Tolna Megyei Népújság, 1986. október (36. évfolyam, 231-257. szám)

1986-10-11 / 240. szám

8 NÉPÚJSÁG 1986. október 11. Indulásra készen a traktor az „Északi-sark 28” sodródó állomásra KNDK A föld és a tenger szakemberei A KNDK-ban azt tervezik, hogy a nyolcvanas évek folyamán 300 ezer hektárnyi - dagály által elöntött - földte­rületet nyernek vissza a tengertől és vonnak művelésbe. Ehhez magasan képzett mérnökökre, technikusokra és szakmunkásokra lesz szükség: évente 1500 szakembert képeznek ki. A szakemberek oktatását a phenjani Kim Ir Szén Egyetemen végzik, a techni­kusokat a Hanhungi Vízgazdálkodási Egyetemen képzik. Más főiskolákon mezőgazdasági gépészmérnököket, agronómusokat, talajjavítási szakmér­nököket oktatnak a különleges ismere­tekre. A tengertől visszahódított területeken mezőgazdasági üzemeket, nádgazda­ságokat, halneveldéket, sólepárlókat lé­tesítenek. Beringia Ezer kilométer szélességű szárazföldi „híd” kötötte össze Ázsiát és Amerikát 14 ezer évvel ezelőtt, mielőtt alámerült volna az óceánba. Ennek az eltűnt föld­nek, az úgynevezett Beringiának a kör­vonalait, méreteit és földrajzi viszonyait szovjet tudósok rekonstruálták. A geoló­gusok, a botanikusok, a zoológusok és a geomorfológusok idevonatkozó néze­teiket a Szovjetunió Földrajzi Társasá­gának leningrádi ülésén fejtették ki. Beringia „pulzáló” ország volt, több­ször emelkedett, vagy süllyedt a jégkor­szak különböző periódusaiban. A leg­utolsó „felmerülése” mintegy 18 ezer év­vel ezelőtt következett be, a hatalmas jégmezők végleges visszahúzódását megelőző korszakban. A Csendes­óceán és a Jeges-tenger szintje akkori­ban 90 méterrel alacsonyabb volt a mai­nál, összefüggő partvonal húzódott a Dél-Aleuti-szigetektől majdnem Kam­csatkáig. Az éghajlat egészében véve hidegebb volt, szárazabb azonban a mainál, sok napfényes nappal. Éppen abban az időszakban vándorolt utoljára a két szomszédos földrész néhány állat­fajtája: Ázsiából ment Artierikába a ne­mes szarvas, a mammut, a lemming, s ellenkező irányba haladtak a vörös mó­kusok és a nyulak. ★ HORIZOÍIT^ „Tízezer jüanos” gazdák Kínában még luxuscikknek számít a mosógép vagy a magnetofon. A többség gondja az, hogy megfelelő táplálékhoz jusson, tisztességesen ruházkodjon. Vendéglátóink így alighanem a jövő családját mutatták be nekünk, amikor olyan dél-kínai munkás-paraszt csa­ládhoz invitáltak, , ahol a három kíván­ság - mosógép, tűzhely, televízió - már teljesült. A statisztikák szerint a kínai városla­kók helyzete a kedvezőbb. 100 család­ból 93-nak van televíziós készüléke, 48-nak kazettás rádió-magnója, 36-nak mosógépe. Falun egyelőre csak minden tizedik család büszkélkedhet televízió­val, minden huszadik mosógéppel. Ed­dig az álmok középpontjában a „három jó”, az óra, a kerékpár és a varrógép állt. Ma már más, többnyire drágábbb fo­gyasztási cikkekre áhítoznak. Nyilván­való, hogy a többség számára ezek a vágyak még hosszú ideig nem fognak beteljesedni. A városokban emelkedik az átlagfize­tés. A bérből élők közül egyre többen keresnek havi 80 jüannál többet. Ugyan­akkor új jelenség a jövedelmek és a fo­gyasztás nyílt differenciálódása. A múlt évi áremelkedések ellensúlyozására ugyan az ipari dolgozók mintegy 10 jüan ■ körüli bérkiegészítést kaptak, de jöve­delmükből így is kénytelenek többet for­dítani gyümölcsre, zöldségre, vagy más létfontosságú cikkre, amelyek szabad árasakká váltak. A tehetős kisebbséghez tartozik Li, egy húszéves fiatalember, aki a pekingi szui tűi piacon az átlagfizetés kétszere­sét keresi meg paradicsom kiskereske­désével. Száz kiló árut bír el a biciklije. Ennyi paradicsomot vesz nap mint nap a nagybani piacon és adja tovább az árut egy tized jüan-nyi haszonnal a fővárosi utcákon. Ó azonban legfeljebb egy „há­romszáz jüanos” kereskedő. A „tízezer jüanosok” azok a kereskedők, termelők, akik már bérelt, vagy saját teherautókon szállítják nagyban az árut a piacra és a mezőgazdaság mellett még ipari üze­met, szolgáltatói műhelyt is fenntartanak falun. Átfogó képet nem lehet kapni arról, kiknek megy ma nagyon jól Kínában. Hi­vatalos adatok szerint a múlt év végén mintegy 11 millió család tartott fenn ma­gánműhelyt, fogadót, fodrász-, vagy szabóüzemet, és átlagosan egy-két al­kalmazottat foglalkoztatott. 17 millióan dolgoztak a magángazdaságban, amely az ország nem mezőgazdasági foglalkoz­tatottjainak mindössze 4,5 százaléka. Egyesek - valójában nagyon kevesek - új keletű meggazdagodása irigységet, ellenérzést kelt. A múlt év derekán több vezető óva intett a burzsoá liberalizmus édes mérgétől, kikelt a „pénz bálványo­zása” ellen és a fegyelem a szigorúbb ellenőrzése helyreállítását követelte, hogy ezzel meggátolják az áremelkedé­seket, a terjedő korrupciót, a jövedel­mek túlzott differenciálódását. A kínai vezetők sohasem tagadták, hogy a réformfolyamat során új ellent­mondásokkal kell majd szembenézniük. Hangsúlyozták, hogy a visszaéléseket, csalásokat kell megfékezni, a munkával szerzett jövedelmek keletkezésének vi­szont szabad utat kell engedni. Ami a gazdagodó, tehetősebb rétege­ket illeti, valóban számos vállalat az ő igényükre alapozva növelte mértéken felül az autók, elektromos készülékek behozatalát, amely tavaly egymagában 2 milliárd dollárral járult hozzá a külke­reskedelmi mérleg 14 milliárd dolláros hiányához. A reform folytatása mellett kiálló vezetők szigorították a vállalatok deviza költekezését, hitelfelvételeit és tervbe vették az egyéni jövedelmek progresszív megadóztatását is. Olyan pénzalapokat teremtenek az adókból, amelyeket az élelemre, ruházkodásra szoruló tízmilliók javára használnának föl. A jövedelemadó bevezetésének ter­ve is a reform továbbvitelének az irányá­ba mutat. Mindazonáltal az alapelv az marad, hogy „nem lehet egy időben mindenkit ugyanolyan jóléthez juttani, mert az egyenlősdi, végső soron a közös elszegényedéshez vezet”. Ahhoz tehát, hogy az ezredfordulóra mindenkit fel tudjanak hozni a mostani egy főre jutó átlagos 300 dolláros jöve­delmi szintről a 800 dolláros szintre, ösztönözni akarják az egyéni teljesítmé­nyeket, a jövedelemnövekedést. MARTON JÁNOS A cseljabinszki területen lévő asini ko­hászati üzem szakemberei az újságpa­pírnál ötször vékonyabb lemezt állítottak elő, amorf acélból. Az újfajta acél abban különbözik hagyományos változatától, hogy molekulái nem kristályos, hanem amorf állapotban, vagyis rendszertele­nül helyezkednek el benne. Ennek kö­szönhetően különleges mechanikai és fizikai-műszaki tulajdonságokkal ren­delkezik. Az amorf acélt különleges vákuumin­dukciós kemencében olvasztják, majd igen gyorsan lehűtik. Az anyagot az elektrotechnikában, elektronikai mű­szerekben használva javítja azok minő­ségét, csökkenti a transzformátorok elektromos energiaveszteségét. Az amorf acélból készített hangszedő a le­mezjátszókban jobb minőségű hangot eredményez. A gyárban eddig négy berendezésen állítják elő az új típusú acélt, dolgoznak a különböző méretű amorf acélszalagok előállításának technológiáján és amorf acélport is kívánnak készíteni. KUBA A kegyetlen hurrikánok Szeptember második felétől, az esős évszak közepén megnövekszik a trópusi ciklonok kialakulásának gyakorisága a Karib-tenger térségében s így Kubában is. A legnagyobb karibi szigetországban mindenki élénken emlékszik arra, mek­kora pusztítást okozott tavaly novem­berben a Kate hurrikán, az emberek ezért fokozott figyelemmel, s nem kis szorongással tanulmányozzák a meteo­rológiai jelentéseket. Ciklonok keletkezésével a június el­sejétől november végéig tartó féléves időszakban kell számolni a Karib-tenger és a Mexikói-öböl körzetében. A ciklo­nokat a kialakuló szél erősségétől füg­gően három osztályba sorolják Kubá­ban. Trópusi légrifkulatnak nevezett me­teorológiai jelenség esetében a szél­erősség nem éri el a 62- kilométer/óra sebességet. Az ennél jóval veszélye­sebb trópusi légörvények 63-117 kilo­méter/óra, míg a pusztító hurrikánok118 kilométernél is nagyobb sebességgel száguldanak. Az utóbbi két ciklonfajta közül évente 3-4 alakul ki egy ciklonperiódus során. Mérési adatok bizonyítják, hogy a legna­gyobb sebességű ciklonok szeptem­berben és októberben jönnek létre. Sta­tisztikai átlagban szeptemberben 23, októberben pedig 35 hurrikán pusztított Kubában az elmúlt 185 év során. Az el­múlt hetven esztendő legsúlyosabb szeptemberi hurrikánjai között tartják számon az 1919. szeptember 9-it. Akkor égy utasszállító hajó is elsüllyedt a flori­dai szorosban, utasai és a személyzet tagjai közül senki sem maradt életben. Minden idők legpusztítóbb hurrikánja mégis egy novemberi napon, 1932-ben- söpört keresztül a szigetország Cama- güey tartományában. A viharos forgó­szél következtében a Karib-tenger hul­lámai elöntötték Santa Cruz del Sur vá­rosát. A kikötő lakóinak nagy része nem élte túl a katasztrófát - 3500-an vesztet­ték életüket. Napjainkban műholdak segítségével igen pontosan nyomon követhetők a meleg és a hideg légtömegek határán gyors légköri változásokat előidéző ör­vénylések, a trópusi ciklonok mozgása. Kubában már a kisebb intenzitású lég­örvény kialakulásakor is különleges in­tézkedéseket léptetnek életbe. A veszé­lyeztetettségtől függően négyfajta ké­szültségi állapotot rendelhetnek el a kü­lönböző megyékben. Ha pusztító ör­vényvihar alakul ki a karibi térségben, a kubai meteorológiai intézet - csakúgy, mint tavaly a Kate hurrikán idején - óránként ad ki jelentéseket, s a rádió­ban, televízióbsn óvintézkedések meg­tételére hívják fel a lakosságot. SIMÁRDI TAMÁS mások élettevékenységéhez szükséges egyéb rakományokat. Az expedíció résztvevői a dermesztő hidegben elvégezték a platformok szét­szedését, megszervezték a rakományok elraktározását és a tehergépkocsi sze­relvényének az elszállítását. Az „Északi-sark” állomások szervezé­sének új módszere lényegesen gazda­ságosabb az előzőeknél: sok százezer rubel takarítható meg, a sodródó állo­mások létesítésének határideje jelentő­sen lerövidül. Uj típusú acél Rásza újra kerékpározik Egészségből kitűnőre vizsgázott egy litván kislány, Rásza Prászcjavicsjute, akinek gyógyulását az egész ország ag­gódó figyelemmel kísérte. Három évvel ezelőtt ugyanis súlyos baleset érte, egy kaszálógép levágta mindkét lábát. A fa­luból, ahol az eset történt, repülőgéppel szállították Moszkvába. Ramaz Datiasvi- li, fiatal sebész elvégezte az egyedülálló műtétet, a mindkét végtag visszavágá­sát. A kislány ma már szalad, újra kerék­pározik, és szeptemberben sok-sok hatévessel együtt ő is megkezdte iskolai tanulmányait. Az Északi-sark vidékén sikeresen be­fejeződött az „Ekszpark-86” program - emberek, teherrakományok és gépek ejtőernyők segítségével történő szállítá­sa az „Északi-sark 27” és az „Északi­sark 28” sodródó állomásokra. Ebben a nehéz és felelősségteljes ex­pedícióban tapasztalt ejtőernyősök vet­tek részt. A hatalmas IL-76-os repülőgépek fe­délzetéről többkupolás ernyőrendsze­rek segítségével rakodókocsikat dobtak le üzemanyaggal, traktorokat és a kü­lönleges, sodródó „Északi-sark” állo­F. Muszim kohászmérnök (balról) és V. Szokurov az amorf acélelőállító műhely vezetője az új anyag minőségét ellenőrzi. Felszállás előtt. Grigorij Szerebrennyikov, az „Ekszpark-86” program vezetője (jobbról) és a légidesszant egyik résztvevője

Next

/
Thumbnails
Contents