Tolna Megyei Népújság, 1986. november (36. évfolyam, 258-281. szám)
1986-11-17 / 270. szám
4^fePÜJSÄG 1986. november 17. ÖN KÉRDEZ Levélcímünk: 7101 Szekszárd, Postafiók: 71 Mennyi az adó? Sziládi Lajosné simontornyai olvasónk kérdezte, hogy egy kétszemélyes családi háznak mennyi adót kell fizetni, ha mindketten nyugdíjasok, s az egyik rokkantnyugdíjas. Meilinger Gyula, a Simontornyai Nagyközségi Közös Tanács vb-titkára küldte meg a választ:- Hazánkban az adót nem személyek után állapítják meg, hanem azok tulajdonában lévő ingóságok, állatok, egyéb jövedelem után. A területfejlesztési hozzájárulást, annak összegét a lakosság szavazta meg, a község fejlesztési hozzájárulást váltotta fel.- A hozzájárulást szabályozó tanács- rendelet indokolt esetben lehetőséget ad a mérséklésre, elengedésre. Az adóügyi ügyfélszolgálatos erre a figyelmet felhívta a csekkek kiállításakor. Tájékoztatta olvasójukat, hogy az 1985. évi jövedelmekről töltsenek ki adatlapot és ehhez csatolják az elmúlt évi nyugdíjszelvényüket. Ezt nem tették meg, így méltányossági kérelmüket nem tudjuk elbírálni. Megfizeti-e a vállalat a kiesést? Egy olvasónk írta, hogy ez év májusában lejárta gyese,június 19-ig a szabadságát töltötte, s azóta nem tudja, hova tartozik, ö ugyanis írt a vállalatához több alkalommal is levelet, hogy két kicsi gyermeke van, és mivel a vállalatnál van bedolgozói részleg, szeretett volna ott munkát kapni. De választ egyik levélre sem kapott. „Hova forduljak, ki fizeti nekem meg ezeket a napokat. Kötelezhetem-e a vállalatot, hogy a kieső napjaimat fizessék meg. Ha nekem válaszolnak, nem történik ilyen, mert akkor én más munka után tudok nézni, ha nem tudnak alkalmazni.” Dr. Deák Konrád válaszolt a levélre:- Olvasójuk szabadságának lejárta után nem jelent meg a munkahelyén, de még szabadságának lejárta előtt kérte munkáltatóját, hogy helyezze, illetve irányítsa át más munkakörbe, ilyen tárgyú kérelmére azonban választ nem kapott, ennek ellenére munkahelyén nem jelent meg. Kérdése, hogy kötelezheti-e munkáltatóját „kiesett napjai megfizetésére.”- Válaszunk röviden: nem. Olvasójuk még a gyes, illetve évi rendes szabadsága ideje alatt munkaszerződése módosítását kérte a munkáltatójától. Ha munkáltatója kérését nem teljesítette, illetve kérelmére nem is válaszolt, olvasójuk a munkaviszonyt felmondhatta volna, s a felmondási idő eltelte után másutt helyezkedhetett volna el. Ö azonban nem mondott fel, hanem egyszerűen nem jelent meg a munkahelyén. Márpedig a munkahelyen való megjelenést nem lehet függővé tenni egy áthelyezési, illetve átirányítási kérelem teljesítésétől, vagy megválaszolásától. Azt sem lehet helyeselni, hogy egy munkáltató hosszabb időn keresztül nem válaszol valamelyik dolgozójának beadványára, az ilyen sérelemmel a munkáltatónál működű munkaügyi döntőbizottsághoz lehet fordulni, amely minden bizonnyal orvosolja a sérelmet, de semmiképpen sem az a megoldás, hogy a dolgozó nem jelenik meg a munkahelyén. Gondoskodtak-e a vagyonbiztonságról? Egy szekszárdi, Arany János utcai olvasónk elmondta: „A házban lévő közös helyiség ajtaját hiába zárják be, akinek még kulcsa van hozzá, állandóan nyitva hagyja. Nemrégiben a kőművesek birtokukba vették a motorkerékpár-tárolót azzal a céllal, hogy valamely üzletnek lesz kialakítva. Az illetékesek ígéretet tettek arra, hogy gondoskodnak a vagyonbiztonságról, jó lenne, ha ez meg is valósulna.” A Szekszárdi Városgazdálkodási Vállalat igazgatójának, Orbán Györgynek a válasza:- Vállalatunk közölte, hogy éppen a bérlők személyes tárgyainak megvédése érdekében történik a munkavégzés, melynek következtében egyes tárgyakat el kellett mozgatni. Erről az épület házfelügyelője minden érintett bérlőt időben tájékoztatott.- A munkát egyébként vállalatunk befejezte, a helyiséget rendeltetésszerű használatra alkalmas állapotban a bérlők részére átadta. rr*“' Ml VÁLASZOLUNK A raktárgazdálkodásról szól a Minisztertanács 42/ 1986. (X. 18.) számú rendeleté, amelynek hatálya - az ott megjelöltek kivételével - a gazdálkodó szervezetek, az állami költségvetési szervek és a társadalmi szervezetek kezelésében, illetve tulajdonában álló raktárakra terjed ki. A jogszabály meghatározza a raktárak hasznosításának módját, megjélöli a raktárgazdálkodási hatóságokat, kimondja, hogy ezek a hatóságok a raktárai rendkívüli körülmények esetén határozott időre- kártalanítási kötelezettség nélkül - igénybe vehetik, előírja, hogy a raktár használója köteles a használatában levő 50 négyzetméternél nagyobb raktárakról folyamatosan nyilvántartást vezetni, az Országos Anyag- és Árhivatal pedig a raktár- és tárolókatasztert az érintettektől- legfeljebb 4 évenként bekérheti, a jogszabályban megjelölt változásokról a raktárak kezelői jelentést kötelesek készíteni. A Munka Törvénykönyve végrehajtásáról szóló korábbi jogszabályt módosítja a Minisztertanács 43/1986. (X. 18.) számú rendelete, a Minisztertanács elnökhelyettesének 6/1986. (X. 18.) ME számú rendelete pedig - a minisztertanácsi rendelettel összhangban a munkaviszonynyal összefüggő egyes kérdésekről szóló korábbi jogszabályokat módosítja. Az új szabályozás szerint a heti ötnapos munkarendnél az évi munkanapok száma nem lehet kevesebb 255 napnál, az e napokon a rendes munkaidőben végzett munka nem minősül túlmunkának. A gazdálkodó szervezet termelési, gazdálkodási érdekből, előre nem látható körülmény miatt elrendelheti munkanapnak szabadnappal való felcserélését, amihez azonban a munkahelyi szakszervezeti szerv előzetes egyetértése szükséges. A rendes szabadság kétharmadát egybefüggően kell kiadni, a szabadság kettőnél több részletben csak a dolgozó kérésére adható ki. Tévesen vélték eddig is sokan, hogy szabadságuk felét saját tetszésük szerinti időpontban veszik ki, a munkáltató pedig a másik felének a kiadását határozhatja meg. Ez eddig sem volt így, az új szabály pedig szó szerint ekként rendelkezik: „A szabadság kiadásának időpontját a munkáltató - a termelési, gazdálkodási és egyéb feladatai zavartalan teljesítésének figyelembevételével - szabadságolási tervben határozza meg. Ennél a dolgozót előzetesen meg kell hallgatni és kívánságára a lehetőséghez képest figyelemmel kell lenni.” Kimondja a jogszabály azt is, hogy igazolatlan mulasztás esetén a jogszabályban meghatározott juttatások mulasztott naponként egynegyedükkel csökkennek, s hogy ha a dolgozó munkahelyén egymást követő három munkanapon át igazolatlanul nem jelenik meg, munkaviszonyát a munkáltató jogellenes kilépés címén megszüntnektekintheti. Nyomatékosan kihangsúlyozzuk azt a rendelkezést, amely szerint: „A munkáltató a munkaidőben való eltávozást vagy más tevékenységet csak akkor engedélyezhet, ha a feladat a munkaidőn kívül nem végezhető el.” Az említett munkajogi szabályok 1986. évi november hó 1. napja óta hatályban vannak.” Utalunk még a pénzügyminiszter és a mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszternek az agrár- és élelmiszertermelő ágazatok jövedelemszabályozása alá tartozó üzemek támogatásáról szóló 37/ 1986. (X. 18.) PM-MÉM számú együttes rendeletére, amely részletesen szabályozza a beruházási támogatásokat, az üzemviteli támogatásokat, a kémiai talaj- javítás támogatását, rendelkezik a mező- gazdasági kistermelők és a kedvezőtlen adottságú nagyüzemek támogatásáról, mellékletei pedig feltüntetik az egyes támogatások szakmai feltételeit és a támogatások összegét is. Az említett jogszabályok a Magyar Közlöny idei 44. számában jelentek meg.. DR. DEÁK KONRÁD a TIT szekszárdi városi szervezetének elnöke. Pedagógusok jártak a katonai főiskolán Kitűnő körülmények várják a fiatalokat Senki előtt nem titok, hogy milyen fontos szerep jut egy fiatal életútjában a pályaválasztásnak. A pályaválasztásban pedig egyaránt részes a szülő és a pedagógus. Hivatást, pályát választani sohasem könnyű, éppen ezért minden olyan kezdeményezés, ami ezt az egész életet befolyásoló nagy lépést segíti, üdvözölni kell. A Tolna Megyei Hadkiegészítési és Területvédelmi Parancsnokság pályára irányító főtisztje, valamint a parancsnokság, a megye középfokú iskoláinak igazgatói (vagy pályaválasztást segítő tanárai) részére egésznapos kirándulást szervezett a Szentendrei Kossuth Lajos Katonai Főiskolára. A huszonöt érdeklődő pedagógust különbusz vitte Szentendrére, ahol először a főiskola életéről részletes tájékoztatást kaptak, amit filmvetítés követett. Ebéd után tovább folytatódott az ismerkedés a katonai főiskola életével. A pedagógusok megtekintettek egy elhelyezési körletet, majd a harckocsizó-kiképzés egyik szaktan- termében a hallgatók felkészültségéről is meggyőződhettek. A sportlétesítmények - a tornaterem és az uszoda, a kondicionálótermek - bizonyára bármelyik középfokú intézmény igazgatójának és diákjainak a szívét megdobogtatnák, olyan korszerűek. A művelődést a nagyon szép művelődési központ szglgálja. Közel harminc Tolna megyei fiatal várta immár főiskolai hallgatóként, hogy egykori tanáraik, igazgatóik.kérdéseire választ adhasson. Nagyon kedves színfoltja volt a látogatásnak, amikor az egykori diák és a valamikori tanár üdvözölte egymást. Például a Lengyeli Mező- gazdasági Szakközépiskola és Szakmunkásképző Iskola tanára, Leipold Boldizsár egyszerre négy volt tanítványával ült le beszélgetni. A másik oldalon meg éppen a tolnai gimnázium testnevelő tanára, Pálinkás János, a Tolnáról Szentendrére került Horváth Zoltán másodéves határőrhallgatóval emlegette a gimnáziumi múltat. Horváth Zoltánt megkérjük, meséljen mostani életéről, midennapjairól, céljairól.- Érettségi után a közepesnél jobb eredménnyel vágtam neki a Kossuth Lajos Katonai Főiskola elvégzésének. Bizony, az első időben féltem, hogy nem leszek majd képes lépést tartani a követelményekkel. Ma már elmodnhatom, hogy szerencsére ez nem így történt. Sőt, még valamelyest javítanom is sikerült az eredményeimen, ami már önmagában is sikerélményt ad. Persze, az sem mellékes, hogy mennyi ösztöndíjat kap az ember. Ezzel a tanulmányi eredményemmel én havonta 1700 forintot tehetek zsebre és ebből csak a vacsora ára jön le. Már ha az ember vesz jegyet. Ha nem, és maga gazdálkodik, még jobban is kijön. A terveim között - mivel a BM-határőrséghez tartozom - a tisztté avatás után az szerepel, hogy majd a rendőrségnél is kívánok elhelyezkedni, mint gyermek- és ifjúság- védelmi tiszt. Ehhez pedig még szeretnék plusz ismeretekre is szert tenni, így valami kiegészítő szakot, mondjuk a pedagógia mellett még pszichológiát is kívánok tanulni.- Megérte idejönni, megtaláltam a számításomat. A feltételek nagyszerűek, a hazautazásokat fizetik, az egyenruhát sem kell mindig viselni, ha például ez valakit zavarna... bár engem nem. Ha valaki folyamatosan tanul, a vizsgákra még egy kicsit erre is „rátesz”, simán, gondmentesen tudja elvégezni a főiskolát. Persze, az is igaz, ha valaki három nap tanulással kíván kollokválni, az bizony elbukik. Jó választás volt a részemről, abban bízom, hogy a folytatás is hasonlóan sikerül. SZABÓ SÁNDOR Fotó: GOTTVALD KÁROLY Horváth Zoltán főiskolás A középiskolai igazgatók, tanárok látogatása A Kossuth Lajos Katonai Főiskola Elhelyezési körlet
