Tolna Megyei Népújság, 1986. október (36. évfolyam, 231-257. szám)

1986-10-09 / 238. szám

1986. október 9. Képújság 5 A válóper sem lehet öncél Beszélgetés Németh Ferenccel, az OKISZ elnökhelyettesével A gazdasági „válóperek” korát éljük. Amint ismeretes, a magyar ipar nemzet­közi összehasonlításban túlközpontosí- tottnak bizonyult. Kevés volt a kis- és kö­zépméretű vállalatok száma, ezért az el­múlt években jó néhány túlméretezett tröszt, nagyvállalat szűnt meg, illetve vált szét. Az önálóság útjára lépett gyárak, kisebb cégek többsége azóta bebizonyí­totta, hogy jól megállja a helyét. Vajon az ipari szövetkezetek irányítá­sát nem fenyegeti-e a túlcentralizálódás veszélye, magyarán: nem volna-e itt is több gazdasági „válóperre” szükség? Ilyen és ehhez hasonló kérdésekről be­szélgettünk Németh Ferenccel, az OKISZ elnökhelyettesével.- Nemrég egy jó nevű ipari szövetke­zet elnöke feltette a kérdést: lehet-e Budapestről irányítani egy 300 kilomé­terre lévő nagyobb üzemegység mun­káját? Számításba véve a zsúfolt tele­fonvonalakat, az anyagellátás ritmusza­varait, a gyors piaci változásokat és sok mást. Mi erről a véleménye?- Az, hogy nem lehet igennel vagy nemmel válaszolni erre a kérdésre. Van például ipari szövetkezetünk, ahol nem indokolt fenntartani a központi, fővárosi irányítást. De vannak olyanok is, ahol er­re szükség lehet, mert az ország külön­böző területein dolgozó részlegek nem tudnának vagy nem akarnak önnálóan megélni a piacon. A bevezetőben felve­tett, az állami iparral kapcsolatos példára azt válaszolhatom, hogy a szövetkezeti iparban az önállósodás szórvány-jelen­ség volt az utóbbi időben. Ez abból a tényből is következett, hogy hagyomá­nyos szövetkezeteink döntő többsége szervezeti formájában nem vált olyan túl­méretezetté, mint amilyen példákat az ál­lami iparból sorolni tudnánk. Nem léptek tehát az indokolatlan növekedési kény- szerpályára, amely már gátolta volna a hatékony gazdálkodást, a termelést.- „Válóperek” azért a szövetkezeti iparban is voltak...- Igen, de nem akkora számban, hogy általános tendenciaként jelentek volna meg.- Említene néhány konkrét példát?- Hogyne. Önállósította magát a Buda­pesti Kötő Szövetkezet lengyletóti üze­me. Nagyobb számban váltak szét a Bu­dapesti Építőipari és Szolgáltató Szövet­kezetek Szövetségéhez tartozó szövet­kezetek. Vagy kisszövetkezetté alakultak át, vagy hagyományos szövetkezetként dolgoznak tovább. Említhetném még az Unitechnikát, amely a szervezeti átalakí­tással menekült meg a felszámolástól, mégpedig olyan módon, hogy nem az államnak és az ipari szövetkezeti mozga­lomnak kellett „lenyelnie” a vesztesége­ket. Eközben a piac sem szenvedett kárt, hiszen az utódok felvállalták a csődbe ju­tott Unitechnika főbb termelési profiljait. Az Unitechnika Marcaliban és Sülysápon dolgozó üzemei önálló szövetkezetként tevékenykednek tovább. De folytathatom a sort az ugyancsak pénzügyi nehézsé­gekkel, eladósodással bajlódó, s végül szanált Mekofém szövetkezettel, ahol épp a fővárosban lévő szövetkezeti veze­tők a szakmai szövetség és az OKISZ ál­lásfoglalásával összhangban javasolták, kezdeményezték az új, fehérgyarmati üzemegység önállósulását, ezzel is eny­hítve a gondokon.- Ezeknél a példáknál a hatékony gazdálkodás szorosan összefügg a szervezeti átalakítással. Eszerint még­iscsak indokolt a kérdés: folytatódik a tendencia a közeli jövőben is?- Hadd utaljak ismét a háttérre: a szö­vetkezeti iparra mindig is az államinál na­gyobb önállóság volt a jellemző. Néhány kivételtől eltekintve nem történtek na­gyobb szervezeti összevonások sem. Így hát akárcsak a centralizálás éveiben, a szövetkezeti mozgalom vezetői most is mérsékletre intenek. Tehát csak ott sza­bad megbontani az adott szervezeti for­mát, ahol az gazdaságilag indokolt, segíti a hatékonyságot. S persze igen fontos szempont, hogy a tagok akaratából jön-e létre a döntés. Szövetkezetpolitikai elveink, a szövet­kezeti demokrácia motiválja a változáso­kat. Más szavakkal: mint ahogy pár éve nem volt helytálló a kampányszerű meg­közelítés - az adott területen volt három szövetkezet, történetesen rosszult állt a szénája, akkor abból csináljunk egy rosz- szat -, most sem helyeselhető az a nézet, hogy ha van egy rossz, akkor csi­náljunk belőle hármat. Eközben megint elsikkadna a lényeg: a nyereséges gaz­dálkodás alapkövetelménye. Összefoglalva: nem támogathatjuk az öncélú változtatásokat. Ha azonban a gazdasági ésszerűség úgy kívánja, tá­mogatjuk az új formákat. Hadd utaljak a kisszövetkezetekre, amelyekből az utób­bi négy évben mintegy ezer alakult, s jól beilleszkednek a szocialista ipar struktú­rájába.- Egy kormányrendelet négy éve tet­te lehetővé a kisszövetkezetek alapítá­sát. Mi a négy esztendőnek a mérlege?- Az ezer kisszövetkezet több mint fele a fővárosban alakult, a többi az ország más vidékein. Pest megyében 109, Haj- dú-Biharban 27, Békésben 11 kisszövet­kezetet hoztak létre. Baranyában keveset alapítottak, Zalában is csupán 4-et.- Vajon miért ilyen egyenetlen a terü­letenkénti megoszlás? Hiszen a kisszö­vetkezetek mindenképpen élénkítették a gazdálkodást, valós igényeket elégí­tenek ki, és szükség van a munkájukra...- Úgy gondolom, hogy elsősorban nem a mi feladatunk innen az OKISZ-tól megítélni, hogy egyik-másik megyében miért nem élnek ezzel a szervezeti formá­val. Mint ahogyan másnál, a kisszövetke­zetek létrehozásánál is szeretnénk elke­rülni a kampányt. Ahol igény van rá, az OKISZ támogatja, ösztönzi az alapítási törekvéseket. De „felülről” semmiképpen nem lenne célszerű előírni, hogy „csinál­jatok kisszövetkezetet”. Ez a gyakorlat különben is ellentétes lenne szövetke­zetpolitikai elveinkkel.- A szövetkezeti ipar a hazai bruttó ipari produkció 7 százalékát állítja elő. Árbevételük tavaly 109 milliárd 600 mil­lió forint volt. Ehhez a summához mennyivel járultak hozzá a „kicsik”?- Mintegy 17 milliárd forintot termeltek 1985-ben. Ez, azt hiszem nem rossz arány. S vegyük tekintetbe azt is, ezek­nek a létszámot tekintve maximum 100 főt foglalkoztató kisszövetkezeteknek, vállalkozásoknak elemi érdekük a nyere­séges gazdálkodás. Az Országgyűlés ta­vaszi ülésszakán elhangzott beszámo­lókból tudjuk, hogy növekedett a veszte­ségesen gazdálkodó állami vállalatok és szövetkezetek száma, azt is tudjuk, hogy ha a kisszövetkezetek veszteségesek, vagy alaphiányosak, és azt a rendelke­zésre álló forrásokból pótolni nem tud­ják, nem kerülhetik el a felszámolást. Ez a gyakorlat pedig kedvezően befolyásol­hatja a többi gazdálkodó magatartását is: minden körülmény között nyereséges gazdálkodásra kell törekedni. Ezt persze, csak akkor lehet elérni, ha szövetkeze­teink alkalmazzák a teljesítményelv alap­ján történő anyagi elismerés változatos formáit. Máskülönben a munka szerinti elosztás igazságos elve - csupán vágy­álom maradna- mondotta befejezésül Németh Ferenc, az OKISZ elnökhelyette­se. Szluka Márton Műszerekéit - személygépkocsi és kőolaj Magyar fejlesztőmérnökök, az MMG Au­tomatika Művek szakemberei tervezték a Budapesi Nemzetközi Vásáron is nagy sikert aratott Lada Szamára személy- gépkocsi műszerfalát. A járműprogram részeként a vállalat kecskeméti gyáregy­ségében szovjet, lengyel és jugoszláv megrendelésre évi félmillió műszerfal ké­szül. Sikert arattak a Zastava újabb tí­pusába, valamint a Yugo 45 amerikai ex­portra kerülő kiskocsiba szerelt műsze­rek. A vállalat néhány hónap alatt átállt a mérföldóra gyártására, s ez idáig nem ér­kezett reklamáció; júniustól folyik a szé­riagyártás, a különböző típusokba havi nyolcezer darab készül. A lengyel part­ner is jóváhagyta a Kecskeméten kifej­lesztett új műszerfal tervét. Ezt a műszer­falat a P 126 F-1 személygépkocsiba fogják beszerelni. Már elkészült az 50 da­rabos ipari minta, s 1987-re a lengyelek­től már 100 ezer darabos megrendelés is várható. A magyar gépkocsiigénylők körében is nagyon várt Lada Szamára műszerfa­lának sorozatgyártása a jövő év végén kezdődik Kecskeméten. Az elektronizált, fényjelzésekkel bő információt szolgálta­tó műszerfalért cserébe gépkocsit ka­punk. A szép kivitelű műszeregyüttes mindarról tájékoztatja a vezetőt, ami a biztonságos közlekedéshez szükséges, sokkal többet „tud” a hagyományos mű­szerfalaknál. Évente mintegy 50 ezer da­rabot szállítanak majd belőle. Ipari robotok Gyöngyösről s A' § A Mikroelektronikai Vállalat gyöngyösi gyárában nemcsak félvezetőket, hanem ipari robotokat és különböző automata csomagoló- és gyártósorokat is készí­tenek. A saját fejlesztésű berendezéseket a hazai ipar mellett a KGST-országok egyes iparágaiban is eredményesen alkalmazzák. Képünkön: a gyógyszeripar­nak készül a 28 fejű peremes üveggyártó gépsor, amelynek mintapéldánya most készült el. Melioráció a Sárközben A szekszárdi Aranyfürt Téesz malomtai területén 1984-ben végezték el a meli­orációt. Azóta kukoricát termelnek ezen a területen. Tolna megyében, a VI. ötéves terv idő­szakától jelentősen felgyorsult a mező­gazdasági üzemekben végzett meliorá­ció. A hosszú távú tervkoncepció nagy­arányú közcélú vízrendezéssel, a nagy­üzemi szőlőtelepítéseket mégelőző terü­letmeliorációs előkészítéssel számol. A VI. ötéves terv időszakában több mint 325 millió forintot költöttek erre a célra. Az említett összeg több mint kétharmadát tette ki a központi támogatás. Az elmúlt esztendőben a megye a meliorációs be­ruházások állami támogatására 43 millió forintot kapott. A végzett munkálatok ér­téke megközelítette a 70 millió forintot. A Sárköz térségi meliorációs munkála­tok előkészítése befejeződött és az emlí­tetttérségben mintegy negyvenezer hek­táros területen ebben az évben kezdőd­tek el a munkálatok, amit hét üzem terüle­tén végez a kivitelező, a Szekszárd-Pak­si Vízitársulás. A terveket a Szegedi AG- ROBER készítette, a bonyolító pedig a Szekszárdi AGRÁRTERV. A nagyarányú munkálatokra a Vizitársulás oly módon is készült, hogy a közelmúltban több mint tízmillió forintért korszerű, lézer irányítá­sú alagcsőfektetöt vásárolt. Ezen túlme­nően nagy teljesítményű kotrókkal egé­szítették ki gépparkjukat. Az említett be­ruházás értéke megközelíti a félmilliárd forintot, melyhez jelentős állami támoga­tás - a beruházási összeg negyven szá­zaléka - párosul. Az üzemekben folyó melioráción kívül, a területi közhasznú vízrendezés előnyeit ha közvetett mér­tékben, a lakosság is élvezi. Példaként elegendő ha megemlítjük, a Báta térsé­gében létesülő átemelőművet, amely le­galább 200 millió forintba kerül. Míg a korábbi években az alacsony fekvésű területeken folyt a melioráció, a munkálatok az utóbbi időben áttevődtek a dombvidékre. A sárközi melioráció több évig tartó program, melynek a befe­jezése 1990-ben várható. Több mező- gazdasági üzemben jelenleg is folyik a szőlőtelepítés. Így a Bátaszéki Búzaka­lász Termelőszövetkezet száz hektáron alakít ki szőlőültetvényt és ebben az év­ben fejezi be 20 hektáros barackosának rekonstrukcióját. A decsi termelőszövetkezet 20 hektá­ros szőlőjét teraszosba, illetve telepít új fajtákat. Az őcsényi közös gazdaság 35 hektáros tömbben alakítja ki a teraszosí- tott szőlőültetvényt, ezzel véglegesen kialakul 100 hektáros központi szőlője. Végezetül érdemes megemlíteni a Szekszárdi Aranyfürt Mezőgazdasági Termelőszövetkezet malomtai területén végzett 200 hektáros meliorációt. Az em­lített térségben, a magas talajvízszint miatt elsavanyodtak a rétek, a terület végső soron teljesen elértéktelenedett. A meliorációs munkákat két évvel ezelőtt végezte el a Sellyéi Vízitársulat és az alagcsövezés befejezte után szántó mű­velési ágba fogták a területet. A beruhá­zás a számítások szerint legkésőbb öt esztendőn belül megtérül. Igaz ugyan, hogy némely részeken időnként vízfolt képződik, ám a vállaltak­nak megfelelően a kivitelező az ötéves szavatossági időn belül a hibákat folya­matosan megszünteti. A Sárköz térségi melioráció munkáito- vább folytatódnak, igaz, a szükséges erőforrás - amely a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium által nyújtott támogatásból, az adott üzem pénzforrá­saiból, valammint az Országos Vízügyi Hivatal hozzájárulásából adódik - teljes egészében még nem áll a beruházást végzők rendelkezésére, ezért a munkát az eredetileg tervezett ütemben egyelőre nem lehet elvégezni. Több mint ezer Rába-kamion Kínában Az év utolsó negyedében meggyorsul a Rába-kamionok kínai exportja: 1986 végén már több mint ezer Rába-jármű fut majd a kínai utakon. A gyár hosszú távú együttműködésre törekszik a kinai partnereivel, s ennek alapjait rakták, illetve rakják le a múlt évi és az idei szállításokkal. A Rába ajánlatot tett kínai partnereinek újabb típusú tehergépkocsik és két új autóbusz-alváztípus szállítására, s tár­gyalások kezdődtek a közvetlen műszaki együttműködésről is. Arról van szó, hogy a Rába segítségé­vel egy kinai autógyár korszerű haszon­jármű-főegységeket gyártana. A TOLNA MEGYEI VÍZ- ÉS CSATORNAMŰ VÁLLALAT pályázatot hirdet MUNKAÜGYI OSZTÁLYVEZETŐI MUNKAKÖR BETÖLTÉSÉRE A pályázat feltételei:- felsőfokú végzettség és felsőfokú munkaügyi képzettség- 5 éves szakirányú vezetői gyakorlat A pályázatot részletes önéletrajzzal kérjük személyzeti osztá­lyunkra (7101 Szekszárd, Toldi u. 6.) 1986. október 30-ig beküldeni. (76)

Next

/
Thumbnails
Contents