett levél azért is figyelemre méltó, mert aláírói között nemcsak ellenzéki demokrata szenátorok szerepeltek, hanem a kormányzó republikánusok 10 hon- atyája is. Az ügy ennyiben túlmutat a két év múlva esedékes elnökválasztás lassan beinduló előcsatározásain, tehát nem propagandafogás, hanem nagyon is fontos stratégiai kérdés. Erre egyébként fényt derít a szenátorok aggodalma is, akik azzal indokolták kérésüket, hogy az amerikai lépés szovjet válaszintézkedésekhez vezethet, ami végső soron a fegyverkezési verseny új szakaszát indíthatná el. Ne gondoljuk persze, hogy az amerikai politikusok mindegyikére jellemző a fegyverkezési verseny fölerősödése miatti félelem. Kenneth Adelman, az amerikai fegyverzetellenőrzési és leszerelési hivatal igazgatója szerint például „ostoba ötlet” lenne, ha az amerikai törvényhozás következő ülésszakán felújítanák a vitát a hadászati fegyvereket korlátozó SALT-II. szerződésről. A The Washington Times című ultrakonzervatív lapnak adott nyilatkozatában Adelman azt bizonygatta, hogy a kongresz- szus az évek során elutasította a szerződés ratifikálását, így ha most arra akarja rábírni a kormányt, hogy tartsa magát a szerződés korlátozásaihoz, „beteg” tervekkel foglalkozik. A fent említett levél tanúsága szerint a szenátorok jó részét nem befolyásolják Adelman már-már becsületsértő kijelentései. Sokatmondó tény, hogy a levelet Sam Nunn, az újjáalakuló szenátus hadügyi bizottságának következő elnöke fogalmazta meg. Kollégája, Patrick Leahy szenátor pedig azt tartotta fontosnak hangsúlyozni, hogy Reagan elnöknek nem a fegyverek számának növelésére, hanem a megbízható és ellenőrizhető leszerelési megállapodás megkötésére kellene összpontosítania figyelmét. Az eddigiekből világosan kitűnik, hogy az új összetételű szenátus hajlandó lenne támogatni egy ilyen szerződést. A kérdések kérdése persze az, hogy a törvényhozás meddig merészel elmenni a fegyverkezési kötélhúzásban. Megvonná-e például az anyagi fedezetet egy olyan fegyverkezési programtól, amely a SALT-II. megsértését jelentené. A kérdésre néhány héten belül választ kaphatunk, minthogy a képviselőház újólag tárgyalni fogja a hadászati fegyvereket korlátozó megállapodást. SERES ATTILA Az AFP-nél szélesedik a sztrájkmozgalom A francia hírügynökség munkatársainak sztrájkja hatodik napjába lépett az igazgató tanács átszervezési terve ellen, amëly a munkaerő-állomány húsz százalékos leépítését írja elő. Miután az igazgató tanács a hétfői rendkívüli ülésen elutasította az újságírók módosítási követelését, az újságírók mozgalmának támogatására egynapos sztrájkba léptek a műszaki és ügyviteli munkatársak is. Minimális szolgálatot lát el egy napig a AFP fotó, a hangos riportok kiadása is szünetel. Berlini repülőgépszerencsétlenség A hetven halálos áldozatot követelő pénteki berlini repülőgép-szerencsétlenséget az okozta, hogy a repülőgép vezetője megsértette a leszállás szabályait - közölte kedden a katasztrófa körülményeinek kivizsgálására alakult NDK kormánybizottság vezetője. Az Aeroflot szovjet légitársaság Minszkből érkező TU-134 típusú repülő-. Kína-Tajvan Türelemjáték „A Kínai Kommunista Párt és a Kuomintang politikai álláspontja azonos: csak egy Kína létezik" - ezt az első pillantásra talán meghökkentő kijelentést Li Csia-kuan, a pekingi Társadalomtudományi Akadémia Tajvan-kutató Intézetének igazgatóhelyettese tette a The Far Eastern Economist Review című magazinnak. __ Ám, ha mindkét fél az egységes Kína híve, mi akadályozza hát az újraegyesülést? A válasz egyszerű: mind a majdnem egymilliárdos Kínai Népköztársaság, mind pedig a 19 milliós Tajvan a saját elképzelése szerint szeretné megvalósítani azt. A tajvani kérdés most, hogy a brit koronagyarmat Hongkong és a portugál fennhatóság alatt álló Makao visszatérése az anyaországhoz megoldódni látszik, különös hangsúlyt kap a kínai külpolitikában. Tajvan szigete gyakorlatilag a múlt századig periférikus szerepet játszott a kínai történelemben. A kínaiak csak a XVII. században kezdtek oda bevándorolni. A Csing-dinasztia egészen a múlt * -század alkonyáig vad határterületként kezelte ezt a vidéket. A tisztviselők számára büntetésszámba ment a tajvani kinevezés. A sziget csak 1885-ban kapta meg a tartományi rangot, akkor is csak a növekvő japán fenyegetés miatt. A sziget megerősítése már nem segített, így az az 1894-es japán-kínai háborúban elveszett, s egészen 1945-ig japán zászló lobogott fölötte. 1949-ben Tajvan ismét elszakadt az anyaországtól: a kommunista hadsereg elől visszavonuló Kuomintang-(nemzeti párti)erők itt kerestek menedéket. Csang Kaj-sek generalisszimusz 1975-ben bekövetkezett haláláig, sőt, egészen a mai napig a hivatalos Tajpej „kommunista banditákat” lát a törvényes pekingi kormányban. Erre a logikára támaszkodva.a magát Kínai Köztársaságnak nevező Tajvan Kína - politikájában a „három nem" dominál: nem tárgyalni, nem tartani semmi kapcsolatot, nem engedni. Ez évtizedekig nyílt támogatásra is lelt a nyugati hatalmak körében, de főleg az Egyesült Államokban. A Kínai Népköztársaság tekintélyének növekedése, valamint az amerikai glo- bálstratégiai koncepció változása miatt azonban a hetvenes évekre Tajpejnek egyre súlyosabb gondokkal kellett szembenéznie. 1972-ben az ENSZ-ben (így a Biztonsági Tanácsban is) lehetetlenné vált számára, hogy a Kínai Népköz- társaság helyét tovább bitorolja. Washington is megszakította a diplomáciai kapcsolatokat, s 1979-ben nagykövetet cserélt Pekinggel. Ma már csak 23 kisebb állam ismeri el a tajvani rendszert. Az Egyesült Államok 1982-ben kötelezte magát, hogy évi 20 millió dollárral csökkenti a szigetre irányuló fegyver- exportját. Ám a washingtoni külpolitika e látványos megnyilvánulása nem hozott érdemi fordulatot. Ugyanis még egy 1979-es törvény értelmében az USA fegyvereket szállít a tajvani hadseregnek. Hu Jao-pang, a KKP főtitkára rámutatott: az évi 20 milliós csökkentés mellett az idén még 800 millió dolláros katonai támogatás csak 34 év múlva szűnik meg. Washington ráadásul, ígéretét megkerülve, fejlett katonai technológiát juttat el pártfogoltjához. Peking azonban türelmes. Bár a háta mögött lebonyolított fegyverügylet erősen zavarja, továbbra is érvényben tartja a békés újraegyesítést célzó nagyvonalú ajánlatát. Hongkonghoz és Makaóhoz hasonlóan Tajvannak is megengedné, hogy a visszatérés után ötven éven át megtarthassa társadalmi rendszerét. Sőt, olyan nagyfokú önkormányzatot engedne meg, amely mellett Tajpej megtarthatná haderejét is(l). De Tajpej nem enged. A Kuomintang saját létét érzi veszélyeztetve minden közeledési kísérletkor. A párt öregjei pedig, köztük Csang Kai-sek fia, Csang Csing- kuo elnök, gyűlölettel gondolnak a majd négy évtizeddel ezelőtti vereségükre. A tajvani közvélemény nem ennyire kategorikus. Bár a lakosságot a „vörös veszélyről” szóló hivatalos propaganda megfélemlítette, a tajvani turisták és levelek minden tilalom ellenére utat találnak Kínába. A két ország közötti, főleg Hongkongon és Japánon keresztül lebonyolított illegális kereskedelem eléri az évi 1,2 milliárd dollárt. A középkorú és fiatalabb tajvaniak nem gyűlölik Kínát, kereskedni akarnak vele, s hozzá szeretnének férni az anyaország felbecsülhetetlen kulturális örökségéhez. Egy valami azonban nincs meg bennük, ami politikailag kérlelhetetlen öregeket azért a kontinenshez köti: a szülőföld iránti vágy. Tajvanon egyes körökben lassan, de érezhetően izmosodik a függetlenségi törekvés. Pekingnek mégis van reménye a mesterségesen szétszakított országrészek békés újraegyesítésére. A politikai realitások hatására Tajpej a közelmúltban már egyszer feladta a „három nem” egyikét. Egy teherszállító gépe leszállt Kínában, s a pilóta menedékjogot kért. A gép és a személyzet többi tagjának visszajuttatása érdekében a két fél - igaz, csak a légitársaságok szintjén - érintkezésbe lépett egymással. Tárgyalás - kényszerből - tehát volt. S Peking nagy türelemmel talán elérheti azt is, hogy állandó kapcsolatok alakuljanak ki. Akkor talán könnyebb leszTajpejt jobb belátásra bírni. POGÀR DEMETER gépe leszállás közben a berlin-schöne- feldi repülőtér leszállópályájától három kilométerre erdős területre zuhant és azonnal kigyulladt. A gépen tartózkodó 82 személy közül 12-en élték túl a katasztrófát, de ketten jelenleg is életveszélyes állapotban vannak. Hatvan NDK és egy osztrák állampolgár, valamint a kilenctagú szovjet személyzet a roncsok közt lelte halálát. Beszámoló taggyűlés Mérlegen a számítástechnika A Neumann János Számítástechnikai Társaság Tolna Megyei Területi Szervezete megtartotta éves beszámoló taggyűlését. Először dr. Bordás István, a szervezet titkára ismertette az 1986-ban végzett munkát és a jövő évi munkatervet. A többi között elmondta, hogy a feladatok sorában szerepelt a helyi tag nyilvántartási rendszer kidolgozása, a megyében használt számítógépek, a számítástechnika területén dolgozók munkakörülményeinek felmérése is. Tartottak ismeretterjesztő előadásokat, bemutatókat, melyek közül kimagasló volt a megyei műszaki hetek keretében megrendezett Számítástechnika '86 kiállítás. Szó esett még az NJSZT szakmai csoportjainak tevékenységéről is. A beszámoló után Dr. Jávor András, a Megyei Kórház Dokumentációs és Információs Központjának vezetője tartott előadást „Kísérleti regionális humán adatbank” címmel. A taggyűlés az 1986-os évben kiemelkedő munkát végzett tagok jutalmazásával fejeződött be. _____________________________________*____ A főváros, Tajpej üzleti negyedének egy részlete
