Tolna Megyei Népújság, 1986. október (36. évfolyam, 231-257. szám)
1986-10-08 / 237. szám
4 Képújság 1986. október 8. „A világ egy napja” KULTURÁLIS KALEIDOSZKÓP v __________________________!____________________7________________________-/ K ülönös világ Ha valaki az elmúlt napokban belépett a Tamási Galéria első két termébe, úgy érezte, mintha a görög drámák, komédiák, templomok világába csöppent volna. Évtizedek óta - amióta együtt elvégezték a főiskolát Borsos Miklós és Gádor István növendékeként - közös műhelyben dolgozik, bár külön-külön feladatokkal G. Staindl Katalin Munkácsy-dí- jas érdemes művész és Garányi József Munkácsy-díjas keramikusművészek. Mestereik útravalóként az agyag és a mesterség tiszteletét adták. Két módon próbálják megközelíteni az archaikus korok művészetét, melyhez mindketten közel állnak. G. Staindl Katalin a görög kultúra új- raébresztését választotta munkássága fő vonalául. Nagy szakmai tudással, szeretettel, minden részletben odafigyelően szelídíti az anyagot női múzsává, vagy klasszikus férfi képmássá. A hőgyészi művelődési házat díszíti 40 négyzetméter nagyságú Múzsák című színes reliefje, mely Tolna megyének egyik legszebb morális munkája. Garányi József figuráira jellemző a visz- szafogottság, az egyszerűség. Az itt-ott kivájt agyag a figura vonalát, szerkezetét adja meg. Az agyag eredeti vörös színét pasztellsárga, vörös, zöld, okker mázakkal teszi veretessé és ettől lesznek igazi Garányi-stílusúvá a figurák. Magáról így vall a tamási kiállítás meghívójában: „Tény, hogy sohasem hatottak rám a műGarányi József: Asszonyok vészetekben divatos hóbortosságok any- nyira, hogy magam is csináljam. Alapvetően mindig az emberi figura érdekelt, részletezően mintázva, vagy summázot- tan, néha csak motívummá egyszerűsítve.” A kiállítás ma még látható a Tamási Galériában 14-töl 18 óráig. A galéria harmadik termében a tamási származású, Amerikában élő Könnyű László által adományozott képzőművészeti gyűjtemény látható. UPPAI TAMÁS Az APN szovjet sajtóügynökség jövőre, a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 70. évfordulója alkalmából harmadszor is megjelenteti „A világ egy napja” című kötetet. Az első ilyen könyv 1936-ban, a második 1961 -ben jélent meg a Szovjetunióban. Azóta negyedszázad telt el, s a világban közben végbement változásokat szeretnék tükröztetni a szerzők a könyvben. j „A világ egy napja" bemutatja Kelet és Nyugat sokszínű világának, a szocialista országoknak és az el nem kötelezett államoknak egy napját, Földünk „forró pontjainak”, a háborúellenes mozgalmakban részvevőknek huszonnégy óráját. A világ árnyoldalairól is be akar számolni a könyv, az embertelen diktatúrákról, a mérhetetlen fegyverkezési hajszáért elsősorban felelős katonai-ipari komplexumok tevékenységéről. Nehéz persze kiválasztani azt a napot, amelyen keresztül a könyv hűen tudja majd ábrázolni, hogy mi is történik abban a világban, amelyben ma már közel ötmil- liárd ember él. Melyik huszonnégy órába sűrítsék bele a szerzők mindazt, amit a Föld lakói csinálnak, amit gondolnak, azt ahogyan élnek a világ különböző pontjain. A szerkesztők végül is úgy döntöttek, hogy az ENSZ által nemzetközi békeévnek meghirdetett 1986-os esztendő egyik októberi hétköznapját mutatják majd be az olvasóknak. A kiadók azonban számítanak a külföldi újságok és folyóiratok, hír- és fotóügynökségek, közvéleménykutató intézetek és televíziós állomások együttműködésére is. A külföldi szerzők „A világ egy napja - harmadik kötet” jeligével Moszkvába, az APN sajtóügynökséghez juttathatják el a kötetbe szánt írásaikat. Reneszánsz ékszerek a szekszárdi múzeumban Szám szerint nem nagy, művészi értékében annál jelentősebb kiállítás nyílt a szekszárdi múzeumban, ahol reneszánsz ékszerek láthatók a Magyar Nemzeti Múzeum gyűjteményéből. A kiállítást igen nagy számú közönség előtt nyitotta meg dr. Fodor István, a Nemzeti Múzeum főigazgatója, a rendezés pedig Dr. H. Kolba Judit érdeme, aki hozzáértéssel, nemes ízléssel mutatja be a kivételes értékű kincseket. Az ékszer egyidős az emberiséggel, anyaga, formája az idők folyamán változott, művészi érettségét a reneszánsz idejét érte el, legszebb darabjait a reneszánsz formakultúra nemes egyszerűsége, a megmunkálás rendkívül magas foka jellemzi. A szekszárdi kiállításon látható darabok is ennek példái, de itt meg kell jegyezni, hogy a vészterhes idők alatt nagyon sok minden szükségszerűen elpusztult, tehát ami maradt inkább csák sejteti a magyar ötvösművészet fejlettségét, európai színvonalát. Mint az úgynevezett Tolnai-lelet is, amit hajdani gazdája a XVI. század idején rejtett el, s így maradt meg, arról természetesen csak halvány fogalmunk lehet, hogy mennyi minden lett a pusztító hadak prédája a Mohácsot követő zavaros időkben. A Beniczky- és Jankovits-gyűjtemény néhány nagyon szép darabja is látható a szekszárdi kiállításon, sodronyzománcos ezüst és aranyozott ékszerek, boglárok, közöttük Izabella királyné nyakéke vagy Neustädter egyik XVIII. századi munkája. A kiállítás jelentőségét növeli, hogy így együtt ezek az ékszerek a Nemzeti Múzeum kiállításán sem szerepelnek. Dr. H. Kolba Judit válogatása elsősorban azt célozta, hogy egységes képet adjon a magyar reneszánsz ötvösművészetéről. CS. Magyar-jugoszláv tévéfilm Először készül önálló nemzetiségi - szerbhorvát - nyelvű televíziós játékfilm hazánkban. Forgatása kedden kezdődött meg Pécsett, a Kodály úti ABC-áru- háznál. Az MTV pécsi stúdiója és az újvidéki televízió vállalkozott a közös alkotás létrehozására Az együttműködésre a magyar és a jugoszláv televíziók közötti általános megállapodás alapján került sor. A program szerint olyan témákat dolgoznak fel, amelyek kifejezik a két szomszéd nép sokoldalú kapcsolatát, megjelenítik közös történelmi emlékeinket és kulturális értékeinket. A pécsi és az újvidéki televíziósok kooprodukciós filmjének címe: Megfele- zettek. Forgatókönyve a Mohácson született és Budapesten élű Predrag Sztepa- novics szerb író-műfordító azonos című kisregénye alapján készült. A könyv pár éve látott napvilágot a tankönyvkiadó gondozásában. Pályakezdő fiatalokról szól a történet, barátságról és szerelmekről, amelyek a diploma megszerzése után - az utak különválásával - meglazulnak, elhalványodnak. A két ország szakembereiből alakult tv-stáb két hétig dolgozik Pécsett Branis- lav Mitics belgrádi rendező irányításával. A munkában részt vesznek a vajdasági magyar irodalom jeles képviselői is. A szereplők egyike Matoricz József, a Pécsi Nemzeti Színház délszláv származású művésze. A Megfelezettek jövőre kerül képernyőre. A Magyar Televízió az országos nemzetiségi adásban sugározza majd, az újvidéki televízió ugyancsak eredeti nyelven, de magyar feliratozással mutatja be. SZOMSZÉDOLÁS FEJ ER MEGYEI HÍRLAP A 26. Állami Építőipari Vállalat néhány éve még külön főépítésvezetőséget tartott fenn külföldi munkái végzésére. Bár nem volt önálló exportjoggal felruházott vállalat, külkereskedelmi szervezetek révén mégis dolgozott határainkon túl. Autószervizeket, üzemanyagtöltő állomásokat, raktárépületeket szerelt a környező szocialista országokban és eljutott konténerépületeivel Nigériába is. A körülmények azóta változtak, a hozzáértés azonban változatlanul arra ösztönzi a dunaújvárosi építőket, hogy keressék a belföldi feladatok jó teljesítése mellett a külföldi munkavállalások lehetőségeit is.- A korábbi években megszokott „bőség” ma már nem kényeztet bennünket - mondja Kiss Győző a 26-os ÁÉV vállalkozási osztályának vezetője -, de jelenleg is több külföldi munkáról folytatunk tárgyalásokat. Az NDK-beli Hennigsdorf- ban, a szovjetunióbeli Krivoj Rogban és Tengizben remélhetünk számunkra feladatokat.- Milyen volumenű munkák ezek?- Hennigsdorfban rézfólia gyártó üzem épül, s ennek az építészeti munkái 890 millió forintot tesznek ki. Fővállako- zásban kívánjuk a feladatot fölvállalni, egyeztető megbeszéléseink olyan stádiumban vannak, hogy rövidesen sor kerülhet a külkereskedelmi szerződések megkötésére. Két és fél éves munkáról van szó, ahol 200-240 ember foglalkoztatására nyílik lehetőség csúcsidőszakban. Krivoj Rogban az épülő ércdúsító üzem több kiszolgáló létesítményének kivitelezését pályáztuk meg és szeptember végéig adnak választ ajánlatainkra. A tengizi munkákról nemrég írtak a napilapok. Mi e Kaszpi-tenger menti olajmező kiaknázásához raktárak és kiszolgáló létesítmények építését pályáztuk meg 800 millió forint értékben. A 4 évig tartó munka során - a feladatok természetétől függően - 100-300 embert tudnánk foglalkoztatni a tengizi területen.- Milyen feltételei vannak a dolgozók külföldi munkavállalásának?- A külföldi munkára pályázónak előtte legalább hat hónapot vállalatunknál kell dolgoznia ahhoz, hogy megismerjük képességeit, szakmai felkészültségét, a munkához való viszonyát. Tehát, hogy úgy mondjam, a dolgozó saját maga állítja ki „ajánló levelét”. A jó egészségi állapot pedig azért fontos, mert más éghajlati viszonyok között nehezebb megfelelni a követelményeknek. Nagyobb a fizikai és a pszichikai megterhelés, mely igényli az erősebb fizikumot és a megfelelő tűrőképességet.- A 26. ÁÉV jelenleg is létszámgondokkal küzd. Nem befolyásolja-e ez majdan károsan a vállalkozást? Hogyan tudnak ilyen gondok közepette a hazai és a külföldi feladatokkal egyaránt megbirkózni?- Úgy vélem, nincsen ebben ellentmondás. A jó kereseti lehetőség vonzza a jó képességű szakembereket. Ha a vállalat a hazai munkák mellé külföldi lehetőségeket is kínál, azzal csak erősíti saját munkásgárdáját. A külföld felé nyitást indokolja az is, hogy rövidesen befejezzük a Dunai Vasmű kokszolóművének építését. A racionális foglalkoztatás egyik új forrása lehet a külföldi munkák felvállalása - mondotta Kiss Győző, a 26. ÂÉV váL lalkozási osztályának vezetője. Dunántúlt napló Sugároznak-e az építőanyagok, nevezetesen a pernye hozzáadásával készült falazóanyag? E kérdés az utca emberének korábban eszébe sem jutott, ám a csernobili reaktorkatasztrófa után, úgyszólván mindenütt veszélyt szimatolunk. Ezúttal a pécsi Pollack Mihály Műszaki Főiskolához futott be a kérdés, vegyem-e a Mátra gázbeton terméket? Az érdeklődőt dr. Orbán József docens, az építőanyagok neves szakértője nyugtatta meg, őt kértük mi is, hogy a nagy nyilvánosság előtt válaszolja meg a kérdést.- Amióta csak ember él a földön, sugárzásnak van kitéve, hiszen egyrészt a világűrből, másrészt a környezetünkben levő radioizotópokból ér minket sugárzás. Az építőanyagok mindegyike is tartalmaz radioaktív elemeket, s ezek bomlása során radioaktív radon tartalmú nemesgáz kerül a lakóházak légterébe. Éppen ezért a hatóságok még a kereskedelmi forgalomba hozatal előtt - és utána is folyamatosan - minden új építőanyagot, különösen pedig az ipari melléktermékek, a pernye vagy salak hozzáadásával készülteket sugáregészségügyi szempontból alaposan megvizsgálnak, s csak egy bizonyos, megengedett dózisterhelési érték alatt engedélyeznek.- Tiltottak-e már be sugárzásveszély miatt hazai építőanyagokat?- Igen, még 1960-ban, Európában elsőként hazánkban miniszteri utasítással megtiltották az Ajka, Bánhida és Tatabánya környékéről származó salakok és pernyék felhasználásá t lakásépítések céljára. A minták közül az ajkai pernye 25- ször, a tatabányai 6-szor, a bánhidai pedig 16-szor nagyobb aktivitásúnak mutatkozott, mint a dunai homok. Ehhez képest a Mátra gázbeton falazóanyagokhoz felhasznált pernye természetes radioaktivitása igen kicsiny, a megengedett határon jóval belül van, úgy, hogy nagyon is ajánlanám ezt a korszerű építőanyagot, amelyhez ráadásul nincs szükség hőszigetelő vakolatra sem - mondta mindnyájunk megnyugtatására dr. Orbán József. A széntüzelésű erőművek pernyéjének hasznosítására egyébként a jövőben fokozottabban sor kerül, hiszen a gazdaságosabb, energiatakarékosabb építkezésekhez nagy mennyiségű és olcsó nyersanyagként állnak rendelkezésre, felhasználásukkal kitűnő hőszigetelésű falazóanyagok gyárthatók. így került ismételten napirendre a Pécsi Hőerőmű pernyéinek felhasználása is. A Baranya Megyei Állami Építőipari Vállalatnál jelenleg is folynak kísérletek pernye alapú habbeton falazóanyagok gyártására, ezen túlmenően a székesfehérvári Alba Regia Állami Építőipari Vállalat is fontolgatja, esetleg leány- vállalatot hoz létre Albafalak itteni előállítására - a pécsi pernye felhasználásával. Természetesen alaposan megvizsgálták ezen adalákanyag természetes sugárzását, ami a megengedett mérték alatt van. Somogyi Néplap A hét végén is dolgoztak a zágrábi Ingra cég varazsdi Zagorje vállalatának munkásai a kaposvári szinházrekonst- rukción. Két hét telt el azóta, hogy hozzáfogtak a 6,8 millió dolláros munkákhoz a színházépítésben nagy gyakorlatra szert tett jugoszláv munkások. A tapasztalatok kedvezőek - állapította meg Hernesz János, a színház műszaki vezetője, aki a megyei tanács építési biztosaként tevékenykedik. Zajos a színházpark reggel hattól este hatig. Szinte nincs olyan része az épület üzemi szárnyának, ahol ne dolgoznának. Elkészült az épület utólagos szigetelése, mintegy ezer lyuk jelzi a korszerűen elvégzett munkát. Bejártuk az építési területet. A színházi klubra rá sem ismerni. Ezen a részen folyik a legjelentősebb átalakítás. Bővül az épületrész, raktárát, konyhát alakítanak ki. Mintegy száz négyzetméterrel lesznek tágasabbak és klímaberendezést is kapnak az itteni helyiségek. A külső munkák is szépen haladnak. Az épület északi és déli szárnyának beépítése megkezdődött, itt szociális helyiségeket alakítanak ki. A héten befejeződik az üzemi épületrész alapjainak megerősítése. Ezután látnak hozzá az emeletráépítéshez. Műhelyek lesznek, és itt kap helyet a színház stúdiója is.- 1987. december 31-én kéthónapos üzemelésre átvesszük a színházat - mondta Hernesz János. - A munkaszervezés, a jó teljesítmények biztos garanciának látszanak. Negyvenötén dolgoznak a rekonstrukción. Szombaton reggel hattól este hatig folyik a munka, vasárnap reggel hattól délután kettőig. Kéthetenként hazautaznak hétvégére a jugoszláv munkások. A színpadi és a nézőtéri épületrészhez márciusban érnek el az építők. Ettől kezdve mintegy kétszázötvenen dolgoznak majd a rekonstrukción, amelynek második szakasza az év végéig tart. Nagyenyeden találták A tolnán talált kincs
