Tolna Megyei Népújság, 1986. november (36. évfolyam, 258-281. szám)
1986-11-26 / 278. szám
Világ proletárjai, egyesüljetek ! Z MSZMP TOLNA MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJ, TOLNA MA ÉRDEK! 1986. november 26. SZERDA VÉDELEM . XXXVI. évfolyam, (5. oldal) 278. szám ÁRA: 1,80 Ft Ülést tartott a megyei pártbizottság A Magyar Szocialista Munkáspárt Tolna Megyei Bizottsága 1986. november 25-én ülést tartott. Az ülésen megjelent és felszólalt Pál Lénárd, a Központi Bizottság titkára; Péter Szigfrid, a megyei pártbizottság első titkára tájékoztatást adott a Központi Bizottság november 19-20-i üléséről, majd meghatározták a központi bizottsági határozatból adódó megyei feladatokat. Gorbacsov Új-Delhiben ► Az SZKP KB főtitkára és felesége Radzsiv Gandhi indiai kormányfő és felesége társaságában az új-delhi repülőtéren. (Telefotó) Ünnepi díszben és hangulatban várta az indiai főváros Mihail Gorbacsovot, aki kedden érkezett hivatalos látogatásra Új-Delhibe. A főtitkárt kísérő küldöttség tagjai között van Eduard Sevardnadze, az SZKP KB PB tagja, külügyminiszter, Anatolij Dobrinyin, az SZKP KB titkára és Szergej Ahromejev marsall, vezérkari főnök. Az SZKP főtitkárát és feleségét a Pálam nemzetközi légikikötőben elsőként Radzsiv Gandhi indiai kormányfő üdvözölte. A repülőtérről a szálláshelyre vezető útvonalon százezrek köszöntötték a magas rangú vendéget. Radzsiv Gandhi, indiai miniszterelnök a repülőtéren elmondott üdvözlő beszédében többek között emlékeztetett rá, hogy a Szovjetunió nehéz időkben is hű barátja volt Indiának. „Üdvözöljük önöket, mint olyan barátokat, akik segítettek felépíteni a mai Indiát” - mondotta Gandhi. Az indiai miniszterelnök végül reményét fejezte ki, hogy a szovjet főtitkár később gyakori vendége lesz Indiának. Érkezése után az Új-Delhi repülőtéren adott nyilatkozatában Mihail Gorbacsov a többi között rámutatott: a szovjet-indiai együttműködés lendülete a bizalomból, az egyenjogúságból, a tiszteletből és a két ország sajátosságainak és érdekeinek kölcsönös figyelembe vételéből fakad. Nagyon fontos az is - fűzte hozzá Gorbacsov, hogy mindez nem ellentétes más országok valóságos és törvényes érdekeivel. Gorbacsov a továbbiakban hangoztatta, hogy a jelenlegi időszakban a Szovjetunió és India belső fejlődésének történelmi jelentőségű, nagyszabású feladatainak megoldásán munkálkodik. A szovjet-indiai kapcsolatoknak további lendületet kell adni. Az szovjet-indiai csúcstalálkozó első napján kölcsönösen készség nyilvánult meg arra vonatkozóan, hogy a Szovjetunió és India együttműködik a béke és a biztonság érdekében, új távlatokat nyit a kétoldalú kapcsolatokban. Mihail Gorbacsov és Radzsiv Gandhi tárgyalásai kedden kezdődtek meg Új-Delhiben. Radzsiv Gandhi szóvivőjének közlése szerint a felek az első napon nagyon hasznos, alapos megbeszéléseket folytattak. A tárgyalások plenáris üléssel kezdődtek, majd Mihail Gorbacsov és Radzsiv Gandhi négyszemközt tárgyalt. Megbeszélésük több mint három órán át tartott. A napirenden főként nemzetközi kérdések szerepeltek. Az SZKP KB főtitkára részletesen tájékoztatta vendéglátóját az Izlandon tartott szövet-amerikai tárgyalásokról. Az indiai kormányfő sajnálatát fejezte ki a találkozó sikertelensége miatt, ám reményt fűzött ahhoz a tényhez, hogy a Reykjavíkban előterjesztett javaslatok érvényben maradtak. A két vezető nagy vonalakban áttekintette a kétoldalú kapcsolatokat és érintették az ázsiai helyzetet is. A plenáris ülésen Radzsiv Gandhi történelmi fontosságúnak nevezte Mihail Gorbacsov látogatását, hangsúlyozva: a látogatás fordulópont lesz az indiaiszovjet kapcsolatok elmélyítésében és a békéért végzett közös munkában. A főtitkár azt emelte ki, hogy a két országnak lankadatlanul dolgoznia kell a biztonság és az együttműködés érdekében. Mindketten nagyra értékelték a szovjet-indiai viszony kiegyensúlyozottságát, dinamizmusát és eredményességét. A két fél szakértői Mihail Gorbacsov és Radzsiv Gandhi találkozójával egy időben megvitatták a gazdasági, kereskedelmi és kulturális kapcsolatok fejlesztési lehetőségeit. Kedd este Radzsiv Gandhi vacsorát adott vendége tiszteletére. Pohárköszöntőjében kiemelte, hogy a két ország barátságának tartósságát és életképességét nemcsak a közös előnyök magyarázzák, hanem az imperializmussal, a gyarmatosítással és a fajüldözéssel való közös szembenállás, az emberi egyenlőség és. társadalmi igazságosság melletti elkötelezettség is. Melegen üdvözölte a Szovjetunió leszerelési kezdeményezéseit, ugyanakkor határozottan ellenezte az amerikai űrfegyverkezési programot. Gondolatébresztőnek minősítette Mihail Gorbacsov vlagyivosztoki beszédét, amelyben a főtitkár egyebek között az ázsiai és csendes-óceáni térség biztonságának megteremtésével kapcsolatos szovjet elképzelést körvonalazta. Válaszában Mihail Gorbacsov kijelentette, hogy az emberiség túlélését minden érdek fölé kell helyezni. A biztonsági kérdések új megközelítésére, új gondolkodásmódra, a nemzetközi kapcsolatokban új filozófiára van szükség. Pál Lénárd látogatása megyénkben A kórház számítóközpontjában és a szobrok között A megyei pártbizottság kora délutánra elhúzódó ülése után Pál Lénárd, az MSZMP Központi Bizottságának titkára folytatta Tolna megyei programját. A megyei kórház számítógép-központjában - többek között - elkísérte a vendéget Péter Szigfrid, a megyei pártbizottság első titkára, Császár József, a megyei tanács elnöke és Péti Imre, a megyei pártbizottság titkára. A központ bejárata előtt dr. Molnár Ádám főigazgató főorvos, a megyei párt- bizottság tagja, Szabó Géza, a városi pártbizottság első titkára, dr. Erdősi Mária megyei főorvos és Biró Imre osztály- vezető főorvos, a kórház pártvezetőségének titkára köszöntötte az érkezőket. Dr. Molnár Ádám tájékoztatójában szólt a kórház szakember-ellátottságáról és azokról az intézkedésekről, amelyeknek eredményeképpen néhány év alatt sikerült felszámolni a szakdolgozók, zömében ápolószemélyzet krónikus hiányát. Beszélt a műszerellátottságról és fejlesztési tervekről, valamint a távlati elképzelésekről. Az intézmény dokumentációs és információs központját dr. Jávor András főorvos, annak vezetője mutatta be először szavakban, majd pedig a gyakorlatban is. Pál Lénárd figyelemmel hallgatja a tájékoztatókat, és még közben, de még inkább azt követően néhány lényeges, sőt az egészségügyi ellátás mondhatni neuralgikus pontjára kérdezett rá. Ezek közé tartozik - mint mindenütt az ország jelen gazdasági helyzetében - a bérezés kérdése, a technikai-műszaki színvonal dolga, bár - mint kiderült - a műszerezettség tekintetében néhány területen jobb a megyei kórház az átlagosnál. Pál Lénárd - mint ez köztudott - eredeti szakmájára, sőt tudományára nézve fizikus, tehát jól ismeri nemcsak a hazai, hanem a világ műszaki helyzetét, újdonságait, így részletkérdésekről is szó esett a fejlesztés irányait és műszereit illetően. Az egészségügyi ellátás másik fontos kérdése a megterhelés mennyisége, aminek ki vannak téve az orvosok, különösen az öt munkanapos hét bevezetése óta. Már több fórumon és vitában is felvetődött, hogy a péntek estétől, vagy szombat reggeltől vasárnap estig, esetleg hétfő reggelig tartó ügyeletet követően az orvos hétfőn ismét munkába áll. Pál Lénárd határozottan szót emelt a helyzet tarthatatlansága miatt, annál is inkább, mivel hazánk a lakosság létszámához képest igen jól áll az orvosképzésben. Lehetséges, hogy szervezési megoldással is meg lehetne szüntetni ezt a tarthatatlan állapotot, aminek a beteg nem szenvedheti hátrányát, következésképpen a leglelkiismeretesebb orvosok egészsége megy egy idő után tönkre. Érdeklődött a Központi Bizottság titkára afelől is, hogy egy betegre átlagosan hány ápolási nap jut. Ez a szám magasabb Szekszárdon az országos átlagnál, de csak statisztikailag van így, mert vannak olyan osztályok, mint például az elmeosztály, ahol évekigls ápolhatnak egy-egy beteget. Az aktív ágyakra jutó gyógyulási idő tehát körülbelül az országos átlagnak megfelelő. A dokumentációs és információs központ több országos program és kísérlet helyszíne, ezek között a legizgalmasabb az, amelynek kidolgozása tavaszra fejeződik be. Ez egy költségszámítási rendszer, amellyel ki lehet mutatni, hogy egy betegre az ápolási idő alatt mennyi költség esik. A modellnek másutt is alkal- mazhatónak kell lennie az országban. Már jelenleg is igen érdekes információkat lehet megtudni egy másik rendszer alapján. Ki lehet például mutatni, hogy kik azok, akik adott évben már hatodszor kerülnek táppénzes állományba, vagy pedig a jogosítvány-tulajdonosok közül ki lehet választani azokat a betegeket, akiket a körzeti orvos felülvizsgálatra rendelhet a vezetésre átmenetileg alkalmatlanok közül is. Itt körülbelül véget is ért a tudósító szaktudása, mert a hosszas beszélgetés ezt követően „számítógépnyelven” folyt, amelyet nem tudott követni. A lényeg, hogy az információs központnak szüksége lenne egy olyan számítógépre, amely még több hasznosítható információt tudna kielemezni és a szakemberek rendelkezésére bocsátani a már most hatalmas és ebből a szempontból még holt adatbankból. Ha elkészül a költségszámítási modell, azt a kormány a továbbiakban hasznosítani szeretné az egészségügy észszerűbb szervezésében. A gyakorlati bemutató után amelyen Pál Lénárd tanulmányozta a számító- géprendszer egyik részlegét - a szekszárdi tanítóképző főiskola következett. A vendégeket dr. Deli István tagozatvezető és Kenyeres Józsefné a párt- szervezet titkára fogadta. A látogatás célja az lllyés- szoborpályázatra beérkezett munkák megtekintése volt. Dr. Pusztai Gabriella a Képző- és Iparművészeti Lektorátus vezetője mutatta be röviden a beérkezett pályamunkákat. A szobor elkészítésére a pályázatot a lektorátus, a megyei és városi tanács írták ki, Illyés Gyula egész alakos szobra a főiskola előtti téren kap majd helyet. Pál Lénárd látogatása ma folytatódik. Dr. Pusztai Gabriella bemutatja a vendégeknek a szoborpályázatra érkezett munkákat A kórház számítóközpontjában
