Tolna Megyei Népújság, 1986. október (36. évfolyam, 231-257. szám)

1986-10-22 / 249. szám

4 NÉPÚJSÁG 1986. október 22. Egy mesterség koronázatlan királya Tamásiban A Tamási Galéria új sorozatot indí­tott el „ősi mesterségek” címmel. Az első bemutatkozáson a könyvkötők koronázatlan királyát, a Vácon élő és dolgozó Váci Györgyöt mutatja be. Bár nem egészen az ebert, hanem művelődéstörténeti jelentőségű te­vékenységét, a könyvkötészetet. Szekszárd, Bonyhád után Tamási város közönsége is gyönyörködhet a „Könyvkötészet múltja és jelene” cí­mű kiállításban. Ez a kiállítás 1976 óta bejárta az ország nagy részét, sőt, Ausztriában, Csehszlovákiában, Lengyelország­ban is megcsodálhatták a pazar aranydíszítésű könyveket. A Váci-remekeket ismerik Finn­országtól, Japánig, Észak-Ameriká- tól, Afrikáig. Munkáit a magángyűjtők és a nagy könyvtárak is ismerik. Nemzetközi szakmai hírét az is jelzi, hogy éveken át dolgozott a brit királyi udvarnál. Állandó megrendelője az Országház Könyvtára, az Elnöki Ta­nács, Minisztertanács, KISZ, Magyar Tudományos Akadémia. A mesterség művészi szintre eme­lése miatt a régi könyvek, nyomtatvá­nyok, kódexek „orvosa” is. Corvinák, középkori misekönyvek, kódexek születtek újjá keze alatt. Eljárásokat dolgozott ki a régi könyvek restaurá­lására. A Duna menti városban él 1935 óta. Sokat tanult és sokat tanít. Eddig 27 tanítványa volt. Terveket sző, sze­retné megismertetni az emberek százaival e szép, ősi mesterséget kezdetétől egészen napjainkig. A ta­mási bemutatkozás is ezt a célt szol­gálja. Évek óta gyűjti mesterségének ré­gi szerszámait, gépeit, anyagait. Vi­lágviszonylatban is párját ritkító gyűjteményével Vácott könyvköté­szeti múzeumot szeretne létrehozni. Jelenleg egy segédje és 3 tanulója van, akik a mesterség elsajátításáért utaztak Vácra. E szép ipar- és stílustörténeti kiállí­tás október 29-ig tekinthető meg a Tamási Galériában, naponta 14-18 óráig, hétfő kivételével. November el­ső két hetében pedig a hőgyészi kö­zönség láthatja e bemutatót. A tamási közönség 1987 augusz­tusában a kékfestő mesterséggel is­merkedhet majd meg. LIPPAI TAMÁS Bokor Vilmos festőművész képei Bonyhádon Vízimalom Állandó kiállítás a városnak adományozott képekből Bokor Vilmos, a kitűnő festőművész Bonyhád szülötte. Sajnos, két esztendő­vel ezelőtt meghalt, s most az özvegy, fér­je hagyatékából 20 darab olajfestményt adományozott Bonyhád városának. A képeket Pogány ö. Gábor művészettör­ténész válogatta, s ugyancsak ő rendezi és nyitja meg azt az állandó kiállítást, me­lyet a városi könyvtárban október 27-én 17 órától láthatnak az érdeklődök. Bokor Vilmos „művein félreérthetetle­nül érvényesülnek a szabadban való fes­tés tapasztalatai, a szóródó fény fátyolo­sán halovány tónusai. A nagy nemzedék művészetének ihlető példája tovább él Bokor Vilmos működése nyomán is, kü­lönösen tájképeinek lirai légköre emlé­keztet a természetfestők alkotó módsze­rére, a vallomásos festőiség barátságos közvetlenségére. Dunántúli motívumai gyengéden, szeretettel idézik fel a tá- gabb haza ismerős vidékeit, lágyan emelkedő lankáit. Festményein - a töb­bek között - Ábrahámhegy, Tihany, és a Völgység jelenik meg a maga közkedvelt és minduntalan felfedezésre váró kedves jellegzetességeivel...” Hisszük, hogy a Pogány Ö. Gábor imént idézett sorai, il­letve az igen tehetséges művész harmó­niát sugárzó műveinek ismerete is hivo- gatóul szolgál sokaknak, hogy megnéz­zék a szülőföld népének adományozott alkotásokat. A SZEKSZÁRD-PAKSI vízitársulat (Szekszárd, Bogyiszlói u. 1.) felvételre keres HEGESZTŐ-LAKATOS és • AUTÓSZERELŐ szakmunkásokat Jelentkezés a javítóműhely-vezető­nél a fenti címen. (348) Még jelentkezhet a már épülő HAR­KÁNYI „LANKA” társasüdülő téliesí­tett, összkomfortos, egyszobás, másfél szobás és kétszobás egysé­geibe. Kérjen tájékoztatót! Felvilágosítás munkanapokon 10-12 és 15-18 óra között, a 375-696 telefonon. Levélcím: LANKA, Budapest, 114. Pf. 380.1536 (9) SZOMSZÉDOLÁS Thmeobck(I5i npflBfln Testvérla­punk, a Tam- bovszkaja Pravda közel egy hónapja vörös címbetű­vel közölte, hogy testvér­megyénk szék­helyét, a 350 éve alapított Tambovot a Munka Vörös Zászlórendjé­vel tüntették ki a forradalmi mozgalom­ban betöltött szerepéért, a német fasisz­ták ellen vívott harcban, a Nagy Honvédő Háború idején tanúsított hősies magatar­tásáért, az ipar, a mezőgazdaság, a kul­túra területén elért sikereiért. Ez a kitüntetés az eddigi eredmények elismerése és arra kötelezi a tambovia- kat, a megyebelieket, hogy a jövőben munkájukkal eredményeikkel méltók le­gyenek e nagy kitüntetéshez. A testvérla­punkban olvasható cikkek, riportok, tu­dósítások mind azt bizonyítják, hogy a megyeszékhely és Tambov megye dol­gozói mindent megtesznek annak érde­kében, hogy teljesítsék azokat a felada­tokat, amelyeket a XXVII. kongresszuson határoztak meg. A kongresszus óta, mint a Szovjetunióban mindenütt, Tambov megyében is dinamikusabbá vált a fejlő­dés. A cél: ebben az ötéves tervben dön­tő változásokat elérni a gazdaság inten­zív fejlesztésében és megteremteni a népgazdaság gyökeres átalakításának feltételeit. Az elmúlt nyolc hónap eredményei azt bizonyítják, hogy a megyében az élet minden területén teljesítették a tervek­ben előírt feladatokat. A megyeszékhely és Tambov megye ipara minden tekintet­ben túlteljesítette azokat a feladatokat, amelyeket a terv előírt. A feladat most az, hogy ezt a lendületes munkát, fejlődést ne csak megtartsák, hanem fokozzák is. Mint a lap írja: a tartalékok még közel sincsenek feltárva, kihasználva. Az inten­zív fejlesztésben nagy szerepük van az embereknek. Az eddigi eredmények azt bizonyítják, hogy az emberek aktívan tá­mogatják a párt politikáját. Ez az aktív tá­mogatás megmutatkozik az intenzív fej­lesztés meggyorsításában, a tudomá­nyos-technikai eredmények mind na­gyobb mértékű felhasználásában, a technológiai fegyelem javulásában, a termékek javuló minőségében. PETŐFI NÉPE A kiskőrösi áfész tartósítóüzeméről és annak tevékenységéről tudhatunk meg sok mindent abból az írásból, melyből ki­derül, hogy házi ízek kerülnek praktikus csomagolásban a bácskai fogyasztók asztalára. A Kiskőrös és Vidéke Áfész felvásár­lási tevékenysége a városon kívül kiter­jed a környező községekre is. összesen kilenc helyen veszik meg a gyümölcs- és zöldségféléket, illetve egy vegyes felvá­sárlótelepen a nyúltól kezdve a dióbélen át szinte mindent. E munkahelyek folya­matos korszerűsítésére, bővítésére nagy gondot fordítanak. A fejlesztések között azonban az alapfeltételre, a termeltetés­re koncentrálnak. Ezen belül is a zöld­ségtermelést próbálják fellendíteni. Ugyanis az 1982 óta működő tartósító­üzemük alapanyagellátását saját terüle­tükről szeretnék megoldani, odafigyelve a tájjelegre. Az üzem ez év júliusától gazdasági tár­sulás formájában működik, amelynek gesztora a szövetkezet, tagjai a kecske­méti Konzum Kereskedelmi Vállalat és a Kiskőrösi Express Kisszövetkezet. Alap­vető céljuk Kecskemét, Baja, Kalocsa és Kiskőrös lakosságának savanyúsággal, illetve tartósított termékekkel történő el­látása a Konzum-hálózaton keresztül. Mint Varga József ipari és termeltetési főosztályvezető elmondta, termékskálá­jukat tovább szeretnék bővíteni. „Legfia­talabb” készítményük a műanyag flakon­ban kapható ecetes reszelt torma. A több mint tízféle savanyúság között van nem szokványos is: ilyen például az almás cékla, a piros, illetve fehér paprikába töl­tött fehér és vörös káposzta. Készítenek natúr zöldparadicsomot, hőkezelt céklát. A vegyes savanyúság alapfeltétele négy komponens, a kiskőrösiektől az asztal­ra kerülőben minimum hatféle zöldséget talál a fogyasztó, aki egyébként a címké­ről még azt is megtudhatja, ki adta a fi­nomság receptjét. Hamarosan változtatnak a csomagolá­son is, a műanyag zacskót ízléses formá­jú, praktikusan szállítható-tárolható műanyag dobozzal váltják fel. Somogyi Néplap Érdekes, a pedagógusokat érintő kér­désről, a lakáshelyzetről töltöttek ki kér­dőívet maguk a pedagógusok. íme a ta­nulságok. A csurgói pedagógusoktól a közel­múltban lakáéhelyzetükröl érdeklődött a városi jogú nagyközségi tanács művelő­dési osztálya. A kérdőívet 217 pedagó­gus kapta meg és százötvenen válaszol­tak rá. A válaszok tanulságait a közel­múltban összegezte a tanács végrehajtó bizottsága. Felföldi Károlyné osztályvezető szerint a pedagógusok csöppet sem elégedet­tek a szolgálati lakások minőségével. A régieket kritikán aluliaknak tartják, mert penészesek, beáznak, nedvesek. Van olyan bérlemény, amelynek annyire rossz az állaga, hogy a benne élő peda­gógus egészsége károsodott. A csurgói iskolák vezetőinek majd mindegyike tu­dott hasonló példákat mondani. Vancsu- ra Józsefnek, a városi jogú nagyközségi pártbizottság titkárának tapasztalata is az, hogy gondok vannak a szolgálati la­kásokkal. Tóka Ferenc, az egyes számú iskola igazgatója úgy fogalmazott, hogy a lakás kulcskérdés. Erről szólt Laczó János, a gimnázium igazgatója is.- Elfogadható körülmények nélkül nem lehet jó oktató-nevelő munkáról beszélni. Pedagógusaink megterhelése 150 százalékos. Újabb pedagógusokra lenne szükségünk. Az volna ideális, ha olyan pályakezdőket tudnánk megnyer­ni, akik érzelmileg kötődnek Csurgóhoz. Szükség lenne községi ösztöndíjra, hogy anyagi kötődésük is legyen a pedagógus pályára készülő fiataloknak. Gál Endre tanácselnök összegezve megállapította, hogy minden település­nek foglalkoznia kell a legfiatalabb gene­ráció nevelésével. Hogy milyen nevelő­gárda dolgozik, azt több külső körülmény is befolyásolja, de sok helyi sajátossá­gon lehet változtatni. Dunántúlt napló Naprakész információk a vállalati munkaerő igényeiről, többek között ezt is tudja nyújtani a közelmúltban megalakult Munkaügyi Szolgáltató Iroda. Állást kí­nálnak a munkát keresőknek - írja a Napló munkatársa, Óvári Zsuzsanna cik­kében. Pécsett 1983-ban alakult meg a Mun­kaügyi Szolgáltató Iroda. Tapasztalatai alapján hozták létre 1985. májusában Baranya megye további négy városában - Mohácson, Komlón, Siklóson és Szi­getváron - a munkaközvetítés új intéz­ményét. Alapvető szolgáltatásaik közé tartozik a vállalatok munkaerőigényeinek felmé­rése. A vállalatok a negyedévek végén jelzik, milyen munkakörbe és milyen bér­alappal kívánnak felvenni dolgozókat. De az irodának negyedév közben jelentkező munkaerőigényekről is naprakész info- mációkkal kell rendelkeznie. Ezt szogál­ják a rendszeres munkahely-feltáró láto­gatások. 1986. szeptemberétől él az a rendel­kezés, amely szerint ha egy vállalat lét­számleépítése a tíz főt meghaladja, ezt három hónappal előbb jeleznie kell az irodának. Itt munkalehetőséget ajánla­nak a dolgozóknak. Ha ez nem megfelelő vagy nincs szabad munkahely, akkor a felmondási időt hat hónappal meghosz- szabbitják. Miután fél év is eredményte­lenül telt el, akkor elhelyezkedési támo­gatásban részesítik a dolgozót. Ennek összege az első három hónapban a nettó átlagkereset 75 százaléka, további há­rom hónapon keresztül pedig 60 száza­léka. Természetesen a munkát kereső­nek havonta egy alkalommal jelentkeznie kell az irodánál, de ennél rövidebb időt is meghatározhatnak. Aki ezt elmulasztja, az elesik a kedvezményektől. Az iroda más szolgáltatást is nyújt. Pél­dául idősek, betegek kérhetnek gondo­zást, ellátást. Alkalmi munkavállalásra is lehetőség van, ezt elsősorban építkezők, gazdálko­dók és most ősszel a szüretelők veszik igénybe. FEJÉR MEGYEI HÍRLAP A lap harmadik oldalán találkoztam Gabnai Gábor gazdaságpolitikai írásai­val, mely a csákvári állami gazdaság vi­lágbanki hitelakciójának eddigi tapasz­talatairól, sikereiről ír a következőkép­pen. A Csákvári Állami Gazdaságban csak az idén 118 millió forintot fordítanak fejlesztésre, beruházásra. Szerepel eb­ben a többi között egy nagy horderejű sertéstelepi rekonstrukció, a folyékony műtrágyát gyártó üzem termelésének megindítása, a faüzem korszerűsítése új gatter üzembe helyezésével, kocsimosó létesítése, hogy csak a legjelentősebbe­ket említsük. Meg merem kockáztani a becslést, mely szerint nem biztos, hogy a megye többi állami gazdaságában összesen volt-e hasonló mérvű fejlesztés egy év alatt. Négy éve, 1982-ben, a mezőgazda­sági üzemek közt elsőként vette igénybe a csákvári gazdaság a világbanki hitelt, mely az intenzív gabonatermelési prog­ram keretében adott lehetőséget új gé­pek, eszközök vásárlására.- Az első lépcsőben 38 millió forint ér­tékű új gépet - elsősorban traktrot, ekét, kombájnt, vetőgépet vásároltunk - kezik vissza dr. Láng Zoltánné sági igazgatóhelyettes. - Azonnal átlát­tuk az akció előnyeit, nevezetesen, hogy csak 25 százalék arányú saját anyagi erő szükségeltetik, 6 év a lejárata a hiteti 14 százalékos kamatra, s hogy biztosít­ható az alkatrészellátás is, mivel a gép értékének a harminc százalékát for­góeszköz-hitelként kezelik. Mi azonban sajátos helyzetben voltunk, nem akar­tunk kamatot fizetni, így a kötelező százaléknál jóval több pénzt tettünk le „asztalra” s a hátralékot is nagyon gyor san megfizettük. Volt is csodálkozás pénzügyi berke ben, de mi jól tudtuk, hogy mit és m csinálunk. Mint köztudott, a világbanki hitel felvé­teléhez a Magyar Nemzeti Bank gozta a feltételrendszert, melynek szempontjai a nettó devizaköltség megtérülési gyorsaság, és a saját anyai erő nagysága. A Világbank ugyanakkor bármikor el­lenőrizheti a pénz felhasználását jogot formál arra, hogy az illetőgazda üzemi adataiba belenézhessen. Ilyen feltételek mellett vállakoztak és pályáztak a csákváriak továbbra is, ösz- szesen majdnem 90 millió forint értékben kértek és kaptak eszközöket.- A megtérülési idő a tervezett többlet- termelésből kalkulálva nálunk 2,5-3,3 év, s ez elég jó mutató ahhoz, hogy a to­vábbiakban is sikerrel pályázhassunk - mondta az igazgatóhelyettes.

Next

/
Thumbnails
Contents