Tolna Megyei Népújság, 1986. október (36. évfolyam, 231-257. szám)

1986-10-23 / 250. szám

1986. október 23. Képújság 5 Hasznosítsuk jobban a melléktermékeket Nagyobb figyelmet a szerves trágyázásra Állattartás Szakályban A háztájiból: sertés, hízómarha, tej és tojás Mezőgazdaságunkban a szocialista nagyüzemi gazdálkodást megelőző idő­szakban a szerves trágya jelentette a tápanyag-utánpótlás legfontosabb anyagát. Kezelése, tárolása és felhasz­nálása a műtrágya-felhasználás növeke­désének időszakában háttérbe szorult, napjainkban viszont jelentősége ismét növekszik. A szerves trágya a hagyomá­nyos istállótrágya mellett a szakosított ál­lattartó telepek hígtrágyáját, valamint a gyökér- és szármaradványokat, a zöld­trágyát is jelenti. Ezen anyagok felhasz­nálása nemcsak mezőgazdasági, hanem környezetvédelmi szempontból is jelen­tős. A szerves trágya helye a növénytermesztésben A jól kezelt szerves trágya tápanyag- tartalma a felhasznált műtrágya ható­anyag-mennyiségének 20-25 százalé­kát is elérheti. A nitrogén, foszfor és ká­lium tápanyagok mellett mező- és mik­roelemeket (kalcium, magnézium, réz, cink stb.) is tartalmaz. Ebből a szempont­ból különösen az istállótrágya és a kü­lönböző komposztok tápanyagtartalma lehet számottevő. A szerves trágyák bio­lógiai aktivitásukkal serkentik a talajéle­tet, csökkentik a műtrágyák talajsavanyi- tó hatását, fokozzák a műtrágyák hasz­nosulását. A szerves anyagok visszapót­lásával javítják a talaj szerkezetét, növelik a talaj szervesanyag-készletét. A szerves trágya tehát komplex módon hat a talajra, ezért felhasználása a jövő­ben sem nélkülözhető. Különösen nagy jelentősége van a kevezőtlen adottságú laza vagy kötött talajokon, az eróziótól károsodott területeken. A kommunális és ipari melléktermékek elhelyezésének problémái egyre égetőbben vetik fel ezen anyagok (pl. szennyvíziszap) vagy azok komposztált formáinak mezőgaz­dasági hasznosítását. Az ilyen jellegű anyagok hasznosítása nem kockázat- mentes (pl. fertőzésveszély, nehézfém­tartalom stb.), az eddigi tapasztalatok vi­szont azt bizonyítják, hogy megfelelő kö­rültekintéssel, rendszeres ellenőrzéssel mezőgazdasági területekre kevés kivé­teltől eltekintve kihelyezhetők. A szervestrágya- felhasználás megyei tapasztalatai A Tolna Megyei Növényvédelmi és Ag­rokémiai Állomáson ez év tavaszán ké­szült értékelés az elmúlt évek szerves- trágya-felhasználásáról. Az értékelés szerint évente mintegy 600-800 ezer tonna istállótrágya, 700-1200 ezer köb­méter hígtrágya, és a tarlómaradványok­ból kb. 1-1,2 millió tonna szerves anyag képződik megyei szinten a nagyüzemi gazdaságokban. Kezelési, tárolási prob­lémák következtében a keletkező anya­gok jelentős része elvész, megsemmisül, (pl. elfolyás, tápanyagveszteségek, tar­lóégetés stb.) a megmaradó rész tárolá­sa, kijuttatása is sok gonddal, problémá­val jár. Egy Szolnok megyében korábban végzett vizsgálat szerint a szerves trá­gyákból tápanyagértékben kifejezve 450-550 Ft/t értékből a helytelen keze­lés következtében 220-250 Ft/t veszte­ség keletkezik. A kis teljesítményű, elöregedett gép­park gátolja a szerves trágya kijuttatását, többnyire megoldatlan a hígtrágyák fel- használása is. Megyei szinten több év távlatában a szerves trágyázott terület 15-16 ezer hektár között stagnál, szer­ves trágyázást a szántóterület 8-9 száza­lékán végeznek évente. A kívánatos 4-5 éves forgóval szemben tehát átlagosan csak 11 -12 év a szerves trágyázási for­gó, amely azonban így sem teljes, mert a gazdaságok egy része csak a major kö­rüli területekre juttatja ki az istállótrágyát. Az istállótrágyázott területből 4 állami gazdaság (Dalmand, Tamási, Paks, Hő- gyész) hozzávetőleg 5000 hektár terület­tel részesedik, Dalmandon a kedvező szerves trágyázási forgó betartását nagy gonddal igyekeznek biztosítani. Aktuális feladatok A hagyományos istállótrágya-felhasz- nálás fűidénye a gabonabetakarítás után van. Az üzemek ez évi 14-15 ezer hektár szerves trágyázási terve a mostani idő­szakra 70-80 százalékban teljesült. A tervezett felhasználást több üzemben (Dalmand, Dombóvár, Dunaszentgyörgy, Szedres, Magyarkeszi stb.) már túltelje­sítették, néhány üzemben viszont jelen­tős elmaradás van (Dunaföldvár „Arany- lakász”, Paks „Szabadság” stb.). A kukorica betakarítása területeket szabadít fel, ahol a tavasziak alá további lehetőség van az istállótrágya felhaszná­lására. A nagy mennyiségű tarlómarad­ványt visszahagyó kukorica kedvező le­hetőséget kínál a hígtrágya kihelyezésre, a csapadékhiányos időjárás miatt kevés­bé kell tartani a káros hatásoktól. A híg­trágya kihelyezése a tarlómaradványok lebomlását is meggyorsítja. A szerves trágyázás során célszerű előnyben részesíteni az istállótrágyát legjobban megháláló növényeket (cu­korrépa, napraforgó stb.). Fontos köve­telmény, hogy a szerves trágyát a kiszó­rást követően rövid időn belül bedolgoz­zuk a talajba. A szervestrágya-felhasználás terén akkor léphetünk előbbre, ha hosszabb távon gondolkodva: - biztosítjuk a meg­termelt állati melléktermékek minél telje­sebb körű felhasználását, növelve ezzel az istállótrágya mennyiségét, megfelelő tárolótelepek létesítésével és szakszerű trágyakezeléssel csökkentjük a tárolási veszteségeket. Hosszabb távú szerves trágyázási ter­vet készítünk, amelyben a szerves trágya helyét a talajviszonyoknak és a vetésvál­tásnak megfelelően határozzuk meg, biz­tosítjuk a szervestrágya-szóró géppark fokozatos korszerűsítését. Célkitűzés­ként kell megfogalmazni a 4-5 éves for­gó kialakítását, legalább a kedvezőtlen adottságú (homok, kötött, erodált talaj) területeken. LENDVAI ZOLTÁN agrokémiai főmérnök Tolna Megyei Növényvédelmi és Agrokémiai Állomás Szorgalmas, minden szabadidejüket aktívan kihasználó emberek a szaká- lyiak. Szinte alig akad olyan porta, ahol ne nevelnének legalább egy hízót, ne lenne baromfi. Munkalehetőség legin­kább a Regölyi Kaposvölgye Egyesült Termelőszövetkezetben adódik, ahol a tagokat többféle kedvezménnyel serken­tik arra, hogy a háztájiban szerződjenek le néhány hízósertést, tartsanak szarvas- marhát, s azokat a téeszen keresztül ér­tékesítsék. Az első félévi kereset arányában min­den megkeresett 100 forintra 2-2 kilo­gramm búzát, illetve árpát adnak kedvez­ményes áron a tagoknak, a kukorica­betakarítás időszakában korlátlan meny- nyiségű kukorica vásárlására adnak le­hetőségét a boltinál kedvezőbb áron. A nagyobb tartási kedv biztosítása érdeké­ben a téesz a teljes vételárat kifizeti az ér­tékesített állatért úgy, hogy a Húsipari Vállalattól kapott nagyüzemi és export felárat is teljes egészében a tag részére átengedi. Támogatják a tagokat lucerna­szénával és térítés nélkül ömlesztett szal­mát is adnak. A tagoknak juttatott ter­ményt és takarmányt a termelőszövetke­zet hazaszállítja. Kihelyezéssel a terme­lőszövetkezet lehetőséget biztosít nö­vendék szarvasmarha bérhizlalására, $ ugyancsak lehetőség van a termelőszö­vetkezetben előállított kocasüldő kihe­lyezésére. Mindezek eredményeként 1985-ben 3348 sertést, 46 hízómarhát, 204 ezer li­ter tejet értékesítettek a téesz szervezé­sében, 150 háztájiból. Növeli a tenyész­tési kedvet, hogy egészséges konkuren­cia is kialakult a községben. A termelő- szövetekezeten kívül felvásárlást végez itt a Keszthelyi Balaton Szakszövetkezet, a Szigetvári Zrínyi Té­esz,a Tamási KOP-KA Áfész, és az 1SV tamá­si képviselete. Mindenki igyekszik valamilyen plusz szolgáltatással magához csalogatni a termelőket. Tíz, tizenkét család foglalkozik tojásterme­léssel, 900-as tojóállo­mány a legkisebb, 3000-es a legnagyobb. A Balaton Szakszövet­kezet helyi felvásárlója hetente, átlag 2 forintos áron vásárolja a tojáso­kat. Gördülékeny, szer­vezett a munka, biztosí­tott a tojóállomány, bár míg a keltetőtől a 18 he­tes állomány a tojáster­melőhöz eljut, több lép­cső iktatódik közbe, s az ár emelkedik. A jöve­delmezőség tojáson­ként évek óta alig emel­kedik, illetőleg csak ak­kor, ha a tojóállomány számát növelik. A tojás­termelésre vállalkozók­nak jó indulást ad a KOP-KA Áfész támoga­tása, - tojásban kell visz- szaadni az induláshoz adott támogatást. Több család már egyéni állat­tartóként főállásban tart állatokat. Férj, feleség tojóállománnyal és süldőtartás­sal foglalkozik. „Néhány év eltelik, mire az ember a süldőalapanyag beszerzési, a tápvásár­lási, a forgalmazási körét kialakítja - mondja Ékes Miklós egyéni gazdálkodó. - Mi is munka mellett kezdtük, 50 sertés­sel. Úgy döntöttünk, hogy nagyobb meny- nyiséggel foglalkozunk, de ezt munka mellett vállalni már nem lehet. A felesé­gem az 1600-as tojóállományt kezeli, én pedig a sertésekkel foglalkozom. Min­den percünket leköti a munka. A süldő nagyobb körültekintést igényel, mint a hí­zó, de dupla darabszámban tartható azo­nos négyzetméteren. A fokozatos elszál­lítással és cserével átlag 300 sertéssel foglalkozunk. Én az ISV tamási képvise­lőjével kötöttem szerződést. Pontos a tel­jesítés, nincs fennakadás.” Aki munka mellett tart néhány sertést, általában saját termelésű kukoricáját is. hasznosítja. Van aki azt mondja, hogy kicsiben ter­melni csak annyi haszonnal jár, hogy az ember az apránként beetetett takarmány árát egy összegben kapja vissza. Van akinek saját előállítású malacból, évi 20-25 hízósertés leadásából már to­vábbi munkára serkentő haszna van. A tojástermelésnél havi bevételként jelentkezik a tojás ára, - ez egyenlete­sebb jövedelmet jelent. Az állatokat csaknem kizárólag táppal etetik, amit a Hőgyészi Állami Gazdaság keverőüze­métől szereznek be. Ezenkívül takarmányboltot tart fenn a községben a Gabonaforgalmi Vállalat, a KOP-KA Áfész és a termelőszövetkezet is. Kis számban tartanak még a község­ben nyulat is, keltetnek csirkét, és foglal­koznak csirke-előneveléssel is. BÁRDOS LÁSZLÓNÉ Betakarítási bemutató Dombóváron Mit telepítsünk? Alma- és körtefélék a kertben (Tudósítónktól) A Kaposvári Cukorgyár és a Dombó­vári Alkotmány Termelőszövetkezet ren­dezésében betakarítási bemutatót tartot­tak a környező - Somogy, Tolna, Bara­nya megyei - üzemek szakemberei ré­szére. Markó István, a Kaposvári Cukorgyár főosztályvezetője ismertette a jugoszláv új önjáró cukkorrépaszedő gép működé­si elvét A gép hatsoros Mareau Majlvica USM-15 (AT-64) típusú. A gyár az idén kettőt vásárolt, s a répatermesztő gazda­ságoknak adják bérbe. Ebből a típusú gépből jelenleg 32 üzemel az országban, a mezőhegyesi gyár térségében. A gép szépen dolgozik, a répa tisztán kerül a pótkocsira. A veszteség is mini­mális. A kezelők a cukorgyár munkásai, de a jövőben gazdasági dolgozókat is betanítanak. Napi teljesítménye 8 hektár, a mi viszonyainkhoz korszerű gépnek mondható - említette Markó István. Idényteljesítménye átlagosan 300 hektár, 40-45 napi munkával számolva. A gép egy menetben dolgozik, tehát el­végzi a fejezést, a kiszedést és a felrakást a szállítóeszközre. A rendrerakás is meg­oldható. A bemutatón látott gép Dombó­vár után Szentgáloskérre megy - ott 130 hektár cukorrépa vár kiszedésre. A bérmunka költségét utólag fizetik a gaz­daságok. A 200-250 hektár terület után körülbelül egy millió forintot kell fizetni, és öt év után a gazdaságoké marad a gép. A gyár jövőre szintén két gép vásárlá­sát tervezi. Ezért exportkötelezettséget vállaltak száraz répaszelet szállítására. Tehát a gyár a gépek valutáris árát ex­porttal tdja biztosítai.- Mi késztette a gyárat arra, hogy be­hozzák az új gépet? - kérdeztük Markó Istvánt. A betakarítás kritikus pont a cukorré­pa-termesztésben - a többi munkafolya­mat olcsóbb gépekkel már megoldott. A kiseb üzemek nem tudnak egyszerre négymilliós gépet megvenni, viszont öt év után bérmunkával nálunk maradhat és ha gondos kezekbe kerül, 8-10 évig is üzemelhet. Előnye még a gépnek, hogy a sáros ta­lajon is tisztán dolgozik. Természetesen ezzel a géppel új partnerek megnyerése is cél, mint a bemutatón láthattuk, olyan gazdaságokból is eljöttek, ahol jövőre kí­vánnak répát termeszteni. Az 1987-ben vásárolt két gépből új belépőknek is ad­nak bérbe, - megkönnyítve a betakarí­tást. BODÓ IMRE Fotó: DOMBAI ISTVÁN Folytatva az új telepítésre és a fajtaválaszték bővítésére javasolt gyümölcsfajták rövid ismer­tetését, a kővetkezőkben a főbb almástermésü gyümöcsfákról lesz szó. Az önellátásban, de a piaci ellátásban is igen jelentős szerepe van a kistermelők által előállított körte és nyári alma gyümölcsválasztékának. A téli alma ellátásában nagyüzemeink kínálata igen jónak modhatő, amelyet a közkedvelté vált „Szedd és vidd" mozgalom is bizonyít. A következőkben a kister­melőknek leginkább javasolt fajtákat emeljük ki, feltételezve a fajtaválaszték további szűkítését vagy esetleg más fajtákkal történő bővítését is. KÖRTE. 1. Arabitka G. legkorábbi körtefaj­tánk, június 20-tól érik. Fája erős növekedésű, nagy koronát nevel. Gyümölcse kicsi, citrom-, illetve narancssárga szinű. A gyümölcs húsa fe­hér, bő levű, ize édeskés. 2. Kornélia. A korai fajták közül kiemelkedik gyümölcse nagyságával és tetszetős szinével. Július elejétől érik. 3. Clapp kedveltje. Fája erős növekedésű, gyümölcse tetszetős és Ízletes. Szintén értékes nyári fajta. 4. Vilmos körte. Leg­fontosabb őszi körtefajtánk, augusztus elejétől érik. A friss fogyasztáson túlmenően feldolgo­zásra is alkalmas. Gyümölcse nagy, élénk szal­masárga, napos oldalán narancssárga szinű. Húsa fehér, zamatos és jellegzetes illatú. A fajta rügymutációja a Piros Vilmos körte, választék­bővítésre javasolt. 5. Bőse kobak. Egyik legjobb minőségű őszi körténk, szeptember 20-tól érik. Friss fogyasztásra és feldolgozásra egyránt ki­váló. Gyümölcse középnagy, zöldessárga szinű és „rozsdamázzal” fedett. 6. Coszference. Szin­tén szeptember végétől érik. Gyümölcse hason­ló a Bőse Kobakéhoz, csak megnyúlt hosszú­kás alakú. Húsa sárgásfehér, bő levű és kelle­mesen fűszeres. 7. Hardenpont téli vaj körte. Ki­váló termőképességű és kiváló minőséget adó téli körte. Gyümölcse nagy, sárga, illetve piro­sas-narancssárga színű. Húsa fehér, rendkívül bő levű. Október elejétől érik. 8. Serres Olivér. Október második felétől szedhető és decem­bertől áprilisig fogyasztható. Gyümölcse köze­pes nagyságú, zöld, illetve éretten sárgászöld színű és paraszemölcsökkel ellátott. Húsa bő levű, kellemesen savas és fűszeres. ALMA. 1. Close. Legkorábbi nyári almánk, jú­nius végétől érik. Gyümölcse igen tetszetős, élénkpiros színű. Húsa fehér és igen kellemes ízű. Az érés ideje három-négy hétig is eltarthat. 2. Éva. Középkorai fajta, július 10-től érik. A gyü­mölcs szinte mélypiros és enyhén csíkozott. Húsa sárgár-fehér és leveses. Tetszetős és ki­váló ízű almafajtánk. 3. Nyári fontos (rétesalma). Szintém középkorai fajta, július végétől kb. egy hónapig érik. Fája erős növekedésű, nagy koro­nát nevel. Gyümölcse nagy, világoszöld, illetve fehéressárga szinű, napos oldalán pirossal csí­kozott. 4. Egri piros. Középérésű nyári almánk, augusztus elejétől érik. A gyümölcs szine élénk- piros, éretten sötétpiros. Húsa fehér színű és kellemesen fűszeres. 5. Summered. Szintén kö­zépérésű fajta, augusztus 10-töl érik. Gyümöl­cse megnyúlt, kissé kúpos, vörös szinű, feltűnő fehér pontokkal. Fája erős növekedésű. Rend­szeresen és bőven terem. Télialma termesztésre javasolt főbb fajták és klónok a következők: Jonatán M.41, Strakrim- son, Golden Deliciosus és az Idared. BEDA GYULA Süldőfarm Ékes Miklós portáján Naponta kétszer szedik a tojást az emeletes tojóket­recekből A bemutató résztvevőinek egy csoportja i

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents