Tolna Megyei Népújság, 1986. november (36. évfolyam, 258-281. szám)

1986-11-11 / 265. szám

1986. november 11. NÉPÚJSÁG 5 FIATALOK FIATALOK I FIATALOK FIATALOK _____________________________________________________________________A Miért szép a fémkeblű dinamó? A nyelv önkéntes őréül szegődött Merre tovább? Pályaválasztási beszélgetések, 1986 Másnap az újságban már olvashattuk; októ­ber 24-26-ig tartó, há­romnapos „Édes anya­nyelvűnk” országos nyelvhasználati ver­seny döntőjében ki­emelkedő megyei siker született. Németh Ár­pád, a Szekszárdi 505. Szakmunkásképző In­tézet harmadikos vil­lanyszerelő-tanulója a tizenöt fődij egyi­két, valamint a Hazafias Népfront külön- dlját nyerte el.- Szakmunkások, gimnazisták, szak­középiskolások - összesen százhúszan érkeztek a versenyre. Csak Budapestről huszonketten - idézi az eseményeket a magasra nőtt, szemüveges fiú. - A fődí­jasok közt öten voltunk szakmunkások. Az volt a feladatunk, hogy tízperces gon­dolkodási idő után három percben be­széljünk a zsűri által megadott témák egyikéről. Környezetvédelemben, ami az első volt az ajánlottak közt, nem érzem otthon magam. A másodikról, a sárospa­taki kirándulásról pedig úgy gondoltam, többen is írni fognak. A harmadikat vá­lasztottam: „Hányféleképpen beszélünk magyarul”. Műfaja: fejtegetés. Ez érdekel is nagyon, hogyan használjuk a nyelvet, mi jellemzi a különböző nyelvi rétegeket. A zsargont. A nők vagy az írók nyelvhasz­nálatát. Milyenek, és milyen szépek a ré­gies szóalakok. Néhány különös szóösz- szetételt is megemlítettem, a „fémkeblű dinamót” József Attilától, és Adytól pél­dául az „álom-bakó”-t.- Neked, mint egy mai tizenévesnek mi a véleményed a nyelvhasználatról?- Gyerekkorunkban nem ápoljuk a nyelvet, nem tanulunk meg helyesen be­szélni. Szerintem, ha valaki rosszul, ma­gyartalanul beszél, nem tudja a szavak végén elhelyezni a toldalékokat, az sok­szor roszabb, mintha csak trágárul be­szélne.- Az eredményeid szerint gyerekko­rodban szépen elsajátítottad a helyes magyar beszédet...- Négyéves koromban már megtanul­tam olvasni. Már akkor elkezdtem bújni a könyveket. Édesanyám tanított. Ő ál­lamháztartással kapcsolatos főiskolát végzett, szüleim válása óta a katonai aka­démián pénzügyi előadó. Ö szerettette meg velem a könyveket is. De tulajdon­képpen engem maga a nyelvtan, a nyelv érdekel.- Milyen kedvenc könyveid vannak?- A történelmi regényeket nagyon sze­retem, Hegedűs Gézát, és másokat is. Kedves olvasmányemlékem Fehér Tibor Aranykakas című regénye. Egyébként Sátoraljaújhelyen csaknem egész idő alatt történelmi kérdésekről beszélget­tünk egymás közt.- A villanyszerelő szakma összefér-e a nyelvészkedéssel?- A nyelvészet mellett pénzt kereshe­tek a szakmámmal. De a nyelv az első. Jó lenne főiskolán tovább tanulni. Szívesen ismerkednék régies magyar szövegek­kel, tetszenek nyelvújítási szavaink. Jó lenne ha színesebb lenne a köznyelvünk, nem lenne olyan hivatalos. Azt kellene csinálni, amit Kazinczy mond: „a magyar nyelv tanítására különös gond fordítan­dó”.- Hogyan tanulsz, hogyan telnek a napjaid most?- Jórendű vagyok. Szekszárdon kollé­giumban lakok, de Pakson érzem magam otthon igazán. A paksi Démon együttes­ben énekelek. Szeretnék nyelvet is tanul­ni. Egy rzeszówi lánynak is köszönhetem, hogy lengyelül már elég sok mindent megértek. És még valamit: Nagyon sze­retném megköszönni Mojzes Lajosné ta­nárnőnek, hogy felkészített, hogy idáig eljutottam, ö segít a továbbiakban is. Mi- már ott Sátoraljaújhelyen egymás közt azt beszéltük, hogy Győrben ismét talál­kozunk, ahol a „Szép magyar beszéd” versenye lesz. Persze, ehhez először a megyeit kell megnyerni. BÓKA RÓBERT A Tolna Megyei Pedagógiai Intézet és a Tudományos Ismeretterjesztő Társulat megyei szervezete tájékoztató előadás- sorozatot rendez a gimnáziumi orientá­ció segítése és a középiskolás fiatalok továbbtanulási tájékoztatása érdekében. A november 14-től november 28-ig meg­tartandó előadások naponta 14,30 óra­kor kezdődnek, az alábbi időpontokban és helyszíneken. A TIT megyei székházában (Szek- szárd, Hunyadi u. 5.) november 17-én a szegedi Élelmiszeripari Főiskoláról dr. Cséfalvy Ignác osztályvezető, november 19-én, a zalaegerszegi Pénzügyi és Számviteli Főiskoláról Horváth András főiskolai adjunktus, november 20-án a keszthelyi Agrártudományi Egyetemről dr. Kovács Miklós tanszéki főmunkatárs, november 21-én a kaposvári Mezőgaz­dasági Főiskoláról dr. Kotsis Ottó főisko­lai adjunktus, november 24-én a gödöllői Agrártudományi Egyetem mezőgazda- sági, gépészmérnöki karáról dr. Barótfi István egyetemi docens, november 25- én a mezőtúri DATE Mezőgazdasági Gé­pészeti Főiskolai Karáról Csirik György főiskolai tanársegéd, november 27-én a győri Közlekedési és Távközlési Műszaki Főiskoláról Magyar Béla nyugalmazott főiskolai tanár tart ismertetőt. A gyönki Tolnai Lajos Gimnázium kol­légiumában október utolsó hetében ön­kormányzati hetet szerveztünk. Ennek lé­nyege, hogy a kollégiumi tagság soraiból választottuk meg nevelőtanárainkat, igazgatónkat erre a hétre. Guttermuth Henrik igazgatótól és Tá- pai Béla nevelőtanártól és Reimerné Csábi Zsuzsanna nevelőtanárnőtől va­sárnap este átvettük a hatalmat. Új igazgatónk Acsádi Attila IV. osztá­lyos tanuló, fiúnevelőnk Molnár János IV. osztályos tanuló, lánynevelőink Pék Krisztina és Csilény Erika II. és III. osztá­lyos tanulók lettek. Egész hétre izgal­mas programokat terveztünk. Hétfőn dél­után a tamási városi KISZ-bizottságtól A Rózsa Ferenc Műszaki Szakközép- iskolában (Szekszárd, Kadarka u. 101.) november 18-án a kecskeméti Gépipari és Automatizálási Műszaki Főiskolát dr. Csernyánszky Imre főiskolai docens, no­vember 25-én a budapesti Kandó Kál­mán Villamosipari Műszaki Főiskolát Elek Gyula főiskolai adjunktus, novem­ber 26-án a budapesti Műszaki Egyete­met dr. Parti Mihály egyetemi docens mutatja be. A Garay János Gimnázium és Óvónői Szakközépiskolában (Szekszárd, Mártí­rok tere 7-9.) november 14-én dr. Molnár Emil egyetemi docens, az Eötvös Loránd Tudományegyetem Természettudomá­nyi Karáról, november 21 -én a József At­tila Tudományegyetem Bölcsészettudo­mányi Karáról dr. Szabó József egyete­mi docens, november 26-án a budapesti Külkereskedelmi Főiskoláról Bakos Má­ria főiskolai adjunktus, november 27-én a JPTE Állam- és Jogtudomány Karáról dr. Kajtár István egyetemi adjunktus tájé­koztatja ez érdeklődőket. A Kaposvári Tanítóképző Főiskola Szekszárdi Kihelyezett Tagozatán (Szekszárd, Rákóczi u. 1.) november 17- én dr. Szöllősi Gábor hivatalvezető, a fel­sőfokú óvónőképzésről (is), november Juhász Gyula jött kollégiumunkba videó- délutánt tartani. Nagyon jó filmeket lát­hattunk. Este, mint minden héten a kollé­giumunkban, mozi volt. Kedden délután négy óra helyett már három órakor kez­dődött a tanóra, mert este a „Tolnai lako­dalmas” című programunk kezdődött. Ez a program egy igazi lakodalmat dol­goz fel. Nagyon jól szórakoztunk... Szer­dán délután a gimnáziumban takarékos- sági vetélkedő volt, ahol kollégiumunk 2 csapattal szerepelt és mindkettő jó he­lyezést ért el. Este a klubunkban discót rendeztünk, amelyen a tagság nagy része részt vett. Csütörtökön délután a községi moziban kollégiumunk tagsága megnézte az In­24-én JPTE Tanárképző Kar dr. Takács Józsefné tanulmányi osztályvezető ad a képzésről tájékoztatót. A Vendéglátóipari Szakközépiskola és Szakmunkásképző Intézetben (Szek­szárd, Hunyadi u. 7.) november 18-án dr. Rácz Alberné főiskolai docens a buda­pesti Kereskedelmi és Vendéglátóipari Főiskoláról, az Egészségügyi Szakkö­zépiskola és Szakiskola kollégiumban (Szekszárd, Kecskés F. 8-10.) november 19-én a pécsi Orvostudományi Egye­temről dr. Kutas László egyetemi adjunk­tus, az 505. Számú Ady Endre Ipari Szakmunkásképző Intézetben (Szek­szárd, Széchenyi u. 2-10.) Nagy János igazgatóhelyettes ismerteti a középis­kolát végzettek szakmatanulási lehető­ségeiket. A Hadkiegészítő és Területvédelmi Parancsnokság tájékoztatóját novem­ber 18-án a bonyhádi Petőfi Sándor Gim­náziumban, 19-én a paksi Vak Bottyán Gimnáziumban, 25-én a dombóvári Gő­gös Ignác Gimnáziumban, 26-án a tamá­si Béri Balogh Ádám Gimnáziumban, 27- én a szekszárdi Munkásotthonban (Bajcsy-Zs. u. 7.) Mandler Ervin őrnagy tartja. diana Jones és a végzet temploma című filmet. Este újra discót rendeztünk, ahol újra nagyon jól szórakoztunk. Pénteken dél­után a III. osztályos kollégista lányok ve­télkedőt szerveztek, ahol 6 csapat vett részt. Többek között a következő felada­tok voltak: kártyavárépítés, tanárutánzás és különböző ügyességi számok. Egy hét múlva eredeti kerékvágásba tért vissza kollégiumi életünk. Az ilyen önkormányzati hetet kéthóna- ponként szeretnénk megrendezni, re­méljük a Tolna megyei kollégiumok kö­zött is követendő példa lesz. Csillény Erika Csömör József III. o. tanuló II. o. tanuló Fiatalok könyvespolcára Kamaszokról - felnőtteknek is Minden ellentmondásával, kiforratlan­ságával, zaklatottságával együtt a ka­maszkor életünk legszebb időszakaként marad meg emlékezetünkben. Ilyenkor akarja az ember „megváltani a világot”, ilyenkor hiszi azt, hogy ő „teljesen más, mint a többiek”, és ez az első szerelem ideje is. Könyvek serege foglalkozik ezzel a cseppet sem könnyű időszakkal, fizioló­giai, biológiai, pszichológiai szempont­ból elemezve ezt az állapotot. Vekerdy Tamás pszichológlis könyve, a „Kamasz­kor körül”, ugyanerre törekszik, de kicsit másként. A könyv a televízióban ugyan­ezen a címen sugárzott ötrészes adás anyagát tartalmazza, természetesen ki­bővítve, elemezve és magyarázva. Hogy mi benne a más? Az, hogy itt a kamaszok, a tizenkét-tizennyolc év kö­zötti gyerekek, fiatalemberek beszélnek saját magukról, általuk elképzelt jelene­teket, szituációkat játszanak el. Kama­szok mutatják be saját magukat, kialaku­latlan, forrongó lelkivilágukat, viszonyu­kat a felnőttek „normális”, ám számukra még zavaros, ellentmondásos világához. Ez a könyv nem a címben szereplő ko­rosztály számára érdekes igazán, hanem elsősorban a felnőtteknek. Megtudjuk belőle, milyennek lát minket a felnövekvő fiatalok nemzedéke. A gyerekek őszin­ték, és kitűnően látják a lényeget. A ko­rukkal járó felfokozott, túlfűtött érzelmi állapot, a hihetetlen érzékenység meg­láttatja velük felnőtt életünk fonákságait, eszünkbe juttatja a régen, vagy nem is olyan régen átélt saját kamaszkorunkat. Vekerdy Tamás műve egy izgalmas életkor ejemzése mellett a felnőttek elé tartott görbetükör is, amely arról az idő­szakról szól, amikor Móricz Zsigmond szavaival: „...a fiatal lélek a család, az is­kola és a saját rabságából az önálló gon­dolkodásra és a szabadságra érik."- wenter ­Két ifjú arc egy termelőszövetkezetben Huszonöt éves a Decsi Egyetértés Mezőgazdasági Termelőszövetkezet. Pon­tosabban, 25 évvel ezelőtt alakultak meg azok a tsz-ek a faluban, amelyek egye­süléséből született a mai Egyetértés Mgtsz. Nem az alapítótagokat kerestük meg, hanem a legfiatalabbak közül egy lányt és egy fiút: Károly Máriát és Papp Gyulát, hogy milyennek látják ők a munkahelyüket. Fehér köpeny kötelező Talán az udvariasság kötelezne, hogy előbb a lány szólaljon meg. Ezúttal te­gyünk kivételt, ugyanis a fiatalok kivá­lasztását az a szempont határozta meg, hogy a szövetkezeti ágazatok közül a fö- és melléküzemágakból legyen egy-egy. Papp Gyulát a sertéstelepen találjuk. Be­szélgetés helyszínéül a szociális épület emeleti részében kínál hellyel. A beveze­Papp Gyula brigádvezető tőben említett évforduló nyomban szóba kerül, amikor a 24 éves brigádvezető az­zal kezdi mondandóját, hogy:- A régi időben szerfás istállókban vol­tak az állatok és a gondozók szociális helyzete sem volt ilyen „emberhez mél­tó”. Míg a tetőtér-beépítésben elhelyezett irodába érünk, kiderül, hogy Papp Gyula volt egy rövid ideig a tsz KISZ-titkára.- A vezetőség maximálisan megad minden lehetőséget az itt dolgozó fiata­loknak - mondja, miközben helyet fogla­lunk - de...- De...?- ... de, azt hiszem, hogy ezzel nem élünk úgy, ahogy lehetne. Kevésnek tar­tom azokat az összejöveteleket, ahol csak a fiatalok tennének valamit, mond­juk csak együtt szórakoznának. Termé­szetesen van elfogadható magyarázat. Dolgoznak a szabadidőben is... Kitekintve az iroda ablakán: fehérre meszelt gazdasági épületek virítanak. Körülöttük a parképítési szándék nyo­mai. Örökzöld növények meghonosítá­sával próbálkoznak, hogy ezzel is embe­ribbé varázsolják a munkahely környe­zetét. Számadatokkal illusztrálja mindenna­pi munkáját a brigádvezető. Két év válto­zását tekinti át: - Fehér durok állomány­nyal foglalkozunk, az ISV partnergazda­ságaként. A kocadarabszámunk 1984- ben 342 volt, 1985-ben 380. Ezek szapo­rulatát is mi tenyésztjük, ez 1984-ben 7299 volt, 1985-ben 7571. A hízóserté­Károly Mária eladó sek éves tervszáma 7000 darab. Mi ak­kor kapunk prémiumot, ha ezt a hízószá­mot elérjük és a takarmány-, az abrakfel­használás is az elképzelések szerint tör­ténik. Papp Gyula 1981 őszén gyakornok­ként került a decsi tsz-be, a bátyja aján­lására, aki az egyetemi gyakorlóidőt töl­tötte ebben a termelőszövetkezetben. Jónak látszik az öt évvel ezelőtti kínálat, mert Papp Gyula megszerette munkahe­lyét, a tsz szolgálati lakásában van az ott­hona. Innen indul naponta a munkahe­lyére ahol a fehér köpeny használata kötelező... Papír és illatszerek Ma már kevésbé hangzik idegenül a de­csi tsz-ben, hogy belkereskedelmi ága­zat. Kezdetben több bírálat érte, hogy mi­ként egyeztethető a mezőgazdasági arcu­lattal, de a lakosság igényeit kielégítve, napjainkban inkább a jó oldala hangzik a beszélgetésekben. Ehhez az ágazathoz tartozik egy sütőüzem, élelmiszer- és egy papírbolt, üzemi konyha, presszó - ami Görönd néven ismert, - külön részleg ré­teslapot, másik cukrászsüteményeket ké­szít, újabb csoport nyalókacukrot... A pa­pírbolt egyik eladója Károly Mária.- A Szekszárdi Bezerédj Kereskedelmi Szakközépiskolában érettségiztem - kezdi a beszélgetést. A tsz párttitkára, Gál Miklós szólt édesanyámnak, hogy nem kötnénk-e tanulmányi szerződést. Bevallom, sosem gondoltam arra, hogy Decsre jöjjek dolgoz­ni, arra egyáltalán nem, hogy a tsz-be. Igaz, hogy szüleim is tsz-tagok, de csak a szer­ződés megkötés után foglalkoztatott a gon­dolat, hogy milyen is lehet az a gazdaság... A szakmáját szerető lány alig fél éve tagja a szövetkezetnek. Közvetlen az érettségi után helyezkedett el. Először az élelmiszer­részen dolgozott, később került az utca másik oldalára, a papír- és illatszerek bolt­jába. Munkahelye akármelyik városi üzlet­tel felveszi a versenyt. Két műszakban dol­goznak.- Én úgy érzem, hogy szükséges ma már az általános műveltség egy eladónak is. Az emberi kapcsolatok kialakításában szinte nélkülözhetetlen. Vevő és eladó között kü­lönösen lényeges egy olyan alaphang, amely a vevő érdekében, de a kereskedel­met szolgálja. Itt a boltban csak ritkán halla­ni a tsz főágazatairóí, rövid az idő, am it eltöl- töttem itt, de megszerettem. Céljaim a falu­hoz kötődnek. Ha szabad időm van, azt ál­talában házi feladatokkal, munkával töltöm és tv-nézés közben kötök... A belkereskedelmi ágazat célja, az évi 5-6 millióforintos nyereség elérése. Károly Mária ezt úgy segíti, hogy a belépő érdek­lődőt is udvarias mosollyal köszönti. D.K.J. Önkormányzat a kollégiumban

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents