Tolna Megyei Népújság, 1986. október (36. évfolyam, 231-257. szám)
1986-10-09 / 238. szám
1986. október 9. Képújság 5 A válóper sem lehet öncél Beszélgetés Németh Ferenccel, az OKISZ elnökhelyettesével A gazdasági „válóperek” korát éljük. Amint ismeretes, a magyar ipar nemzetközi összehasonlításban túlközpontosí- tottnak bizonyult. Kevés volt a kis- és középméretű vállalatok száma, ezért az elmúlt években jó néhány túlméretezett tröszt, nagyvállalat szűnt meg, illetve vált szét. Az önálóság útjára lépett gyárak, kisebb cégek többsége azóta bebizonyította, hogy jól megállja a helyét. Vajon az ipari szövetkezetek irányítását nem fenyegeti-e a túlcentralizálódás veszélye, magyarán: nem volna-e itt is több gazdasági „válóperre” szükség? Ilyen és ehhez hasonló kérdésekről beszélgettünk Németh Ferenccel, az OKISZ elnökhelyettesével.- Nemrég egy jó nevű ipari szövetkezet elnöke feltette a kérdést: lehet-e Budapestről irányítani egy 300 kilométerre lévő nagyobb üzemegység munkáját? Számításba véve a zsúfolt telefonvonalakat, az anyagellátás ritmuszavarait, a gyors piaci változásokat és sok mást. Mi erről a véleménye?- Az, hogy nem lehet igennel vagy nemmel válaszolni erre a kérdésre. Van például ipari szövetkezetünk, ahol nem indokolt fenntartani a központi, fővárosi irányítást. De vannak olyanok is, ahol erre szükség lehet, mert az ország különböző területein dolgozó részlegek nem tudnának vagy nem akarnak önnálóan megélni a piacon. A bevezetőben felvetett, az állami iparral kapcsolatos példára azt válaszolhatom, hogy a szövetkezeti iparban az önállósodás szórvány-jelenség volt az utóbbi időben. Ez abból a tényből is következett, hogy hagyományos szövetkezeteink döntő többsége szervezeti formájában nem vált olyan túlméretezetté, mint amilyen példákat az állami iparból sorolni tudnánk. Nem léptek tehát az indokolatlan növekedési kény- szerpályára, amely már gátolta volna a hatékony gazdálkodást, a termelést.- „Válóperek” azért a szövetkezeti iparban is voltak...- Igen, de nem akkora számban, hogy általános tendenciaként jelentek volna meg.- Említene néhány konkrét példát?- Hogyne. Önállósította magát a Budapesti Kötő Szövetkezet lengyletóti üzeme. Nagyobb számban váltak szét a Budapesti Építőipari és Szolgáltató Szövetkezetek Szövetségéhez tartozó szövetkezetek. Vagy kisszövetkezetté alakultak át, vagy hagyományos szövetkezetként dolgoznak tovább. Említhetném még az Unitechnikát, amely a szervezeti átalakítással menekült meg a felszámolástól, mégpedig olyan módon, hogy nem az államnak és az ipari szövetkezeti mozgalomnak kellett „lenyelnie” a veszteségeket. Eközben a piac sem szenvedett kárt, hiszen az utódok felvállalták a csődbe jutott Unitechnika főbb termelési profiljait. Az Unitechnika Marcaliban és Sülysápon dolgozó üzemei önálló szövetkezetként tevékenykednek tovább. De folytathatom a sort az ugyancsak pénzügyi nehézségekkel, eladósodással bajlódó, s végül szanált Mekofém szövetkezettel, ahol épp a fővárosban lévő szövetkezeti vezetők a szakmai szövetség és az OKISZ állásfoglalásával összhangban javasolták, kezdeményezték az új, fehérgyarmati üzemegység önállósulását, ezzel is enyhítve a gondokon.- Ezeknél a példáknál a hatékony gazdálkodás szorosan összefügg a szervezeti átalakítással. Eszerint mégiscsak indokolt a kérdés: folytatódik a tendencia a közeli jövőben is?- Hadd utaljak ismét a háttérre: a szövetkezeti iparra mindig is az államinál nagyobb önállóság volt a jellemző. Néhány kivételtől eltekintve nem történtek nagyobb szervezeti összevonások sem. Így hát akárcsak a centralizálás éveiben, a szövetkezeti mozgalom vezetői most is mérsékletre intenek. Tehát csak ott szabad megbontani az adott szervezeti formát, ahol az gazdaságilag indokolt, segíti a hatékonyságot. S persze igen fontos szempont, hogy a tagok akaratából jön-e létre a döntés. Szövetkezetpolitikai elveink, a szövetkezeti demokrácia motiválja a változásokat. Más szavakkal: mint ahogy pár éve nem volt helytálló a kampányszerű megközelítés - az adott területen volt három szövetkezet, történetesen rosszult állt a szénája, akkor abból csináljunk egy rosz- szat -, most sem helyeselhető az a nézet, hogy ha van egy rossz, akkor csináljunk belőle hármat. Eközben megint elsikkadna a lényeg: a nyereséges gazdálkodás alapkövetelménye. Összefoglalva: nem támogathatjuk az öncélú változtatásokat. Ha azonban a gazdasági ésszerűség úgy kívánja, támogatjuk az új formákat. Hadd utaljak a kisszövetkezetekre, amelyekből az utóbbi négy évben mintegy ezer alakult, s jól beilleszkednek a szocialista ipar struktúrájába.- Egy kormányrendelet négy éve tette lehetővé a kisszövetkezetek alapítását. Mi a négy esztendőnek a mérlege?- Az ezer kisszövetkezet több mint fele a fővárosban alakult, a többi az ország más vidékein. Pest megyében 109, Haj- dú-Biharban 27, Békésben 11 kisszövetkezetet hoztak létre. Baranyában keveset alapítottak, Zalában is csupán 4-et.- Vajon miért ilyen egyenetlen a területenkénti megoszlás? Hiszen a kisszövetkezetek mindenképpen élénkítették a gazdálkodást, valós igényeket elégítenek ki, és szükség van a munkájukra...- Úgy gondolom, hogy elsősorban nem a mi feladatunk innen az OKISZ-tól megítélni, hogy egyik-másik megyében miért nem élnek ezzel a szervezeti formával. Mint ahogyan másnál, a kisszövetkezetek létrehozásánál is szeretnénk elkerülni a kampányt. Ahol igény van rá, az OKISZ támogatja, ösztönzi az alapítási törekvéseket. De „felülről” semmiképpen nem lenne célszerű előírni, hogy „csináljatok kisszövetkezetet”. Ez a gyakorlat különben is ellentétes lenne szövetkezetpolitikai elveinkkel.- A szövetkezeti ipar a hazai bruttó ipari produkció 7 százalékát állítja elő. Árbevételük tavaly 109 milliárd 600 millió forint volt. Ehhez a summához mennyivel járultak hozzá a „kicsik”?- Mintegy 17 milliárd forintot termeltek 1985-ben. Ez, azt hiszem nem rossz arány. S vegyük tekintetbe azt is, ezeknek a létszámot tekintve maximum 100 főt foglalkoztató kisszövetkezeteknek, vállalkozásoknak elemi érdekük a nyereséges gazdálkodás. Az Országgyűlés tavaszi ülésszakán elhangzott beszámolókból tudjuk, hogy növekedett a veszteségesen gazdálkodó állami vállalatok és szövetkezetek száma, azt is tudjuk, hogy ha a kisszövetkezetek veszteségesek, vagy alaphiányosak, és azt a rendelkezésre álló forrásokból pótolni nem tudják, nem kerülhetik el a felszámolást. Ez a gyakorlat pedig kedvezően befolyásolhatja a többi gazdálkodó magatartását is: minden körülmény között nyereséges gazdálkodásra kell törekedni. Ezt persze, csak akkor lehet elérni, ha szövetkezeteink alkalmazzák a teljesítményelv alapján történő anyagi elismerés változatos formáit. Máskülönben a munka szerinti elosztás igazságos elve - csupán vágyálom maradna- mondotta befejezésül Németh Ferenc, az OKISZ elnökhelyettese. Szluka Márton Műszerekéit - személygépkocsi és kőolaj Magyar fejlesztőmérnökök, az MMG Automatika Művek szakemberei tervezték a Budapesi Nemzetközi Vásáron is nagy sikert aratott Lada Szamára személy- gépkocsi műszerfalát. A járműprogram részeként a vállalat kecskeméti gyáregységében szovjet, lengyel és jugoszláv megrendelésre évi félmillió műszerfal készül. Sikert arattak a Zastava újabb típusába, valamint a Yugo 45 amerikai exportra kerülő kiskocsiba szerelt műszerek. A vállalat néhány hónap alatt átállt a mérföldóra gyártására, s ez idáig nem érkezett reklamáció; júniustól folyik a szériagyártás, a különböző típusokba havi nyolcezer darab készül. A lengyel partner is jóváhagyta a Kecskeméten kifejlesztett új műszerfal tervét. Ezt a műszerfalat a P 126 F-1 személygépkocsiba fogják beszerelni. Már elkészült az 50 darabos ipari minta, s 1987-re a lengyelektől már 100 ezer darabos megrendelés is várható. A magyar gépkocsiigénylők körében is nagyon várt Lada Szamára műszerfalának sorozatgyártása a jövő év végén kezdődik Kecskeméten. Az elektronizált, fényjelzésekkel bő információt szolgáltató műszerfalért cserébe gépkocsit kapunk. A szép kivitelű műszeregyüttes mindarról tájékoztatja a vezetőt, ami a biztonságos közlekedéshez szükséges, sokkal többet „tud” a hagyományos műszerfalaknál. Évente mintegy 50 ezer darabot szállítanak majd belőle. Ipari robotok Gyöngyösről s A' § A Mikroelektronikai Vállalat gyöngyösi gyárában nemcsak félvezetőket, hanem ipari robotokat és különböző automata csomagoló- és gyártósorokat is készítenek. A saját fejlesztésű berendezéseket a hazai ipar mellett a KGST-országok egyes iparágaiban is eredményesen alkalmazzák. Képünkön: a gyógyszeriparnak készül a 28 fejű peremes üveggyártó gépsor, amelynek mintapéldánya most készült el. Melioráció a Sárközben A szekszárdi Aranyfürt Téesz malomtai területén 1984-ben végezték el a meliorációt. Azóta kukoricát termelnek ezen a területen. Tolna megyében, a VI. ötéves terv időszakától jelentősen felgyorsult a mezőgazdasági üzemekben végzett melioráció. A hosszú távú tervkoncepció nagyarányú közcélú vízrendezéssel, a nagyüzemi szőlőtelepítéseket mégelőző területmeliorációs előkészítéssel számol. A VI. ötéves terv időszakában több mint 325 millió forintot költöttek erre a célra. Az említett összeg több mint kétharmadát tette ki a központi támogatás. Az elmúlt esztendőben a megye a meliorációs beruházások állami támogatására 43 millió forintot kapott. A végzett munkálatok értéke megközelítette a 70 millió forintot. A Sárköz térségi meliorációs munkálatok előkészítése befejeződött és az említetttérségben mintegy negyvenezer hektáros területen ebben az évben kezdődtek el a munkálatok, amit hét üzem területén végez a kivitelező, a Szekszárd-Paksi Vízitársulás. A terveket a Szegedi AG- ROBER készítette, a bonyolító pedig a Szekszárdi AGRÁRTERV. A nagyarányú munkálatokra a Vizitársulás oly módon is készült, hogy a közelmúltban több mint tízmillió forintért korszerű, lézer irányítású alagcsőfektetöt vásárolt. Ezen túlmenően nagy teljesítményű kotrókkal egészítették ki gépparkjukat. Az említett beruházás értéke megközelíti a félmilliárd forintot, melyhez jelentős állami támogatás - a beruházási összeg negyven százaléka - párosul. Az üzemekben folyó melioráción kívül, a területi közhasznú vízrendezés előnyeit ha közvetett mértékben, a lakosság is élvezi. Példaként elegendő ha megemlítjük, a Báta térségében létesülő átemelőművet, amely legalább 200 millió forintba kerül. Míg a korábbi években az alacsony fekvésű területeken folyt a melioráció, a munkálatok az utóbbi időben áttevődtek a dombvidékre. A sárközi melioráció több évig tartó program, melynek a befejezése 1990-ben várható. Több mező- gazdasági üzemben jelenleg is folyik a szőlőtelepítés. Így a Bátaszéki Búzakalász Termelőszövetkezet száz hektáron alakít ki szőlőültetvényt és ebben az évben fejezi be 20 hektáros barackosának rekonstrukcióját. A decsi termelőszövetkezet 20 hektáros szőlőjét teraszosba, illetve telepít új fajtákat. Az őcsényi közös gazdaság 35 hektáros tömbben alakítja ki a teraszosí- tott szőlőültetvényt, ezzel véglegesen kialakul 100 hektáros központi szőlője. Végezetül érdemes megemlíteni a Szekszárdi Aranyfürt Mezőgazdasági Termelőszövetkezet malomtai területén végzett 200 hektáros meliorációt. Az említett térségben, a magas talajvízszint miatt elsavanyodtak a rétek, a terület végső soron teljesen elértéktelenedett. A meliorációs munkákat két évvel ezelőtt végezte el a Sellyéi Vízitársulat és az alagcsövezés befejezte után szántó művelési ágba fogták a területet. A beruházás a számítások szerint legkésőbb öt esztendőn belül megtérül. Igaz ugyan, hogy némely részeken időnként vízfolt képződik, ám a vállaltaknak megfelelően a kivitelező az ötéves szavatossági időn belül a hibákat folyamatosan megszünteti. A Sárköz térségi melioráció munkáito- vább folytatódnak, igaz, a szükséges erőforrás - amely a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium által nyújtott támogatásból, az adott üzem pénzforrásaiból, valammint az Országos Vízügyi Hivatal hozzájárulásából adódik - teljes egészében még nem áll a beruházást végzők rendelkezésére, ezért a munkát az eredetileg tervezett ütemben egyelőre nem lehet elvégezni. Több mint ezer Rába-kamion Kínában Az év utolsó negyedében meggyorsul a Rába-kamionok kínai exportja: 1986 végén már több mint ezer Rába-jármű fut majd a kínai utakon. A gyár hosszú távú együttműködésre törekszik a kinai partnereivel, s ennek alapjait rakták, illetve rakják le a múlt évi és az idei szállításokkal. A Rába ajánlatot tett kínai partnereinek újabb típusú tehergépkocsik és két új autóbusz-alváztípus szállítására, s tárgyalások kezdődtek a közvetlen műszaki együttműködésről is. Arról van szó, hogy a Rába segítségével egy kinai autógyár korszerű haszonjármű-főegységeket gyártana. A TOLNA MEGYEI VÍZ- ÉS CSATORNAMŰ VÁLLALAT pályázatot hirdet MUNKAÜGYI OSZTÁLYVEZETŐI MUNKAKÖR BETÖLTÉSÉRE A pályázat feltételei:- felsőfokú végzettség és felsőfokú munkaügyi képzettség- 5 éves szakirányú vezetői gyakorlat A pályázatot részletes önéletrajzzal kérjük személyzeti osztályunkra (7101 Szekszárd, Toldi u. 6.) 1986. október 30-ig beküldeni. (76)
