Tolna Megyei Népújság, 1986. november (36. évfolyam, 258-281. szám)
1986-11-18 / 271. szám
Kereskedők int ismeretes, az Elnöki Tanács módosította az 1978-as belkereskedelmi törvényt, és az 1982-ben alkotott, a magánkereskedelemről szóló törvényerejű rendeletet. A jogszabályok módosítását, kiegészítését a gazdasági életben bekövetkezett változások tették szükségessé, hiszen - hogy csak a legjelentősebb tényekre emlékeztessünk - időközben terjedt el az üzletek szerződéses üzemeltetése, a jövedelemérdekeltségi rendszer a kereskedelemben és a vendéglátásban, korszerűsödött a vállalatok irányítási rendszere. A két jogszabály szövegének elemzésekor érzékelhető, hogy a gazdaság- irányítás mind kevésbé tesz különbséget a szocialista és a magánszektor között, s a kereskedelmet mindinkább mint egységes egészet kezeli. Erre utal \ egyebek között az is, hogy a magánkereskedőknek hasonló jogokat biztosít és kötelezettségeket ír elő, mint amilyenek az állami vállalatokra és a szövetkezetekre vonatkoznak. Korábban például a helyi tanács csupán az állami és a szövetkezeti boltoknak írhatta elő bizonyos termékek kötelező forgalmazását, így a tej és a kenyér árusítását; ezután ezt - szükség esetén - magánkereskedőkre is elrendelheti. A gyakorlatban valószínűleg nagyobb súlya lesz az egységesítés egy másik vonásának, amely szerint a tanács nem csupán az állami és a szövetkezeti, hanem a magánüzletek nyitva tartási idejét is megszabhatja. Tapasztalhattuk, hogy a maszekok gyakran akkor húzzák le a redőnyt, amikor saját érdekük diktálja - például szombatonként, minek következtében már többször támadt zavar a lakosság kenyérellátásában. De nem ritka az sem, hogy a maszek, aki úgy ítéli, hogy már eleget keresett, s mondjuk nem kíván magasabb adósávba kerülni, egész nyáron át zárva tartja üzletét, ami szintén ellentétbe kerülhet a fogyasztók érdekeivel. A Balatonnál és más turisztikai területeken viszont azt figyelhettük meg, hogy az elő- és az utószezonban kevés a működő üzlet; sokan csak a csúcsszezonban hajlandók árusítani, minek következtében a májusban, a szeptemberben üdülők nehezebben vásárolnak. Ezután a helyi tanácsoknak jogukban áll az ilyen bajokat megelőzni, és a nyitva tartást - függetlenül attól, kié a bolt - a fogyasztói érdekekhez igazítani. Köztudott, hogy a kistelepülések jobb áruellátása érdekében a gazdaság- irányítás bizonyos kedvezményeket nyújtott és nyújt az apró falvakban, a tanyákon működő áfészeknek. Az 1500 lélekszámúnál kisebb településeken a magánkereskedők is élveznek kedvezményt: egyszerre több szakmát is gyakorolhatnak, sőt, szükség esetén egyidejűleg kisipari tevékenységet is folytathatnak. ersze, a maszekok egyenjogúsítása nem korlátlan; továbbra is csak kiskereskedéssel foglalkozhatnak, a nagybani árusításhoz nincs joguk. Viszont az egységesítésre utal, hogy a jogszabály mindenkire, aki belkereskedelmi tevékenységet folytat, bevezette a kiskereskedő megjelölést, ami egyúttal a kereskedői foglalkozás gazdasági és társadalmi szerepének erősödését is tükrözi. Bizonyos adminisztratív kötöttségek feloldása szintén egységesen vonatkozik minden kereskedőre. A termelők például ezután minden külön engedély nélkül kereskedhetnek, ami egyaránt vonatkozik a gyárakra, az iparvállalatokra, amelyek már többszáz boltot nyitottak az országban, és a mezőgazdasági kistermelőkre, akik árujukat minden külön engedély nélkül forgalmazhatják. Visszatérve a főfoglalkozású magánkereskedőkre, nem hagyhatjuk szó nélkül a törvényerejű rendeletnek azt a kitételét sem, miszerint a magánkereskedőnek személyesen is részt kell vennie az üzlet munkájában. Aki nem jártas a maszek világ rejtelmeiben, aligha érti ennek a döntésnek a célját, az értelmét. Ha nem is sokan, de vannak olyan ügyeskedők, akik maguk és családtagjaik nevére több üzlet fenntartásához szereznek működési engedélyt. Az első, a második üzleten szerzett pénzből berendezik, áruval ellátják a harmadikat, a * hatodikat is, de a munkát - a valódi üzemeltetést - átengedik más személyeknek, akik őket az üzleti haszonból részesítik. Az ilyen manipulációkat megfékezendő mondja ki a módosított jogszabály, hogy a magánkereskedői tevékenységet csak az folytathatja, akinek nevére a magánkereskedői igazolványt kiadták - ellenkező esetben a szakigazgatási szerv köteles a magánkereskedői igazolványt visszavonni. Amikor a két jogszabálymódosítási javaslat az Elnöki Tanács elé került, vita alakult ki az előterjesztés egy pontja felett. Eszerint ugyanis - eltekintve az indokolt kivételektől - kötelező az üzleteket magyar névre keresztelni. A javaslat természetesen a magyar ember számára érthetetlen és kiejthetetlen üzletelnevezések ellen irányult, ami ellen korábban egy képviselő is interpellációt intézett a belkereskedelmi miniszterhez. Ám az Elnöki Tanács tagjai közül ketten is felvetették, hogy mi legyen akkor a nemzetiségek lakta településeken működő üzletekkel, amelyek a magyar mellett szerb, szlovák vagy más nyelvű neveket is viselnek. A vita során született meg a döntés, miszerint ilyen esetekben a kettős elnevezés indokolt. A jogszabálymódosítások legintenzívebben bizonyára a magánkereskedőket foglalkoztatják, akik gyakran aggodalmaskodva vizsgálják, miként értékeli, segíti vagy csak tűri tevékenységüket a gazdaságirányítás. A társadalom nem jelentéktelen rétegéről van szó: a magánkereskedők száma az elmúlt négy évben megkétszereződött, és ma már meghaladja a harmincezret. A forgalomba kerülő áruknak, szolgáltatásoknak mintegy 6 százalékát már ők juttatják el a lakossághoz, akik nemcsak boltokat, vendéglátóhelyeket működtetnek, hanem újabban kempingeket, panziókat, sportpályákat is. átorítja a módosított jogszabály az összes kereskedőt - most már használhatjuk ezt a megnevezést egységesen mindenkire, aki a belkereskedelemben tevékenykedik - arra, hogy rugalmasabban végezze dolgát: termeltesse, vagy ^kár termelje meg maga azt az árut, amire igény van, határozottabban képviselje a fogyasztói érdekeket az iparral szemben, és általában a szó eredeti, legjobb értelmében vett kereskedést folytasson. S mit mondanak a módosított jogszabályok a fogyasztónak? Azt jelzik, hogy a kormányzat a korábbinál is nagyobb figyelmet szentel az áruelláttásnak, amit a jog eszközeivel is igyekszik javítani, gazdagítani. GÁL ZSUZSA Ülést tartott a TOT A Termelőszövetkezetek Országos Tanácsa hétfőn Szabó István elnökletével, Budapesten ülést tartott. A testület megvitatta a mezőgazdasági szövetkezeti mozgalom helyzetéről és feladatairól szóló elemző anyagot, amely részét képezi majd a mezőgazdasági szövetkezetek V. kongresszusa dokumentumának. A testület megállapította, hogy a mozgalom a IV. kongresszus óta eltelt időben összességében tovább erősödött. A mezőgazdasági szövetkezetek a népgazdaság és a társadalom szerves részeként gazdálkodnak, és fontos szerepet töltenek be a hazai élelmiszer-ellátásban és az exportfeladatok teljesítésében. Termelésük értéke a magyar mezőgazdasági termelésnek több mint kétharmada. Az elmúlt években javult a szövetkezeti tagok és alkalmazottak anyagi, szociális és kulturális helyzete. Az elismerésre méltó eredmények sem feledtetik azonban - mutatott rá a testület -, hogy a tsz-ek munkája az elmúlt öt esztendőben nem volt zavartalan, a fejlődés több területén lassult, megtorpant. A romló értékesítési feltételek között és a nehezebb gazdasági helyzetben a szövetkezetek nem minden csoportja tudta - sokszor önhibáján kívül - teljesíteni a kitűzött célokat. Egyes körzetekben romlottak a teljesítmények, és számos gazdaság teherbíró képessége csökkent. A mezőgazdasági termelőszövetkezetek V. kongresszusát 1986. december 12-13-ra, Budapestre hívták össze. Kádár János látogatása a Népszabadság szerkesztőségében Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt főtitkára hétfőn látogatást tett a Népszabadság szerkesztőségében. Tájékoztatót hallgatott meg a lap munkájáról, és a baráti találkozó keretében elbeszélgetett a szerkesztőség munkatársaival. Kádár Jánost elkísérte Berecz János, a Központi Bizottság titkára és Lakatos Ernő, a KB osztályvezetője. A szakszervezet termelést, gazdálkodást segítő tevékenysége Napirenden a TÁÉV szakszervezeti bizottsága Harmonikus kapcsolat a gazdasági és a szakszervezeti vezetés között Hétfőn tartotta soros ülését a Szakszervezetek Tolna Megyei Tanácsának elnöksége. Az ülésre ezúttal a Tolna Megyei Állami Építőipari Vállalatnál került sor abból a meggondolásból, hogy a vállalat szakszervezeti bizottságának termelést, gazdálkodást segítő tevékenységéről hangzott el tájékoztató, de azért is, hogy üzemlátogatás keretében, munka közben ismerkedhessenek a vállalat életével az elnökség tagjai. Az első napirendi pontban Molnár Er- nőné javaslatot terjesztett elő a szakszervezeti intézmények új működési szabályzata jóváhagyására. Az elnökség az előterjesztést elfogadta. Ezután Tóth Béla, a TÁÉV szakszervezeti bizottságának titkára szóbeli kiegészítést adott a már előbb - az elnökségi tagokhoz eljuttatott - tájékoztatóhoz. Segítségére volt Villányi József, a vállalat igazgatója, aki a gazdálkodás helyzetét ismertette, benne a legújabb gyártmány- váltási elképzeléseket is, de szólt a gazdasági vezetés és a szakszervezeti irányítás együttműködéséről, amelyet mindketten jónak neveztek. A Tolna Megyei Állami Építőipari Vállalat jogelődje 1949. január 1 -én Komlón alakult meg - merőben az ismeretterjesztés kedvéért mondjuk ezt el -, akkor száz dolgozóval. Szekszárdra 1965. június 1-én települt, immáron mai nevén. Jelenleg több mint 2300-an dolgoznak a vállalatnál, köztük 96,5 százalék szak- szervezeti tag. A szakszervezeti bizalmiak száma 121, a főbizalmiké 17. A múlt ötéves tervben bizonyos lemaradás történt a vállalatnál - külső és belső okokból kifolyólag -, viszont lakásépítési tervüket túlteljesítették. A tervidőszakban 2950 lakást építettek a tervezett 2627 helyett. A nehéz gazdasági körülmények ellenére, az elmúlt öt évben, jelentős előrelépést sikerült elérni a dolgozók szociális ellátásában. A vállalat szakszervezeti bizottsága - az elmúlt időszakban és jelenleg is - alapelvként fogadta el, hogy a termelés segítése és a szakszervezetek érdekvédelme, érdekképviselete egymástól el nem választható, egymást feltételező fogalmak a szakszervezeti munkában. A gazdasági tervfeladatok valóra váltásának egyik alapvető feltétele a gazdaságpolitikai összefüggések megismertetése, a helyes gazdaságpolitikai szemlélet kialakítása és formálása. Ebben a szakszervezetnek - a maga sajátos eszközéivel J rendkívül nagy szerepe van. A vállalatnál működő bizalmitestület tagjainak többsége jól felkészült egy részüknél azonban megkérdőjelezhető az alkalmasság. A szakszervezeti tisztségviselők mindinkább arra törekednek a vállalatnál, hogy megértessék a tagsággal: érdemi érdekképviseletet csak akkor lehet biztosítani, jogos kívánságokat csak akkor lehet kielégíteni, ha hatékony gazdálkodás folyik a munkahelyeken. A vállalat, minden gond és nehézség ellenére, jó pozícióból kezdte az új tervidőszakot. Adósságot nem hoztak át a múlt ciklusból. A hatékonyabb munkának vannak még személyi korlátái, de ezek a korlátok ledönthetők. Az új munkastílus, amelyet most alakítanak ki a vállalatnál, jelentős lehetőségeket ígér. Az SZMT elnöksége a jelentéseket elfogadta és megelégedéssel állapította meg, hogy a TÁÉV-nél harmonikus a munkakapcsolat a szakszervezeti és a gazdasági vezetés között. Kedvezmény a mezőgazdasági üzemeknek Alkatrészek a téli gépjavításhoz A. megye mezőgazdasági üzemeiben befejezték az őszi érésű növények betakarítását, most valamennyi gazdaságban az őszi mélyszántás ad munkát. Nem kevés a traktorosok, a szerelők dolga, hisz a kemény talajban szakad, törik az eke, a talajművelő eszköz. Sok alkatrészre van most is szükség, de később a téli nagyjavítások idején is gyakran föl kell keresni majd az alkatrészraktárakat. Nem mindegy, hogy van-e kéznél alkatrész vagy sem. Éppen ezért hirdette meg a tavalyi évhez hasonlóan idén is az Agroker az úgynevezett „alkatrész-kitárolási akciót”. Az akció lényege a következő: az üzemeknek átadott alkatrészekért idén nem kell fizetniük a gazdaságoknak, ezek árát 1987. január 1 -töl március 31 -ig havonta három részletben kell törleszteniük. Az Agrokerhez ez ideig 36 gazdaságtól érkeztek be igények, melyeknek eddig 55 százalékban tudtak eleget tènni. A raktáron nem lévő alkatrészeket a társvállalatoktól szerzik be, s az egyes gazdaságoknál elfekvő készleteket is a javítást végző üzemekben irányítják. Az alkat- re' szellátásból és -javításból jelentősen részt vállal a KSZE is. MTZ traktoralkatrész érkezett az Agrotektől a szekszárdi Agrokerhez
