Tolna Megyei Népújság, 1986. október (36. évfolyam, 231-257. szám)
1986-10-11 / 240. szám
8 NÉPÚJSÁG 1986. október 11. Indulásra készen a traktor az „Északi-sark 28” sodródó állomásra KNDK A föld és a tenger szakemberei A KNDK-ban azt tervezik, hogy a nyolcvanas évek folyamán 300 ezer hektárnyi - dagály által elöntött - földterületet nyernek vissza a tengertől és vonnak művelésbe. Ehhez magasan képzett mérnökökre, technikusokra és szakmunkásokra lesz szükség: évente 1500 szakembert képeznek ki. A szakemberek oktatását a phenjani Kim Ir Szén Egyetemen végzik, a technikusokat a Hanhungi Vízgazdálkodási Egyetemen képzik. Más főiskolákon mezőgazdasági gépészmérnököket, agronómusokat, talajjavítási szakmérnököket oktatnak a különleges ismeretekre. A tengertől visszahódított területeken mezőgazdasági üzemeket, nádgazdaságokat, halneveldéket, sólepárlókat létesítenek. Beringia Ezer kilométer szélességű szárazföldi „híd” kötötte össze Ázsiát és Amerikát 14 ezer évvel ezelőtt, mielőtt alámerült volna az óceánba. Ennek az eltűnt földnek, az úgynevezett Beringiának a körvonalait, méreteit és földrajzi viszonyait szovjet tudósok rekonstruálták. A geológusok, a botanikusok, a zoológusok és a geomorfológusok idevonatkozó nézeteiket a Szovjetunió Földrajzi Társaságának leningrádi ülésén fejtették ki. Beringia „pulzáló” ország volt, többször emelkedett, vagy süllyedt a jégkorszak különböző periódusaiban. A legutolsó „felmerülése” mintegy 18 ezer évvel ezelőtt következett be, a hatalmas jégmezők végleges visszahúzódását megelőző korszakban. A Csendesóceán és a Jeges-tenger szintje akkoriban 90 méterrel alacsonyabb volt a mainál, összefüggő partvonal húzódott a Dél-Aleuti-szigetektől majdnem Kamcsatkáig. Az éghajlat egészében véve hidegebb volt, szárazabb azonban a mainál, sok napfényes nappal. Éppen abban az időszakban vándorolt utoljára a két szomszédos földrész néhány állatfajtája: Ázsiából ment Artierikába a nemes szarvas, a mammut, a lemming, s ellenkező irányba haladtak a vörös mókusok és a nyulak. ★ HORIZOÍIT^ „Tízezer jüanos” gazdák Kínában még luxuscikknek számít a mosógép vagy a magnetofon. A többség gondja az, hogy megfelelő táplálékhoz jusson, tisztességesen ruházkodjon. Vendéglátóink így alighanem a jövő családját mutatták be nekünk, amikor olyan dél-kínai munkás-paraszt családhoz invitáltak, , ahol a három kívánság - mosógép, tűzhely, televízió - már teljesült. A statisztikák szerint a kínai városlakók helyzete a kedvezőbb. 100 családból 93-nak van televíziós készüléke, 48-nak kazettás rádió-magnója, 36-nak mosógépe. Falun egyelőre csak minden tizedik család büszkélkedhet televízióval, minden huszadik mosógéppel. Eddig az álmok középpontjában a „három jó”, az óra, a kerékpár és a varrógép állt. Ma már más, többnyire drágábbb fogyasztási cikkekre áhítoznak. Nyilvánvaló, hogy a többség számára ezek a vágyak még hosszú ideig nem fognak beteljesedni. A városokban emelkedik az átlagfizetés. A bérből élők közül egyre többen keresnek havi 80 jüannál többet. Ugyanakkor új jelenség a jövedelmek és a fogyasztás nyílt differenciálódása. A múlt évi áremelkedések ellensúlyozására ugyan az ipari dolgozók mintegy 10 jüan ■ körüli bérkiegészítést kaptak, de jövedelmükből így is kénytelenek többet fordítani gyümölcsre, zöldségre, vagy más létfontosságú cikkre, amelyek szabad árasakká váltak. A tehetős kisebbséghez tartozik Li, egy húszéves fiatalember, aki a pekingi szui tűi piacon az átlagfizetés kétszeresét keresi meg paradicsom kiskereskedésével. Száz kiló árut bír el a biciklije. Ennyi paradicsomot vesz nap mint nap a nagybani piacon és adja tovább az árut egy tized jüan-nyi haszonnal a fővárosi utcákon. Ó azonban legfeljebb egy „háromszáz jüanos” kereskedő. A „tízezer jüanosok” azok a kereskedők, termelők, akik már bérelt, vagy saját teherautókon szállítják nagyban az árut a piacra és a mezőgazdaság mellett még ipari üzemet, szolgáltatói műhelyt is fenntartanak falun. Átfogó képet nem lehet kapni arról, kiknek megy ma nagyon jól Kínában. Hivatalos adatok szerint a múlt év végén mintegy 11 millió család tartott fenn magánműhelyt, fogadót, fodrász-, vagy szabóüzemet, és átlagosan egy-két alkalmazottat foglalkoztatott. 17 millióan dolgoztak a magángazdaságban, amely az ország nem mezőgazdasági foglalkoztatottjainak mindössze 4,5 százaléka. Egyesek - valójában nagyon kevesek - új keletű meggazdagodása irigységet, ellenérzést kelt. A múlt év derekán több vezető óva intett a burzsoá liberalizmus édes mérgétől, kikelt a „pénz bálványozása” ellen és a fegyelem a szigorúbb ellenőrzése helyreállítását követelte, hogy ezzel meggátolják az áremelkedéseket, a terjedő korrupciót, a jövedelmek túlzott differenciálódását. A kínai vezetők sohasem tagadták, hogy a réformfolyamat során új ellentmondásokkal kell majd szembenézniük. Hangsúlyozták, hogy a visszaéléseket, csalásokat kell megfékezni, a munkával szerzett jövedelmek keletkezésének viszont szabad utat kell engedni. Ami a gazdagodó, tehetősebb rétegeket illeti, valóban számos vállalat az ő igényükre alapozva növelte mértéken felül az autók, elektromos készülékek behozatalát, amely tavaly egymagában 2 milliárd dollárral járult hozzá a külkereskedelmi mérleg 14 milliárd dolláros hiányához. A reform folytatása mellett kiálló vezetők szigorították a vállalatok deviza költekezését, hitelfelvételeit és tervbe vették az egyéni jövedelmek progresszív megadóztatását is. Olyan pénzalapokat teremtenek az adókból, amelyeket az élelemre, ruházkodásra szoruló tízmilliók javára használnának föl. A jövedelemadó bevezetésének terve is a reform továbbvitelének az irányába mutat. Mindazonáltal az alapelv az marad, hogy „nem lehet egy időben mindenkit ugyanolyan jóléthez juttani, mert az egyenlősdi, végső soron a közös elszegényedéshez vezet”. Ahhoz tehát, hogy az ezredfordulóra mindenkit fel tudjanak hozni a mostani egy főre jutó átlagos 300 dolláros jövedelmi szintről a 800 dolláros szintre, ösztönözni akarják az egyéni teljesítményeket, a jövedelemnövekedést. MARTON JÁNOS A cseljabinszki területen lévő asini kohászati üzem szakemberei az újságpapírnál ötször vékonyabb lemezt állítottak elő, amorf acélból. Az újfajta acél abban különbözik hagyományos változatától, hogy molekulái nem kristályos, hanem amorf állapotban, vagyis rendszertelenül helyezkednek el benne. Ennek köszönhetően különleges mechanikai és fizikai-műszaki tulajdonságokkal rendelkezik. Az amorf acélt különleges vákuumindukciós kemencében olvasztják, majd igen gyorsan lehűtik. Az anyagot az elektrotechnikában, elektronikai műszerekben használva javítja azok minőségét, csökkenti a transzformátorok elektromos energiaveszteségét. Az amorf acélból készített hangszedő a lemezjátszókban jobb minőségű hangot eredményez. A gyárban eddig négy berendezésen állítják elő az új típusú acélt, dolgoznak a különböző méretű amorf acélszalagok előállításának technológiáján és amorf acélport is kívánnak készíteni. KUBA A kegyetlen hurrikánok Szeptember második felétől, az esős évszak közepén megnövekszik a trópusi ciklonok kialakulásának gyakorisága a Karib-tenger térségében s így Kubában is. A legnagyobb karibi szigetországban mindenki élénken emlékszik arra, mekkora pusztítást okozott tavaly novemberben a Kate hurrikán, az emberek ezért fokozott figyelemmel, s nem kis szorongással tanulmányozzák a meteorológiai jelentéseket. Ciklonok keletkezésével a június elsejétől november végéig tartó féléves időszakban kell számolni a Karib-tenger és a Mexikói-öböl körzetében. A ciklonokat a kialakuló szél erősségétől függően három osztályba sorolják Kubában. Trópusi légrifkulatnak nevezett meteorológiai jelenség esetében a szélerősség nem éri el a 62- kilométer/óra sebességet. Az ennél jóval veszélyesebb trópusi légörvények 63-117 kilométer/óra, míg a pusztító hurrikánok118 kilométernél is nagyobb sebességgel száguldanak. Az utóbbi két ciklonfajta közül évente 3-4 alakul ki egy ciklonperiódus során. Mérési adatok bizonyítják, hogy a legnagyobb sebességű ciklonok szeptemberben és októberben jönnek létre. Statisztikai átlagban szeptemberben 23, októberben pedig 35 hurrikán pusztított Kubában az elmúlt 185 év során. Az elmúlt hetven esztendő legsúlyosabb szeptemberi hurrikánjai között tartják számon az 1919. szeptember 9-it. Akkor égy utasszállító hajó is elsüllyedt a floridai szorosban, utasai és a személyzet tagjai közül senki sem maradt életben. Minden idők legpusztítóbb hurrikánja mégis egy novemberi napon, 1932-ben- söpört keresztül a szigetország Cama- güey tartományában. A viharos forgószél következtében a Karib-tenger hullámai elöntötték Santa Cruz del Sur városát. A kikötő lakóinak nagy része nem élte túl a katasztrófát - 3500-an vesztették életüket. Napjainkban műholdak segítségével igen pontosan nyomon követhetők a meleg és a hideg légtömegek határán gyors légköri változásokat előidéző örvénylések, a trópusi ciklonok mozgása. Kubában már a kisebb intenzitású légörvény kialakulásakor is különleges intézkedéseket léptetnek életbe. A veszélyeztetettségtől függően négyfajta készültségi állapotot rendelhetnek el a különböző megyékben. Ha pusztító örvényvihar alakul ki a karibi térségben, a kubai meteorológiai intézet - csakúgy, mint tavaly a Kate hurrikán idején - óránként ad ki jelentéseket, s a rádióban, televízióbsn óvintézkedések megtételére hívják fel a lakosságot. SIMÁRDI TAMÁS mások élettevékenységéhez szükséges egyéb rakományokat. Az expedíció résztvevői a dermesztő hidegben elvégezték a platformok szétszedését, megszervezték a rakományok elraktározását és a tehergépkocsi szerelvényének az elszállítását. Az „Északi-sark” állomások szervezésének új módszere lényegesen gazdaságosabb az előzőeknél: sok százezer rubel takarítható meg, a sodródó állomások létesítésének határideje jelentősen lerövidül. Uj típusú acél Rásza újra kerékpározik Egészségből kitűnőre vizsgázott egy litván kislány, Rásza Prászcjavicsjute, akinek gyógyulását az egész ország aggódó figyelemmel kísérte. Három évvel ezelőtt ugyanis súlyos baleset érte, egy kaszálógép levágta mindkét lábát. A faluból, ahol az eset történt, repülőgéppel szállították Moszkvába. Ramaz Datiasvi- li, fiatal sebész elvégezte az egyedülálló műtétet, a mindkét végtag visszavágását. A kislány ma már szalad, újra kerékpározik, és szeptemberben sok-sok hatévessel együtt ő is megkezdte iskolai tanulmányait. Az Északi-sark vidékén sikeresen befejeződött az „Ekszpark-86” program - emberek, teherrakományok és gépek ejtőernyők segítségével történő szállítása az „Északi-sark 27” és az „Északisark 28” sodródó állomásokra. Ebben a nehéz és felelősségteljes expedícióban tapasztalt ejtőernyősök vettek részt. A hatalmas IL-76-os repülőgépek fedélzetéről többkupolás ernyőrendszerek segítségével rakodókocsikat dobtak le üzemanyaggal, traktorokat és a különleges, sodródó „Északi-sark” álloF. Muszim kohászmérnök (balról) és V. Szokurov az amorf acélelőállító műhely vezetője az új anyag minőségét ellenőrzi. Felszállás előtt. Grigorij Szerebrennyikov, az „Ekszpark-86” program vezetője (jobbról) és a légidesszant egyik résztvevője
