Tolna Megyei Népújság, 1986. november (36. évfolyam, 258-281. szám)
1986-11-04 / 260. szám
Világ proletárjai, egyesüljetek ! AZ MSZMP TOLNA MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAFU 1986. november 4. KEDD XXXVI. évfolyam, 260. szám ÁRA: 1,80 Ft FIATALOK (5. old.) ...........................—---------í F ORRADALMI SORSFORDULÓ magyar szocialista társadalom és politika útján sorsforduló 1956. november 4. E dátumot még a magyar politikai irodalom is - nem is beszélve a „másik oldal”, az ellenfelek rosszindulatú, ferdítő értelmezéséről - hosszú ideig lezárásnak, valami nagyon rossztól, az ország és a nemzet sorsára végzetes veszélytől való megszabadulásnak tekintették. Az is volt. A zűrzavarnak, a pusztulásnak, az ellenforradalom | 12 napon át tartó tobzódásának vetett véget a szovjet hadsereg testvéri segítsége, amelyet az akkor megalakult Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány kért, mivel saját nemzeti erőből nem voltunk képesek a fegyveres ellenforradalmat leverni, az ország törvényes, szocialista rendjének helyreállításához a feltételeket megteremteni. De ma, harminc év útjára visszatekintve, az azóta e honban végbement változás-fejlődés ismeretében még meggyőzőbben mutatkozik meg, hogy 1956. november 4-ével új korszak kezdődött Magyarország szocialista forradalmi átalakításában. Az újjászülető Magyar Szocialista Munkáspárt, a Forradalmi Munkás- Paraszt Kormány már az első pillanatban - a november 4-i felhívásban -, olyan programmal lépett az ország elé, amely nemcsak a közvetlen teendőket fogalmazta meg, hanem fő célkitűzéseiben, a kérdések megközelítésének módjában, egész hangnemében a megújulás nagyívű prespektíváját vázolta fel. Tette ezt abban a mély meggyőződésében, amit néhány hónap múltán Kádár János az Országgyűlésen így fogalmazott meg: „Mi ugyanis pontosan tudtuk, hogy a magyar munkásosztály és a dolgozó parasztság alapvető tömegei, s hasonlóképpen az értelmiség nagyobbik és jobbik fele a szocialista forradalom híve”. Az adott helyzetben, amikor az október 23. óta eltelt két hét, de tulajdonképpen az azt megelőző hónapok alatt történtek miatt a lakosság tekintélyes része a zavar, a bizonytalanság és a bizalmatlanság állapotában leiedzett, a pártnak és a kormánynak világosan kifejezésre kellett juttatnia, miben látja az okát annak, hogy ide jutott az ország. Az átfogó elemzésre ugyan csak egy hónappal később, a Köz- - ponti Bizottság decemberi határozatában, az emlékezetes négy ok megfogalmazásával került sor - a Rákosi-Gerő klikk szektás, dogmatikus politikája; Nagy Im• re és csoportjának a reakciónak utat nyitó revizionizmusa; a hortysta, kapitalistaföldesúri elemek restaurációs célzatú szervezkedése; a nemzetközi imperializ? mus aknamunkája -, de a párt az első pillanattól kezdve kétfrontos harcot hirde• tett és folytatott. Miközben minden ingadozás nélkül vállalta a népi hatalom megteremtésének, a szocialista átalakulásnak minden forradalmi vívmányát, elhatái rolta magát a politikai torzulásoktól, az eszméinktől idegen diktatórikus módszerektől, a törvénytelenségektől, másrészt az elvtelen, a burzsoá nyomásnak enge- , dő udvarlástól, a szocialista elveket és gyakorlatot lejárató demagógiától. Mind- ■ attól a pártot és a nemzeti egységet bomlasztó huzakodástól, ami különösen 1953 óta mérgezte a közéletet. Az említett decemberi határozat az új vezetés elhatározását - sőt immár egyhó- l'„ napos ténykedését is -, jellemezve kimondta, hogy a „szocializmus építésének sajátos magyar útján akar haladni”. E megfogalmazással nemcsak azt szögezte J le, hogy szakít az egykori Rákosi-féle vezetésnek a magyar viszonyokkal nem v számoló politikájával, hanem a lenini elvekhez és módszerekhez való visszatérés ;i mellett kötelezte el magát. Hiszen Lenin már a nagy októberi forradalom másnap- 1 ján - annak nemzetközi tanulságairól szólva - figyelmeztette a forradalmárokat, hogy csak az egyes országok történelmi múltjának, nemzeti sajátosságainak, ' adottságainak messzemenő figyelembe vételével győzhetik meg népüket és 1 nyerhetik meg őket a szocialista forradalomnak illetve a szocialista átalakulásban •J való aktív részvételnek. Az 1956. november 4-ével kezdődő periódusban a Magyar Szocialista I Munkáspárt a politikai-közéleti, a gazdasági és a kulturális élet minden területén intézkedéseket tett, reformgondolatokkal állott elő, olykor merész kísérleteket kezdeményezett, amelyek a későbbiek folyamán szervesen beépültek társadalmi I valóságunkba. Elég itt talán példaként a ma olyannyira aktuális és nagy tömegeket foglalkoztató gazdasági reformra hivatkozni, amelynek gyökereit fellelhetjük I olyan lépésekben, mint a gazdasági irányítás merev módszereinek oldása, ? az iparban és főleg a mezőgazdaság területén a személyes érdekeltség it érvényesítése, és mindenekelőtt az életszínvonal-politikának homloktérbe állítá- sa. Mindezzel természetesen nem azt akarjuk állítani, hogy már 30 évvel ezelőtt : minden világos volt az akkori vezetés előtt, és azóta töretlenül haladunk utunkon. Az élet minden területén sok-sok változás, módosítás - és elkerülhetetlenül tévedés is - szegélyezte azt az utat. Újra és újra meg kellett, s meg kell birkózni I az új jelenségek felismerésének, az új követelményekhez való alkalmazkodásnak fáradságos munkájával. eggyőződéssel állítható - és az MSZMP azóta megtartott kongresszusai, minden fontos állásfoglalása kiemeli ezt -, hogy fő elhatározásában és irányvonalában, legmélyebb értelmében a párt azt az utat követi, amelyre 1956. november 4-én lépett. Ennek a politikának pedig leglényegesebb vonása, megváltoztathatatlan szabálya az, hogy csak a tömegekkeí együtt, az ő naponta kivívott bizalmukkal, türelmet, fá- I radtságot nem sajnálva meggyőződésük révén megszerzett támogatásukkal lehetséges a társadalmi megújulás. A szocialista társadalom pedig tudvalévőén csak szüntelen megújulása útján képes betölteni történelmi hivatását. Ez az a legfőbb tanulság, amellyel 1956. november 4. a Magyar Szocialista Munkás- I pártnak, az egész magyar népnek szolgált. NEMES JÁNOS Évforduló a Néphadseregben A munkáshatalom megvédésének 30. évfordulója alkalmából Kalocsán, a 37. Budapesti Forradalmi Ezred Jurinovics Miklós nevét viselő laktanyájában hétfőn emlékülést tartottak. Mórocz Lajos altá- 3ornagy, honvédelmi minisztériumi álamtitkár mondott beszédet, majd felszólalt Hódosán Imre nyugállományú vezérőrnagy, az ezred egykori parancsnoka. Az emlékülés résztvevői a megemlékezés és a kegyelet virágait helyezték el az ellenforradalom elleni fegyveres harcban hősi halált halt katonák emlékparkjában. Megnyílt a KGST 42. ülésszaka Lázár György, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Minisztertanács elnöke hétfőn délben küldöttség élén a KGST 42. ülésszakára Bukarestbe érkezett. A küldöttség tagjai: Havasi Ferenc, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára, Marjai József miniszterelnök-helyetes, hazánk állandó KGST-képviselője, Faluvégi Lajos miniszterelnök-helyettes, az Országos Tervhivatal elnöke, Tétényi Pál, az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság elnöke, valamint Barity Miklós külügyminiszter-helyettes. Bukarestben csatlakozott a küldöttséghez Szigeti István, Magyar- ország állandó KGST-képviselőjének helyettese. A küldöttséget az otopeni repülőtéren Constantin Dascalescu, az RKP KB Politikai Végrehajtó Bizottságának tagja, miniszterelnök és más román vezetők fogadták. Megjelent Vjacseszlav Szicsov, a KGST titkára. Ott volt Szűts Pál, bukaresti magyar nagykövet. Hétfőn délután Bukarestben megkezdődött a KGST 42. ülésszaka. A háromnapos tanácskozáson tíz tagállam - közöttük Magyarország -, Jugoszlávia és megfigyelőként öt ország küldöttségei vesznek részt. Az ülésszakon a magyar küldöttséget Lázár György, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Minisztertanács elnöke vezeti. A többi tagállam küldöttségvezetői: Georgi Atanaszov bolgár miniszterelnök, Lubomir Strougal csehszlovák miniszter- elnök, Carlos Rafael Rodriguez, a kubai államtanács és minisztertanács elnökhelyettese, Zbigniew Messner lengyel miniszterelnök, Dumágin Szodnom mongol miniszterelnök, Willi Stoph, az NDK miniszterelnöke, Constantin Dascalescu román miniszterelnök, Nyikolaj Rizskov, a Szovjetunió Minisztertanácsának elnöke és Vo Chi Cong, a vietnami miniszter- tanács elnökhelyettese. A KGST és Jugoszlávia közötti megállapodás alapján az ülésszakon részt vesz Jugoszlávia küldöttsége, és ezt Janez Zemljarics, a szövetségi végrehajtó tanács (kormány) alelnöke vezeti. Megfigyelői minőségben Afganisztán, Etiópia, a Jemeni Népi Demokratikus Köztársaság, Laosz és Nicaragua küldöttségei vannak jelen. A tanácskozás munkájában részt vesznek a KGST szerveinek vezető munkatársai is, élükön Vjacseszlav Szicsowal, a KGST titkárával. Az ülésszakon megvitatják a KGST Végrehajtó Bizottságának beszámolóját a tanács múlt évi, varsói ülésszaka óta végzett munkáról, valamint áttekintik a KGST tagországok 2000-ig szóló atomerőmű- és atomfűtőmű-építési programjának tervezetét. (Az atomfűtőmű nem áramot termel elsősorban, hanem hőenergiát). Szó lesz továbbá a tagállamok ötéves népgazdasági terveinek egyeztetésében elért eredményekről és a tudományos-műszaki haladás ezredfordulóig érvényes komplex programjának végrehajtásáról. A 42. ülésszakot Constantin Dascalescu román miniszterelnök nyitotta meg. (Lázár György felszólalását a 2. oldalon közöljük.) November 7. tiszteletére Ünnepi megemlékezések a megyében A hagyományokhoz híven idén is méltóképpen ünnepeljük meg a nagy októberi szocialista forradalom évfordulóját. Megyeszerte ünnepségeket, megemlékezéseket, nagygyűléseket tartanak, tisztelegve a nagy elődök emlékének. Bonyhádon november 6-án délután négy órakor koszorúznak a szovjet hősök emlékművénél, majd a művelődési központban ünnepi nagygyűlésre kerül sor. Dombóváron délelőtt tíz órakor aktívákat jutalmaznak meg az MSZMP Városi Bizottsága épületében, délután ugyanitt ünnepi megemlékezést tartanak. Négy órakor a felszabadulási emlékműnél és a temetői emlékműnél, síroknál helyezik el koszorúikat az emlékezők. Pakson a délelőtti program, a szovjet hősök sírjainak koszorúzása mellett lövészversenyt szerveznek az MHSZ lőtéren. Délután öt órától a Lenin úton fáklyás felvonulást, koszorúzást tartanak, majd este fél hétkor a Munkásmúvelődési Központban a paksi amatőr művészeti csoportok adnak műsort. Szekszárdon délután fél négykor az Alsóvárosi temetőben, fél ötkor a Felszabadulás téri emlékműnél koszorúznak, majd délután öt órakor a művelődési központban ünnepi nagygyűlést tartanak. Este fél hatkor az Állami Népiegyüttes lép közönség elé. Tamásiban délután négy órakor a Kossuth téri és a temetői szovjet emlékműnél kerül sor koszorúzásra. Dr. Rónaki József sugárvédelmi szakember elmondja véleményét Kérdések, vélemények és javaslatok A műszaki értelmiség helyzetéről tanácskoztak A Népsza va -f ó r u m részeként Tegnap délután két órakor a Paksi Atomerőmű Vállalatnál a Népszava-fó- rum rendezvényeinek keretein belül került sor arra a találkozóra és beszélgetésre, mely a műszaki értelmiségiek helyzetével, szerepével kapcsolatos kérdések sorát igyekezett a helyi sajátosságokra vonatkoztatva megvitatni. A rendezvényen részt vett Kósáné dr. Kovács Magda, a SZOT ideológiai titkára, Hajdú Attila a SZOT Értelmiségiek Tanácsa titkára, valamint Horváth József az SZMT titkára. A PAV szakszervezeti titkára, Gál Rezső köszöntötte a közel negyven, jobbára fiatal műszaki értelmiségit akik az atomerőműnél dolgoznak és kérte őket, hogy a már előzőleg kézbe kapott minisztertanácsi határozattervezet valamint a SZOT közgazdasági és életszínvonalpolitikai osztálya által elkészített írásos előterjesztés alapján mondjanak véleményt e kérdés kapcsán. A vitaindítóban elhangzott, hogy a tudományos,'technikai haladás szinte követeli, hogy az átlagosnál többet foglalkozzanak a műszaki értelmiség helyzetével, élet- és munkakörülményeivel, anyagi és erkölcsi megbecsüléssel. A PAV műszaki szakembergárdájának képviselői elmondták váleményüket, észrevételeiket a helyi sajátosságokra és a maguk gondjaira vonatkoztatva, melyet a SZOT várhatóan mint tapasztalati anyagot a későbbiek során majd fel tud használni. A témához többek között Kósáné dr. Kovács Magda is hozzászólt és megemlítette, hogy a jövőben igen fontos szerep jut a tényleges teljesítmények szerinti differenciálásnak. A tényleges munka elismertségében értékmérésében rejlenek ma még társadalmi méretű konfliktusok, vannak még értékrendbeli gondok melyek zavarokat okozhatnak az elosztás terén is, de éppen ezeknek a gondoknak a leküzdésében, az ilyen jellegű tanácskozások segíthetnek sokat. A PAV-nál közel negyven műszaki értelmiségi vett részt a fórumon Az alapmegoldást keresve jöttek e fórum keretében Paksra is.
