Tolna Megyei Népújság, 1986. november (36. évfolyam, 258-281. szám)
1986-11-29 / 281. szám
MA / ' IRODALOM 1986. november 29. SZOMBAT MŰVÉSZET XXXVI. évfolyam, (10-11. oldal) 281. szám ÁRA: 2,20 R Munkakultúra lég egy pillantást vetni az ősember fantáziáját és keze nyomát őrző több ezer barlangrajz egyikére is, hogy arról meggyőződjünk, a művészet forrása a munka volt. A vadászat szent rítusait, a kezet csodával határos módon megerősítő és meghosszabbító durva szerszámok, eszközök megörökítése is mutatta, hogy a gondolkodó ember meghatározó élménye az önfenntartás és a veszedelem leküzdése lehetett. Márpedig ez munka nélkül aligha volt lehetséges. Mint ahogy a munka és a kultúra szembeállítása a későbbi társadalmak föltalálása volt azok érdekében, akik mások munkájából éltek, úgy gondolná az ember, hogy munka és kultúra egymást támogató hasonulásának a mi világunkban jött el az ideje. Kultúrán persze most ne azt a produktumot értsük, amelyet a klasszikus meghatározás szerint az emberi társadalom fizikai és szellemi munkájával létrehozott, hanem olyan munkavégzést, amelyet áthat a kultúra: a tudatosság, szervezettség, az önkifejezés vágya. És amely ennek megfelelő körülmények között, vagyis szép környezetben, tisztaságot sugárzó miliőben zajlik. Ki ne emlékeznék az ötvenes évek munkahely-dekorációira: drapériák redőzetei közé ékelt portrék, függönybolyhok a mozdony ablakában. Vajon rosszat akartunk? Csak hibás úton kerestük a munkahely nagyobb kulturáltságát, otthonosságát előmozdító megoldásokat. A titok nyitja másutt van. Ahol ma a csepeli nagy pontosságú fémmegmunkáló üzem, a győri Rába „repülő- térnyi” üzemcsarnoka, vagy a paksi atomerőmű tart. Ezeken a helyeken - de szerencsére másutt is - az értelmes munkarend, a gondosan megválasztott technológiák egészen a gépek külső megjelenéséig és színezéséig alkalmas arra, hogy új, magasabb igényeket ébresszen az ott dolgozóban, tagadja a munka és a fáradtság fogalmának összetartozását. Az ilyen munkahelyen köny- nyebb összpontosítani a feladatra: a gépiesen unalmas tennivalókat automaták végzik, fotocellák és más műszerek soha nem lankadó figyelemmel ellenőrzik a gépeket, a folyamatokat. Győrben olyan tökélyre vitték a munkaártalmak elleni harcot, hogy a megmunkáló, az öntőgépek közvetlen szomszédságában, fallal nem elválasztva működhet az étterem: az a jól ismert márvány- emelvény a hőtűgépekkel, kézmosókkal, kézszárítókkal. Mondható persze az is, könnyű az új üzemeknek, ők már az új követelmények szerint rendezkedhetnek be. Persze ez is mondható. Bár a munkakultúra elemeinek lebecsülése az új üzemekben is arra vezethet, hogy ésszerűtlenül tervezzék, szervezzék meg az üzem munkáját. A lényeg másutt van. A munka- kultúra növelésére mindenütt megérettek a feltételek. Elsősorban a régi gyárakban, műhelyekben, ahol a körülményektökéletesítése, harmonizálása vagy jobb szóval: humanizálása talán az egyetlen, amivel előrelendíthető a hatékonyság, megalapozható a magasabb feldolgozottsági fokon gyártott termékek kibocsátása. A régi műhelyek amúgy is rászolgálnak a felújításra, rekonstrukcióra. Mi akadálya hát annak, hogy tudományos alapon, a munkatudomány, a pszichológia, az esztétika legújabb eredményei felhasználásával szülessenek újjá. A költség nyilvánvalóan azonos marad, csakhogy a megtérülés gyorsabbá és többszörössé válhat. Az új szemlélet térhódítását ma már az ergonómia fiatal tudománya is segíti. Még a legújabb idegen szavak szótárában sem található fogalom egyre közkeletűbb azok körében, akik a termelés modernizálásával foglalkoznak. A magyar ergonómusok szakértelme, tájékozottsága szinte önmagát kínálja: itt van kezünk ügyében a rengeteg tapasztalat, jól kipróbált megoldás, amellyel az üzem és dolgozója érdeke egyaránt szolgálható. Sőt, a tervek szerint jövőre éppen Budapesten kerül sor az ergonómusok nemzetközi szervezetének közgyűlésére, tehát szinte házhoz szállítják majd a munkával kapcsolatos legújabb tudományos ismereteket. isszük, iparunk, gazdaságunk jelenlegi állapotában nem nélkülözhetők e könnyen megszerezhető tapasztalatok, amelyek a nálunknál fejlettebb országokban születtek. Különben is, a tanulás soha nem kerül pénzbe, míg az oktalan közömbösség, érzéktelenség csak ráfizetéssel jár. A munkakultúra fejlesztése nálunk éppen ezért nem luxus, nem a jobb és gazdagabb üzemek divatos pasz- sziója, hanem olyan tartalék, amelynek kiaknázását senkinek sem tiltják. A felzárkózóknak tehát nem csak szabad, de szükséges is e fontos lehetőséget megragadniok. KOMORNIK FERENC Budapesten^ XII. kerületben Megalakult a Tolna megyeiek baráti köre Megalakult tegnap Budapesten a Tolna megyeiek baráti köre. A megyei párt- bizottság, a megyei tanács, és a Hazafias Népfront megyei bizottsága kezdeményezésére a budapesti házigazda tisztét a XII. kerület vállalta magára, mivel megyénk és a szép budai terület együttműködése sok éves múltra tekint vissza. Reggel megyei vezetők utaztak a fővárosba, ahol a budapestiek vendégeként az együttműködés távlatairól tárgyaltak. A XII. kerületi pártbizottságon Hanga Mária első titkár köszöntötte a tolna megyeieket, élükön Péter Szigfridet, a megyei pártbizottság első titkárát. A baráti beszélgetésen jelen voltak mind Tolna megye, mind pedig a XII. kerület tanácsi, „ népfront-, KISZ-, és úttörő vezetői. Az el- ső titkárok kölcsönös tájékoztatója után Ákos Zsuzsa a XII. kerületi tanács elnöke szólt örömeikről és gondjaikról. Javasolta - többek között - a két tanács végrehajtó bizottsága közti együttműködés megteremtését is. Császár József megyei tanácselnök örömmel fogadta a javaslatot, majd szólt megyénkről. Ezt követően a vendégek és a házigazdák ellátogattak a kerület egyik legismertebb intézményébe, a Központi Fizikai Kutató Intézetbe ahol Szabó Ferenc főigazgató adott tájékoztatót, majd egy videofilm segítségével mutatták be munkájukat. Kora délután „városnézés” következett, joggal használhatjuk e kifejezést, hiszen a kerületnek 86 000 ezer lakosa van. Tolna megye és a XII. kerület közös programja a Magyar Optikai Művek Művelődési Házában folytatódott, ahol megjelentek megyénk városainak vezetői is, hogy találkozzanak az onnan elszármazottakkal. A délutáni órákban ezzel megalakult a Tolna megyeiek baráti köre, melynek elnöke Jantner Antal miniszter- helyettes, titkára pedig dr. Fábián János a Legfőbb Ügyészség osztályvezetője. Befejeződött az új-delhi csúcstalálkozó Gorbacsov és Gandhi sajtóértekezlete Az Elnöki Tanács ülése Pénteken ülést tartott a Népköztársaság Elnöki Tanácsa. A testület az alkotmány 22. paragrafusának (2) bekezdése alapján az Országgyűlést december 19-én 10 órára összehívta. A Minisztertanács javasolja, hogy az Országgyűlés tűzze napirendjére az 1987. évi állami költségvetés törvényjavaslatát, valamint a kormány külpolitikai tevékenységéről szóló beszámolót. Az Elnöki Tanács - megtárgyalva a Minisztertanács előterjesztését - a bank- rendszer továbbfejlesztése érdekében módosította az állami pénzügyekről szóló 1979. évi II. törvényt, valamint a Magyar Nemzeti Bankról szóló 1967. évi 36. számú törvényerejű rendelet egyes pontjait. Az 1987. január 1 -jétől bevezetésre kerülő változtatások létrehozzák a két szintű bankrendszer szervezeti és jogi kereteit, feltételeit. A jövőben szervezetileg is különválnak a jegybanki és a kereskedelmi banki funkciók. A Magyar Nemzeti Bank fő feladata a jegybanki funkció ellátása lesz, amely mellett devizabanki feladatokat is végez, ugyanakkor a gazdálkodó szervezetek hitelezését, pénzforgalmát a jövőben a kereskedelmi bankok és más pénzügyi intézmények bonyolítják le. A földértékelési rendszer továbbfejlesztése és korszerűsítése érdekében az Elnöki Tanács módosította az 1980. évi 16. számú törvényerejű rendeletet. Az új szabályozás elsősorban olyan földértékelési rendszer folyamatos bevezetéséről intézkedik, amely talajtérképezésen alapul, és figyelembe veszi a mező- és erdőgazdasági termelést leginkább befolyásoló természeti tényezők hatásait. A testület módosította a bíróságokról szóíó 1972. évi IV. törvényt; e szerint a jövőben lehetségessé válik nyugdíjas bírák foglalkoztatása bírói munkakörben. Az Elnöki Tanács határozatot hozott a Komárom Megyei Főügyészség székhelyének áthelyezéséről Esztergomból Tatabányára. A továbbiakban a testület legfelsőbb bírósági népi ülnököket és hivatásos bírákat mentett fel, majd bírákat választott meg, kegyelmi ügyekben döntött és egyéb időszerű kérdésekről tárgyalt. A most végétért szovjet-indiai csúcs- találkozó új távlatot és magasabb szintű együttműködést jelző mérföldkő a kétoldalú viszonyban, s egyúttal tükrözi azt a felelősségérzetet, amellyel a két ország azonos alapállásból megközelíti a világ legégetőbb gondjait és orvoslásuk lehetőségeit. Mihail Gorbacsov és Radzsiv Gandhi pénteken közös sajtóértekezleten értékelte így a négynapos tárgyalások eredményeit. Az SZKP Központi Bizottságának főtitkára az indiai kormányfő meghívására tett látogatását befejezve pénteken elutazott Uj-Delhiből. Mindketten rendkívül hasznosnak, el- mélyültnek és baráti légkörűnek nevezték a csaknem tízórás négyszemközti tárgyalássorozatot. Nagy munkát végeztünk, reméljük, hogy a kölcsönös bizalom és megértés jellemezte találkozónk nem volt hiábavaló mind kapcsolataink, mind a nemzetközi helyzet egésze szempontjából - mondta Mihail Gorbacsov. Radzsiv Gandhi a csütörtökön kiadott delhi nyilatkozatot történelmi fontosságú okmánynak: a nemzetközi kapcsolatok átalakításának, a béke megteremtésének és az együttműködésre épülő világrend kialakításának átfogó kereteként minősítette. Közölte, hogy az aláírt gazdasági és műszaki megállapodás - amely nagyszabású beruházásokat irányoz elő 1,5 milliárd rubeles szovjet hitelkerettel - a legnagyobb méretű együttműködési egyezmény a két ország kapcsolatainak történetében. Elhatározták a jelenlegi kereskedelmi forgalom értékének két és félszeres növelését 1992-ig. A csúcstechnológia területén közös kutatóprogram beindítása mellett döntöttek, azzal a céllal, hogy megnyitják az utat a termelési kooperáció felé. Mihail Gorbacsov kijelentette, hogy a tárgyalások témaköre is jelezte azt a felelősséget, amelyet a Szovjetunió és India érez a leszerelés, a biztonság és a fejlődés összefüggő kérdéseinek megoldására. Külön aláhúzta a szovjet-indiai kapcsolatok világpolitikai fontosságát és kiegyensúlyzó tényezőként játszott szerepét. A sajtóértekezleten az SZKP KB főtitkára kifejtette a Szovjetunió, Kína és India viszonyrendszerérői: Moszkva javítani kívánja kapcsolatait Pekinggel, de nem az Új-Delhivel fenntartott barátság rovására. Meggyőződése szerint a kétoldalú viszonyok egészségesebbé tétele általánosságban javíthatja a légkört az ázsiai térségben. Reményét fejezte ki, hogy az indiai és a kínai kormány a kölcsönös bizalom és béketörekvés szellemében felelősségteljes politikai megoldást talál országaik határproblémáira. Pakisztán politikai magatartásával kapcsolatban elmondta, hogy mind a Szovjetunió, mind India jószomszédi és baráti viszonyt szeretne kialakítani Iszlámábáddal. Hasonlóképpen Pakisztánnak is az együttműködés kiépítésére kellene törekednie. Az Afganisztán körüli problémák rendezésére van kilátás a közeli jövőben, az ENSZ főtitkárhelyettesének közvetítő megbeszélésein a haladás jelei és új elemei bontakoznak ki - jelentette ki Mihail Gorbacsov, hagsúlyozva, hogy a Szovjetunió a politikai megoldás híve. Egy kérdésre válaszolva az SZKP KB főtitkára leszögezte: a SALT-II. szerződés megsértése az Egyesült Államok részéről akadályozó tényező a leszerelési tárgyalások útjában, élesen ellentmond az amerikai kormányzat reykjavíki nyilatkozatának, miszerint a leszerelés előmozdításán kíván munkálkodni. Radzsiv Gandhi a sajtóértekezleten közölte, hogy a megbeszéléseken érintették Kambodzsa ügyét is. „Álláspontjaink nem változtak. Eszmecseréink folytatódni fognak”. Megerősítette India nézetét: nem képzelhető el olyan rendezés, amelynek részesei lehetnének a Pol Pot- rezsim képviselői. Az ázsiai biztonsági rendszer megteremtésének lehetőségeiről nyilatkozva kifejtette, arra volna szükség, hogy az érintett országok alkalom- szerű politikai kapcsolatait érdemi, szilárd alapokon nyugvó együttműködési kapcsolatok váltsák fel. Hiánypótló tornadresszek Hőgyészről A Hőgyészi Vegyesipari Szövetkezet általában a frottírtörüIközőiröI ismert és híres. Nem véletlen ez, hiszen a szállodaipar kielégítése mellett - ez kapacitásuk jelentős részét leköti - a különböző reklámtörülközőket - 25-től 5000 darabos szériáig -, de kereskedelmi forgalmazásra is gyártanak. Hőgyészen már most folynak az előkészületek az 1987. évi nőnapra, ugyanis több cég - így többek között a pécsi Meruker, a tatabányai Generálker - rendelt a termékekből. Természetesen ahány megrendelő, annyiféle az elképzelés is. A Merukernek saját emblémája, a Generálkernek pedig virágminta kerül a törülközőjére. Mindezek mellett - az előző évek gyakorlatának megfelelően - a különböző sportversenyek szereplői is hőgyészi terméket használnak zuhanyozás után. A szövetkezetben - új termékként - megkezdték a „Te” és „Én” törülközők gyártását, valamint karácsony előtt új, díszdobozos csomagolású termékkel jelennek meg a piacon. Ennek érdekessége, hogy garanciát vállalnak az áruért. Megtehetik, hiszen évente 650-700 ezer törülközőt gyártanak és a lakosságtól a szövetkezetbe érkező reklamáció nem éri el (évente) a tízet. E fő profil mellett a varrodában újfajta termék gyártását kezdték el. Az OKISZ Laborral közösen lányka-, bébi- és bak- fistornadresszeket - ami eddig hiánycikk volt - készítenek. Ebből egyébként a Métának is „juttatnak”. Jól dolgoztak a szövetkezet építői is az idén, 7 millió forintos tervüket 9 millióra teljesítik. Készülnek a tornadresszek Csomagolják a készterméket
