Tolna Megyei Népújság, 1986. december (36. évfolyam, 282-307. szám)

1986-12-13 / 293. szám

12 Képújság 1986. december 13. f-----­M AGAZIN ; MAGAZIN magazin- MAGAZIN IGAZIN MAGAZIN MAGAZIN : magazin Tejszínhab és foghúzás A levegő nagy részét kitevő nitrogén­gáznak van egy régóta ismert vegyülete, a dinitrogén-oxid, másként kéjgáz. A ter­mészetben szabadon nem fordul elő, legfeljebb villámláskor keletkezik kis mennyiségben a levegőben. Ipari előállí­tása a nitrogénműtrágya-gyártás mellé­kes műveleteként az utóbbi évtizedek­ben bontakozott ki. Ma DINOX néven hozzák forgalomba, palackba vagy pat­ronba töltve. A mindennapi gyakorlatban ma a dinit- rogén-oxiddal a habszifonok patronjá­ban találkozunk, megkönnyítve a habve­rés fárasztó munkáját. Felmerülhet a kér­dés, hogy miért éppen ezt a gázt teszik a habszifon patronjába, amikor tulajdon­képpen bármilyen gáz, így a levegő is el­végezné a tejszín habosítását. A válasz az, hogy a levegő oxigéntartalma nagyon kedvez a tejszín romlását okozó bakté­riumflórának, a dinitrogén-oxidban vi­szont elpusztulnak a baktériumok. Az édeskés ízű gáz egyúttal konzerváló ha­tású, lehetővé teszi a kész tejszínhab több napos hűtött tárolását is. Az édes­kés íz emellett cukormegtakarítást is je­lent, a diétázókat vagy fogyókúrázókat pedig mentesíti a felesleges szénhidrát­felvételtől. Mivel kábító hatását már rég­óta ismerik (1799-ben Davy észlelte elő­ször), nem meglepő, hogy megfelelő dó­zisban adagolva a gyógyítás olykor kábí­tásra, altatásra használja. Horace Wells angol fogorvos alkalmazta először 1844- ben foghúzáshoz. Angliában és Német­országban 1933-óta a szülészetben is elterjedt, hazánkban kevéssé ismert és alkalmazott narkotikum. Újabban arról érkezett hír, hogy külföl­dön újra feléledt a dinitrogén-oxid fogor­vosi felhasználása. Egyes esetekben he­lyettesítik vele a helyi érzéstelenítést. Vannak emberek, akik legyőzhetetlenül félnek az injekciós tűtől, olyanok is van­nak, akik allergiásak a helyi, rövid hatású érzéstelen(főszerekre. Egyes esetekben a gyermekek fogorvosi kezelése is nagy nehézséget jelent a gyermek félelme miatt. A külföldi tapasztalatok szerint jól al­kalmazható foghúzásnál, a foggyökér előkészítésénél, a korona felhelyezésé­nél, vagy akár a szájzár megnyitásánál. Angol tapasztalatok szerint azok a bete­gek, akik bizalommal állnak hozzá ehhez az érzéstelenítéshez, rövid álom után a legjobb emlékekkel ébrednek. A borkóstoló számítógép A hollandiai Zeistben az élelmi­szer-elemző intézet számítógépes borkóstoló eljárást dolgozott ki. Ez­zel nemcsak a szesz- és cukortartal­mat lehet megállapítani, hanem a kémiai összetétel alapján a szőlőfaj­tát és a termőterületet is. A szőlőtermő területek talajaiban a nyomelemek kombinációja helyi­leg sajátos. Ezeket a kémiai „ujjle­nyomatokat” a borban egy abszorp­ciós spektrométerrel ki lehet mutat­ni. A bor szerves alkotórészei meny- nyiségi viszonyainak elemzését gázkromatográfia segítségével vég­zik. A számítógép azután az összes mérési adatokat összehasonlítja az ismert minták betáplált szabvány mérési adataival és az eredményt ki­nyomtatja. A rendszer - mint a londoni Eco­nomist jelentette - különbséget tu­dott tenni például ugyanannak a szőlőfajtának a moseli és rajna-pfal- zi változata között. A dietilénglikollal vagy metanollal való borhamisítást is gyorsan ki tudta volna mutatni, sőt egy „feljavított” bornak a hely szerin­ti származását is. Az emberi borkós­tolók ezt nem tudják megcsinálni. Persze még elég sok időre lesz szükség, hogy létrehozzák a szük­séges adatbankot a legfontosabb borok összesen 600-nál több meg­vizsgálandó szerves alkotórészeiből és nyomelemeiből. Tápláléktartalék a tengeren? A világ tehetősebb országai nagy erőkkel kutatják az óceánokat, hiszen ezek ma még koránt sincsenek az embe­riség számára kihasználva. A jövővel fog- lalkotó prognózisok legtöbbje viszont nagy fontosságot tulajdonit az óceánok­nak a jövő nemzedékeinek a táplálásá­ban. A kutatások a világóceán sok terüle­tén folynak, ám kivételesen nagy erővel kutatják az Antarktiszt körülvevő déli ten­gereket, mert az ottani áramlási, hőmér­sékleti viszonyok kitűnő életteret jelente­nek a vízben lebegő növényi és állati úgynevezett plankton szervezetek szá­mára. A feláramló vizekben nyáron kelet­kező hatalmas kovamoszattömeg legje­lentősebb fogyasztója a mikroszkopikus rákok, algák, medúzák mellett egy kb. 5 cm nagyságú, rózsaszínű, garnéla- szerű világító úszórák, a krill. A krill a bálnák, a pingvinek és más tengeri madarak legfontosabb tápláléka, s a Déli-óceán az évi 400-500 millió ton­nára becsült krill produkciójával a Föld legnagyobb kihasználatlan természetes élelmiszerraktárának takinthető. Egy másik területen, Afrika déli részé­től nyugatra, ahol a víz már melegebb, a vizsgálatok kiderítették, hogy ez a világ halban leggazdagabb területe. A térség legtermékenyebb zónájában 0,4-0,5 gramm alga lebeg egyetlen köbméter vízben, s az algák naponta és köbméte­rekenként 2500 milligramm szenet köt­nek meg a fotoszintézis útján. Az állati Új típusú tengeri planktongyűjtő berendezés. plankton, amely itt főleg 5-6 milliméte­res apró rákokból áll, 20-60 százalékát fogyasztja el e hatalmas növényi masz- szának. Itt az emésztés 2-3-szor gyor­sabb, minta hideg sarki vizekben, sa po­pulációk újratermelődése is jóval felül­múlja az ott tapasztalt értékeket. Elítélt meteorológusok Egy egyesült államokbeli bíró felelős­nek mondotta ki a hivatalos meteoroló­giai szolgálatot három halász halálában, mert nem jelezte előre, hogy Cape Codtól 250 km-nyire hirtelen kitörő heves vihar várható. Ez az első eset arra, hogy a szol­gálatot elmarasztalták hibás időjárásjel­zésért. A szolgálat a következő napra szép, nyugodt időjárást prognosztizált a Geor­ges Bank halászterületre, de amikor a két homárfogó hajó a három halásszal odaért, orkán fogadta őket, 150 km-es széllökésekkel és 20 m magasra korbá­csolt hullámokkal. Az időjárásjelző szol­gálat azzal védekezett: a vihar olyan gyorsan támadt, hogy az a hajók kifutá­sának az időpontjában nem volt előrelát­ható, továbbá, hogy ők a várható időjá­rást közszolgáltatást végző intézmény­ként jeleztél, s így nem tartoznak felelős­séggel. A bíró hangsúlyozta: nem annyira azért marasztalja el a szolgálatot, mert előrejelzése téves volt, hanem főként a tévedés oka miatt, s ez az, hogy a sze­rencsétlenség színhelyén lévő széljelző bója már három hónapja nem működött. A betegség meg a bűntudat A boldogság és elégedettség jó gyógyszer. De mi van a bűntudattal? Be­teggé tesz-e vagy hátráltatja-e a gyógyu­lási folyamatot? A kiéli egyetem tudósai egy biztosító társaság megbízásából utá­najártak ennek, és megállapították: azo­kat a betegeket, akiknek a hibájából autóbaleset történt és súlyos szemrehá­nyásokat tettek maguknak, lényegesen tovább kellett kezelni, mint azokat, akik ártatlanul szenvedtek balesetet. A papa dolga- Te igazán egy egyetemi hall­gatóhoz akarsz férjhez menni? De hiszen még mind a ketten ta­nultok!- Ez a mi dolgunk!- És hol fogtok lakni?- Az is a mi dolgunk!- De miből fogtok élni?- Az a te dolgod, papa! A hét karikatúrája A szegények gazdagítják a gazdagokat A latin-amerikai adós országok tavaly az ipari országokban lévő hitele­zőiknek 30 milliárd dollárral többet fizettek vissza, mint amennyi új hitelt kaptak tőlük. 1982-től 1985-ig a szegényeknek a gazdagokat gazdagító - fejlődéspolitikai szempontból pervez - kifizetésének összege töb mint 100 mil­liárd dollár volt. A washingtoni Amerika-közi Fejlesztési Bank adatai szerint ez az összeg már nagyobb, mint az a tőkeösszeg, amelyet a hitelezők az adósságválság kitörését megelőző nyolc év alatt (1974-től 1981 -ig) a latin-amerikai országok rendelkezé­sére bocsátottak.De az eladósodott latin-amerikaiak minden erőfeszítésük elle­nére sem tudják elhordani 350 milliárd dolláros adóssághegyüket. Tavaly 37 milliárd dollárt kellett visszafizetniük, külkereskedelmi többletük azonban csak 34 milliárd dollár van. És a következő évekre nemigen volt kilátás arra, hogy a kiadásoknak és a bevételeknek ez az aránya megjvuljon. Biztosítási rekordok A nyugati országokban nem csak élet- biztosítást lehet kötni, hanem a test kü­lönböző részeit - az ujjakat, a szemeket, a nyelvet is - be lehet biztosítani. Az NSZK-ban például az ajak 5000 márká­ba, az orr 10 000, a szem 40 000, a kéz 180 000 stb. márkába „kerül”. A biztosí­tási összeg a lábak esetében a legmaga­sabb: nőknél 300 000, férfiaknál 250 000 márka. Természetesen aki óhajtja (főleg filmcsillagok, híres sportolók, énekesek, stb.), tetszőleges határig növelheti a biz­tosítási összeget, de ebben az esetben a havi biztosítási díj túlmegy minden ész­szerű határon. Sarkvidék Rejtvényünk a sarkvidék kilenc bátor kuta­tójának nevét tartalmazza Vízszintes: 1. Hurcol. 5. Dán tengerész, ki ötödik artikus expedícióján felfedezi az eszkimók őshazá­ját. (Knut). 13. Ferde. 14. Tettleg inzultálja. 15. Becé­zett Ilona. 16. Kicsinyítő képző. 17. Hanyagul oda­szól. 19. Albánia legnagyobb folyója. 20. Régi űrmér­ték. 22. Csinos (bizalmas). 23. Péksütemény. 24. Fél pete! 26. Névelő. 27. Előirt gyógyrend. 29. Megszólí­tás. 30. Középeurópai folyó. 33. Indíték. 35. Észak­európai főváros. 37.Viking hajós, 1983-ban felfedezi Grönland nyugati partját. 39. A Nana írója. 41. Nem ez, hanem egy... 43. Növény. 45. Jelentkezés. 46. Nyugati katonai tömb. 49. A Bajkál-Amúr vasútvonal népszerű neve. 50. Folyó Szibériában. 51. Helység Pest megyében. 52. Község Baranya megyében. 54. A főváros nevének rövidítése. 56. Egyenget. 59. Meg­elégel. 60. Angol légitársaság. 62. Biztos. 63. Lap is, rend is van ilyen. 65 ...Maggiore, olasz tó. 67. Követ- ségi gépkocsikon látható rövidítés. 68. Olajfa. 70. Az arzén vegyjele. 71. Haszonbér. 72. A palack... (Grimm mese). 74. Amerikai utazó, ki a Spitzbergákról 1927-ben repülőgépen eléri az Északi-sarkot 75. ír sarkkutató 127 nap alatt 2830 km utat megtéye eléri a déli szélesség 88°23’ ét (zárt betű: H). Függőleges: 1. Szovjet repülő, ki társávaal, Gro- mowal Moszkvából az Északi-sarkon át San Fran- ciscoba repül. (Zárt betű: L.) 2. Fővárosa Bagdad. 3. Kiejtett betű. 4. Ez az „izmus” önzés. 5. Ellenőr. 6. Francia tartományi székhely. 7. Készítik a kalácsot. 8. Hírszolgálati irodánk.’ 9. Utóirat. 10. Csend jelzője le­het. 11. Nobel-díjas amerikai származású angol költő (T. S. 1888-1965.) 12. Norvég sarkkutató, kinek hí­res hajója a Fram a tengerbe fagyott. 1888-ban hó­talpakon végigutazza Grönlandot. (Ffridtjof). 14. Női becenév. 18. tenisztrófea. 19. Vállpánt. 21. Műtő. 23. Borjúmirigy. 25. Izmosabb. 28. Megszólítás. 31. Férfinév. 32. Vágány (névelővel). 34. Titkon elsajátíta­ni. 36. rangjelző. 38. Labdarúgó-trófea. 40. ...jegyző­je (Eötvös József). 42. Közterület. 44. Norvég sarkku­tató 1911. december 15-én elsőnek jut el a Déli­sarkra (Roald). (Zárt betű: D.) 45. Az egyik végtag. 46. Angol kutató, 1912. január 18-án eléri a Déli-sar­kot, négy héttel Amundsen után. A visszaúton kísé­rőivel együtt elpusztul. 47. Avatás egynemű betűi. 48. Egyforma betűk. 49. Szigeta Kis Szundák között 51. Fővárosi fürdő, névelővel. 53. A vas vegyjele. 55. Amerikai sarkkutató, ki 1909-ben elsőnek érte el az Északi-sarkot. (Róbert Edwin). 57. Botvég! 58. A ...kialszik (Zilahy). 61. ...press, román hírügynökség. 64. Svájci szabadsághös (Vilmos). 66. A hét vezér egyike. 68. OZC. 69. Angol sör. 70. Szappanmárka. 72. Súlyarány rövidítése. 73. Menetvég! Megfejtésként beküldendő a vízszintes 5., 37., 74., 75., a függőleges 1., 12., 44., 46., 55. számú soroka Tolna Megyei Népújság szerkesztőségének címére: 7101 Szekszárd, Liszt Ferenc tér 3. Pf.: 71. Beküldési határidő: december 10. A borítékra, levelezőlapra kérjük írják rá: Rejtvény! A 48. heti Óvatos bók című rejtvényünk megfejté­se a következő: Nem tudom hány éves vagy, de nem nézel ki annyinak. * A helyes megfejtést beküldők közül könyvet nyertek: Pató István, 7226 Kurd, Táncsics tér 8., Egyed Istvánné, 7047 Sárszentlőrinc-Uzd, József A. u. 14., Klapkáné Szomolai Erzsébet, 7172 Harc, Bé­ke u. 253., Bérdi Mária, 7192 Szakály, Jókai u. 365., Jóna Béláné, 7084 Pincehely, Berzsenyi u. 32.

Next

/
Thumbnails
Contents