Tolna Megyei Népújság, 1986. december (36. évfolyam, 282-307. szám)

1986-12-13 / 293. szám

1986. december 13. Képújság 7 Láthatás. Sok felnőtt és gyerek számá­ra jelentősége van ennek a hétköznapi szónak. Nem akármilyen láthatásra gon­dolunk, hanem az elvált szülőt megillető jogról, amely biztosítja, hogy a nem vele élő gyerekkel tartsa a kapcsolatot. * A Szekszárdi Városi Tanács igazgatási osztályvezetője, dr. Péter Gergely maga is foglalkozott gyámügyekkel pályafutá­sa során, ismeri hát a láthatási ügyek mechanizmusát.- A legbonyolultabb, mondhatnám „legrázósabb” témák. Ha láthatási prob­lémák vannak, nem lehet biztos benne az előadó, hogy egyhamar lezárul az ügy. A családjogi törvény rendelkezése szerint az elvált házastársak bármelyikének ké­résére a gyámhatóságnak szabályoznia kell a kiskorúakkal történő érintkezést, hivatalos nevén a láthatást. Ez nem hang­zik bonyolultnak, de tudni kell, hogy a fe­lek jelentős része váláskor egyezséget köt a bíróságon, amelyet a végzés tartal­maz is. A hozzánk forduló ügyfeleknek már ezzel van problémájuk, ennek mó­dosítását kérik, vagy megsértését sérel­mezik. De erről beszéljenek inkább azok a szakemberek, akik gyakorlatból foglal­koznak az ügyekkel - mondja az osztály- vezető. Szekszárdon a gyámhatósági munkát Vass Éva főelőadó, és dr. Berenkei Zsu­zsanna előadó látja el.- Tizenöt féle ügycsoporttal foglalko­zunk a láthatási ügyekkel együtt. Hoz­zánktartozik például az állami gondozás, a kiskorúak vagyonkezelése, kiskorú bűnelkövetők védő-óvó intézkedései, hogy csak néhányat említsek. A láthatási ügyek munkánk jelentős részét jelentik és sajnos a számuk emelkedik. Kinek az érdekében?- Azt kell mondanom, kevesen intézik intelligens módon a láthatást, és ez óriási hiba. Gondoljunk csak bele! A gyereket erősen megviseli a válás, főleg, ha vesze­kedések, pattanásig feszült otthoni lég­kör előzi meg. S mi történik ezután? A szülők közötti háborúság folytatódik to­vább, a kulisszák mögött, a láthatás ürü­gyén. A gyerek marad az egyetlen ka­pocs, ami összeköti még a volt házastár­sakat, rajta keresztül marhatják egymást. Sajnos sokan meg is teszik. Továbbra is vélt, vagy valós sérelmeik megtorlását tartják szem előtt, és nem a gyerek érde­két. Elfelejtik, hogy mindkét szülőre szük­ség van ahhoz, hogy megfelelően fejlőd­jön, nevelődjön. Az az anyuka, aki „na, menj el ahhoz a részeges apádhoz” fel­kiáltással küldi útjára a gyerekét, nem is sejti, milyen veszélyes, amit tesz.- Szomorúan látjuk, hogyan torzul el némelyik gyerek személyisége a szülői párharc, nem ritkán a lelki terror hatásá­ra. Van amelyik félénk, gátlásos lesz, ne­hezen boldogul az iskolában, nem fejlő­dik rendesen, vagy agresszívvé válik. Van olyan gyerek is, aki a két tűz között a hazugságra, az alakoskodásra szokik rá, felismeri mikor, kinek, mit kell mondania ahhoz, hogyszámára a legjobb legyen. Ezek a gyerekek aztán könnyebben haj­lanak arra, hogy egy bandához csapód­janak, mert ott legalább őszinték velük. Ez nemcsak tetszetős gondolatmenet. Sajnos a védő-óvó intézkedéskre beren­delt kiskorú elkövetők zöme csonka csa­ládban él.- Minket kötelez a jogszabály, hogy a láthatást a kiskorú érdekét szem előtt tartva szabályozzuk. Vajon a szülők is mindig így tesznek...? Nem könnyű dönteni- A legjobb belátásunk szerint igyek­szünk határozni, de nem biztos, hogy jól döntünk. Családi ügyekről, a legszemé­lyesebb, legbensőbb kapcsolatokról van szó. Olyan dolgokról, amiket nem ellen­őrizhetünk, hiszen a külvilágtól elzárva zajlottak. Csak a felek elmondásaira tá­maszkodhatunk. A legtitkosabb ügyeik­be avatnak be minket, elmondanak min­dent arról a személyről, akit valamikor a legjobban szerettek. Elmondják a leginti­mebb dolgokat is, nekünk, idegeneknek. A pályafutásom során egyetlen ügyfél akadt, aki így szólt: elmondhatnék sok mindent, de a volt szerelmemre nem mondok semmit.- Még nehezebb a hozzánk tartozó községek ügyeiben másodfokként dön­teni. Itt még az ügyfelekkel való szemé­lyes kapcsolatunk sincs meg, pusztán az iratok alapján kell dönteni.- Hiába igyekszünk, sok ügy 6-7 évig is húzódik. A vonatkozó gyámügyi jog­szabály szerint ha valamelyik fél megsze­gi a határozatot, Írásbeli figyelmeztetés­ben részesíthető, pénzbírsággal sújtha­tó, legsúlyosabb esetben a láthatási jo­gát is elveszítheti. A kör azonban ördögi, mert a nálunk lévő ügyek többségében mindkét fél vét, egymás orra alá törik a borsot, a legkülönfélébb módokon. Volt olyan anyuka, aki sírva rohant be, hogy a kisfia levelet írt az apának, nem akarja látni többet, segítsünk távol tartani azt a gazembert a gyerektől. Lobogtatja az ominózus levél másolatát. Az „előrelátó” hétéves csemete ugyanis indigóval írt, hogy legyen bizonyiték... A hozzáálfás- Az apák szerint anyacentrikusak va­gyunk, az anyák szerint elfogultak az apák javára. Jogszabály alapján dolgo­zunk, szükség esetén a nevelési tanács­adó és gyermekpszichiáter segítségét is igénybe vesszük. Soha nem döntünk a másik fél meghallgatása nélkül, és tíz­éves kortól a gyereket is meghallgatjuk. Mégis sokszor vádolnak minket, hogy el­fogultak vagyunk.- Előfordul, hogy feldúltan rohan be valaki, elpanaszolja milyen egetrengető szabálytalanságot követett el a másik. Felvesszük a jegyzőkönyvet, elindul az ügy, aztán mikor beidézzük a bejelentőt, mosolyogva közli, hogy egymás között ők már régen elrendezték. Csak éppen nekünk felejtették el bejelenteni...- Sokszor beleegyezik a fél az általunk javasolt megoldásba, aztán alighogy kézhez kapja a határozatot, fellebbez. Ezek a tipikus „időhúzó” szülők. írnak a tévének, a rádiónak, a dr. Erős Pálnak, és a várakozásra hivatkozva megtagadják a láthatást.- Az utóbbi időben még egy veszélyes tendencia figyelhető meg. A válás ideje alatt amíg a bíróság nem dönt arról, me­lyik szülőnél helye/i el a gyereket, elvileg bármelyiknél lehet. Ilyen „köztes” időben aztán a felek előszeretettel lopkodják egymástól a gyereket, nem törődve az­zal, mi lesz ennek a következménye. Kívül maradni nem lehet- Olyan dolgok ezek, amiket hazavisz az ember. Nem lehet kimaradni belőlük, minket is megvisel, ha látjuk, hogyan őr­lődik a gyerek két malomkő között.- Nekünk hatósági jogaink vannak, a családi, nevelési problémákat a legjobb igyekezettel sem tudjuk megoldani. En­nek a felelősségét a szülőknek kell vállal­ni,. mégis gyakran akarják ránk hárítani.- Az lenne az ideális, ha több egyezsé­get kötnének előttünk, és azt be is tarta­nák, a gyerek érdekében. A szaporodó iratok szerint ez még messze van. A fel­sorolt példák, tendenciák is ezek közül valók. Természetesen sok olyan ügy is van, ami megoldódik, ahol valóban segít­hetünk. De ez a kevesebb.- Jó volna, ha némelyik szülő magába nézne, és eldöntené, hogy kiegyensúlyo­zott gyereket akar-e nevelni, vagy esz­közt a családi háborúhoz.- A jog adta lehetőségeket biztosítjuk, igyekszünk körültekintően eljárni. De a döntés ezekben az ügyekben igazából a szülők kezében van... WENTER MARIANN Fotó: Czakó Sándor Sport- és szabadidőközpont Szekszárdon Idén tető alá kerül, jövőre az „első lépcsőt” átadják(?) j A város üzemeinek és a lakosságnak is „bent” van a pénze Akárcsak egy piros páncélú teknősbéka. Külsőre leginkább ez a lassúmozgá­sú, higedvérű állathoz hasonlíthatjuk a szekszárdi sportcsarnok leendő épüle­téi Soi a párhuzam akkor is helytálló, hogyha a beruházás ütemére gondolunk. Bizony hosszú évek teltek el, miközben nemcsak az ország többi megyeszékhe­lyén adtak át komoly sportlétesítményeket, de a megyében több helyütt Báta- széken és Pakson is. így érthetően nagy várakozással tekintett mindenki a kez­detekben játékcsarnokra keresztelt, ma sport- és szabadidős központ elneve­zést viselő létesítmény építkezésének megindulására. Helyi összefogásra alapoztak Már a 70-es évek elején kijelölték a sportcsarnok területét, a Dózsa sportte­lep szomszédságában, a kertészet ko­rábbi helyén. Konkrét lépések a 80-as évek elején kezdődtek, amikor a városi tanács megbízást adott a tervezésre. A jelenlegi és valószínűleg végleges terv­rajzot Huszti Pál készítette el (azért fogal­maztunk így, mert módosításra még sor kerülhet, legutóbb például az épület mel­letti terület egy részén a korábbi parkoló­ra tervezett tervrajzot, kézilabda- és te­niszpályákra változtatták. Ezzel párhuzamosan felmérés indult, hogy a város üzemei, vállalatai hogyan tudnák támogatni a beruházást. Az ered­mény: 23 vállalattal született együttmű­ködési szerződés, ami a segítségnyújtás három formáját foglalja magában. Egyik módja, hogy a termelő vállalat fejlesztési alapjából különít el valamennyit. Idén ez hárommillió forintot tett ki, a beruházás megkezdése óta 14 millió körüli ezazösz- szeg. Ezen leghatékonyabb támogatás mellett kommunista műszakok bevételeit ajánlották fel, illetve konkrét társadalmi munkával - elsősorban szakirányú tevé­kenységeknél - anyag, gépek, szakmun­ka térítésmentes, vagy kedvezményes elszámolásával mozdították elő az épít­kezést. Ezeket a forrásokat azonban csak azt követően lehet jól kihasználni, hogy ha tető alá kerül a csarnok, a terv szerint még ebben az évben. A kronológiához visszatérve, 1984- ben indult az építkezés olyan ütemezés­sel, amilyen mértékben a helyi gazdasági egységek az anyagiakhoz hozzá tudnak járulni. A 128 millió forintos költségvetés ugyanis már akkor is irreálisan magas volt a városi tanács lehetőségeihez mér­ten, így máraz első pillanattól kezdve tár­sadalmi munkával is számoltak. Nos ed­dig, ami a helyi erőket illeti, általában nem lehet panasz a hozzáállásra, hiszen az eddig beinvesztált közel 28 millió forintot, az azóta megszűnt ÁIB négy millióját is beleértve, ők teremtették elő. Sőt a lakos­ság is, megtette a magáét, hiszen egyik célként a sportcsarnokra szavazta meg az 1000 forintos tehót. Ebből közel 6 mil­lió forint folyt be a városi tanácshoz.- A teho-ból befolyt összeg 60 száza­lékát fordíthatjuk a sport- és szabadidő- központra, hiszen a megjelölt célok kö­zött az alapellátás javítása, gyermekin­tézmények és kereskedelmi hálózat bő­Az 1984-ben indult építkezés ma ilyen stádiumban látható vítése is szerepelt. A jövő évben egyéb­ként 25-30 millió forintot tervezünk a be­ruházására fordítani - mondja Kovács János Szekszárd tanácselnöke. - így jö­vő év augusztusában szeretnénk első lépcsőben a nagytermet kiszolgáló he­lyiségeivel átadni. Persze a még hiányzó 100 milliós ösz- szeghez csupán csepp a tengerben a la­kosság hozzájárulása, a családok pénz­tárcájához mérten már kevésbé. S ezzel együtt érthető is fokozott várakozásuk, elvárásuk.- A városban tapasztalható türelmet­lenséget én egy egészséges dolognak tartom, saját magam is közéjük sorolom. De sajnos nem tudjuk saját árnyékunkat átlépni. - Halljuk Keresztes Jánost, akit az idei évtől a városi tanács bízott meg a sportcsarnok építése koordinálásával. Az árnyék ami az építkezés ütemét je­lentheti minden bizonnyal a generál kivi­telező TÁÉV gondjait - a Dunaújvárosból érkező acélszerkezet szállítási csúszását - és a meglehetősen szűkös anyagi hely­zetet jelenti. Nézzünk körül a csarnokban! Bár a sportcsarnok elnevezés is ta­karja a szabad idő eltöltésének egyik közkedvelt és mondhatjuk elterjedt mód­ját a tömegsportot, a létesítményt a külön „szabad idős” megjelelölés szerint ennél többet fog adni és itt elsősorban a nagy befogadóképességű csarnok lehetősé­gét emelném ki, hiszen például évek óta gondot okoznak a Babits művelődési központban, az 505-ös szakmunkáskép­ző udvarán a könnyűzenei koncertek. Itt pedig könnyen megközelíthető helyen, de lakott területtől mégis távol akár sza­badtéren - mobil színpad segítségével - is felléphetnek a fiatalok kedvencei. Ugyanezen a területen (az épület bőr­díszmű felöli oldalán) kertmozi indítására is lehetőség nyílik. S persze nagyszabá­sú ideillő kulturális rendezvények is he­lyet kaphatnak. Nézzünk körül az épületben! Vajon helytállóak-e azok a kritikák, amelyek az elsőként felállított vázkeret láttán kicsi­nek Ítélik meg az építményt? Ehhez egyetlen adat: az egész épület alapterü­lete négyezer négyzetméter lesz, ebből a küzdőtér 24x48 méteres nemzetközi kézilabda-, kispályás labdarúgópálya méretnek megfelelő. A ferde tetőidomok alatt pedig két közel 180 négyzetméteres edzőterem, valamint négy kisebb méretű terem kap helyet. A nagy küzdőtér mellett eltolt szintű ülőhelyeket, a galéria részen ugyanennyi, mintegy 600 fő befogadó­képességű nézőteret láthatunk majd. Összesen tehát közel 1000 főt fogadhat az új központ.- Szeretném, hogyha kicsinek bizo­nyulna a nézőtér, de a szekszárdi ver­senysport méreteihez, a tapasztalatok szerint a lakosság igényéhez képest ele­gendő ez a nagyság - vélekedik Keresz­tes János. Folytatva a képzeletbeli látogatást, a termekhez, és a pályához tizenkettő öltö­ző - komplett vizesblokkal - kapcsoló­dik, itt helyezik el - talán véglegesen - megfelelő környezetben a sportorvosi rendelőt és legalább egy a nagyközön­ség számára is nyitott szaunát, klubot és a földszinten büfét. A sport- és szabad­időközpont nemcsak egy új épületet je­lent majd, hanem egy tágabb szervezeti egységet is. A korábbi Vasas pálya és a Pollack úti sporttelep közös létesítményt alkothat a városban. Az elvárások között szerepel az is, hogy a város vállalatainak, üzemeinek, lakosságának tömegsportigényét a lehe­tőségekhez mérten kielégítse, az iskolák tornaterem gondját enyhítse, de ezen túl egyfajta mozgató erővé is kell válnia a vá­ros sportéletében TAKÁCS ZSUZSA

Next

/
Thumbnails
Contents