Tolna Megyei Népújság, 1986. november (36. évfolyam, 258-281. szám)
1986-11-15 / 269. szám
8 KÉPÚJSÁG 1986. november 15. ★ HORIZOnT^ Kubai jegyzet Turizmus és közellátás Havannában a közelmúltban rendezték meg a Forradalmi Védelmi Bizottságok (CDR) kongresszusát, amire megkülönböztetett figyelem irányult. A CDR népfrontszerű szervezet, ám a hagyományos tevékenységeken kívül - a szigetország sajátosságainak megfelelően - feladatköre kibővül az „ellenforradalmi jelenségek” elleni harccal. A több mint hatmillió főt számláló CDR-nek lényeges szerepet szántak ebben a küzdelemben. Az ország fekvése, az éghajlat sok gondtól megszabadítja a kubaiakat, hiszen itt nem kell fűteni a lakóházakat, s a könnyűipar feladatait is megkönnyíti a télen húsz-huszonöt fokos meleg. Az október eleji „ősz”, ami jóval harminc fok feletti hőmérsékletet jelent, szinte meg- * * váltás a helybelieknek a forró nyár után. A strandokon ilyenkor többnyire már csak az ekkora meleget is ritkán érző, egy-két óra alatt felégni képes európaiak élvezik a kellemesen langyos tengervizet, a még mindig égető homokot. A tengerrel kapcsolatban megjegyezték ismerőseim, az utóbbi időben mintha nagyobb figyelmet szentelnének a turizmus fejlesztésére. Annál is inkább, mivel a természeti feltételek adottak. Az ötvenes években, még a forradalom előtt az amerikaiak építette autóutak most is kiváló állapotban vannak, a szállodahálózatot rendben tartják, s az idegenek által leginkább látogatott helyeken az ellátás sem hagy kívánnivalót maga után. Persze léteznek ennél lényegesebb dolgok is Kubában, mint azt Fidel Castro a CDR említett kongresszusán elhangzott beszédében kifejtette. A közellátást szeretnénk javítani a közeljövőben. A legtöbb élelmiszerre vonatkozó jegyrendszer nyújt biztosítékot a szükséges áruféleségek beszerzésére. A kubaiak nem panaszkodnak, hiszen naponta érzik a forradalom óta bekövetkezett eredményeket. Ingyenes oktatást és egészségügyi ellátást biztosítottak az embereknek. Az európai szemmel nézve nem látszik ugyan szenzációnak, de a többi közép-amerikai országgal összehasonlítva igencsak jelentőselőrelépést mutat. Az ellátásban előforduló hiányosságoknak tudható be a terjedő spekuláció és a korrupció. A CDR kongresszusán is az egyik fő témává lépett elő e két jelenség elleni harc meghirdetése. Beszédében Fidel Castro szigorúbb intézkedéseket sürgetett kiküszöbölésére. A szigetországban egyébként a tavasz óta elindított kampány új gondolkodásmódot sejtet. Harciasságot sürgetett a pártvezető a gazdasági problémák megoldásában, s e jelszót a kongresz- szus után átvette a sajtó, ezt hangsúlyozta híradásaiban a rádió és a televízió IS RITECZ MIKLÓS Nagyobb figyelmet szentelnek a turizmusra - tengerpart Varadezóban Rekorder légibusz A korszerű légibuszoknak a korábbinál jóval gazdaságosabb változata készült el a Szovjetunióban. Erről tanúskodnak az új, IL-96-300 típusú távolsági repülőgép műszaki adatai is. Hajtóművei utaskilométerenként 23 gramm üzemanyagot fogyasztanak. Ez fele a világon jelenleg üzemeltetett azonos kategóriájú gépekének. Az IL-96-300 gazdaságossága az egyenként 16 tonna tolóerejű négy légcsavaros hajtóműnek, és a különleges szárnyprofilnak köszönhető, amely jelentősen növeli a repülőgép aerodinamikai tulajdonságait. KÍNA Városi reform - dilemmákkal A legtöbb kínai vállalatnak egyelőre alig van beleszólása a döntésekbe. Az ország csaknem ötvenezer vállalata közül mindössze néhány ezer állami vállalat működik az új kísérleti rendszerben - magyarázza Csiang Ji-vej a kínai ipar- gazdasági intézet tanácsadója, aki maga is aktív részese volt a reformfolyamat beindításának a hetvenes évek végérT Csiang akkor, mint az akadémiai intézet igazgatója, a sanghaji iparvállalati kísérletekért volt felelős és az akkori vitákban azt vallotta, hogy a gazdasági megújulási folyamatnak az iparból kell kiindulnia. Azóta ismert, hogy késett az ipari reform, a mezőgazdasági felelősségi rendszer az agrárgazdaságban viszont teljes sikert aratott. Az iparban, ahol a változások a nyolcvanas évek derekán indultak be, még a régi irányítási formák uralkodnak az újak felett - mondja a szakértő. Ma még meglehetősen korlátozott a kínai iparvállalati vezetők önállósága. A vevő és az eladó szabadon alkudozhat ugyan a termékek eladásáról, köthet szerződést a gépek, anyagok vásárlásáról, de csak a termelési kapacitások egy részére, mintegy egyharmadára. Csökkent persze az elmúlt években az állami szervezeteknek kötelezően átadandó bútorok, vízmelegítők, vagy az acéltermékek részaránya, de például ez utóbbi esetben a terv a vállalati termelés 85 százalékát rögzíti. Akárcsak a mező- gazdaságban, az iparban is főként a könnyűipari, élelmiszeripari termékeknél oldották föl a kötöttségeket, ott ahol a hiányt hamarabb fel lehetett számolni. A gépiparban, a nehéziparban viszont csak folyamatosan és hosszabb távon történik meg az átállás. A gyufa ára Kantonban 2 fenben volt rögzítve, most 3 fen körül mozog a szabad ár és a termelők érdekeltsége fokozódott - meséli He Szian, a kantoni tervbizottság vezetője az eddig megtett lépésekről. A reform kezdetekor még több száz fogyasztási cikk elosztásáról döntöttek Pekingben, azóta már csak a gabona, étolaj, a cukor és a gyapot árát rögzítik központilag. A többi termékpiac szabályozása a tartományi terv feladata. A kínai vezetők ismerik azokat a gondokat, amelyek ebből a „kettős irányításból” fakadnak. Ha a vállalatok kedvező áron, a szabad piacon is értékesíthetnek, akkor húzódoznak a terv teljesítésétől; nem lelkesíti őket az ácél tonnánként 600 jüa- nos felvásárlási ára, amikor a szabad piacon 1700 jüant is adnak érte - magyarázza He Szian. Az elképzelés az, hogy a vállalatok idővel közvetlenül egyezzenek meg a termékek árában, alakuljon ki egy közbülső irányár, amely ösztönzi is a termelést és egyben lehetővé teszi a tervcélok teljesítését - hangsúlyozza a kantoni vezető.- A kínai vezetők megrázkódtatásoktól mentessé akarják tenni az átmenetet minden téren, így a foglalkoztatáspolitikában is. De végre akarják hajtani az átállást, mert nem megfelelő a mostani, felemás vállalatvezetői magatartás: minél nagyobb részesedést szerezni a központi keretekből és minél többet értékesíteni a piacon. Hogy miért nem történhet meg egy csapásra a változtatás? - Amikor növelték a mezőgazdasági fel- vásárlási árakat, annak egy részét a városlakók fizették meg. 9 százalékkal emelkedtek tavaly a fogyasztói árak, de egyes városokban még ennél is gyorsabb volt a drágulási tempó. Óvatosan, két-három lépésben kell a tényleges értékviszonyoktól elszakadt, eltorzult árrendszert korszerűsíteni - hangoztatják a vezetők. Fontos döntés született nemrégiben a rugalmasabb vállalati munkaerő-gazdálkodás terén, ahol eddig szintén az állam döntötte el, melyik vállalat hány emberrel dolgozhat, mennyivel növelheti a létszámot. „Előfordult, hogy az állam nem adott munkaerőt oda, ahol hiány volt. A vállalat ilyenkor nem vehetett fel a piacról dolgozót, de nem is bocsáthatták el embereket onnan, ahol túl magas volt a felesleges létszám”. A kutatóintézeti tanácsadó ésszerűtlennek nevezi ezt a módszert, amelyet októbertől felvált a vállalati, szerződéses foglalkoztatás, lehetőséget adva a hanyag dolgozó elbocsátására, vagy a piac által indokolt vállalati létszámleépítésekre. A foglalkoztatási stabilitást azonban nem akarják egy csapásra feladni a kínai vezetők. Az önálló vállalati létszámgazdálkodást egyelőre csak az állami ipar dolgozóinak töredékére terjesztik ki. Az „új gazdasági struktúra” kereteit az évtized végére szeretnék megteremteni Kínában. Olyan gazdasági környezetet létrehozni, amelyben önálló döntéseket hoznak a nyereség szempontjait mérlegelő vállalatok. Intenzív munkát folytatnak ennek megalapozására és ilyen kérdéseket elemeznek: miként választható el egymástól a központ és a termelők feladata, milyen vállalati tulajdonformák bevezetése az ésszerűbb?Több kínai vezető visszatérő gondolatként fogalmazta meg, hogy ma az a legfőbb dilemma, miképpen lehet a rugalmas vállalati gazdálkodást a központi, tervszerű ellenőrzéssel, irányítással szinkronba hozni. Feszültségek, esetleges kudarcok lesznek a végrehajtás során mondotta a legutóbbi parlamenti ülésszakon Csao Ce-jang miniszterelnök. Ezekét a hibákat azonban nem szabad magával a reformmal azonosítani, szem előtt kell tartani, hogy a kínai gazdaság felélénkülése, korszerűsödése az elmúlt évek változásainak köszönhető. MARTON JÁNOS VIETNAM A Ba Be tó csodái Gügyük összejövetele Ne tessék csodálkozni. Bármilyen furcsa, a házasságközvetítő irodákat így nevezik Jugoszláviában, illetve ez a népi becenevük. Hogy miért? Arra már nem tudunk válaszolni. Mint ahogy nem tudott válaszolni, az a szép számú társaság sem, akik október 17-től 19-ig Belgrádban tartották tanácskozásukat, méghozzá nemzetközi szinten, hiszen a világ majdnem minden országából érkeztek gügyük, azaz házasságköz- vetitök. Bizony az értekezlet nem volt mentes a komolykodó előadásoktól, az ünnepélyes megnyitó beszédektől és a sajtótájékoztatótól. Pedig voltak jó néhányan, akik azt bizonygatták, hogy a házasságközvetítéssel foglalkozók nemzetközi kongresszusa nem tud újat mondani. Már az is érdekes és új dolgok sorába tartozik, hogy a régi görögök is ismerték ezt a fajta tevékenységet. Igaz, akkoriban nem irodákban boronálták össze az egymásnak teremtett férfit és nőt, hanem ügyes asszonyok és még ügyesebb férfiak buzgólkodtak ismeretségi körükben, hogy párt szerezzenek a magányos nőnek, vagy férfinak. Sajnos a fáma nem szól arról, vajon akkor is olyan borsosak voltak-e a tarifák, mint napjainkban? Mert ahogy a kongresszuson kiderült, Japánban a házasságközvetítő iroda egyévi szolgálatáért - azaz azért, hogy kiadja a házasulni kívánók címét, és megszervez egy találkozót - 1900 dollárt kér. Hogy milyen célokkal szervezték meg ezt a furcsa találkozót a résztvevők, arról sok küldött nyilatkozott. A céljuk az, hangsúlyozták -, hogy meggyőzzék az embereket arról: a házasság közvetítők működése szükséges. Számos levél, esküvői fotó bizonyítja, a házasságközvetitő irodák eredményes tevékenységét, legalábbis azok szerint, akik ezekben a levelekben, illetve fotókon boldogságukról adnak hírt a házasságot összeboronáló irodáknak. A nemzetközi kongresszus - amely Belgrádban zajlott le -, első lépés egy olyan világot átfogó szervezet megalakításához, amely egybefogná a házassági irodákat. NYÁRÁDI ÉVA Hanoitól, a vietnami fővárostól északkeleti irányban, mintegyötórás autóút végén csodálatosan szép táj fogadja a látogatókat, a Ba Be tó vidéke. A Ba Be - magyarul: Három Tenger - és környéke növekvő vonzerejű turisztikai látványosság, amelyet mind több és több hazai és külföldi vendég választ úticéljául. Az 500 hektárnyi kiterjedésű tó és a körülötte elterülő 4500 hektáros őserdő ma nemzeti parkot alkot, ahol turistaközpontot létesítenek és kutatóbázist hoznak létre a növény- és állatvilág tanulmányozására. A VDK sokféle értékes fái közül itt található a vaskeménységű chukra- sia, melyet a helyi lakosság könnyű és különlegesen gyors csónakok készítésére használ. Az erdőben talált otthonra néhány olyan ritka madárfajta, minta foltos nyírfajd vagy a fák tövében fészkelő földi fácán. Maga a tó a tengerszint feletti négyszáz méteres magasságban helyezkedik el. Hossza hét, szélessége körülbelül egy kilométer. Mélysége helyenként a huszonnégy métert is eléri. A Ba Be kedvenc élettere a gekkónak, különböző rákféléknek és a teknősöknek, amelyek között tekintélyes súlyú, több tucat kilogrammos óriás példányok is akadnak. A tó egyik partján ezer méter magas hegycsúcs, az Ülő madár zárja le a szemhatárt. Ennek a szép nevű hegynek a csúcsáról nemcsak szép kilátás nyílik a messzeségbe, hanem egy újabb tavacska látványa is figyelmet kelt. A neve Tündértó, s csaknem szabályos négyszöget formáz a nagyjából egyenlő hosszú, száz-száz méteres part vonalával. Az aprócska fennsík másik nevezetessége a Sakktábla-szikla. A népmese szerint fürdőzéseik után maguk a tündérek játszottak rajta izgalmas sakkpartikat. A hegyről az ellenkező oldalon lefelé tartó turistát a kényelmes ereszkedő a Puong-barlanghoz és a benne kanyargó Nang-folyóhoz vezeti. Romantikus barlangi csónakázás után a szabadba érő utast a partra szállítják, mert á hajózó út végül egy tíz méternél is magasabb zu- hatagba torkollik. A vízesés ma egy több ezer kilowattos vízerőmű turbináit működteti. Aki veszi a fáradságot és a parton megkerülve a vízesést ismét hajóra ül, ezer személyes, akusztikájáról híres barlangszínházba jut. Nem csoda, hogy a tömérdek természeti szépség valóságos legendakört ihletett. A tóvidék legismertebb legendája az özvegy és a Mennyei Császár történetét örökíti meg. A Ba Be tóból egymás közvetlen szomszédságában emelkedik ki az Özvegy- és a Nyereg-sziget. Az előbbit hajdanán sokan lakták, de amikor lakói nyársra húzták a Mennyei Császár elkóborolt tehénkéjét, a nagyúr megtorolta a tolvajlást. Vízzel árasztotta el a sziget házait, kivéve annak az özvégyasszonynak a kunyhóját, aki a Mennyei Császár iránti tiszteletből nem vett részt a lakomában. A sziget pedig csak azért nem süllyedt a tó fenekére, mert rajta állt az özvegy házikója. Ekkor keletkezett a Nyereg-sziget, ami nem más, mint egy lópata nyoma. A császár ugyanis lovon küldte kedves szolgáját, hogy derítse ki: mi az igazság a tehénlopás ügyében. Azóta néz farkasszemet egymással a két sziget. I A házakat télen sem kell fűteni
