Tolna Megyei Népújság, 1986. december (36. évfolyam, 282-307. szám)

1986-12-02 / 283. szám

1986. december 2. ^ÈPÜJSÀG 5 Nálunk még divat az aerobic Koszorúzás után a hősi emlékműnél Megjelent a Csapó-híradó Megjelent a Palánki Csapó Dániel Mezőgazdasági Szakközépiskola diáklapjának legújabb száma. A tanárok, diákok és volt diákok legkülönbözőbb témájú írásai között olvashatunk a Szecska-bálról, egy szlovákiai utazásról; megtudhatjuk, hogy vélekedik az iskolai demokrá­ciáról egy tanárnő, tetszett-e az első­söknek a tánciskola, milyen az élet a „Rózsa” kollégiumában. Érdekes olvasmányt takar az „Ali­ce tükörországban” és az „Egy sike­res este: vadásztörténet” cím is. Kiváló kollégium lettünk A Bonyhádi Perczel Mór Közgazdasági Szakközépiskola leánykollégistáinak, vagyis nekünk, izgalommal teli napokat hozott ez év novembere. Huszonöt éve fennálló intézményünk ugyanis elnyerte a „Kiváló Kollégium” címet. Nagyon örültünk, amikor megtudtuk, mert sok munkánk fekszik benne, ne­künk, diákoknak is. Külön dicsőség szá­munkra, hogy ezt a megtisztelő kitünte­tést mi kaptuk meg elsőként a megyé­ben, sok más kollégium előtt. Már má­sodszor pályáztunk, de első alkalommal nem kaptuk meg, mert a tanulmányi eredményünk nem volt megfelelő. A cím elnyerésének ugyanis több kritériuma van. (gy, többek között a diáktanács önálló és aktív munkája, jó tanulmányi eredmény, otthonos kollégiumi élet, köz­vetlen tanár-diák kapcsolat. Végül idén az eddigi munkánkért sikerült elnyer­nünk ezt az országos elismerést, mely természetesen a jövőre nézve is kötele­zettségeket jelent számunkra, és köve­telményeket állít elénk. Az oklevéllel 25 ezer forint jutalom is együtt jár, melyet a diáktanács kap meg. Ezt az összeget a már hagyománnyá vált többnapos kollé­giumi kirándulásra, és más, a DT által szervezett rendezvények költségeinek fedezésére fordítjuk. A cím átadása napján bemutatott mű­sorral ízelítőt szerettünk volna adni a kol­légium életéből. Ezért mutatkozott be né­hány diákkör, illetve szakkör. így például az irodalmi színpad, amely a fiatalok éle­téről, a szerétéiről, a békevágyról és a szerelemről adott elő egy összeállítást, a tánckör pedig hagyományőrző sváb tán­cokat mutatott be. Az ünnepi műsort az aerobicosok látványos produkciója zár­ta, de színesítették szavalatok, zongora- darabok és népdalok is. Délután régi ha­gyományunkat elevenítettük fel: öreg­diák-találkozót tartottunk, melynek egyik programja a szabás-varrás szakkör által rendezett kiállítás megtekintése volt. A fárasztó nap után, este - mindenki örömére - szórakozás következett. Bál volt, melyen a bonyhádi Solid zenekar húzta a talpalávalót egészen éjfélig. Nagyon jól éreztük magunkat, s egész biztos, hogy öregdiákként is szívesen emlékszünk majd vissza erre a napra. Hanoi Teréz IV/A Agócs Katalin lll/C Nagy Gabriella lll/C Abban a szerencsés helyzetben volt részem, hogy a november 7-i ünnepség­re utazó Tolna megyei ifjúsági delegáció tagjaként testvérmegyénkbe, Tambovba utazhattam. A küldöttség tagjai megis­merkedhettek a 34 ezer négyzetkilomé­ter nagyságú, másfél millió lelket számlá­ló megye történelmi, gazdasági, tudomá­nyos és kulturális fejlődésével. Joggal hi­szem, hogy a két ország fiataljai találko­zásának legfontosabb célja egymás szervezetének, munkájának megismeré­se. Vendéglátóink természetesen gon­doskodtak arról, hogy bővebb ismerete­ket kapjunk az ott élő fiatalok és a Kom- szomol életéről. A ma 156 ezer tagot számláló szervezet 1918-ban jött létre, a komszomolisták mintegy 60 százaléka közép- és felsőfokú végzettségű. Az akti­vistákkal való találkozáskor természete­sen szó esett a szervezet felépítéséről, az utánpótlásról, többekben felvetődött az a kérdés, hogy mi van azokkal a fiatalokkal, akik nem tagjai a Komszomol szervezet­nek. Megtudtuk, hogy ilyen jellegű prob­léma szinte nem létezik, mivel a fiatalok 95 százaléka komszomolista. Látogatást tettünk a megyeszékhely Lenin kerületében, annak óvodáiban, is­koláiban, ahol mintegy 10 ezer tanuló gyarapíthatja tudását az óvodáskortól a főiskoláig. Az óvoda a legfontosabb fel­adatai közé tartozik a fizikai állapot, a gondolkodási készség fejlesztése és az iskolára való előkészítés. Az általános is­kolákban működő pionirszervezetek munkája szervesen kapcsolódik a Kom­szomol életéhez, viszont van egy fő jel­lemvonása - a mi úttörőmozgalmunkban sajnos pár éve feledésbe merült - a Ti- mur-mozgalom. A Komszomolba való felvételt komoly erőpróba előzi meg, a je­lentkezőknek ismerniük kell a Komszo­Micsurin dolgozószobája mól történetét és annak szabályzatát is. A város egyik reprezentáns intézményébe is ellátogattunk, amely szintén ebben a kerületben található, az immáron 25 éves Vegyipari és Vegyigépészeti Főiskolára, ahol nagy súlyt fektetnek a számítás- technika oktatására, a hazai gyártmányú technikán kívül lengyel és magyar készü­lékeken tanulhatnak a diákok. A főiskola hallgatói a tudományos diákolimpián évek óta kitűnő eredményeket érnek el. A vizsgák külön érdekessége, hogy a ta­nulók számítógép előtt tehetnek tanúbi­zonyságot tudásukról, ezzel az objektivi­tást akarják elősegíteni. Ott-tartózkodásunk egyik színfoltja volt a Micsurinszkba tett látogatás is. Vendéglátóink igazán gazdag, érdekes programról gondoskodtak, megismer­kedhettünk - a már tankönyveinkből is ismeretes - Micsurin munkásságával, életének történetével és a róla elnevezett központi genetikai laboratórium mai te­vékenységével. Megtekinthettük Gera- szimovnak, a nagy orosz festőnek szülő­házát - ő volt a szovjet képzőművészeti akadémia megalapítója 1881-ben - és a művészetét bemutató képtárat is. Micsu- rinszk azért is emlékezetes marad mind­annyiunkban, mert itt igazán ízelítőt kap­hattunk az orosz konyha finomságaiból. KAPFINGER ANDRÁS FIATALOK FIATALOK FIATALOK v FIATALOK ____________ ______________________________________A TAMBOVI JEGYZE1 * A gazdasági nehézségek a KlSZ-szer- vezeteket sem kímélik. A mozgalmi mun­kának is nőnek az anyagi vonzatai, elen­gedhetetlen a közösségi célú bevételi források bővítése. Közismertek a fiatalok anyagi nehézségei egyéni - leginkább lakásgondjaik megoldása során is. Bizo­nyára ezen okok miatt csökkent - ahogy az elmúlt évek tapasztalatai mutatják - a hagyományos társadalmi munkaakciók vonzereje a többletkeresetet biztosító új vállalkozási formákkal szemben. A fiata­A KISZ-bizottságra, amelyik közösségi célú munkát kíván vállalni, nem kis fel­adat hárul. Meg kell határoznia azt a mozgalmi, politikai célt, amelynek meg­valósításához szükséges pénzeszközök előteremtésére a munkát szervezi. Előre döntenie kell a befolyó összeg közösségi célokra fordítandó arányáról (ez az Inté­ző Bizottság állásfoglalása értelmében minimum 40 százalék). Kérnie kell a me­gyei KISZ-bizottság engedélyét a szer­ződés megkötéséhez. Ennek birtokában mozgósíthatja a fiatalokat - KISZ-en kí­vülieket is - a csak főmunkaidőn kívül végezhető munkára, és a kollektíva nevé­ben szerződést köthet a gazdálkodó lók arra irányuló törekvését, hogy saját munkájukkal bővítsék a politikai, mozgal­mi, közösségi célok elérésének anyagi feltételeit, ugyanakkor saját boldogulá­sukért is tegyenek, a KISZ KB Intéző Bi­zottsága 1986. május 8-i állásfoglalása támogatta. 1986. július 1-től a jogi sze­mélyiséggel bíró munkahelyi és taninté­zeti KISZ-bizottságoknak, valamint a közvetlen területi irányítású alapszerve­zeteknek módja van úgynevezett szerző­déses közösségi munkavállalásra. szervvel, költségvetési intézménnyel, amelyik a munkát biztosítja. Meghatározó szerepe van a megyei KISZ-bizottságnak is. Mint Sallai József, a KISZ Tolna Megyei Bizottságának elle­nőre elmondta, az engedélyek kiadásá­hoz figyelembe kell venniük a munkavál­lalás körülményeit, célját. Ellenőrzési és esetleges szankcionálási kötelezettsé­gük is van. Nyilvántartási, ügyintézési feladatok­hoz, valamint az adóbevallások elkészí­téséhez külső szakértőt is alkalmaznak, de az aparátus dolgozói is szívesen vál­lalják a merőben új feladatokat a cél ér­dekében. Az érdeklődők jelenleg még korlátozott száma miatt „kézzel” is külö­nösebb gond nélkül el tudják végez­ni az adminisztratív teendőket, de töme­Tolna megyében eddig is volt olyan KISZ-bizottság, amelynek tagjai szerző­dés alapján, közösségi céllal végeztek munkát. Sallai József szavaival élve őket az új szabályzat szerinti szerződéses kö­zösségi munkavállalók előfutárainak te­kinthetjük. Az „előfutárokat” elsőként a Népbolt Vállalat KISZ-bizottsága követte, ők kértek és kaptak először szerződés- kötéshez szükséges engedélyt. A Nép­boltnál találkoztak a vállalat vezetőségé­nek és a fiataloknak az érdekei. A króni­kus létszámgondok megoldásában ko­moly segítséget jelenthet a fiataloknak a főmunkaidőn túl végzett, de költségek terhére elszámolható tevékenysége. A közismerten rosszul fizetett és a „máso­dik gazdaságban” nehezen munkát talá­ló kereskedelmi alkalmazottaknak pedig így lehetősége nyílik fizetése kiegészíté­sére, a közösségi életnek pedig anya­giakkal történő felpezsdítésére. Halmos Imre KISZ-titkárt arról kérdez­ges igényekre is felkészülve Commodo- re-64-es számítógépre alkalmazható program is a rendelkezésükre áll. tem, milyen munkákra kötötték a szerző­dést a vállalattal?- A legnagyobb létszámgondokkal küzdő három élelmiszerüzletünkben 8-10 fő részvételével folyamatosan áru- feltöltést vállalunk. A központban éveken át problémát jelentő fűtést is elvégzi két fiatal. Végül pedig egyszeri munkát jelent az irattár tatarozás utáni takarítása.- Ha számításaitok bevállnak, az eddi­gi ifjúságpolitikai alapnak többszöröse is rendelkezésetekre állhat közösségi cé­lokra. Mik a terveitek az elköltésére?- Mindenekelőtt az utóbbi időben saj­nálatosan lanyhuló mozgalmi életet sze­retnénk fellendíteni vendégművészek hí­vásával, videokészülék vásárlásával, ki­rándulások szervezésével. Terveink kö­zött szerepel a vállalat jóléti-kulturális és lakásépítési támogatási alapjára történő befizetés is. A szerződésben természete­sen ki kívánjuk kötni, hogy a támogatá­sok odaítélésénél véleményünket figye­lembe vegyék. ROSTÁS ILONA Zavartalan ügyintézésre felkészülve Fizetés-kiegészítéstől lakásépítési támogatásig Tudományos diákkör Az elméleti tudományos kutatások rendszeré­ben kiemelkedő szerepe van az egyetemeken mű­ködő szellemi műhelyeknek. A főiskolák szerényebb anyagi-eszközbeli ellá­tottsága és a jelenleg érvényes tantervek rendsze­rint nem teszik lehetővé - a Nyíregyházi Tanítókép­ző Főiskola kivételével -, hogy a főiskolai szintű ok­tatási intézmények is bekapcsolódjanak a tudomá­nyok vérkeringésébe. A szekszárdi tanítóképző főiskola hallgatói számára leginkább kínálkozó vizsgálódási terület a pedagógia gyakorlati vetüle- te, a tanítás hétköznapi valósága. A tantárgyi módszertanok jórészt még napjaink­ban is kidolgozatlanok, gyakran ellentmondásosak részleteikben, javítást, fejlesztést kívánnak. A há­roméves képzési idő alatt egy kutatni vágyó hallga­tó elégséges pedagógiai tapasztalatot szerezhet el­méleti ismeretei mellé, ami megkönnyíti a szakmai témájú dolgozatok készítését. A különböző tanszé­kek támogatásával a szekszárdi tanítóképző főis­kolán is megalakultak a diákkörök. November 18- án tudományos diákköri konferenciára került sor az intézményen belül. A hallgatók bemutatásra szánt dolgozatait három szekció: pedagógiai-pszicholó­giai, közművelődési-szociológiai, valamint nyelvi­testnevelési főiskolai oktatókból álló zsűrije érté­kelte. Általános érvénnyel megállapítható, hogy a vál­tozatos vizsgálati módszerekkel elkészített tanul­mányok elenyésző kivétellel megfeleltek a tudomá­nyosság formai és tartalmi követelményeinek. A legjobb pályamunkák továbbjutottak a XVIII. orszá­gos konferenciára. Ezúton is gratulálunk a következő hallgatóknak és az őket segítő témavezető tanároknak. A tovább­jutók: Kertész Ágnes, Mihály Györgyi, Nemes Ildikó, Genczler Lívia, Dömötör Margit, Cwenk Klára, Szőts Edit, Hoiik Mária, Szoboszlai Hilda. VECSEI ZOLTÁN II. évf. főisk. hallgató ' w Uj vállalkozási forma - KISZ-szervezeteknek

Next

/
Thumbnails
Contents