Tolna Megyei Népújság, 1986. október (36. évfolyam, 231-257. szám)
1986-10-11 / 240. szám
1986. október 11. Vasútüzemi technikusképzés Dombóváron Most még döcög a szerelvény Cseppet sem vigasztaló, de tény, hogy nem mindig akkor vágunk bele valamibe, amikor már biztosítottak a feltételek- így nem csoda, ha be is indul a gépezet, hogy füstöl, köhög, zörög és zötykölődik a szerelvény. Ahhoz, hogy valóban sínen legyen valami - így a mi esetünkben is -, több esztendő munkája szükséges. Igaz, ez több energiát igényel, több felesleges idegeskedést kíván, de végül is alsó és felső szinten megnyugszanak a kedélyek. A kérdés az, hogy maximálisan, vagy csak félig-meddig biztosított feltételek mellett kezdjük el az újat. Mivel az előzőek ráillenek a szeptemberben beindult technikusképzésre, ezért most a paksi „atomos iskola", a Szekszárdi Rózsa Ferenc Szakközépiskola, és a Dombóvári Apáczai Csere János Egészség- ügyi, Vasútforgalmi, Postaforgalmi Szakközépiskola, Vasútüzemi Technikum és Kollégium közül ez utóbbit választottuk ki arra, hogy megnézzük az újfajta képzés indulását. Dióhéjban a képzésről- A vasútüzemi technikus mechanika szakcsoport 1985-ben négy iskolában - Budapesten, Győrben, Szegeden és Miskolcon - indult be kísérleti jelleggel - kezdi Kovacsik Attila, az intézmény igazgatója. - A többi volt vasútforgalmi iskolában, így nálunk is, ebben a tanévben kezdődött meg a technikusképzés. A beindításkor két típust terveztek, a 4+1 szakmunkás célzatú szakközépiskolát, illetve a 2+3 rendszerűt - ilyen a miénk is -, ami kimondottan technikusképző jellegűMit jelent ez? Annyit, hogy az első-második tanévben a közismereti tantárgyak mellett a mechanika ágait, számítástechnikát, műszakirajzot és lakatos ismerete- kef sajátítanak el, harmadik évtől lépnek be a vasutas szakmai tantárgyak. Negyedik év végén érettségit tesznek a tanulók, akik tovább akarnak tanulni, azok a szakmának megfelelő egyetemre, főiskolára mehetnek. Ötödik évben testnevelés és osztályfőnöki órán kívül csak szakmai tantárgyakkal foglalkoznak, és év végén technikus minősítő vizsgát tehetnek a fiatalok. Érdekesség, hogy második idegen nyelvet - németet - tanulnak és ezt harmadik évtől fakultációban folytatják. Eddigi tapasztalatok Dombóváron egy évvel ezelőtt kezdték el szervezni az új iskolatípust. A tanárok tapasztalatcserén vettek részt a „testvérintézményekben”, s a városi tanácson kívül jelentős segítséget kaptak a MÁV Pécsi Igazgatóságától azzal, hogy a gépjavító állomáson műhelytermet szereltek fel, biztosították benne az egyéni felszerelést, az anyagot és a különböző gépi berendezéseket. A műhely értéke egymillió forint és ez növekedik még, hiszen jövö évtől nagyobb gépi berendezéseket használnak majd. Kovacsik Attilával sorra vesszük a tárgyi feltételeket és megtudjuk, az intézmény minden helyiségét kihasználják, négy számítógépük van, tíz(!) megrendeltre azonban augusztus vége óta várnak, rajztermet alakítottak ki, mert a műszakirajz oktatása - no meg a gyakorlati és a számítógépes is - csoportbontásban történik.- Úgy hallottam - vetem közbe -, hogy a szükséges dokumentumok, itt elsősorban a tantervre gondolok, de bizonyos tankönyvekre is, késtek.- Valóban. A tantervet tanévkezdés után egy héttel kaptuk meg, pedig jó lett volna már a tavasszal kézbe venni, hogy tanulmányozhassuk, felkészülhessen belőle a testület.- Milyen tankönyvekből tanulnak a gyerekek?- Részben szakmunkásképzős, részben gimnáziumi tankönyvből és kisegítő jegyzetből. A vasút és a városi tanács már előzőekben említett jelentős támogatása ellenére is szaporodtak a gondok. A számítógépekhez megvették a televíziókat, de azok kihasználatlanok, mivel a számítógépek szállítása késik. Márpedig nagy szükség lenne rájuk, hiszen az egészségügyi és a postaforgalmi képzés mellett szakköri keretben is működtetnék azokat. Az intézmény megkapta a mellette lévő volt zeneiskola épületét, amit közel 8 millió forintért fel kellene újítani, s az átalakítás után abban létrehozni a műhelytermet. Kérdés itt is akad... Vajon lesz-e és mikor erre pénze a fenntartónak? Epilógus A vasútüzemi technikusok ! képzése megindult ugyan, de i nem a legjobb körülmények között, hiszen a szükséges eszközök, segédeszközök hiánya gondot okozott és valószínűleg okoz is. (Erre mondjuk képletesen szólva, most még döcög a szerelvény). Sok minden nem tisztázott, így többek között az sem, hogy milyen állásokat töltenek majd be a technikusok. Dombóváron a személyi feltételek - a lelkes, hozzáértő pedagógusok - biztosítottak, ám ez a tárgyi feltételekre korántsem igaz. Ha mindenki annyit tett volna, mint a városi tanács, a vasút és a tanári kar, akkor a helyzet lényegesen jobb lenne. Mire gondolok? A Videoton vállalta, hogy ellátja számítógéppel az iskolákat. Nos, ez ideig ezt nem érzékelik Dombóváron. Pedagógusmúltam és némi szakmai tapasztalatom - elnézést kérek a személyes példáért -, mondatja velem, hogy nem árt, ha a szükséges dokumentumok - a tanterv és az egységes jegyzet - mindenkinek időben a rendelkezésére áll, hiszen azzal csak segítjük, ellenkező esetben viszont akadályozzuk-a munkát. Érthetetlen ezért a tantervkészítők várakozó álláspontja. Amikor egy ilyen fontos dologról van szó - finoman fogalmazva - körültekintőbben kellett volna előkészíteni. Elviselhető ugyanis az, ha valaki nem segít, de bosszantó, ha hátráltat. ÉKES LÁSZLÓ Fúvósok Pincehelyen Összpróba Kedden és csütörtökön nagy a nyüzsgés a pincehelyi művelődési ház környékén: kerékpáron illetve gyalog érkeznek az úttörők. Zenekari próba a jövetelük célja. Bennünket, idegeneket körülvevő gyerektömegben, Jankó Zoltán „szóvivővel” az élen, egymás szavába vágva sorolják, hogy tizenkilencedik éve működik az iskolában fúvószenekar, s a jó hallással rendelkező, zenét kedvelő pajtásokból áll. Elmondják azt is, hogy a tagság a kottaolvasás megtanulásával kezdődik, ez egy évig tart, majd a hangszeres előképzés következik, utána pedig a zenekari munka. A pincehelyi úttörő-fúvósok hetente kétszer gyakorolnak, s a repertoárjukban a magyar és a szovjet Himnusz mellett indulók, úttörő- és népdalok szerepelnek. A végszóra érkezik Szenczi András tanár, a zenekar karnagya, s miután megerősíti a gyerekek által elmondottakat, hozzáfűzi, hogy szakkörként működnek és a tanult számok bemutatására lehetőség van a nagyközségben a különböző rendezvényeken, de a környező településeken is szerepeltek már. Legfőbb támogatójuk a helyi Vörösmarty Mgtsz, nekik, pontosabban rendszeres évi támogatásuknak köszönhető, hogy sikerült megoldani a hangszervásárlásukat.- Zenekarunk 25 tagú és van hat utánpótlást jelentő kezdő pajtás is - közli végül Szenczi András, aztán felsiet a színpadra, majd intésére rázendítenek a „Megjött már a fecskemadár...” kezdetű dalra. Kiérdemlik a tapsot. Szekszárd története 1848-1849 eseményei a megyeszékhelyen Az 1848. évi márciusi forradalom a köztudatban a Pesten, Pozsonyban, Bécsben történteket jelenti. A politika e központjainak kezdeményező, irányadó szerepe tagadhatatlan, de a forradalmat átütő erejűvé csak az egész ország, vagyis a „vidék” csatlakozása tehette. A Szekszárdon történtek nem csupán követik, hanem bizonyos mértékig másolják is a pozsonyi és pesti eseményeket. Ahogyan Pest-Buda sorsa az országéval, úgy fonódott össze Szekszárdé megye- székhely voltában Tolna megyéével. Az 1848-at megelőző évtizedben Tolna megyének mindvégig konzervatív kormányzata volt. A politikai fordulat Tolnában még március 15-e előtt bekövetkezett. A közgyűlés Kossuth március 3-i felirati javaslatának támogatására szólította fel a vármegye követeit. Március 21 - én a megyegyűlés már a forradalom eredményeit nyugtázta: jobbágyfelszabadítás, felelős magyar minisztérium megalakulása. A konzervatív párt összeomlott. A vármegyei tisztikar élén Au- gusz Antallal csatlakozott a forradalom vívmányait elfogadó többséghez, így megőrizhette addigi pozícióit. A létrejött egység csak látszólagos volt, alapját a karriervágyon túl a konzervatívokat és reformereket egyaránt átható félelem ké- : pezte a forradalom radikalizálódásától, a paraszti tömegek megmozdulásától. Március 25-én a megyeháza eddig a nép elől elzárt falai közé is behatolt a forradalom szelleme, a közgyűlési terem, a karzat tömve volt emberekkel. A szónok Bezerédj István volt. Igyekezett megnyugtatni a vagyonát és személyes biztonságát féltő nemességet, lecsillapítani a népet, hangsúlyozva az átalakulás békés, törvényes jellegét. Délután közel tízezer ember gyűlt össze Szekszárd piacterén. A szónokok ismertették a néppel az országgyűlési határozatokat. Az ünneplés, a hatósági épületek kivilágítása késő éjjelig tartott. Az áprilisban szembesített törvények népképviseleti alapra helyezték a megyét is. Szekszárdot az 1848. május 1 -én tartott megyegyülésen 50-en képviselték. Bár a volt nemesség megtartotta vezető pozícióit, az állandó bizottmányban, a különböző választmányokban szép számmal találunk szekszárdiakat: Praj- majer Gáspár, Fejős János, Újvári József plébános, Traiber József, Thodorovics Antal orvosok, Stann Ferenc ügyvéd, Al- banich György kereskedő, Martin Antal kádár és borkereskedő tevékenyen részt vettek a megye közéletében. A forradalom Szekszárd mezőváros jogi helyzetét is megváltoztatta. Az 1848. XIV. te. eltörölte a községek fölötti földesúri joghatóságot. Szekszárd így a megye irányítása alá került, amelyet az a főszolgabíró útján gyakorolt. Az eltörölt úriszék helyett öt törvényszéket állítottak fel a megyében. Az egyik székhelye Szekszárd lett. A döntés előre vetítette a fél megyényi dunaföldvári járás kettéosztását, amely 1848 novemberében történt meg. Szekszárdi székhellyel megalakult a központi járás, s megszűnt az a paradox helyzet, hogy a megyeszékhely lakossága egy tőle távol fekvő járási székhelyhez tartozott. Az új alkotmányos berendezkedés záró aktusaként került sor 1848 június 19-23 között az országgyűlési képviselő választásra. A szekszárdi választókerület ellenjelölt nélkül a népszerű reformpolitikust, Bezerédj Istvánt választotta meg. Az újjászervezés munkája feszült légkörben zajlott. A márciusi napok lelkesedését hamarosan csalódás váltotta fel. A nemesség elvesztett kiváltságait, jövedelmeit fájlalta, a parasztság a még megmaradt szolgáltatások, regálé jogok miatt elégedetlenkedett. Országszerte napirenden voltak a szolgáltatás megtagadások, erdő- és legelő foglalások, a földesúri regáléjogok megsértése. Mivel a szekszárdi határban az uradalomnak nem voltak számottevő allódiális földjei, a községi legelőt sem használta, így a parasztság akciói főként az erdő és a regáléjogok ellen irányultak. Ingyen, engedély nélkül hordták a fát az uradalom erdeiből, pusztították a nádasokat, tilalom ellenére bőrt, sört, pálinkát mértek. Az uradalom tehetetlenül figyelte jogai és jövedelmei csorbítását. A hatóságoktól érdemleges támogatást nem kaptak, mivel azok nem kívánták a súlyos áldozatok árán megteremtett nemzeti egységet egy külső támadással fenyegető helyzetben kockára tenni, sőt a bordézsma eltörlésével 1848 szeptemberében további engedményeket tett az országgyűlés a parasztságnak. Ez az intézekdés végleg elkötelezte a dologban erősen érdekelt Szekszárdot a forradalom mellett. A márciusi vívmányokat kényszerűen elfogadó császári kormányzat kezdettől fogva készült a leszámolásra. Eszközül az elégedetlen nemzetiségeket használta fel. A szerbek és horvátok fegyveresen is szembefordultak a magyar kormánynyal. Mivel az ország nem rendelkezett haderővel, nemzetőrség szervezésével készültek a védelemre. Tolnában 1848 június közepén két 2000 fős nemzetőr egység alakult. Az egyiket a horvátok, a másikat a szerbek ellen küldték. A 104 szekszárdi a Szenttamásnál megfutamodó bácskai seregben harcolt. Albanich György, Szepauer János kapitányként, Fejős János pénztári tisztként szolgált. A felbomlott egység helyett egy 1200 fős nemzetőr zászlóaljat állított a megye, amelyből később a 46. honvéd zászlóalj alakult meg. A horvátokat nem sikerült a Drávánál megállítani. Jellasics serege Buda felé haladva szeptember végén átvonul Tolna megyén. A pákozdi csatában Perczel Miklós vezetésével egy tolnai nemzetőr zászlóalj is részt vett. Október 7-én pedig nemzetőrök és népfelkelők előtt tette le a fegyvert Róth, Jellasics al- vezére. A győzelem emlékére a hadügyminiszter három ágyút ajándékozott a tolnai nemzetőröknek, amelyeket Csapó Vilmos ezredes hat század élén a szekszárdi vámháznál vett át. A szerveződő honvédseregbe 132 szekszárdit sproztak be, a város 24 újonccal adós maradt. A lakosságon 1848 vége felé a kifáradás jelei mutatkoztak. Sokan vonakodtak bevonulni, 27-en inkább drága pénzen helyettest állítottak. 1848/49 telén az előrenyomuló császáriak megszállták Tolna megyét is. Augusz Antal végrehajtotta újabb színeváltozását, átpártolt a császáriakhoz, közreműködött a tisztogatásokban, a forradalomban „kompromittálódottak” vagyonának zárolásában. Megtartotta tisztségét Prajmajer Gáspár szekszárdi bíró, hivatalt vállalt a császári kormányzat alatt Martin Antal és Kristofek Ferenc is. Ugyanakkor néplází- tás vádjával letartóztatták a szekszárdi Strényer Mihályt, Tibay Sándort és Heri- bán János uradalmi ügyészt. Nyílt ellenállásra nem került sor, de a császári falragaszok letépése osztrák ellenes röplapok terjesztése kifejezésre juttatták a lakosság érzelmeit. A honvédsereg sikeres tavaszi hadjárata nyomán a császáriak 1849 május elején ismét elhagyták a megyét. Jellasiccsal elmenekült a császári kormányzat is. Szekszárdon leváltották Prajmajer Gáspárt és tanácsosait. Az új bíró Fejős János, a főjegyző Mehrverth Ignác lett. A város eddig korlátozott autonómiájával bíró életében heves szenvedélyeket szítva betört a politika, állásfoglalásra, tettekre kényszerítve az embereket. Az országos küzdelem leglátványosabb helyi vetülete a városi vezetés gyors cserélődése volt, de a politikai agitáció, a kölcsönös feljelentések, megtorlások ennél mélyebb rétegekig hatoltak. Még a szószék is a politika színhelyévé vált. Újvári József plébános úrnapi prédikációjában az osztrákok és a cári intervenció elleni harcra buzdította a lakosságot. A túlerő miatt azonban 1849. nyarán a szabadságharc helyzete reménytelenné vált. A megye és a város vezetése a felbomlás jeleit mutatta. Sorra köszöntek le a tisztviselők, Fejős és Mehrverth elmenekült a városból. Augusztus 6-án vonultak be a császári csapatok Szekszárdra. Bár a világosi fegyverletételig még egy hét volt hátra, Tolna megye és Szekszárd számára a szabadságharc véget ért. A forradalom bukása ellenére is jelentős eredményeket ért el. A feudális viszonyokat már nem lehetett többé visszaállítani. A politikai küzdelmek heve széles rétegeket sodort magával, 1848 a népben formálódó nemzeti tudat központi tényezőjévé, tartós elemévé vált. DR. GLÓSZ JÓZSEF „Munka” közben a kis zenészek Osztályfőnöki órán a leendő technikusok
