Tolna Megyei Népújság, 1986. október (36. évfolyam, 231-257. szám)

1986-10-31 / 257. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek! AZ MSZMP TOLNA MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAFUA MA OLVASÓ­1986. október 31. PÉNTEK SZOLGÁLAT XXXVI. évfolyam, 257. szán\ (5-6. old.) ÁRA: 1,80 Ft . 1 I ! |T __ J Politikai könyvnapok-, ' / ' ' ­A politikai irodalom sereg­szemléjének ma van az orszá­gos ünnepélyes megnyitója Bu­dapesten. Országszerte könyv­vásárokon, bemutatókon kínálja magát 23 könyvújdonság, me­lyeket a párt kiadója összesen félmillió példányban jelentetett meg. Hagyományt teremtett a Kossuth Könyvkiadó, hiszen már a huszonötödik alkalommal rendez politikai könyvnapokat. Az idei jubileumi könyvünnep is jelzi, hogy a Kossuth Kiadó to­vábbra is felelősséggel vállalja a szerepet, amelyet a politika ter­jesztésében a párt rábízott. Hi­szen abban, hogy hazánkban a politika ma már a tömegek saját­jává vált, igen nagy része van a politikai könyvkiadásnak. Társadalmi elkötelezettséget, műveltséget és szórakoztatást egyaránt jelentenek ezek a köte­tek, korunk kérdéseire válaszol­va segítik a gondolkodás és szemlélet formálását. Könyv és politika elválaszthatatlan egy­mástól még ma is, a széles látó­körű, olvasott ember jobban el­igazodik napjaink bonyolult poli­tikai viszonyaiban, hamarabb megérti az események hátterét. De az is fontos a politizáló em­ber számára, hogy szókincse gazdagodik, hogy meggyőző ér­vekkel tud vitába szállni. Erre manapság.is szükség van, hi­szen tapasztalható történelmi utunk polgári szemléletű, vagy nacionalista átértékelésére való törekvés, téves eszmék hirdeté­se korunk alapvető kérdései­ben, - ahogyan arra pártunk leg­utóbbi kongresszusán is felhív­ták a figyelmet. Politikai könyvkiadásunk egy­részt a marxizmus-leninizmus klasszikusainak műveit adja közre, hozzájárulva ahhoz, hogy a marxista ideológia meghono­sodjon, beépüljön népünk mű­veltségébe. Másrészt színvona­las és időszerű művekkel a múl­tat idézve szól a jelenről, a jelen- hez. Az idei politikai könyvnapok kínálatának egyik jellemzője, hogy több alkotás is elemzi a harminc esztendővel ezelőtti tra­gikus eseményeket, amelyek a legifjabb nemzedék számára már történelmi távlatban vannak. Ám azok, akik átélték azokat a heteket, hónapokat, szintén nagy érdeklődéssel keresik a magyarázatot a történtekre, megismernek újabb részleteket, összefüggéseket, tanulságokat. És olvasmányaikban újra vé­gigjárják a szocialista megújulás három évtizedének fontos állo­másait. A gazdag választékból Ízelítőül csak három nevet ragadunk ki: Kádár János elmúlt harminc évi írásainak és beszédeinek gyűj­teményét; egy korábbi korszak­ból Togliatti: Előadások a fasiz­musról című kötetét; és a száza­dunkkal majd’ egyidős Balogh Edgár erdélyi író, publicista fél­száz írását tartalmazó emléke­zést. Renriéljük, hogy minél többen lesznek kíváncsiak a további részletekre, és keresik a ma kez­dődő politikai könyvnapok új­donságait. I. E. Gustáv Husák magyarországi látogatása Kádár Jánosnak, a Magyar Szocialista Munkáspárt főtitkárának meghívására csütörtök délelőtt Budapestre érkezett Gustáv Husák) Csehszlovákia Kommu­nista Pártja Központi Bizottságának főtitkára, a Csehszlovák Szocialista Köztár­saság elnöke. Kíséretében van Vasil Bilak, a CSKP KB elnökségének tagja, a KB titkára, Pavel Hrivnák, a szövetségi kormány elnökhelyettese és Svatopluk Po- tác, a szövetségi kormány elnökhelyettese, az Állami Tervbizottság elnöke. A Ferihegyi repülőtéren Kádár János, valamint Szűrös Mátyás, a Központi Bi­zottság titkára, Marjai József miniszterelnök-helyettes, Faluvégi Lajos minisz­terelnök-helyettes, az Országos Tervhivatal elnöke és Kótai Géza, a KB osztály- vezetője, a Központi Bizottság tagjai fogadták a csehszlovák vedégeket. Jelen volt Kovács Béla, hazánk prágai és Ondrej Durej, Csehszlovákia budapesti nagykövete. _ .. Délelőtt megkezdődtek a megbeszélések Kádár János és Gustáv Husák kö­zött. A főtitkárok véleménycseréjével egyidőben a csehszlovák személyiségek magyar partnereikkel folytatnak tárgyalást. Szűrös Mátyás Vasil Bilakkal, Marjai József - aki egyben a Magyar-Csehszlo­vák Gazdasági és Műszaki Tudományos Együttműködési Vegyes Bizottság ma­gyar társelnöke - kollégájával, Pavel Hrivnákkal, Faluvégi Lajos Svatopluk Po- táccal folytatott tárgyalást. Csütörtökön a kora esti órákban elutazott Budapestről Gustáv Husák, a CSKP KB főtitkára, a CSSZK elnöke, aki Kádár Jánosnak, az MSZMP főtitkárának meghívására baráti munkalátogatást tett hazánkban. Gustáv Husákot és kíséretét magyar vendéglátóik búcsúztatták a Ferihegyi repülőtéren. Közlemény Kádár Jánosnak, a Magyar Szocialista Munkáspárt főtitkárának meghívására október 30-án baráti munkalátogatást tett a Magyar Népköztársaságban Gus­táv Husák, Csehszlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottságának főtitkára, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság elnöke: A látogatás során Kádár János és Gustáv Husák megbeszélést folytatott, s aláírták a Magyar Népköztársaság és Csehszlovák Szocialista Köztársaság 2000. évig szóló gazdasági és műszaki­tudományos együttműködésének hosz- szú távú programját. Kádár János a Parlament épületében ebédet adott Gustáv Husák tiszteletére, amelyen részt vettek az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai, a Központi Bizott­ság titkárai, az Elnöki Tanács helyettes elnöke, valamint a Magyar Népköztársa­ság kormányának több tagja. A Magyar Szocialista Munkáspárt és Csehszlovák Kommunista Pártja Köz­ponti Bizottságának főtitkára vélemény- cserét folytatott a nemzetközi helyzetről. Hangsúlyozták, hogy korunk alapkérdé­se a béke megőrzése, a fegyverkezési verseny megfékezése, a világűr militari- zálásának megelőzése, a nukleáris és egyéb tömegpusztító fegyverek meg­semmisítésének megkezdése. Kifejezték meggyőződésüket, hogy a Szovjetunió és a szocialista országok kö­vetkezetes békepolitikájával, a világ reá­lisan gondolkodó politikai tényezőinek közreműködésével, haladó és békesze­rető erőinek összefogásával lehetséges az előrehaladás az atomháború veszé­lyének elhárításában, a nemzetközi biza­lom erősítésében és az együttműködés fejlesztésében. Megállapították, hogy politikai akarat és kölcsönös megegyezési szándék, az egyenlőség és az egyenlő biztonság el­vének tiszteletben tartása esetén konst­ruktív megállapodásokat lehet elérni. A nemzetközi életben továbbra is jelentős befolyással rendelkeznek azok az impe­rialista erők, amelyek a katonai-stratégiai fölény megszerzésére törekedve erőlte­tik a fegyverkezési versenyt, igyekeznek meghiúsítani a tárgyalásokat és a világ különböző térségeiben élezik a feszült­séget. A két főtitkár kiemelte a Szovjetunió aktív, következetes és rugalmas diplo­máciai erőfeszítéseinek jelentőségét, amelyeket az emberiség sorsáért érzett felelősség tudata hat át. Nagyra értékel­ték azt a tényt, hogy a Szovjetunió kezde­ményezésére Reykjavíkban legfelső szintű szovjet-amerikai találkozóra ke­rült sor, amely a fegyverkezési verseny megállításáért, a háborús veszély elhárí­tásáért folytatott küzdelem jelentős ese­ményévé vált. Teljes támogatásukról biz­tosították azokat a szovjet javaslatokat, amelyeket a találkozón Mihail Gorba­csov, az SZKP KB főtitkára terjesztett elő. A két főtitkár egyidejűleg hangsúlyoz­ta: a reykjavíki találkozó eredményeként a leszerelésért folytatott küzdelem új, magasabb szintet ért el, s kinyilvánították egyetértésüket azzal az értékeléssel, hogy tovább kell fokozni az erőfeszítése­ket a nemzetközi béke és biztonság ér­dekében. A Varsói Szerződés Politikai Tanácskozó Testületének 1986. júniusi budapesti találkozóján megfogalmazott javaslatok és más kezdeményezések to­vábbra is érvényben vannak. Megvaló­sításuk kedvező alapot teremtene a nem­zetközi légkör további javításához, az enyhüléi folyamat továbbviteléhez Euró­pában és az egész világon. E tekin­tetben jelentős kezdeményezésnek mi­nősítették a közép-európai vegyi- és atomfegyvermentes övezetek létrehozá­sát célzó javaslatokat. Kádár János és Gustáv Husák meg­elégedéssel nyugtázták a két testvér­pártnak és országnak a kölcsönös bizal­mon és megértésen alapuló sokoldalú és egyre mélyülő együttműködését. Ugyan­akkor kinyilvánították: további intézkedé­sekre van szükség annak érdekében, hogy a jelenlegi teljesebb körűen hasz­(Folytatás a 2. oldalon.) A megyei tsz-szövetség tisztújító küldöttközgyűlése Utolsó állomásához érkezett tegnap megyénkben a termelőszövetkezetek ötö­dik kongresszusának előkészítése. A megyei pártbizottság oktatási igazgatósá­gának épületében megtartotta tisztújító és küldöttválasztó küldöttközgyűlését a Tolna Megyei Mezőgazdasági Szövetkezetek Szövetsége. Az elnöklő Horváth József, a megyei szövetség titkára köszöntötte a küldötteket és vendégeket, köztük Eleki Jánost, az Elnöki Tanács tagját, a TOT főtitkárát, Péter Szigfridet, a megyei pártbizottság első titkárát, majd a napirend elfogadása, a küldöttköz­gyűlés bizottságainak megválasztása után átadta a szót Lakos József elnöknek, aki szóbeli kiegészítést fűzptt az írásban előterjesztett beszámolóhoz. Beszámoló az ötéves munkáról, állásfoglalás a TOT kongresszusi irányelveiről A küldöttek írásban kapták meg a me­gye szövetkezeteinek ötéves fejlődésé­ről, a szövetség ötéves tevékenységéről és a kongresszusi TOT-irányelvek meg­vitatásáról készült beszámolót. Lakos Jó­zsef elmondta, hogy a visszatekintés, az elkészített mérleg összességében kedvező képet mutat. 1981 óta a mező- gazdasági szövetkezeti mozgalom to­vább erősödött. A megye szövetkezetei a XII. pártkong­resszus, a IV. termelőszövetkezeti kong­Lakos József beszámolóját tartja resszus határozatainak és a megyei ha­tározatok végrehajtása során a VI. ötéves terv időszakában jelentős gazdasági és társadalompolitikai eredményeket értek el. Összességében teljesítették a velük szemben támasztott követelményeket. De ugyanakkor, amikor az elismerés hangján szólunk az eredményekről, azt is meg kell állapítani, hogy a szövetkezetek gazdálkodása, működése az elmúlt öt évben nem volt zavartalan, és ellentmon­dásokat is magában hordozott. A harma­dik éve tartó aszály és a gazdálkodási feltételek szigorodása következtében több üzemben súlyos feszültségek kelet­keztek. Lelassult a műszaki fejlődés, a termelőeszközök állománya tovább öre­gedett, mind jobban kimerültek a belső tartalékok és más ágazatokhoz képest kedvezőtlenül alakult a szövetkezeti dol­gozók közösből származó jövedelme. Töretlen fejlődés után az utóbbi 2-3 év­ben a megtorpanás jelei mutatkoztak, Péter Szigfrid felszólalása tavaly pedig csökkent a nyereség is. Saj­nos, a szövetkezetek egy része kényte­len volt tartós készleteit, az állatállományt is csökkenteni, amit vészes jelenségnek tartunk, mert az így felhasznált minden egyes forint csak 1,5-1,6 forinttal pótol­ható a következő években. A megye termelőszövetkezeteinek egy részében a bővített újratermelés feltételei nem biztosítottak, sőt, esetenként az egy­szerű újratermelés feltételei sincsenek meg. Ez az állapot hosszú ideig nem tart­ható. A megyei szervek összefogásával, a szabályozórendszer indokolt megvál­toztatásával és az üzemi hozzáállás vál­toztatásával ki kell mozdítanunk ezeket a szövetkezeteket a jelenlegi, enyhén szólva, reménytelen helyzetükből. Az eredmény-visszaesésekben szere­pet játszottak szibjektív tényezők is. Az intenzíven szakosodott mezőgazdaság­ban, a szántóföldeken, az állatienyésztési (Folytatás a 2. oldalon.) A küldöttek a beszámolót hallgatják

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents