Tolna Megyei Népújság, 1986. október (36. évfolyam, 231-257. szám)

1986-10-04 / 234. szám

■ - V:' '

..

v'

__

LJ

\

i

\Világ proletárjai, egyesüljetek !

S ' ___

.

M

ai számunkbél

AZ MSZMP TOLNA MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA

XXXVI. évfolyam, 234. szám.

ARA: 2,20 Ft

Í1986. október 4., szombat.

Jövő a földeken

filméit a kánikula, de a gazdaságok korántsem érezhetik úgy, hogy túl vannak rajta. Éppen ellenkezőleg, a kedvezőtlen hatások csak ezután érződnek igazán. Nyáron, amiig a szárazság tartott, a mezőgazdasági nagyüzemek bevételei más ágazatok termeléséből származtak, ezért akkor inkább csak becsiül gették a közelgő veszélyt. Most viszont már „(testközelbe” került hozzájuk, hiszen a szárazság miatti bevételkiesések ezekben a hetekben, nehezítik a vásárlást. Azt ugyanis csak kevés gazdaság engedheti meg magának, hogy a nyári betakarítást követő bevételeket nélkülözze.

A bankszámlán felgyülemlő pénznek ilyenkor ezernyi helye van. Kora ősszel kell vásárolni műtrágyákat, vetőmagvakat, októberben, novemberiben van a betakarítás dandárja, s ez növekvő alkatrész- és energiafelhasználással jár együtt. Mindez pedig pénzbe kerül, s nem is kevésbe.

A bevételek elmaradása ezérit erősen ráncolja a termelőszövetkezeti és az állami vezetők homlokát. Ha számlájukon kevés a pénz, hitelekkel ki lehet egészíteni azt, de ez megint csak drága művelet. Magasak a kamatok, a gazdálkodás nyeresége viszont szerény, s az előbbit éppen az utóbbiból kellene fedezni.

A szárazság tehát most teszi próbára a gazdaságokat. A felmérések szerint a kalászos gabonák a vártnál mintegy 5—6 milliárd forinttal kevesebb bevételt adtak, s a kilátások sem kedvezőek. A tartós meleget megsínylette a napraforgó, a szőlő, a kukorica, így a már említett bevételkiesés a következő hetekben csak növekedni fog.

Pótolják más ágazatokban a .veszteségeket — mondhatnánk kapásból. Hasonló jó tanácsokat bőven kapnak a gazdasági vezetőik, de többségük nem tud mit kezdeni velülk. A pótlás forrása lehet az ipari tevékenység, amelynek viszont fejlődése lelassult a legutóbbi években, s a következő hónapokban is csak a csoda lendíthetne rajta. Mérsékelhetők a, veszteségek az állattenyésztésben is, de ez a lehetőség Is inkább csak elméletben létezik a gazdaságúik többségében. Az állatállomány ugyanis már tavaly a mélyponton volt. s a szárazság a takarmánynövényeket sem kímélte.

Az állatállomány persze így is kínálja a pótlást. Nem kell egyebet tenni, mint a növendékeket és a to- vábbtenyésztésre alkalmas állatokat is értékesíteni a piacon. Ez a módszer gyors bevételt ád. De hát így a jövőt élik fel a gazdaságok! Ezt a sokszor ismételt magállapítást magam is elmondtam tsz-vezető ismerősömnek. Finoman szólva, kimosoilygott, s magatartását indokolta is. Nekünk a jövő először is a jövő februárig tart — mondta. Akikor lesz ugyanis a zárszámadás, amelyen a tagság előtt kell elszámolni a végzett munkával, illetve annak eredményével. Ha csak lehet, nyereséget kell elérni, mert ez feltétele a tagsági jövedelmek megtartásának, közvetve pedig a szorgos munkát megelőlegező közhangulatnalk is. A veszteség bonyolultabbá teszi a gazdálkodás külső környezetét is, hiszen a rossz hír hamarosan elterjed, s megnehezül a partneri kapcsolatok tartása.

Személyes és közösségi érdek is tehát a nyereségesség megőrzése. Ezért sok mindent megtesznek a gazdasági vezetők. Annak tudatában is, hogy felélik jövőjüket, vállalják az állatállomány — szakmailag^ indokolható mértékűnél nagyobb arányú — gyérítését, hogy bevételeiket növeljék. Nem riadnak vissza az erőltetett takarékossági módszerektől sem. Az említett tsz-vezetőhöz hasonlóan sokan mások ezt úgy érik el, hogy jelentősebb vásárlást csak a gazdaság első számú vezetője vagy a főkönyvelője engedélyezhet. Ok ismerik ugyanis leginkább naprakészen a bankszámla összegét. Ez a módszer pedig eleve lefékezi a vásárlásokat, hiszen az ágazatvezetők többször is meggondolják, milyen kéréssel kopogtassanak az elnöki irodákban.

Persze, mindenütt jól tudják, hogy ily módon csak elodázzák a gondokat, hiszen a ma elmaradó vásárlások a holnap jövedelmező gazdálkodását is. veszélyeztetik. Ha ugyanis szeptemberben, októberben nem kerül jó minőségű vetőmag a tápanyaggal ellátott, s gondosan művelt földibe, egy esztendő múlva, aratáskor, nem szabad nagy termésre számítani. S ez ma már különösen igaz, hiszen az aszály és a pénzszűke már több éve sanyargatja a gazdaságokat. Korábban is a mostanihoz hasonlóan reagáltak rá a vezetők, vagyis a bajokat előretolták, amelyek most már összeadódtak.

Véget kellene vetni az oktalan, szakmailag káros takarékosságnak, mert végül terveink teljesítése^ kerül veszélybe. A helytelen magatartás felszámolásához persze pénzre is szükség van. Ezt egyaránt tudják a gazdaságok vezetői és azok, akiken a hiányzó összeg előteremtése módiik. A közelmúltban már megjelentek az aszálykárt enyhítő pénzügyi intézkedések, amelyek a gazdaságok többségének átmeneti segítséget nyújtanak az ésszerű termelés folytatásához. A rendelkezésre áliló összeg persze egyetlen nagyüzem szekerét sem rántja ki a kátyúból, de arra minden bizonnyal elegendő lesz, hogy a lassú kimászás elkezdődhessen. S éppen a jövő érdekében erről sem szabad lemondani, vagyis a szerénynek tartott összeget is a termelés fejlesztésére kell fordítani

V. F. J.

Losonczi Pál és Maróthy László Bábolnán

Losoncai Pál, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, az Elnöki Tanács elnöke és Maróthy László, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Minisztertanács elnökhelyettese pénteken megtekintette a bábolnai napok elnevezésű kukorica- és hústermelés i bemutatót. A vendégeket Burgert Róbert, a Bábolnai Mezőgazdasági Kombinát vezérigazgatója fogadta és tájékoztatta a három bábolnai vállalat — a mezőgazdasági kombinát, a 256 taggazidaság munkáját integráló Iparszerű Kukoricatermelő Közös Vállalat és a hazai premi »termelés 55 százalékát előállító BCR művek — eredményeiről, terveiről. Losonczi Pál és Maróthy László ezt követően, vendéglátói kíséretében, megtekintette a sorrendiben immár kilencedik alkalommal megrendezett bemutatót.

A KISZ KB-titkár látogatása

Ernőd Péter, a KISZ KB Intéző Bizottságának tagja, a KISZ KB titára Szekszárdra látogatott. A vendéget csütörtökön fogadta Péter Szigfrid, az MSZMP Tolna Megyei Bizottságának első titkára. Tegnap Ernőd Péter látogatást tett a Babits Mihály Megyei és Városi Művelődési Központban, ahol az intézmény ifjúsági munkájáról, valamint a városi leendő kábeltelevízióról érdeklődött. Ezt követően látogatást tett a Tolna Megyei Népújság Szerkesztőségében, ahol tájékoztatást kapott a lap múltjáról, jelenéről, jövőjéről,

Ékes László, a Népújság KISZ-álapszervezetének titkára pedig a fiatalok helyéről, szerepéről, munkájáról beszélt. Ezután a KB-titkár elbeszélgetett a fiatal újságírókkal. A délután folyamán Ernőd Péter a politikai képzési központot kereste fel és annak munkájával ismerkedett, majd találkozott a szekszárdi békeklu/b tagjaival. A nap programja akti- vaáléssel zárult, ahol a KISZ Központi Bizottságának titkára a békemozgalom időszerű kérdéseiről tartott előadást.

EZT HOZTA A HÉT A KÜLPOLITIKÁBAN

(2. old.)

HÉTRŐL HÉTRE HÍRRŐL HÍRRE

(3. old.)

A SZOCIALIZMUS

megüjulasAnak

ÚTJA (XV.)

(3. old.)

F:;A

;.4" • À "j&

MEGSZŰNŐBEN AZ ENERGETIKAI GONDOK

(8. old.)

A SZUNNYADÓ ENERGIÁK FELSZAB ADItASA

<8. old.)

ÜNNEP

A VASAK UTCÁBAN (4. old.)

vállalati csőd ÉS A MUNKAERŐ

(5. old.)

SZÜLÖK ISKOLÁJA (9. old.)

SZÁMÍTÁSTECHNIKÁI

EGYÜTTMŰKÖDÉS

(9. old.)

HÉT VÉGI BESZÉLGETÉS (6. old.)

FALUSI TORNATERMEK <7. old.)

PILÓTÁK MENTÉSE;

A KATAPULTÄLÄ8

(12. old.)

’

ÉJSZAKAI VADÁSZ <12. old.)

> ' '4i yí

SIKERES JÁTÉKVEZETŐI VIZSGA ATHÉNBAN

(13. old.)

KÖZÉPISKOLÁS

BAJNOKSÁG

(13. old.)

4

Európa második legnagyobb folyója, megyénknek a legnagyobb, egyben határa is. Hajdani zegzugos folyását ma már kiszáradt, vagy pangó vizeket tartó holtágak jelzik. Féktelen áradását gátak korlátozzák. Partján épült az ország első atomerőműve is. A folyóról készült képes összeállításunk az 5. oldalon található.