Tolna Megyei Népújság, 1986. október (36. évfolyam, 231-257. szám)
1986-10-20 / 247. szám
/ 4 NÉPÚJSÁG 1986. október 20. ÖN KÉRDEZ Levélcímünk: 7101 Szekszárd, Postafiók: 71 Csökkenteni fogják-e a zajt? Ilosvay István szekszárdi olvasónk leveléből idézünk: „Szemben lakunk lakótársaimmal a Dózsa Sörözővel, az épület végében éjjel-nappal zakatol egy hűtőgéprendszer olyan zajosan, hogy éjjel szinte őrjítően hat, mintha egy dízelmotor zakatolna az ablakunk alatt, különösen akkor, ha arról fúj a szellő. Normális alvás, vagy pihenésről azóta szó sincs a környéken lakóknak. Különösen, ha hozzá vesszük még azokat a napokat, amikor éjfél vagy éjfél utánig a zene is szól, vagy mulatnak, nótáznak a vendégek. Ez a hangzavar egyenesen elviselhetetlen. 1986. június 11-én levélben kértük a városi tanács műszaki osztály intézkedését, több lakótársunk aláírásával. Eddig mindössze annyi történt, hogy a gépcsoportot körbekerítették valamivel szakszerűtlenül, mert a zaj maradt a régi hangerőben. Lassan elmúlta nyár, és ebben az időben még zárt ablakok mellett sem tudtunk nyugodtan aludni, pihenni, mert ez az őrjítő zakatolás még a zárt ablakon is áthatol. Tudtommal a környezetvédelmi törvény előírja „minden embernek joga van emberi körülmények között élni” és ebbe ez is beletartozik. Miért nem lehet telepítéskor a gép körül a hangszigetelést szakszerűen végrehajtani, hisz nyilvánvaló volt, hogy az emberek nyugalmát zavarni fogja?” A Szekszárdi Városi Tanács elnöke, Kovács János válaszolt a levélre:- Ez év nyarán - a beadványuk következményeként - az igazgatási osztályunk kötelezte a sörözőt, hogy a kifogásolt hűtőgéprendszert állíttassa gumiabroncsokra és valamilyen alkalmas megoldással - a gépek bekerítésével, lefedésével - csökkentse a zajt. A kifogásolt hütőgépcsoportot légmentesen - zajmentesen - lezárni nem lehet, mivel- az azt működtető villanymotorok léghűtésűek, igy az üzemelésük - sajnos - továbbra is zajjal jár.- Sajnos, a városközpontban lakók nyugalmát sok helyütt ilyen jellegű és más, például a közlekedésből eredő zajok zavarják, amelyek kizárására, vagy csökkentésére a műszaki lehetőségekre és a város többi lakója érdekeire tekintettel kevés lehetőségünk van. A kérelmükre visszatérve: a környéken lakók éjszakai nyugalmát véd- tük azzal az intézkedésünkkel is, hogy a söröző záróráját a korábbi 23 óra helyett 22 órában határoztuk meg. Miért nem lehetett a gallyazással várni? Egy szekszárdi olvasónk elmondta, hogy a József Attila utcában a DÉDÁSZ a diófákat gallyazta. Ök - a lakók - elismerik, hogy erre szükség volt, csak arra lennének kíváncsiak, hogy nem lehetett legalább két hetet várni ezzel a munkával, ugyanis addigra a diófák termése is beérett volna. Az utca világítása is igencsak gyér, s talán ezzel a munkával egyidejűleg a villanyégőket is ki lehetett volna cserélni. A Dél-dunántúli Áramszolgáltató Vállalat Üzemigazgatóságának igazgatója, Schmidt János válaszolt:- Szívesen fogadtuk a bejelentést az utcában történt gallyazással kapcsolatban, tekintettel, hogy a közelmúltban új rendelet lépett hatályba. Sajnos, sokan nem ismerik eléggé a 11/1984. számú ipari miniszteri rendeletet, amely előírja, hogy a fák, bokrok ágait a tulajdonos - kezelő - köteles rendszeresen eltávolítani, ha azok a szabadvezeték biztonsági övezet határát elérik. A rendelet megsértői ellen szabálysértési eljárás kezdeményezhető, melynek értelmében 5 ezer forintig terjedő pénzbüntetéssel sújtható.- Kérdésére válaszolva közöljük, hogy a szekszárdi kirendeltségünk felszólítására a Szekszárdi Városi Tanács GAMESZ, illetve a Városgazdálkodási Vállalat elvégezte a szükséges gallyazásokat. A munkához vállalatunk biztosította a kosaras gépjárművet. Szek- szárdon a József utcában többek között nagyfeszültségű vezeték halad, melynek feszültsége 22.000 volt. Az utcában lévő fák üzemzavarokat okoztak, azonnali gallyazásuk volt szükséges. Az utcát ellátó vezeték több ipari üzemet is ellát, mely biztonságos üzemeléshez fontos népgazdasági érdek fűződik.- Ezenkívül szeretnénk felhívni a figyelmet arra, hogy az említett vezetéket 2,5 méternél jobban megközelíteni nem szabad, a halálos áramütés veszélye miatt, így azok a diók, amelyek ennél közelebb voltak - emberélettel összevetve nem vesztek kárba.- Közvilágítással kapcsolatos panaszára kirendeltségünk felé intézkedtünk. Mikor lesz állandó iskolafogászat? Szülők aláírásával kapott szerkesztőségünk levelet, melyben azt írták: „Több szülő nevében kérdeznénk, hogy mi újság az iskolafogászattal? Ugyanis tavaly örültünk, hogy végre állandó fogászati rendelés fog üzemelni. A gyerekek is szívesen jártak az orvoshoz, csak jókat meséltek a doktor néniről. A nyáron kilyukadt rossz fogakat most szerettük volna megmutatni, de iskolafogászat újra nincs. Többen tapasztaltuk, hogy a gyermekek a felnőtt fogorvosi rendelőben nem kedvelt „vendégek”. Kérdezzük: mikor lesz végre újra, állandó iskolafogászat. A Szekszárdi Városi Tanács elnökének, Kovács János válasza:- Ez év október 1 -tői a ll-es és az V- ös számú általános iskolákban főállásban iskolafogász fogorvosok dolgoznak. Reméljük, hogy az előzőekben tapasztalt nehézségek ezzel megoldódnak. Telefonszámunk: 16-211 Ml VÁLASZOLUNK A polgári védelem feladatai az ipari katasztrófák megelőzésében Az ipari katasztrófák a külső természeti tényezők, többek között az elemi csapások, természeti katasztrófák, az épületek tervezési - kivitelezési hibái, az üzemeltetési előírások és a technológiai folyamatok megsértése következményeként keletkezhetnek. Például a lakóépületek üzemeltetésének elemzése azt mutatta, hogy békeidőszakban a legnagyobb mérvű tönkremenetelt a következők okozzák: a kutatások gyenge minősége és tervezési hibák 7,5 százalék; az építési munkák rossz minőségi kivitelezése 15 százalék; az üzemeltetési előírások megsértése 64 százalék; egyéb okok 3,5 százalék arányban. Föld alatt végzett munkánál (mélyművelésű bányák, ércbányák, alagutak, metrók, gyűjtőcsatornák) az üzemeltetési előírások és a technológiai folyamatok megsértésével kapcsolatban számos országban többször is előfordultak gáz- (metán) és szénporrobbanások, bánya- füzek, hirtelen szén- és gázkitörések, áradások, vízbetörés, az iszap és az iszapos altalaj betörése, a boltozat beszakadása, az épületek beomlása, továbbá villamos áramütés, keszonbetegség. A legtöbb áldozat a gázrobbanás és a szénpor robbanása esetén tapasztalható. Az áldozatok számát tekintve a bányatüzek a második helyen állnak. A nagyobb üzemi katasztrófákhoz - melyek következményeinek elhárításába bevonják a polgári védelmi mentöoszta- gokat - tartoznak az ipari objektumon, építési területen, valamint a vasúti, légi, közúti csővezetékes és vízi közlekedésben bekövetkezett katasztrófák és balesetek, melyek következtében tűz keletkezett, leomlottak a lakó- és középületek, a légkör elgázosodásának, a folyók és egyéb vízmedencék erős hatású mérgező anyagokkal való szennyezésének veszélye állt fenn, kőolajtermékek és agresszív (mérgező) folyadékok folytak ki a föld és víz felületére, és egyéb olyan következményekkel kell ott számolni, melyek fenyegették a lakosságot és a környezetet. A népgazdasági objektumokon leggyakoribb ipari katasztrófa, melyeket az épületek, létesítmények, termelő berendezések, anyagi értékek és az emberek pusztulása kísér, a következők: a robbanások, tüzek, áradások, a létesítmények deformációja, leomlás, az energiarendszerek és a közművek tönkremenetele, káros anyagok elfolyása, és a környzezet szennyezése. Ezek leginkább egymást kölcsönösen kiegészítő és erősítő kombinált tényezőként jelennek meg. A nagyobb ipari katasztrófák megakadályozására állandó komplex szervezési és műszaki intézkedéseket kell tenni, melyek körét a megfelelő munkavédelmi és biztonságtechniaki rendelkezésekkel, valamint az energetikai berendezések, emelő-szállitó berendezések, nyomástartó edények, erős hatású mérgező anyagokkal teli tartályok és technológiai vonalak üzemeltetési előírásaival határoznak meg. Jó előre ki kell dolgozni a lehetséges balesetek és katasztrófák felszámolásának tervét. A munkásoknak és alkalmazottaknak fel kell készülniük az üzemzavari helyzetben végzendő munkára. Ezen kívül erő- és eszköztartalékot kell képezni a mentési és a helyreállítási munkák végrehajtására. Az ipari katasztrófáknál a mentési és az üzemzavar-elhárítási munkákat haladéktalanul meg kell kezdeni. A legfontosabb, hogy a katasztrófa ne terjedjen tovább, ne öltsön nagyobb méreteket, és minél több emberi életet kell megmenteni! Amint azonban az üzemi katasztrófák felszámolása során szerzett tapasztalatok mutatták, ez nem könnyű, és nem is mindig sikerül. Gyakori, hogy a katasztrófa helyszínére a város vagy a település minden irányából tódul a nép, az üzem jóformán megközelíthetetlenné válik, és ezért csökken a mentők mozgási sebessége. Néha hosszú időn át nem tudnak bejutni az eset színhelyére, így a katasztrófa még nagyobb méreteket ölt. Ilyen feltételek között különösen fontos a közrend betartása, az emberek visszatartása, az objektumhoz vezető utak és átjárók szabadon tartása a mentés számára. Összefoglalásul elmondhatjuk, hogy az elmúlt évtizedben a környezetvédel- nem túlmenően a világ számos országában tudományos megalapozottsággal kezdtek foglalkozni azzal: ne csak a különböző katasztrófák következményeinek hatékony felszámolására tegyenek komplex intézkedéseket, hanem a nép- gazdasági objektumok állóképességének fokozására is a természeti csapások és ipari katasztrófák idején. A magyar polgári védelem szervezetei is rendelkeznek olyan tervrendszerrel, amely az állampolgárok védelme érdekében biztosítékot nyújt az ipari katasztrófák megelőzésére, és a várható következmények csökkentésére. DR. TECHN. KOVÁCS SÁNDOR mérnök ezredes a hadtudomány kandidátusa A belkereskedelemről szóló törvényt módosítja az 1986. évi 18. számú, a magánkereskedelemről szóló korábbi jogszabályt az 1986. évi 19. számú törvényerejű rendelet. Az előbbi széles körűen határozza meg a belkereskedelem alapvető feladatait, ide sorolja a korszerű fogyasztás feltételeinek kialakítását, az életkörülmények javítását és a szocialista életmód fejlesztéséhez történő hozzájárulást is. Kimondja a jogszabály, az üzletek csak az üzlekörükhöz tartozó árukat hozhatnak forgalomba, szeszes italok csak külön engedély alapján árusíthatók, s hogy tilos - többek között - minden olyan reklám, amely túlzó, megtévesztésre alkalmas, nem kellő mennyiségben rendelkezésre álló árut reklámoz. Tilos a szeszes italok és dohányipari termékek fogyasztására ösztönző reklám is. A magánkereskedelemről szóló és a korábbi jogszabályt módosító törvényerejű rendelet a korábbinál szélesebb körben határozza meg azokat az eseteket, amikor a tanácsi szakigazgatási szerv köteles visszavonni a magánkereskedői igazolványt, s amikor azt visz- szavonhatja, kimondja, hogy a magánkereskedői igazolvány visszavonását a KISOSZ is kezdeményezheti. Mindkét említett jogszabály 1986. október 1 -én hatályba lépett, és a Magyar Közlöny idei 40. számában olvasható. A rendőrhatósági közúti közlekedési igazgatásról szóló jogszabályt módosítja a belügyminiszter 3/1986. (IX- 24.) BM számú rendelete megszabva azt, hogy a rendőrhatóság milyen körülmények fennállása esetén vonja vissza a vezetői engedélyt minden továbbiak nélkül, és melyek azok az esetek, amikor azt csupán visszavonhatja. Csupán példálózva említjük meg, hogy a vezetői engedély visszavonható ittas vezetés, a közúti közlekedés rendjének megzavarása, az előzés szabályainak durva megszegése, a fényszóró tompítására vonatkozó kötelesség elmulasztása, a sebességkorlátozás jelentős túllépése, tilos jelzés figyelmen kívül hagyása és több más szabálysértés elkövetés miatt is. A területi szociális gondozásról szól az egészségügyi miniszter 10/1986. (IX. 24.) EüM számú rendelete, amely szerint területi szociális gondozásban azokat kell részesíteni, akik számára ez életkoruk, egészségi állapotuk vagy valamilyen fogyatékosságuk miatt szükséges. Ajog- szábály megjelöli a területi szociális gondozás feladatát, annak formáit, ezek a formák pedig: a) idősek klubja, b) szállást biztosító idősek klubja, c) szociális étkeztetés, d) házi gondozószolgálat. Kimondja a jogszabály, hogy a gondozásba vétel az arra rászoruló kérelmére történik, de a gondozásba vételt állami, társadalmi szervek is javasolhatják, természetesen ilyen esetekben is szükséges az érintett személy hozzájárulása. Egyébként a javaslat alapján - ha a jogszabályban irt feltételek fennállnak - a gondozást biztosítani kell. Rendelkezik a jogszabály a fizetendő térítési díjról is, amelynek havi összegét a gondozott jövedelmi viszonyai alapulvételével és természetesen az igénybevett szolgáltatásokra figyelemmel a gondozási központ (idősek klubja) vezetője havonta utólag állapítja meg a jogszabály mellékletében írtak alapján. A rendelet - amely úgy véljük, szélesebb körben az öregek és fogyatékosok érdeklődésére tarthat számot - 1986. évi november hó 1. napján lép hatályba. Dr. DEÁK KONRÁD Már nem kísérlet a kölesdi kísérlet A bajai József Attila művelődési központban ezekben a napokban kezdték meg a képzőművészet iránt érdeklődő általános iskolások képzését - több szakon. Az oktatás és gyakorlati foglalkozások technikai lebonyolítását legjobban a zeneiskolai tanításhoz lehet hasonlítani, azaz a gyerekek délelőtt iskolájukban tanulnak, délután pedig meghatározott óraszámban rajzolnak, festenek, ötvösmunkát sajátítanak el a művelődési házban - természetesen meghatározott óraszámban, s majd az év végén vizsgát tesznek a választott tárgyakból. Mindebből következik, hogy nem véletlen: a Baján és a város környékén élő népművelők nem régen Kölesdre látogattak, mégpedig a tapasztalatszerzés céljával. Látni akarták, hogy a kétezer lakót számláló község Látás birgádja miként irányítja immár tíz esztendeje a kis település közművelődését, hogyan nevelik a felnövekvő nemzedéket szépen látó, a szépre reagáló, a művészetet szerető, az ízlésesen öltözködő, a hangulatos környezetben élő felnőttekké. S most ahelyett, hogy szólnék a kölesdi látás- és ízlésnevelési kísérletről - amit hiszek, hogy olvasóink már jól ismernek - elmondom, hogy e kísérlet az eltelt tíz esztendő után már nem kísérlet, hanem az óvodai és iskolai tantervet jól kigészítö nevelési módszer lett. Minderről Baranyai László, a művelődési ház igazgatója részletesen szólt a bajai népművelőknek és pedagógusoknak, majd az óvodába kísérte a lelkes érdeklődőket, hogy a vizuális nevelésről a gyakorlatban is tapasztalatot szerezhessenek. A középső csoportos gyerekek nem is tulajdonítottak különösebb jelentőséget, hogy a teremben rajtuk kívül sok idegen felnőtt is üldögél a parányi székeken, hogy a vendégek videóra veszik minden mozdulatukat, hogy kattan a fényképezőgép... Hanem óvónőjük Mizsákné Horváth Mária szavai nyomán határozottan válogatták a sötét és világos színű gyű mölcsöket egyik tálból a másikba, r: a színek szerint csoportosított viráj egyik vázából a másikba. Majd kis aszta Iáikhoz ülve a parányi papírvirágok ren dezésébe fogtak. S aki kész volt a műi kával, adhatott a vendégeknek egy szál; a fogpiszkáló szárú virágocskából. lg zán megörültem, amikor Kiss István lila virággal ajándékozott meg, amit mári ruhám csipkebetétjébe tűztem, s i< megdicsértem a kisfiút:- Köszönöm szépen. Látod, hogy m lyen jól illik a ruhám színéhez a virágod- Hát azért... - volt a mosolygós és Istvánka máris a sorakozó csapat zőtt keresett magának helyet. S az - aki maga is általános iskolás korában csatlakozott a Látás brigádhoz - látható büszkeséggel irányította kifelé egy kis udvari játékra a gyerekeket. A gyerekeket, akik igy „nyilatkoztak”:- Rövid volt a foglalkozás... Mikor jöhetünk vissza? S tulajdonképpen a bajai vendégek is így nyilatkoztak a kölesdi programról de mint mondták, remélik, hogy ők is hamarosan visszahívhatják a kölesdieket szépet látni, viszonttapasztalni. V. HORVÁTH - CZAKÓ „Vajon ezt a kettőt melyik tálba kell tenni?”
