Tolna Megyei Népújság, 1986. november (36. évfolyam, 258-281. szám)
1986-11-01 / 258. szám
2 'ÎnîÉPÜJSÀG-&€-----------------------1 986. november 1. Faluház Deesen Az Állami Biztosító vezérigazgatója Szekszárdon Hivatalba lépése után immáron második alkalommal érkezett tegnap a megye- székhelyre Deák Andrea, az Állami Biztosító vezérigazgatója. Deák Andrea tanulmányozta az Állami Biztósító Tolna megyei szervezetét, tevékenységét, helyzetét, amely a júliusi szétválás óta alakult ki. Az MSZMP Tolna Megyei Bizottságának székházában Péter Szigfrid, a megyei pártbizottság első titkára kötetlen beszélgetésen találkozott az Állami Biztosító vezérigazgatójával, .akit elkísért Papp Júlia megyei igazgató is. Jelen volt Kovács János városi tanácselnök. Sírkőavatás Tegnap délután az értényi temetőben a családtagok, az elvtársak és tisztelők részvétele mellett felavatták Takács György rendőrőrnagy sírkövét. Avatóbeszédében Mátyás László, a Magyar Ellenállók és Antifasiszták Szövetsége vezetőségi tagja, az egykori harcostárs emlékezett arról, hogy 50 éve alakult meg a spanyol szabadságharcban a magyar önkéntesek katonai egysége, amelynek egyik tagja Takács György volt. Méltatta a hősi harcokban helytálló, igaz kommunista barátot, aki magatartásával, kiforrt világnézetével, hazaszeretetével példát mutatott. Szólt az egykori harcostárs, bajtárs szocialista hazánk építésében kifejtett tevékenységéről, majd a Magyar Ellenállók és Antifasiszták Szövetsége nevében megköszönte mindazoknak a munkáját, akik a sírkövet állíttatták. Az avatóbeszéd után a megyei pártbizottság nevében Rúzsa János osztályvezető, a megyei rendőr-főkapitányság nevében Adrián Zsigmond, megyei rendőr-főkapitány, az MSZMP Tamási Városi Bizottsága nevében Fiáth Attila, első titkár, valamint a tamási veteránklub tagjai, az üzemek dolgozói és a város ifjúságának képviselői koszorúzták meg a sírt. Környezetvédelmi fórum A SZOT és az Országos Környezet- és Természetvédelmi Hivatal közös szervezésében pénteken környezetvédelmi fórumot tartottak a Szellőző Művekben a levegő tisztaságának védelméről. A tanácskozáson műszaki-tudományos intézmények munkatársai, környezetvédelmi gondokkal küzdő üzemek képviselői, valamint a különféle légtechnikai, környezetvédelmi berendezéseket gyártó vállalatok szakemberei vitatták meg a környezet megóvásának legsürgősebb feladatait. A tanácskozáson elhangzott, hogy a VII. ötéves terv időszakában 50 milliárd forintot fordítanak a vállalatok és az üzemek a környezet védelmére, csaknem kétszer annyit, mint az elmúlt ötéves tervidőszakban. Ez a nagyobb összeg is csak a legjelentősebb gondok megoldásához elegendő. A fő feladatok közé tartozik a levegő porszennyezettségének csökkentése. A színházterem A faluház „köszönő” arca Faluházat avattak tegnap Decsen. A szűk körű ünnepség résztvevőit, köztük Szabó Gézát, az MSZMP Szekszárd Városi Bizottsága első titkárát Varjas Jánost, a HNF megyei titkárát és Ribling Ferencet, a megyei tanács általános elnökhelyettesét Kovács Sándor, a nagyközségi közös tanács elnöke köszöntötte majd megköszönte mindazok munkáját, akik az építkezésből kivették részüket. Méltatta az össze- fogástjami a 31 millió forintos beruházásából 9 millió forint társadalmi munkát jelentett. Ezután a Mezei Gábor tervezte kulturális létesítményt Ribling Ferenc adta át rendeltetésének, majd pedig Patkó Sándor megyei főépítész bemutatta az épületet. A faluház földszintjén kapott helyet a pódiumszínpaddal ellátott nagyterem, a technikai helyiségek, raktárak, a népművelői hely, a büfé, az úgynevezett kommunikációs tér és a szakköri helyiségek. A második szintén helyezik el a könyvtárat a gyerekkönyvtárat, a folyóiratolvasót •és ott adják vissza Decsnek a padlásmúzeumot. Palme-bizottság r A biztonság a béke anyja ?.Az ember akarva-akaratlanul felkapja efcfejét e névre: Palme. Élénken él emlékezetünkben az év elején meggyilkolt syed miniszterelnök alakja, aki azért küzdött nagyon elszántan, hogy egy béké- Sébb világban élhessünk valamennyien. Az elmúlt hétvégén fővárosunkban tanácskozott a nevét viselő bizottság, amelyet Olof Palme 1980-ban azért hozott létre, hogy segítsen e békés világ megteremtésében, tegyen meg mindent a leszerelés és a biztonság érdekében. A bizottság tagjai valamennyien nagy tekintélyű, sokat látott-tapasztalt politikusok. Tanácskozásaikon mindenkor a legaktuálisabb nemzetközi kérdéseket tekintik át. Ezúttal az európai biztonság, valamint a szovjet-amerikai viszony állt figyelmük középpontjában. A budapesti tanácskozásról kiadott dokumentumban arra ösztönzik a Szovjetuniót és az Egyesült Államokat, hogy folytassák a Reykjavíkban megkezdett tárgyalási folyamatot. Ennek érdekében a következő tennivalókat ítélik fontosnak: 1. A két nagyhatalomnak tisztáznia kell, hogy mit értenek a rakéta- védelmi rendszerekről 1972-bert kötött ABM-szerződés egyes rendelkezésein. 2. A Szovjetunió és az Egyesült Államok öt éven belül csökkentse 50 százalékkal hadászati fegyvereinek számát. 3. A két fél a közép-hatótávolságú rakéták ügyében fejezze be a tárgyalásokat, és írják alá erről a már csaknem kész megálfapo- dást. 4. A bizottság megerősítse korábbi álláspontját amellett van, hogy minden nukleáris fegyverkísérletet be kell tiltani. Ezekről a kérdésekről a tanácskozás szünetében külön is volt alkalmunk beszélgetni a bizottság néhány tagjával: így Mihail Milsteinnel, a testület szovjet tudományos szakértőjével, David Owen volfangol külügyminiszterrel, Olusegun Obasanjo egykori nigériai elnökkel, Anders Fermmel, a bizottság svéd tagjával és Alfonso Garcia-Robles Nobel-békedí- jas volt mexikói külügyminiszterrel. Ferm: - Emlékszem, hat esztendővel ezelőtt, amikor a bizottság megalakult, a nemzetközi helyzet nagyon rossz volt. Tárgyalásokról nem beszélhettünk, vi- ézont annál több szó esett a nukleáris háború megnyerhetőségéfól, és arról, hogy azt Európára kell korlátozni. Ilyen körülmények közöt csaknem forradalmi tettnek számított e bizottság létrehozása, és az az elhatározás, hogy a leszerelés és a biztonság érdekében kizárólag a politikai megoldásokat, az egymáshoz való alkalmazkodás útjait-módjait keressük. Hat év múltán elmondhatjuk, hogy a nemzetközi helyzet javult, mégha nem is mentes ellentmondásoktól. ígéretes, hogy ismét tárgyalások folynak lényeges kérdésekről. Kedvezőtlen jelenség ugyanakkor a rakétatelepités, az új fegyverrendszerek kutatása és kipróbálása. A szovjet-amerikai viszony még mindig nagyon komplikált, holott az már nyilvánvaló, hogy a két nagyhatalom biztonsági problémáit csak egymással együttműködve tudja megoldani, katonai fölény elérése nukleáris korunkban elképzelhetetlen. Milstein: - A fő problémát az Egyesült Államok és a Szovjetunió viszonyában a fegyverzetcsökkentés és -korlátozás jelenti. A fegyverkezési verseny az elmúlt években még hevesebbé vált, és egyre erőteljesebbek lettek azok a szándékok, hogy a világűrre is kiterjesszék azt. Idén októberben aztán sor került Reagan és Gorbacsov reykjavíki találkozójára, amelyre úgy tekinthetünk, mint a szovjet-amerikai kapcsolatok egy fontos eseményére. A találkozó részletes értéAnders Ferm Mihail Milstein kelése még folyik, az azonban nyilvánvaló, hogy ott adva volt a lehetőség egy nagyon fontos megállapodás megkötésére, amely elvezethetett volna a nukleáris fegyverek korlátozásához. Sajnálatos módon az amerikaiak felkészületlensége miatt, vagy - ami a rosszabb variáció - a részükről hiányzó megegyezési szándék miatt erre nem került sor, a történelmi lehetőséget elszalasztották. Az nem állítható, hogy semmilyen eredmény nem született Reykjavíkban, de azt feltétlenül látni kell, hogy egy kulcsfontosságú területen, az aerikai űrfegyverkezési program, az SDI miatt nem sikerült megállapodni. Pedig a helyzet nagyon veszélyes, a nukleáris háború veszélye nem szűnt meg, ellenkezőleg, az utóbbi időben növekedett, éppen az amerikai űrfegyverkezési tervek miatt. Én remélem, hogy az Egyesült Államok politikusai is rövidesen felismerik ezt, és akkor nem lesz akadálya a további tárgyalásoknak, hiszen a Szovjetunió javaslatai, amelyeket Reykjavíkban előterjesztettünk, még mindig érvényesek. Owen: - A bizottság néhány tagjával együtt úgy vélem, hogy a két nagyhatalom viszonyában a legtöbb gondot okozó SDI-problémát meg lehet oldani, mégpedig az ABM-szerződés alapján. Ehhez az kell, hogy mindketten 10 évig tiszteletben tartsák ezt a szerződést, hogy tisztázzák: mit értenek kutatáson és a laboratóriumi kísérleteken. Az Egyesült Államoknak ismertetnie kéne a következő 10 évre szóló kutatási terveit, a Szovjetunió pedig ezek ismeretében megmondhatná, mit tart a szerződés megsértésének, magára nézve veszélyesnek. Számomra nagy kérdés, hogy a Szovjetunió a javaslatait továbbra is egységes csomagként kezeli-e, noha értem, hogy miért teszi ezt. Én, aki aurópai vagyok, nagyon szeretném, ha a közép-hatótávolságú nukleáris rakétákról aláírnák a megállapodást, mégha a NATO tábornokai ellenzik is ezt. Nem értek egyet azokkal, akik azt mondják, hogy csak akkor lehet megoldani a közép-hatótávolságú rakéták ügyét Európában, ha a hagyományos és vegyi fegyverekről is megállapodtak. Az viszont kétségtelen, hogy a közép-hatótávolságú rakétákkal együtt a harcászati nukleáris fegyverek számát is csökkenteni kell. Ez utóbbi téren - bizalomépítő lépésként - szovjet kezdeményezésre lenne szükség. Innen pedig már egyenes út vezethet a hagyományos fegyverzetek csökkentéséhez. Ehhez persze sürgetően szükség volna egy első szakaszos megállapodásra a bécsi haderőcsökkentési tárgyalásokon. Azután el kéne dönteni, hogy hol folytassák ezeket a megbeszéléseket: Stockholmban-e, vagy másutt, hogy legyen-e közvetlen tárgyalás a NATO és a Varsói Szerződés között, vagy hogy az imént említettek kombinációjára képezze-e a tárgyalási fórumot. Garcia-Robles: - Én az 1982-ben publikált „Közös biztonság” című jelentésünkre szeretnék emlékeztetni, amelyben a bizottság részletesen ismertette leszerelési elképzeléseit. Akkori ajánlásaink között szerepelt, hogy a feszültség enyhítése érdekében a NATO és a Varsói Szerződés között 150-150 kilométer szélességben Közép-Európában létesítsenek atomfegyvermentes folyosót. Nekem, mint a bizottság tagjának nagyon örvendetes és figyelemreméltó volt az a napokban kapott hír, hogy az NSZK-ból az SPD és az NDK-ból az NSZEP szakértői közös tervezetet dolgoznak ki e folyosó konkretizálására. Nyilvánvaló, hogy ez általában is hozzájárulna a nemzetközi légkör javításához, s segítene a helyi válsággócok felszámolásában. Tágabb hazámban, Latin-Amerikában napjaink elsőszámú megoldásra váró kérdése a közép-amerikai válság, pontosabban a Nicaragua és az USA közötti konfliktus ügye. Ennek rendezését csak tárgyalásokkal, békés úton tartom lehetségesnek, ehhez viszont megfelelő nemzetközi légkör kell. Obasanjo: - Ez a bizottság megalakulása óta a leszerelés és a biztonság kérdéseivel foglalkozik, azokra keres - nem kötelező határozatok, hanem ajánlások formájában - mindenki számára elfogadható megoldást. Én nagyon bízom abban, hogy a testület folytatni fogja ezt a munkát, s tanácsainak mind több területen lesz foganatjuk. Annál inkább remélem, ezt mert hazám az amúgy is sok gonddal birkózó fejlődő országok egyike, Nigéria. A tapasztalatom az, hogy a fejlődő államok nagy problémája a bizonytalanság, aminek következtében rendkívül sokat költenek katonai célokra. Ha ez a bizonytalanság megszűnne, többet tudnának fordítani saját gazdasági fejlődésükre. Milstein: - Hogy miként látom a jövőt? Kétségtelenül sok veszély van a világban, de a dolgoknak jobbra kell fordulniuk. Ennek érdekében pedig a legelső feladat a nukleáris fegyverek korlátozása, ezek ugyanis nem megyszerü fegyverek, hanem a civilizáció elpusztításának eszközei. Owen: - „Közös biztonság” című jelentésünk fő mondanivalója ez volt: a biztonság a béke anyja, én hiszek ebben. K. M. - D. L. Alfonso Garcia-Robles Olusegun Obasanjo David Owen
