Tolna Megyei Népújság, 1986. október (36. évfolyam, 231-257. szám)
1986-10-11 / 240. szám
BIZQTTS AG AN AK MSZMP TOLNA MEGYEI LAPJ MA ' « HÉTRŐL HÉTRE 1986. október 11. hírről hírre SZOMBAT XXXVI. évfolyam, (3. old.) 240. szám ÁRA: 2,20 Ft . . Szanálás vagy felszámolás? Bizonyos szavaknak baljós jelentést kölcsönöztek az utóbbi évek. Az árrendezésnél - tegyük a kezünket a szívünkre - ritkán számítunk például csökkentésre. Az adózáshoz szinte hozzánőtt a bizalmatlanság, s a szanálásról hallva először az utóbbi években, évtizedekben végbement folyamatra, a családi házas övezetek felszámolására gondolunk. Arra, hogy egykor virágoskertek, csöppnyi, de zöld udvarok helyét tízemeletes betonkaszárnyák foglalják el. Pedig a szó mást is jelent. Nem rombolást, hanem éppen ellenkezőleg, helyreállítást. Remélhetőleg a következő időszakban ez a jelentés is helyet kap a köztudatban. Megismerkedünk azzal a folyamattal, amelynek során egy megbillent helyzetű vállalatot ismét fizető- és működőképessé tesznek. Szeptember elsején léptek életbe az állami szanálásról, illetve a vállalatok felszámolásáról szóló rendeletek. Ezzel nagy lépést tett előre a gazdasági reform, a szervezeti és irányítási rendszer korszerűsítése. Lehetővé vált, hogy az alacsony hatékonysággal, vagy éppen veszteséggel működő cégek sorsa rendeződjék, lehetőleg még a teljes csőd előtt, ami a legtöbbször tovább gyűrűzött, és hátrányosan befolyásolta a partner vállalatok működését is. Az új eljárás keretében kétféle módon rendeződhet a kétes pozícióba került cégek helyzete. Vagy segítségükre siet a költségvetés, és szanálja az adott vállalatot, garantálja a további működéshez szükséges feltételeket, vagy lefolytatják az eljárást, aminek végén megszüntetik a céget. Még az eljárás megindulása előtt nyilatkozik a Pénzügyminisztérium arról, hogy segítségére siet-e a bajba jutott cégnek. Hiszen az új lehetőség bevezetése egyáltalán nem azt jelenti, hogy a hitelező által kért felszámolási eljárás egyben a vállalat megszűnéséhez vezet. Persze kérdés, mely esetekben nyújt segítő kezet az állami költségvetés-a pálya szélére került gazdálkodóknak. A vélemény megalkotásához, a döntés előkészítéséhez nyújt segítséget a Szanálási Szervezet, amelyet a Pénzügyminisztérium mellett szeptember elsejével állítottak föl. Az itt dolgozó szakértők véleménye, vizsgálata alapján kerül sor a döntésre. Hogy milyen szempontokat lehet figyelembe venni? Például akadhatnak olyan vállalatok, amelyek elsősorban a ki nem védhető külpiaci hatások - drasztikus árcsökkenés - miatt kerültek lehetetlen helyzetbe. S arra már éppen az utóbbi évek mutattak példát, hogy a meginduló konjunktúra veszteségesből nyereségessé tehet nemhogy egy vállalatot, de egy egész ágazatot. S ezek a válságágazatok a legtöbbször a népgazdaság termelésében alapvető szerepet játszanak. Egy-egy vállalat megszüntetése ugyan eltörölné a veszteséget, de kérdés, hogy a hiányzó árut mennyiért, hol, s főleg mennyi idő alatt lehetne beszerezni. Ugyanilyen elbírálás alá eshetnek azok a kimagasló technikai szinten termelő, vagy például dinamikusan fejlődő cégek, amelyek akár egy nagyobb beruházás miatt időleges pénzzavarba kerültek, de talpraállásukra minden remény megvan. A lehetőségeket még sorolhatnánk tovább, ám várhatóan a gyakorlat az elméleti modelleknél sokkal bonyolultabb példákat, nehezebben megítélhető eseteket produkál majd. Az is biztos, hogy az állami szanálásra valóban csak nagyon indokolt és kivételes esetben kerülhet sor. Amennyiben a költségvetés sorozatosan mentőöveket dob a felszámolás során a vállalatoknak, elvész a rendeletek célja. Hogy a tőke fölszabaduljon a veszteséges vállalatokból, és a hatékonyakhoz kerüljön. Viszont érvényesülniük kell a jövedelmezőségi szempontokat is meghaladó népgazdasági érdekeknek, amikor feltétlenül szükség van valamely vállalat átmenetileg veszteséges tevékenységére is. Az új rendelkezéseket sok vita előzte meg, az érvénybelépést viszont nagy reményekkel üdvözölték a magyar gazdasági életben. Ám sikeres működésük attól is függ, hogyan alakul az állami szanálás, illetve a felszámolás aránya. LAKATOS MARIA Az ipari szövetkezetek kongresszusa Pénteken Budapesten, az Építők- Székházában megkezdődött az ipari szövetkezetek IX. kongresszusa. A 250 ezer szövetkezeti tag képviseletében 675 küldött tanácskozik. Az elnökségben foglalt helyet, Maróthy László, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Miniszter- tanács elnökhelyettese, a kormány több más tagja, a szövetkezeti mozgalom, a társadalmi és tömegszerveztek számos vezetője. Lendvai Istvánnak, az OKISZ elnökhelyettesének megnyitója után Köveskuti Lajos, az OKISZ elnöke fűzött szóbeli kiegészítést az Ipari Szövetkezetek Országos Tanácsának beszámolójához. Hangsúlyozta: az elmúlt öt évben - az 1981- ben megtartott Vili. kongresszus óta az ipari szövetkezetek jelentős eredményeket értek el, a növekedés szolgáltatásban, a temelésben és az exportban egyaránt jelentős volt. Az építőiparban viszont elmaradt a teljesítés a tervezettől, több építőipari szövetkezet fejlődése megtorpant, illetve visszaesett. Ez részben az igények csökkenéséből, részben az építőipari szövetkezeteknek az ötéves időszak alatt bekövetekezett több mint 10 százalékos létszámcsökkenéséből adódik. A szövetkezetek kívánatos műszaki színvonalát a VI. ötéves tervidőszakban megvalósított mintegy 14 milliárd forint értékű beruházással sem lehetett elérni, bár a fejlesztési, a technológiai, a beruházási gondokat az elmúlt néhány évben valamelyest enyhítette a lízingtevékenység, különösen a könnyűiparban. Mindemellett -, s a szabályozók többszöri szigorítása ellenére - a tervidőszak folyamán évenként átlagosan 13 százalékkal növelték termelési eredményüket a szövetkezetek. A VII. ötéves tervidőszak első évének várható eredményeiről szólva az OKISZ elnöke rámutatott: a fejlődést jellemző legfontosabb mutatók kedvezően alakulnak. A szövetkezetek termelésének növekedése gyorsult, a termelékenység az iparban és az építőiparban egyaránt emelkedett. Növekedett az export, s szélesedtek a kooperációk. Az év első hat hónapjában az ipari szövetkezetek 2,1 milliárd forint értékű javítást-szolgáltatást végeztek a lakosság részére, 8,6 száza- (Folytatás a 2. oldalon) Gorbacsov és Reagan Reykjavíkban ma kezdi meg tárgyalásait Reykjavikban, az Atlanti-óceán északi részén fekvő Izland alig százezres lakosságú fővárosában szombat délelőtt kezdődik Mihail Gorbacsov és Ronald Reagan kétnaposra tervezett munkatalálkozója, amelyet a szovjet vezető indítványozott az amerikai elnöknek. Reagan elnök csütörtök este az amerikai légierő 1. számú gépével megérkezett Keflavikba, pénteken pedig kora délután landolt ugyanezen a repülőtéren az Aeroflot szovjet légitársaság négyhajtóműves különgépe, fedélzetén Mihail Gorbacsowal és feleségével, Raisza Gorbacsovával, valamint az SZKP KB főtitkárának kíséretével. Mivel az izlandi elnök asszonynak és a kormányfőnek ebben az időpontban a parlamenti ülésszak ünnepélyes megnyitásán kellett jelen lennie, a repülőtéren Matthias A. Mathiesen külügyminiszter és felesége, az izlandi miniszterelnök felesége, s más magas rangú kormány- tisztviselők fogadták a szovjet vendégeket. Mihail Gorbacsov az izlandi főváros repülőterén rövid nyilatkozatot tett. Ebben közvetlen hangnemben mondott köszönetét az izlandi kormánynak, az izlandi népnek, amiért lehetővé tette a szovjet- amerikai csúcstalálkozó Reykjavíkban való megtartását. Gorbacsov a szombaton kezdődő megbeszélésekre utalva hangsúlyozta, hogy nagy felelősségérzettel érkezett az izlandi fővárosba, felelősségérzettel a szovjet nép és a világ valamennyi népének sorsa, a béke sorsa iránt. Kifejezte reményét, hogy Ronald Reagan elnököt hasonló érzések vezérlik, legalábbis amint az csütörtöki indulási nyilatkozatáMihail Gorbacsov kíséretében érkezett a hét végi izlandi csúcstalálkozóra Eduard Sevardnadze, az SZKP KB Politikai Bizottságának tagja, Anatolij Dobri- nyin és Alekszandr Jakovlev, az SZKP KB titkárai, valamint Anatolij Csernyajev, a szovjet pártfőtitkár tanácsadója és Szer- gej Ahromejev, a honvédelmi miniszter első helyettese. Nagyszámú szovjet szakértő is érkezett a géppel, közöttük akadémikusok, diplomaták, vezető újságírók. ból megítélhető. Ez jó alap a közös munkához. Eljött a cselekvés ideje, elsősorban a két nagyhatalomnak kell akcióba lépnie - mondotta a többi közt az SZKP KB főtitkára. Készek vagyunk a legégetőbb kérdések építő szellemű megvitatására, folytatta, hogy előmozdítsuk az atomháború veszélyének csökkentését és előrehaladást érjünk el a nukleáris fegyverzetnek az évezred végéig való teljes felszámolásában. Mihail Gorbacsov és kísérete az izlandi főváros repülőterén az érkezés után PORZIK A HATAR Majdnem két hónapja nem volt jelentős mennyiségű csapadék az országban, a kiszáradt földeken rendkívül nehezen végzik az őszi munkákat, erről szóló képriportunk az ötödik oldalon látható.
