Tolna Megyei Népújság, 1986. október (36. évfolyam, 231-257. szám)
1986-10-28 / 254. szám
1986. október 28. ▲ ^ÉPÜJSÀG 3 A békepolitikától a napi gondokig Interjú Jevgenyij Mihajlovics Podolszkijjal, a Tambov megyei pártbizottság első titkárával- A Szovjetunióban, Így az önök ! megyéjében is jelentős változások történtek az SZKP XXVII. kongresszusa óta. E nagyhorderejű történésekről rendszeresen olvashattunk a magyar J sajtóban, beszámolókat hallhatunk a rádióban, és láthatunk a televízióban. Mondhatom, szinte naprakész a tájé- ' kozottságunk. Éppen ezért - egyetlen dolgot kivéve - látszólag jelentéktelenebb dolgokról kérdezem, bár azok fontossága is vitathatatlan. Kérem, hogy kezdjük a „kivétellel". Mi a fajt pasztalata: a Szovjetunióban, illetve a i ; Tambov megyében élő emberek miként vélekednek Gorbacsov és Reagan reykjavíki találkozójáról?- A szovjet állam megalakulásának első napjától békepolitikát folytat. A fiatal Szovjet-Ororszország első dekrétuma a békedekrétum volt, vagyis e politika a párt és az emberek figyelmének mindig a középpontjában állt. A szovjet nép túl sok keserűséget látott a Nagy Honvédő Háborúban, így nagyon is érthető, hogy mindég családnak egyaránt fontos, nagyon fontos és drága a béke. Ezért Tambov megye dolgozói is nagy figyelemmel követték Gorbacsov főtitkár Reagan elnökkel való találkozóját Reykjavíkban. Nagyon reménykedtünk a pozitív eredményben. Mint Gorbacsov elmondta, egy ajánlatcsomagot nyújtott át az amerikai félnek. Ennek tartalmát, illetve a javaslatokat ismerik a szovjet emberek, minden tekintetben támogatják és egyetértenek azokkal. A fegyvercsökkentésről szóló elvi megállapodás a nemzetközi helyzet jelentős javulását hozta volna, csökkentve a két nagyhatalom nukleáris szembenállását. Ezt várta az egész progresz- szív emberiség. De Reagan csillagháborús programjával meghiúsította mindezt, s ugyancsak a megfelelő dokumentumok aláírását is. De mint Gorbacsov mondta: az amerikaiaknak van még idejük, hogy átgondolják a tervezetet, mert a szovjet javaslat a tárgyalóasztalon maradt. Fontos, hogy a világon minden békeharcos támogatja a Szovjetunió javaslatát, ezzel hatást gyakorolnak az Egyesült Államokra, s reméljük, hogy ez megváltoztatja agresszív politikájukat. I- Az ön véleménye szerint a Reykjavíkban történtek miként módosíthatják a szovjet-amerikai párbeszédet?- Ezt nehéz lenne megmondani, mivel nem tudjuk, hogy a kapcsolat milyen irányban fejlődik. De egy dolgot megmondhatunk: az izlandi fővárosban Gorbacsov kimutatta az amerikaiak politikai agresszivitását. Ezekben a napokban- hetekben a szovjet politika támogatóinak száma többszörösére nőtt, azaz a békeszeretők tábora megsokszorozódott.- Az itt töltött néhány napjának több prgramján is részt vettem' s tudósítottam azokról olvasóinkat. Azt tapasztaltam, hogy megyéjük kulturális életéről kevés szó esett. Kérem, hogy annak legfontosabb jellemzőit mondja el.- Nagyon szívesen beszélek kulturális életünkről - leszögezve azt hogy Tambov megyében a művelődésnek, szórakozásnak igen jó tárgyi alapja van. Először megemlítek néhány - talán Önök által is . ismert - intézményt, mint a tambovi drá- ‘mai színházat, mely november 24-én ünnepli fennállásának 200. évfordulóját; a hírnévnek örvendő bábszínházunkat, a megye kulturális központját... Vagy bizonyára többen látták a már Magyarországon is vendégszerepeit Ivanovka tánceggyüttest, mely a szakközépiskolák csoportja, és fontosnak tartom megemlíteni zeneiskolánkat, amely nemrég ünnepelte fennállásának századik évfordulóját. De sok izgalmas program zajlik a szakszervezeti sportkombinátokban, a járási központi művelődési házakban; s el kell mondani, hogy minden városunkban van színház, több múzeumunk van, a nagyobb vállalatok kultúrpalotát létesítettek és szép több célra használható kultúrházuk van a kolhozoknak, szovho- zoknak. Aztán beszélgetnénk a különböző kulturális napokról, a nyári tambovi zenei rendezvénysorozatokról, a moszkvai és a leningrádi színházak vendégjátékáról, az operett- és balettnapokról, melyeken minden nyáron más és más együttesek lépnek fel nálunk. S e felsorolás nem lenne teljes, ha két fontos dolgot nem említenék. Az egyik, hogy a tambovi drámai színház évente több, mint kétszáz előadást tart a megye falvaiban, a másik pedig, hogy számtalan jó példa van a más hazai és a külföldi művész együttesek cseréjére. S ez utóbbiakat tovább szeretnénk aktivizálni és szélesíteni, hiszen a különböző országokban élő népek egymás megismerését szolgálják azon felül, hogy kiváló kulturálódási lehetőség rejlik bennük. .- Ne haragudjon, hogy kicsit „csapongók” a kérdésekkel, de olvasóink bizonyára szívesen hallanának arról, hogy mit várnak a Szovjetunióban az alkoholfogyasztás csökkentésétől. Bizonyára a munka intenzitása és a közérzet javulása mellett néhány éven belül csökken a válások, avagy a zaklatott, rossz házasságok száma...- A Szovjetunió aktív és következetes munkát folytat annak érdekében, hogy az emberek kevesebb alkoholtartalmú italt fogyasszanak. A Legfelsőbb Tanács erre vonatkozó intézkedése valamivel több mint egy éve lépett életbe, s máris tapasztalhatunk jelentős változásokat, eredményeket. Megnőtt a fegyelem a munka- és a nyilvános helyeken sőt, emelkedett a termelékenység, a szabálysértések száma viszont csökkent. S máris úgy tűnik, jól hatott a köznapi életre is, kevesebb a családi konfliktus. A párt és a kormány e munkát továbbra is következetesen folytatja, hiszen már látszik, hogy ennek eredményeképpen megnőtt az emberi hatékonyság az élet minden területén. I- Remélem, megenged egy-két személyes kérdést is. Kérem, hogy beszéljen önmagáról, eredeti foglalkozásáról, vezetési módszeréről, valamint a családjáról.- A mezőgazdaság mechanizálásával foglalkozó mérnök vagyok. Munkáséveimet egy szovhoszban kezdtem, mint a tmk- üzem helyettes vezetője, majd ugyanott főmérnök lettem. Ezután „tröszti főmérnökként” tevékenykedtem, majd a megyei mezőgazdaságot irányító szövetséghez kerültem, és a kolhozok, illetve szovhozok építkezésével, meg a gépesítésükkel foglalkoztam. A következő esztendőkben a megyei végrehajtó bizottságnál tevékenykedtem, mint elnökhelyettes, és ott is elsősor-. ban a mezőgazdaság gépesítésével, illetve az útépítésekkel foglalkoztam, s mint tudja, első titkárként a legutóbbi választások óta dolgozom.- Feltűnt, hogy e mostani látogatására is igen felkészülten érkezett hozzánk, s minden iránt nagy érdeklődéssel viseltetik. Az is feltűnt, hogy több szakmában jártas, elmélyülten tájékozott. Mikor jut ideje az alapos felkészülésre?- Úgy vélem, hogy korunk legnagyobb problémája az időhiány. De tudom, ha az ember fegyelmezett, s ha meg akar felelni a rábízott feladatoknak, kötelessége időt találnia... S most folytatom az előbbi kérdésére szóló válaszadással. Minden munkahelyemen igyekeztem alaposan informálódni mindenről, még a jelentéktelennek tűnő dolgokról is. Mindig mindenről kikértem és kikérem a munkatársaim véleményét, s azt elemezvén, közösen alakítjuk ki a nézőpontot, úgy határozzuk meg a feladatokat. Tehát úgy gondolom, hogy a munkastílusom demokratikus.- A családomról... Két fiam van. Az idősebb T ambovban végzett főiskolát, jelenleg gyárban dolgozik: robotok üzemeltetésével foglalkozik. Egy kislánya van, aki most ment első osztályba, s reméljük, hogy jól fog tanulni. A másik fiam a Lomonoszov egyetemen, matematika szakon végzett, most aspiráns. Szintén nős és ott is van unokám, aki fiú és kétéves. Nagyon örülök, hogy mindkét gyermekemnek igen jó családja van... Mert a magánélet is nagyon fontos. A közélet, a munka csak úgy lehet kiegyensúlyozott, ha a magánélet is az. ■ - Köszönöm a beszélgetést. V. HORVÁTH MÁRIA Munkaerő-gazdálkodás Korszerű termék, gazdaságos létszám Az MSZMP Szekszárd Városi Végrehajtó Bizottsága szeptemberi ülésén a munkaerő-gazdálkodás és kapacitáskihasználás helyzetét tárgyalta meg. A beszámoló Szekszárd város ipari üzemeit érintette. Szekszárd ipari termelése az 1960-as évek közepétől indult fokozatos fejlődésnek, főként gyáregységek, telephelyek létesítésével. Az ipartelepítés a mezőgazdasági nagyüzemekben felszabaduló munkaerőre alapozódott főként. Az iparosodás kezdeti éveihez képest lényeges szerkezeti változást a VI. ötéves terv során létrehozott élélmiszeripari beruházások jelentettek. 1983-ban elkészült a Tejüzem, 1984-ben termelése teljes felfutását elérte a Húsipari Vállalat, így a tervidőszakban két és félszeresére nőtt az ipari termelés. A termékszerkezetben az élelmiszeripar aránya a köny- nyűipar rovására közel kétharmad arányúra nőtt. A VI. ötéves terv első négy évében területünk ipari, termelése átlagosan folyó áron évi húsé* százalékkal emelkedett. A tervidőszak utolsó évében ez a lendület megtört, mivel az élelmiszeripari kapacitások előző években elért mértékű termelésnövekedése nem volt lehetséges. 1985-ben a város és városkörnyék ipari termelése az előző év szintjét érte el, 1986. első félévében pedig folyó áron számítva 3,8 százalékkal emelkedett. Az ipari üzemek döntő többségében az eltelt tervidőszakban a termelőberendezések kapacitáskitöltéséhez a munkaerő biztosított volt. A városkörnyék és a megye más községeiben mobilizálható munkaerő felvételével mindkét élelmi- szeraipri beruházás létszámigényét sikerült kielégíteni. Kedvező jelenségnek mondható, hogy a kivitelezési munkák idején megindult a húsipari szakmunkásképzés, és a társvállalatoknál az üzemi gyakorlati betanítás. A megye szocialista iparában foglalkoztatottak 34,5 százaléka Szekszárd és városkörnyéke ipari üzemeiben dolgozik. A város ingázási központ is, a bejáró dolgozók aránya 38 százalék. Területünkön a tervidőszak közepén egyrészt az élelmiszeripari beruházások hatására, másrészt a kis-szervezetek, új szervezeti formák, a szolgáltatások területén a magánkezdeményezések felgyorsították a munkaerőmozgást. Ez a mobilizáció továbbra is jellemző, pozitív és negatív hatásaival együtt befolyásolja a vállalatok, szövetkezetek munkaerőgazdálkodását. Területünk ipari termelésének lényeges szerkezetváltozása, az egyes ágazatokat jellemző dekonjuktúra következtében néhány ipari üzem munkaerőhelyzete nehezebbé vált. A bérszabályozási formák gyakori módosításai, a A Szekszárdi Mezőgép Vállalatnál 11,2 százalékkal csökkent a foglalkoztatottak száma az elmúlt tervidőszakban piaci lehetőségek egyik napról a másikra történt drasztikus változásai a vállalati, szövetkezeti munkaerő-gazdálkodásban nehezítik a hosszú távú stratégia megteremtését. Gyakori a munkaerő indokolatlan megtartására törekvés, másrészt a piaci dekonjunktúra hatására a munkaerő kényszerű, gyors leépítésre is sor kerül. Az általános tendencia az elmúlt három évben, hogy az ipari üzemek döntő többségében folyamatosan csökkenő a foglalkoztatottak száma, ezen belül a fizikai dolgozók állománya. Ebben döntő szerepe a felmérések szerint a bérterhek jelentős növekedése mellett, a beruházási források szűkössége miatt a tevékenységi kör bővülése helyett a szin- tentartásra törekvésnek van. Kedvezőtlen, hogy a központi irányító apparátus, az adminisztratív állomány létszáma a termelési volumen változásával nem változik arányos mértékben. összességében a Húsipari Vállalat, a Tolna Megyei Tejipari Vállalat, a BHG Szekszárdi Gyára, a FOKI bátaszéki telephelye kivételével a területünkön dolgozó vállalatok és szövetkezetek foglal- Ä koztatottainak létszáma csökkent a tervidőszakban. A felszabaduló munkaerő elhelyezkedése ez ideig biztosított volt, de nem minden esetben egyértelműen a népgazdasági érdek, a korszerű, modern termelő- eszközök kihasználása érdekében történt a munkaerőmozgás. Jelentős volt a létszámcsökkenés a szekszárdi MEZÖKorszerű termékek előállítása, jobb munkaidő-kihasználás a cél a műszergyárban is GÉP Vállalatnál, a Szekszárdi Szabó Szövetkezetben, a Palota Bőrdíszmű Szekszárdi Gyárában, a FÖÉV szekszárdi gyárában, a Lakáskarbantartó Ipari Szövetkezetben többek között. Az építőipari szervezetek mindegyikében erőteljes létszám- és termeléscsökkenés jellemző, gondjaik az országos helyzettel megegyezőek. A foglalkoztatottak számának csökkenése, ezen belül a fizikai dolgozók állományának az adminisztratív állománynál nagyobb mértékű csökkenéséta rendelkezésre álló munkaidő teljesebb kihasználása, a műszakszámok növelése ellensúlyozhatná. Az ipari üzemekben a felmérések szerint a rendelkezésre álló munkaidőnek mintegy 83.8 százalékát dolgozzák le. A munkaidőalap kiesése üzemenként nagymértékű eltérést mutat. Az évente dolgozónként kieső munkanapok száma 41 nap, amelynek fele a törvényesen adható szabadság, viszonylag nagymértékű, 34 százalék a táppénzes napokból eredő kiesés. Az ezen felüli munkaidő- kiesés egyéb fizetett és nem fizetett tá- vollétekböl tevődik össze. A felmérések szerint a dolgozóktól független veszteségidő 2,8-3 százalékot tesz ki. A vállalatok, szövetkezetek 1985 őszétől folyamatosan intézkednek a munkaidőalap védelme érdekében, kollektív szerződéseiket is módisítva. Az érintett gazdasági egységek termelőkapacitásai kihasználásának és munkaerő-gazdálkodásának helyzete szorosan összefügg a termékkorszerűsítés, a gyártmányfejlesztés hatására bekövetkező profilváltás következtében kedvező, vagy ezek hiányában kedvezőtlen munkaellátási lehetőségekkel. A kapacitáskitöltési gondokkal küzdő gazdasági egységekben esetenként a fizikai és az adminisztratív dolgozók létszámában is létezik munkaerő-felesleg, ugyanakkor más üzemekben korszerű termelő berendezések maradnak kihasználatlanul. A berendezések kihasználatlanságának okai sokrétűek. Hatékony hasznosításuk piaci igény módosulása, alapanyag hiánya, munkaerő hiánya miatt, esetenként a beruházás indokolatlansága miatt is keletkezhet. A termelőkapacitások jobb kihasználása édekében a városi párt vb. indokoltnak tartja, hogy területünkön az ipari üzemek termelő berendezéseik számbavételével, a rendelkezésre álló és mobilizálható munkaerő ismeretében intézkedjenek a termelés javítása érdekében. A területen vállalat vagy ipari szövetkezet felszámolása nem indokolt, de szükséges egyes veszteséges tevékenységek, illetve korszerűtlen gyártmányok felszámolása, a. hatékony termelő vállalatok, termelőkapacitások jobb kihasználásának érdekében. A gazdaságos ipari termelés növelésére minden gazdálkodóegység párt- és gazdasági vezetése intézkedjen a termékszerkezet korszerűsítése, a korszerűtlen termékek gyártásának visszafejlesztése érdekében, tartalmazza a vb határozat. A városi párt vb. ennek érdekében gazdaságpolitikai munkájában a további rendszeres tájékozódás mellett a politika eszközeivel segíti és ellenőrzi területünk ipari üzemeinek működését. W. M. Fotó: Gottvald Károly
