Tolna Megyei Népújság, 1986. november (36. évfolyam, 258-281. szám)

1986-11-07 / 263. szám

TOLNA MEGYEI P Világ proletárjai, egyesüljetek! 1 SAG AZ MSZMP TOLNA MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA ] MA 1986. november 7. PÉNTEK XXXVI. évfolyam, 263. szám ÁRA: 2,20 Ft SZOVJETUNIÓ I ■ '* ' T - V" ÉLETÉBŐL (8-9. old.) OKTOBER ÜZENETEI Szabó István rádió- és televíziós beszéde K ét emberöltőnyi távolságból tekintünk vissza arra az eseményre, amelynek minden ki­hatása egyetlen jelzővel illethető, méltán történelmi. A nagy októberi szocialista for­radalom győzelmének 69. évfordulóját ün­nepeljük és köszöntjük. Ugyanakkor az ün­nep fényében nagyon is hétköznapi gondokat mérle­gelünk, ilyen feladatokat veszünk számba október időszerű üzenetének szellemében. A győztes októberi forradalom maga a történelem. November 7. éles határvonalat húzott a megelőző és az azt követő idő közé. A szegényparasztsággal szö­vetséges orosz munkásosztály - a kommunisták ve­zetésével - ekkor vitte diadalra a történelem első győztes szocialista forradalmát, rakta le az alapját a szocialista szovjet államnak, indította el a szovjet ha­talom diadalmenetét a cári Oroszországban, és nyi­tott új korszakot a világban a kapitalizmusból a szocializmusba való átmenet korszakát. Az orosz for­radalom a nemzetközi összefogás kiterjesztésének igényével lépett a történelem színpadára, élesztgetve a reményt és a bizakodást az osztályfelszabadulás le­hetősége iránt. Elsőként éppen a magyar munkásosztály tett bi­zonyságot az oroszországi forradalom nemzetközi jellegéről, amikor megteremtette a Magyar Tanács- köztársaságot. A forradalmi eszme dicsőséges ma­gyar kiteljesedését eltaposták az antant-csizmák. A szocializmus utáni vágyat azonban nem ölhették ki a nép leikéből. A történelem tragikus fordulói, buktatói után úgy alakult a magyar sors, hogy 1944-45- ben a nagy október tüzében kovácsolódott és edző­dött szovjet hadsereg szabadította fel hazánkat, hozta el a szabadságot. Október ekként kétszeresen is nagy ünnep a magyar haza, a magyar nép számára. Úgy tűnhet, hogy túlontúl sokszor emlegetem a tör­ténelmi szót. Októbernek azonban ez szinte ikerfogal­ma és irányt mutató tanulsága is egyúttal. A marxiz- mus-leninizmus eszméinek megalkotói a szocializ­mussal kapcsolatosan többször és nagy nyomaték­kai hangsúlyozták, hogy a forradalom győzelme és beteljesedése között egy egész történelmi korszak ível át. Ennek ellenére sokakban éltek olyan ábrán­dok, hogy ez a bizonyos történelmi időszak sokkal rö- videbb ideig tart, mint az 1917-től napjainkig elmúlt idő. A mi szocialista átalakulásunkkal kapcsolatban is elmondhatjuk ugyanezt. Azt hiszem nem tévedek, ha azt mondom, hogy napjaink társadalmi tudatában is tetten érhető az efféle illúziók okozta türelmetlenség. Nem akarom ezzel tagadni a nagyon is égető, nagyon is valós, nagyon jelentős erőfeszítéseket követelő gazdasági, társadalmi gondjainkat. Csupán arra sze­retnék utalni, hogy csak történelmi mércével lehet és szabad mérni, amely a múltat, a jelent, a jövőt józanul és elfogulatlanul veszi számba. Ez a történelmiség október eleven és mindig aktuá­lis üzenete. A mi fejlődésünkkel szükségszerűen, vagy indokolatlanul együttjáró gondjaink - bajaink is csak ilyen nézőpontokból közelíthetők meg. Nem sok értelme lenne elismételni az aligha vitatható tényeket. Jól ismeri ezeket az ország népe és vezetése. Nem mintha attól tartanánk, hogy ezek sorravétele megfakítaná az ünnep fényét. Nem! Azt hiszem, cél­jaink és feladataink számbavételét, tartalmát, tehát a lényeget illetően nincs számottevő különbség a veze­tők és a vezetettek között. Nem annyira a meglévő szint nyugtalanít bennünket, hanem inkább viszony­lagos elmaradásunk a reálisan elérhetötől. Ha van bi­zonyos társadalmi feszültség, annak itt vannak a gyö­kerei. Innen kiindulva fogalmazódnak meg a minden­napi teendők. Mind határozottabban rajzolódnak ki, öltenek testet az erre irányuló elhatározásaink. Neve­zetesen az, hogy változatlanul kötelező erejűnek tart­juk magunkra nézve a XIII. pártkongresszuson meg­fogalmazott feladatokat. Megvalósíthatónak tarjuk a VII. ötéves tervben körvonalazott célokat. A mélypon­ton a tények alapján - úgy véljük - túljutottunk. Nem a megtorpanás feletti meditálás, hanem az előrelépés igénye az erősebb közgondolkodásunkban. A nép, a szocializmus sorsáért érzett felelősség is erre kötelez P olitikánkat és tevékenységünket a szocializ­musnak azok a közös eszméi és elvei ve­zérlik, amelyek érlelték és győzelemre vit­ték a nagy októberi szocialista forradalmat: amelyek az azóta eltelt évtizedekben világ- rendszerré változtatták, terebélyesítették a szocializmust, és fejlődésében oda vezették a világot, hogy a Szovjetunió, a szocialista közösség ellenére és nélkül nem oldható meg az emberiség egyetlen alapvető problémája sem. Október történelmi tanul­ságot hordozó szelleméhez, október igazságához áll­hatatosan ragaszkodunk a szocializmus építésének és a béke oltalmazásának magasztos érdekétől vezé­reltetve. Ma is merítünk erőt, bátorítást a megjárt út vi­tathatatlanul korszakos eredményeiből. Ezért teszünk hitet szövetségesi hűséggel, nemzetközi elkötelezett­séggel a magyar nép és nemzet javán munkálkodva, október szülőhazája, a Szovjetunió mellett a forrada­lom ünnepének előestéjén. bennünket. Annak tudatában mondhatjuk ezt, hogy bizonyos, korábban kialakult kedvezőtlen tendenciák még élesebb megvilágításba helyezik gazdasági te­vékenységünk gyengeségeit, fogyatékosságait. En­nek ellenére úgy véljük, hogy adva vannak mindazok a társadalmi feltételek, amelyek szükségesek a gaz­dasági növekedés indokolt mértékű eléréséhez. A ve­zetésnek eltökélt szándéka, hogy határozottan kiáll azok mellett a követelmények melle;«, amelyek az igé­nyes megújulás, a dinamikus fejlődés irányába mu­tatnak a társadalom, a gazdaság minden területén. Továbbhaladásunk feltétele a meglévő erőforrások jobb kihasználása, a követelmények növelése, a ter­melési szerkezet halaszthatatlan átalakítása, a mű­szaki fejlesztés meggyorsítása, gazdaságirányítási rendszerünktökéletesítése, a jövedelmet hozó terme­lés elsődlegessége, a teljesítményelv bátor kiterjesz­tése, s mindezek számonkérése. A közelebbre irányuló és a távolabbra ható intézke­déseink nem okvetlenül találkoznak mindenki - min­den vállalat, minden állampolgár - tetszésével. Úgy véljük azonban, hogy elegendő, ha azok fogadják he­lyesléssel és azok kívánják sikerét, akik az átlagosnál többet tesznek a köz asztalára, akik az átlagosnál job­ban, színvonalasabban végzik munkájukat. Egyébként ez a társadalom egészének is a valós érdeke. Nincs más módszer, csak munkával jutha­tunk előbbre. Ezt sugallja a történelmi tapasztalat, ezt követeli a jelen helyzet, ezt sürgeti a jövő. Igaz, hogy országunk kis ország. A maga szerény, de még javítható teljesítményeivel azonban hozzájá­rul a szocialista közösség erősítéséhez, a nemzetközi küzdőtéren folytatott együttes és összehangolt politi­ka megvalósításához. Október üzenete és öröksége eredeti formájában és nagyságában ilyen vonatko­zásban is időszerű. A nagy októberi szocialista forra­dalom első üzenete a világhoz, a béke ma is minden haladó ország külpolitikájának fő iránya. A szocializ­mus világpoziciói szilárdak és megbízhatók. A béke fenntartásáért vívott küzdelmünk eredményes. A bé­kétől nem vagyunk távolabb, az atomfenyegetettség­hez nem vagyunk közelebb, mint voltunk tegnap. A Szovjetunió Kommunista Pártjának XXVII. kong­resszusán elhangzott: „Kialakultak azok az objektiv feltételek, amelyek között a kapitalizmus és a szocia­lizmus közti vetélkedés csakis és kizárólag a békés verseny és a békés versengés formáiban folyhat. Számunkra a békés egymás mellett élés az a politikai irányvonal, amelyhez a Szovjetunió ezután is rendü­letlenül tartani szándékozik magát”. E gondolatokat tettek is követik, és a biztonságo­sabb világ megteremtésének minőségileg új szaka­szában vagyunk. Ez a lényeg! Ami viszont egy jottányit sem csökkkenti egyeztetett külpolitikai, diplomáciai tevékenységünk fokozásának, erőfeszítéseink növe­lésének szükségességét. A Magyar Népköztársaság - erejéhez és lehetősé­geihez mérten - kiveszi részét a Varsói Szerződés­ben és a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsában közösen elhatározott feladatok végrehajtásából. Mi­ként eddig, a jövőben is azon leszünk, hogy jól hasz­náljuk ki a nemzetközi együttműködésben és munka- megosztásban rejlő lehetőségeket. Új távlatokat nyitott az emberiség előtt Koszorúzás, nagygyűlés Szekszárdon Tegnap délután fél öt órakor koszorú- zási ünnepséget tartottak Szekszárdon, a Felszabadulás téri szovjet hősök em­lékműnél. Ez alkalomból helyezte el az emlékezés, a tisztelet koszorúit Váradi László, az MSZMP Tolna Megyei Bizott­ságának titkára, Szabó Géza, Szekszárd Városi Pártbizottság első titkára, az álla­mi szervek képviseletében Ribling Fe­renc, a megyei tanács általános elnök- helyettese, Kovács János, Szekszárd Város Tanácsának elnöke, valamint Var­jas János, a HNF Tolna Megyei Bizottsá­gának titkára. A város intézményeinek, gazdasági egységeinek képviselői is ke­gyelettel adóztak az elhunyt szovjet hő­sök emlékének. Ezt követően a Babits Mihály Megyei és Városi Művelődési Központban nagy­gyűlést tartottak az évforduló tiszteletére. Király Józsefné, az MSZMP Szekszárd Városi Bizottságának titkára mondott ün­nepi beszédet a nagyszámú ünneplőkö­zönség előtt.- A történelem legnagyobb forradal­ma, amely az edész emberiség előtt nyitott új távlatokat, 69 évvel ezelőtt, az orosz nép kínjaiból serkent ki, s tüze vé­gigzúdult az egész megkínzott, háborús világon - kezdte beszédét. Az orosz munkásosztály harcának méltatása, a világ haladó erőire gyakorolt hatása után a forradalom történelmi szerepéről szólt az előadó:- Az elmaradott cári Oroszország he­lyén a szovjet nép hatalmas ipart, nagy­üzemi mezőgazdaságot teremtett, világ­raszóló tudományos eredményeket pro­dukált. Napjainkban szovjet űrhajók ku­tatják a csillagok világát, hatalmas ener­giabázisok szolgálják az egyre korszerű­södő termelést, az életkörülmények köny- nyebbé, szebbé tételét. A történelemben egyedülálló módon oldotta meg azt a fel­adatot is, hogy szélsőségesen különbö­ző társadalmi, gazdasági fejlettségi fo­kon álló népek, nemzetek és népcsopor­tok számára nemcsak jogegyenlőséget biztosított, hanem lényeges esélyt és konkrét feltételeket teremtett a példátlan méretű esélyegyenlőtlenségek felszá­molására.- Az elmúlt 69 év világfqjlődési tenden­ciái egyértelműen bizonyítják, hogy a szovjet nép, a marxizmus-leninizmus eszméit valóra váltó szocialista fejlődés révén az egész emberiség sorsának, a XX. századi haladás ügyének meghatá­rozó, alakító erejévé vált és az ma is. A szocializmus eddigi útja során mindig képes volt a korrekcióra, önmaga meg­újítására, a saját eredendő elveihez sza­bott továbbhaladásra. Ezt mi sem bizo­nyítja jobban, mint az SZKP XXVII. kong­resszusán megfogalmazott bátor, új szemléletű dinamizálási program. A béke fenntartásának, világméretű ügyének méltatása után a követezőket hangsúlyozta Király Józsefné:- A mi országunk társadalmi, gazdasá­gi felemelkedése, a szocializmus építé­sének négy évtizede több, mint fele an­nak az időnek, ami 1917 óta telt el. A ma­gunk politikai küzdelmei, vívódásaink is részét képezik annak a világfőrradalmi folyamatnak, amely 69 évvel ezelőtt kez­dődött. Fejlődésünk utóbbi három évtizedének fontos tapasztalata, hogy a szocia­lista demokrácia mind szé­lesebb körű kibontakoztatá­sával, a tömegkapcsolatok és a nemzeti egység erősíté­sével, a nép teremtő erejére támaszkodva, tevékenysége folytonos elemzésével tudja vezető szerepét betölteni a kommunista párt. Szabó Géza és Váradi László a szovjet hősi emlékműnél koszorúz Az ünnepi megemlékezés után az Állami Népi Együttes műsorát tekintették meg a nagygyűlés résztvevői. Nagygyűlés a Babits Mihály művelődési központban

Next

/
Thumbnails
Contents