Tolna Megyei Népújság, 1986. november (36. évfolyam, 258-281. szám)

1986-11-20 / 273. szám

1986. november 20. Képújság 3 Barátságturizmus A napokban érkezett vissza a Szovjetunióból az idei utolsó barátságvonat, amelynek munkásőr utasai Moszkva nevezetességeivel, a baráti szocialista or­szág népének életével, eredményeivel ismerkedtek. Hazánkban egyre népszerűbb a barátságturizmus, s mint a Magyar-Szovjet Baráti Társaságnál elmondták: az MSZBT szervezésében évente már több mint háromezren látogatnak el a szomszédos országba. Az utasok elsősorban a ma­gyar-szovjet barátság ápolásában élenjárók, valamint az MSZBT mintegy 1900 tagcsoportjának képviselői, de megtalálhatók közöttük a társadalmi és tömeg­szervezetek aktivistái is. Programjaik nem csupán turisztikai látványosságok, a személyes kapcsolatok kialakításával lehetőséget teremtenek arra, hogy a ma­gyar-szovjet kontaktusok fejlesztésében munkálkodók közvetlenül is képet al­kothassanak a szovjet emberek hétköznapi örömeiről és gondjairól egyaránt. Nagy jelentősége van a barátságturizmusnak az itthoni agitációs munkában is: a gazdag, személyes tapasztalatokkal hazatért aktivisták meggyőzőbben tudják se­gíteni, hogy hiteles kép alakuljon ki a Szovjetunióról. Az utóbbi években rendszeresekké váltak az úgynevezett szakmai utak: a kez­deti kedvező tapasztalatok alapján idén főleg speciális programok jelölték az úti­célt. Többek között orosz nyelvtanárok, zenepedagógusok, népművelők utaztak a Szovjetunió különböző területeire: tanintézetek munkájával ismerkedtek, s hasz­nos véleménycserét folytattak szovjet szakemberekkel. A hagyományos útvonal - Kijev-Moszkva-Leningrád - mellett mind több szov­jet nagyvárost érint a barátságturizmus: idén Somogy megyei MSZBT-aktivisták- kal Kalinyinba, a Béketanács küldöttségével pedig Volgográdba gördült be Ma­gyarországról indított barátságvonat. Népfrontaktivisták és pártmunkások, ifjú­sági klubvezetők is eljutottak a társaság szervezésében a Szovjetunióba. Népes csoport kereste fel egykori munkahelyét, a távoli Uszty-llimszket, a nagyszabású cellulózgyári építkezés egy évtizedes jubileuma alkalmából. Végleges formát ugyan még nem öltött, de már javában formálódik a Magyar- Szovjet Baráti Társaságnál a barátságturizmus jövő évi programja. Az elképzelé­sek szerint a nagyvárosok mellett baltikumi, kaukázusi és szibériai tájakra indíta­nak vonatokat, s 1987-ben - újdonságként - autóbuszos túrát szerveznek Lvovba és Uzsgorodba. A társaságnál az eddiginél is nagyobb figyelmet fordítanak a fiatalok utazására. Az úttörők, a középiskolások és az egyetemisták számára egyaránt rendkívül fon­tos, hogy minél több személyes élményt szerezzenek, s barátságok szövődhes­senek a magyar és a szovjet fiatalok között. Az MSZBT a jövőben is azon fárado­zik, hogy a mozgalom aktivistái - kiemelkedő munkájuk elismeréseként - ott le­hessenek a jelentős politikai évfordulók ünnepségein. A SZOT Ifjúsági Tanácsának ülése Tagoknak és kívülállóknak Már Szekszárdim is útba esik Néhány napig még régi helyén a szekszárdi kirendeltség A SZOT Országos Ifjúsági Tanácsa megvitatta azt a jogszabálytervezetet, amelyet az 1987/88. évi ifjúsági parla­mentekről terjesztett elő az Állami Ifjúsá­gi és Sporthivatal. Az elképzelésekről Varga-Sabján László, az ÁISH elnökhelyettese adott részletes tájékoztatást. A SZOT munkaprogramjához kapcso­Az MTA szegedi biológiai központjá­ban szerdán megkezdődött az évente megrendezett hagyományos előadásso­rozat, melynek keretében az intézmény dolgozói beszámolnak legújabb kutatási eredményeikről. A biofizikai, a biokémiai, a növényélettani, a genetikai, az enzimo- lógiai intézetek munkatársai a következő három napon harminc referátumot tarta­nak. Az eseményen - vendégként vagy házigazdaként - mintegy kétszáz tudo­mányos kutató és gyakorlati szakember vesz részt. Meghívtak vegyipari, gyógy­szeripari, valamint mezőgazdasági szak­embereket is, akik ez alkalommal tájéko­zódnak olyan kutatásokról, amelyekkel - távlati terveik összeállításánál - már most számolhatnak. A biokémiai intézet munkatársai például négy előadást is lódó ötéves ifjúsági feladat- és politikai propaganda munkatervét is ez alkalom­mal határozta meg a testület, elfogadva a beterjesztett határozati javaslatot. Ezt kö­vetően Sólyom Ferenc, a SZOT titkára tá­jékoztatást adott az ifjúsági tanács tagjai­nak a XI. szakszervezeti világkongresz- szusról és annak ifjúságpolitikát érintő tevékenységéről, döntéseiről. tartanak olyan alapkutatásokról, ame­lyek ismertetik a különféle nyugtatók, fáj­dalomcsillapítók hatásmechnizmusát, s amelyek figyelembevételével tervezhet­nek meg ilyen gyógyszereket. A nö­vényélettani intézet kutatóinak előadásai elsősorban a mezőgazdasági szakem­berek érdeklődésére tartanak számot. Ilyenek például a lucerna gyökérzetén lévő nitrogénkötő baktériumok működési mechanizmusával foglalkozó kutatási eredmények. Fölmérik azt is, miként lehet olyan növényvédő szereket előállítani, amelyek a gyomnövényt megölik, de a kultúrnövényt megkímélik. Az előadáso­kon közzétett kutatási eredményeket az intézmény dolgozóiból álló társadalmi zsűri értékeli. Szavazás alapján ítélik majd oda a legjobb előadásért járó díja­kat. Ha egy fővárosi iparvállalat néhány üzemét vidékre költözteti, vagy ott leány- vállalatot hoz létre, ez megszokott, min­dennapos esemény. Sokkal ritkábban fordul elő, hogy eredendően falusi szer­vezet „költözik” városba. Igazán csak a takarékszövetkezetek esetében vált gya­korlattá ez a megszokottal ellentétes irá­nyú mozgás. A falusiak bankja - bank Miért nyitottak a korábban kifejezetten falusi intézmények, a takarékszövetke­zetek a város felé? - kérdeztem Triber Dezsőt, a Mészöv takarékszövetkezeti titkárságának vezetőjét. A takarékszövetkezetek bölcsője való­ban a falu, hiszen az ország első takarék- szövetkezete - immár harminc éve - Du- naföldváron jött létre. Igaz az is, hogy a takarékszövetkezeteket a falusi emberek bankjának nevezték sokáig. Mindez azonban csak azért volt így, mert rende­letek, adminisztratív intézkedések kitiltot­ták őket a városból. Amikor - a VI. ötéves terv kezdetétől - ezek az adminisztratív korlátok megszűntek, Tolna megye ismét élen járó, a megyeszékhely kivételével már minden városban működött takarék­szövetkezeti kirendeltség, amikor a többi megyébemépp hogy megkezdték a szer­vezést. Sőt Bonyhádra és Tamásiba szö­vetkezeti központ került. Amikor pedig megszűnt az a korlátozás is, amelyik a megyeszékhelyekről kitiltotta a szövet­kezeteket, azonnal hozzáfogtak a szerve­zéshez. Mára Tolna megyében valameny- nyi fehér foltot sikerült felszámolni, min­den nagyobb településen van kirendelt­ség vagy legalább betétgyűjtő pénztár.- Falurt nincs más pénzintézet, míg vá­rosban dönthetnek a lakosok arról, hogy az OTP vagy a takarékszövetkezet szol­gáltatásait veszik-e igénybe. Hogyan áll­ják a versenyt a szövetkezetek?- Ma már a takarékszövetkezetek való­ban komoly konkurenciát jelentenek a többi pénzintézetnek. Amióta a törvény a bankok közé sorolja őket, minden pénz­ügyi szolgáltatást végezhetnek ugyan­úgy, mint az OTP. Jogi akadálya nincs már például a lakások adásvételének, a sajáterős lakásépítésnek sem, ezekhez azonban részben még hiányoznak a sze­mélyi és pénzügyi feltételek. Így is húsz fölött van azonban azon szolgáltatások száma, amivel részben csak tagjaik, részben kívülállók rendelkezésére is áll­nak. Emellett nem elhanyagolható az sem, hogy szövetkezeteink a részjegyek után akár kilenc százalék osztalékot is fi­zethetnek. A legjobb propaganda mellet­tünk pedig az, amikor az ügyfelek azt mondhatják ismerőseiknek, hogy gyors, pontos, udvarias ügyintézést tapasztal­tak. Érezhették, hogy a takarékszövetke­zet dolgozói tudják: ők vannak a lakossá­gért.- Gyakran azt tapasztaljuk, hogy a szolgáltatásokban, kereskedelemben dolgozók erről éppen fordítva véleked­nek. Hogyan lehet a takarékszövetkeze­tekben ennyi „üzletember” ügyintézőt ta­lálni?- Hagyománya van a takarékszövet­kezeti dolgozók összetartásának, oda­adó munkájának. Gyakran elintéznek olyasmit is, ami nem tartozik szorosan a feladatkörükbe. Ez a légkör az új dolgo­zókra is hat, ritka az olyan, aki nem tudja ezt megszokni, és máshol keres munkát. A dolgozók 90 százaléka törzsgárdatag. A szolgáltatások körének bővülése elle­nére a létszám csak új egység belépése esetén nő. Dinamikus növekedés ta­pasztalható viszont a többi mutatónál. Akár a tagok létszámát, a részjegyalapot, a lakossági betétállományt vagy a nyere­séget tekintjük, országos összehansolí- tásban is nagyon jó munkáról tanúskod­nak. Szövetkezeti bank és pontosan fizető adós Miután a jogszabályok megváltoztatá­sával a takarékszövetkezetek számára a megyeszékhelyek sem jelentettek többé tiltott területet, a környékbeli szövetkeze­tek fontolóra vehették a Szekszárdra való „betörés” lehetőségét. Helle Jánosnét, a Bátaszék és Vidéke takarékszövetkezet igazgatósági elnökét arról kérdeztem, hogy miért éppen a bátaszéki szövetke­zet nyitott 1985. március 19-én kirendelt­séget Szekszárdon?- Földrajzi elhelyezkedését tekintve valóban Zomba, Bonyhád vagy akár Fadd is szóba jöhetett volna, azonban az anyagi lehetőségek nálunk voltak adot­tak ahhoz, hogy a város egész területére kiterjesszük működési körünket. Más­részt tőlünk a lakosság is igényelte a ki- rendeltség mielőbbi megnyitását. A köz- igazgatási határ változása miatt a koráb­ban területünkön lakó tagjaink közül so­kan szekszárdiak lettek, de tagságukat nem mondták föl. Arra a területre később költözőknek viszont már nem volt lehető­sége a belépésre, ez bizonyos feszültsé­geket okozott és lépésre-ösztönzött ben­nünket.- Amikor az ösztönzésen kivül a lehe­tőség is megadatott, hogyan tették meg azokat a bizonyos első lépéseket?- Első tagjaink a területünkről beköltö- zöttek lettek. Aztán fölkerestünk vállala­tokat, a legtöbb helyen megengedték, hogy ott szervezőmunkát végezzünk. így másfél hónap alatt sikerült a Pénzügymi­nisztérium által előírt feltételeket, 1100 tagot és 500 ezer forint részjegyet „előte­remteni”. Ma már új tagok szervezésére nincs szükség, mondhatnám, automati­kusan megy.- Mutatkozik-e valamilyen különbség a szolgáltatások iránti igényben falun és városon?- Vannak olyan falvak területünkön, amelyek inkább „betétaktívákV, de jel­lemzőbb falun is a városokhoz hason­lóan nagy építkezési kedv, így a lakás­építéshez, -korszerűsítéshez a kölcsön­igények is nőnek. Áruvásárlási, termelési vagy személyi kölcsönt is egyaránt kér­nek itt és ott. A két alaptevékenységen kí­vüli szolgáltatások köre - a tanácsi támo­gatások kezelésétől a felvásárlási'pén­zek, totó- és lottónyeremények kifizeté­séig és gmk-k számlavezetéséig - Szek­szárdon bővebb.- Mit mondhatna a jövőre vonatkozó tervekről?- Ami a következő években az egész takarékszövetkezeti mozgalmat érinteni fogja: szövetkezeti bank és országosan egységes számítógépes rendszer létre­hozása várható. Házunk táján pedig na­gyon várjuk, hogy szekszárdi kirendelt­ségünk végre átköltözhessen a szép, új, városközontban lévő üzlethelyiségbe. Ez már magában is jelentősen javítja mun­kánk színvonalát, hiszen az ügyféltér is tágasabb lesz. De távlati terveink között szerepel szolgáltatásaink körének to­vábbi bővítése is.- Reményeink között az adósok átalá- ban jó fizetési moráljának további javulá­sa s nem utolsósorban a szocialista bri­gád cím elnyerése szerepel - mondja Ta­kács József, a kirendeltség vezetője. De legfőbb reményünk kétségtelenül a rö­vid- és középlejáratú hitelkeret bővülése, így munkánknak számtalanszor tapasz­talt, növekvő elismerése mellett tovább csökkenhetne azon tagjaink elégedet­lensége, akiknek hiteligényét nem tudtuk kielégíteni. Ezáltal függetlenített dolgo­zóink, valamint a tagság soraiból válasz- tottintézö- és ellenőrzőbizottsági aktívák munkája a takarékszövetkezeti mozga­lom népszerűsítésében még eredmé­nyesebb lehetne. ROSTÁS ILONA Új eredmények a szegedi biológiai kutatásokban Élénkülés az állattartó telepek rekonstrukciójánál Az 1987-re meghirdetett központi sza­bályozás az állattartó telepek'rekonst­rukciójára az eddiginél nagyobb hozzá­járulást helyez kilátásba, ennek nyomán a nagyüzemekben növekszik az érdeklő­dés a létesítmények korszerűsítése iránt. A MÉM adatai szerint a megvizsgált 1400 tejtermelő tehenészeti létesítmény közül 280 megérett az átalakításra, mivel berendezéseik elavultak, és technoló­giájuk túlságosan költséges. Számos gazdaságban az idén már megkezdték a munkát; mindent egybevetve, mintegy 100 létesítmény a színhelye jelenleg az átalakítási munkáknak, illetve azok elő­készítésének. A rekonstrukcióknál kor­szerű, energiatakarékos építőanyagokat alkalmaznak, és mivel a támogatás jövő­re a gépekre is kiterjed, az üzemek a technológiai berendezéseket is megújít­ják: a korábbinál lényegesen nagyobb arányban alkalmaznak kevés fizikai munkát igénylő, gazdaságosan működő berendezéseket. A sertéstenyésztésben a kibontakozás első jelei most mutatkoznak, mivel itt is vonzóbbak lettek a feltételek, és a jövő évi szabályozók a gazdaságokat amúgy is jobban érdekeltté teszik a létesítmé­nyek jobb kihasználásában. Eddig 30-35 telepen fogtak hozzá a rekonstrukció előkészítéséhez, és a kivitelezést 1987­ben megkezdik. A juhászatban, ahol az érdekeltség kedvezőtlen volt az elmúlt időszakban, eddig elmaradtak a jelentő­sebb rekonstrukciók, s a régi telepek meglehetősen elhanyagolt állapotban vannak. Jövőre 5-6 telep felújítása ad majd munkát a szakembereknek; ezeknek a létesítményeknek a korszerűsítése. vi­szonylag kevesebb munkával jár, és így 1987 végén egyes részlegek már mun­kába állhatnak. A rekonstrukciós munkákat az Agro- ber szakemberei segítik, sokfelé nem­csak a tervezésre, hanem a kivitelezés lebonyolítására is vállalkoznak. Agrárszakemberek tanácskozása Faddon A KSZE Növénytermelési Rendszer szekszárdi egysége a Tolna megyei taggazdaságok agrárszakemberei részére teg­nap, november 19-én tanácskozást tartott Faddon a művelődési házban. A 63 gazdaság képviselői előtt Kovács Béla, egységvezető szá­molt be az idei munkáról és vázolta a jövő évi tennivalókat A tartalmas vita alapján a jövő évi legfontosabb tennivalókat meghatározták a taggazdaságok és a rendszer közötti kapcso­lattal összefüggően. A művelődési ház térségében a növénytermelési rendszer be­mutatót tartott a legújabb gépeiből. A gépek a következő évek­ben kerülnek majd a taggazdaságokban alkalmazásra.

Next

/
Thumbnails
Contents