Tolna Megyei Népújság, 1986. október (36. évfolyam, 231-257. szám)
1986-10-18 / 246. szám
141ÂÉPÜJSÀG 1986. október 18. A Polgári Védelem feladatai az ipari katasztrófák megelőzésében A tudomány és a technika rohamos fejlődése két ellentétes irányú következményhez vezet. Egyrészről hallatlanul fejlődtek az elemi csapások, természeti és ipari katasztrófák következményei elhárításának, e csapások prognosztizálásának, és megakadályozásának eszközei, módjai. Másrészről ugyanakkor az egyes energetikai komplexumok hatalmas méretű energiakoncentrációja,, a nagyobb mozgási sebességek, és számos egyéb körülmény miatt hallatlanul megnövekedtek az elemi csapások, természeti és ipari katasztrófák lehetséges méretei. Az ember ma még nem tudja teljesen megfékezni a természeti erőket sem, ezért ezek óriási károkat okoznak bolygónk lakosságának. Egyes esetekben maga az emberi tevékenység a katasztrófák keletkezésének okozója. Például az erdőkön, mezőkön keletkezett tüzek oka gyakran az, hogy a lakosság megszegi a tűzbiztonsági előírásokat, nem kellően átgondolva végzik az erdőirtást, a teryezési hibák földcsuszamlásokat, hegyomlásokat, és a létesítmények ösz- szeomlását okozzák, a káros ipari hulladékoknak a légkörbe való korlátlan kibocsátása pedig veszélyezteti az ökológiai egyensúlyt. Az elemi csapások és természeti katasztrófák pusztító ereje óriási, de nem határtalan, és a prognosztizálásukra, megakadályozásukra irányuló megfelelő intézkedésekkel, kellő időben tett óvintézkedésekkel, az ellenük vívott határozott tevékenységgel elvileg teljes mértékben lehetséges az ilyen csapások elkerülése, vagy hatásuknak a minimumra csökkentése. Hatalmas népgazdasági jelentősége van az elemi csapások, és természeti, ipari katasztrófák következményei kellő időben történő felszámolásának, mely számos szervezési és mérnöki intézkedést foglal magába: a prognosztizálást, a lehetőség szerinti megelőzést, a lokalizálást, a műszaki mentési és üzemzavarelhárítási munkálatokat, beleértve a ru- haneműek, élelmiszerek szállítását, a csapás sújtotta lakosság számára az ideiglenes, és az orvosi segítségnyújtás biztosítását. A felsorolt üzemzavar-elhárító és mentési munkálatok csupán a kezdetét jelentik azoknak a széles körű intézkedéseknek, amelyeket a polgári védelmi szervek foganatosítanak a csapás végső felszámolása céljából. A műszaki mentési, és az üzemzavar elhárító helyreállítási munkák befejezése után megszervezik a rombolt, lakott települések és különböző népgazdasági objektumok helyreállítására irányuló munkákat. Az elemi csapások és az ipari katasztrófák nem ismerik az országhatárokat. A gyakran több szomszédos országot érintő elemi csapások, és ipari katasztrófák elleni küzdelem tapasztalatai azt mutatták, hogy sürgető szükség van nemzetközi együttműködésre, és sokoldalú segítségnyújtásra a csapások következményeinek felszámolásánál. Rendkívüli jelentőséget kapott a kölcsönös információcsere, a prognózisok időbeni közlése is. Az elemi csapások, természeti és ipari katasztrófák típusai és okai A katasztrófaszituációk, melyeket épületek, létesítmények és közművek, ipari objektumok (üzemek) összeomlása, emberek, berendezések és anyagi értékek pusztulása kísér, nemcsak háborúban alakulnak ki, hanem békeidőben is, az ipari katasztrófák és a környezetszeny- nyezés, valamint a természeti kataklizmák, vagy elemi csapások következtében. Mint ismeretes, a népgazdaság bármilyen objektumára, beleértve épületek, létesítmények, technológiai, energetikai és közlekedési rendszerek komplexumát, az elemi csapásokon és természeti, emberi és termelési tényezők is. Ennek figyelmen kívül hagyása és lebecsülése, valamint a szükséges óvintézkedések hiánya katasztrófához vezethet. Katasztrófák, melyeken a továbbiakban a jelentősebb üzemi katasztrófákat, elemi csapásokat értjük, a következők miatt jönnek létre: Természeti kataklizmák kozta elemi csapások: földrengés, hurrikán, hegyomlás, árvíz, erdőtűz, hófúvás. Elemi csapásnak számítanak járványok, járványos állatmegbetegedések és az erdei, mezőgazdasági kártevők tömeges elszaporodása, sáska, szibériai selyemlepke, amerikai szövőlepke, burgonyabogár invázió. A szerkezetek és létesítmények anyagainak elöregedéséhez vagy korróziójához, és fizikai mutatóinak rosszabbodásához vezető külső természeti tényezők hatása: a talajban kóbor áramok hatása, a fa elkorhadása, rovarkár, gombásodás következtében is bekövetkezhet katasztrófa. Az okok következő csoportja az épületektervezési-kivitelezési. hibái: statikai és tervezési hibák, rossz mminő- ségű kivitelezés, gyenge minőségű építőanyagok és szerkezetek, a biztonság- technikai előírások megszegése az építési és a javítási munkák során. Az ipari termelés technológiai folyamatainak hatása a létesítmények anyagára: a megengedettet meghaladó terhelés, magas hőmérséklet, vibráció, az oxidáló anyagok, gőz, gáz- és folyékony agresszív közegek hatása, az ásványi olajok, emulziók és diszperziók hatása is előidézhet üzemi katasztrófát. Oka lehet még a létesítmények üzemeltetési előírásainak és a termelés technológiai folyamatainak megszegése: ezek okozzák az erőművek, kazánok, a vegyi anyagok robbanását, a liszt berobbanását a malmokban, a szénpor és a metán robbanását a bányákban, a por robbanását a gabonaelevátorokban, a cukorpor robbanását a cukorgyárakban, a fűrészpor robbanását a fafeldolgozó üzemekben. A nagyobb elemi csapások és ipari természetű katasztrófák gyakran puszti- tóbb hatásúak, mint a háborúk. Az ekkor keletkező energia sokszorosan meghaladhatja a több megatonnás nukleáris robbantások energiáját. A katasztrófák következményeinek felszámolása magában foglalja mindazokat a sürgős intézkedéseket, melyeket a csapás sújtotta lakosság megsegítése céljából foganatosítania kell. A katasztrófák következményei elhárításának feladatai nem korlátozódnak csupán az okozott kár felszámolását célzó passzív intézkedésekre, hanem magukban foglalják az ellenük való aktív küzdelmet is: keletkezésük előrejelzését, a csapások megakadályozását, megelőzését, elhárítását, az üzemzavarok lokalizálását, illetve felszámolását a megjelenés kezdetén erdőtüzek oltása, küzdelem az árvíz ellen, a töltéseken a gátszakadás megakadályozása, árvízveszélynél további védőgátak létesítése. A katasztrófa következményeinek megelőzése, felszámolásának szervezési és műszaki intézkedéseit hat csoportba soroljuk: I. csoport: a katasztrófák előrejelzése, beleértve a naptevékenység törvényszerű ciklikusságának számított statisztikai adatait, a kozmikus, a meteorológiai, a földrengésjelző, vulkanológiai, biológiai és egyéb prognózisokat. II. csoport: küzdelem az elemi csapások és az üzemi balesetek ellen, beleértve a lakosság riasztását, értesítését és tájékoztatását a csapások közeledtéröl: a csapások elhárítását, lokalizálását, és a további rombolás és veszteség korláto- / zását. III. csoport: a mentő és halaszthatatlan üzemzavar-elhárítási munkák az elemi csapások körzeteiben és az üzemi katasztrófák gócaiban. Azaz műszaki felderítés, a rombolás mértékének és terjedelmének, a pusztulási zónák méretének, a tűzvész, az áradás, a fertőzés sebességének és terjedési irányának meghatározása. Azoknak az objektumoknak (üzemeknek) és lakott településeknek a megállapítása, melyeket közvetlen veszély fenyeget. A károk elhárításának és a felszámolásakor szükséges erők és eszközök meghatározása: az emberek, állatok és az anyagi értékek mentése az áradás, a fertőzés, a tűzvész körzetéből, az égő és félig lerombolt, beomlott épületek, és a védőlétesítmények alól, elsősegélynyújtás a sérüteknek. A mentési munkálatokat biztosító, és a későbbiekben a helyreállítási munkákat elősegítő üzemzavar-elháritó helyreállítási munkák: a városok és az egyéb lakott települések élettevékenységének helyreállítása. Az elemi csapás természeti katasztrófa körzetében a közrend biztosítására rendfenntartó szolgálat szervezése, az anyagi értékek védelme. A halottak felkutatása, azonosítása és eltemetése. IV. csoport: anyagi és egyéb segítség nyújtása a csapás sújtotta körzetek lakosságának. V. csoport: ideiglenes, majd végleges helyreállítás, gyakran a lakott települések, ipari üzemek és egyéb népgazdasági objektumok rekonstrukciójával, a szétrombolt és sérült lakóépületek és középületek, létesítmények, vízforrások, közmüvek és energetikai hálózatok, hírközlési és szállítási kapcsolatok, többek között a vasutak, az autóutak, a hidak, a repülőterek és kikötők, a csővezetékek, a hidrotechnikai létesítmények, a mező- és erdőgazdasági területek helyreállítása. A történelmi, régészeti és építészeti műemlékek helyreállítása, konzerválása, a teljesen elpusztult épületek és létesítmények szanálása, majd helyettük újak építése. VI. csoport: a népgazdasági objektumok (üzemek) működése stabilitásának és a létesítmények megbízhatóságának fokozását célzó műszaki intézkedések, az elemi csapások és a természeti, ipari katasztrófák pusztító hatása ismételt bekövetkezésének esetére, megelőző munkák a további pusztítás megakadályozása, az emberek, az anyagi értékek és a műkincsek mentése érdekében. Az elemi csapások természeti, ipari katasztrófák következményeinek felszámolása alkalmával a III. és az V. csoportba tartozó intézkedések a legbonyolultabbak és a legmunkaigényesebbek. Rendkívüli helyzetben, sürgős esetekbe és, ha a sérült objektumnál (üzemnél) korlátozottak a helyi erőforrások, az elemi csapások, természeti és ipari katasztrófák következményeinek felszámolását célzó intézkedéseket meghatározott sorrendben kell végrehajtani, és ez több polgári védelmi szervezet erőfeszítéseinek és eszközeinek bevonását igényli. Nagyobb ipari katasztrófák és következményeik Az ipari katasztrófa gyakori jelenség korunkban, amit az ipar viharos fejlődése, a tudományos-technikai haladás, a termelési technológia gyors innovációja, az energia óriási méretű koncentrációja, és a hallatlan nagy mozgási sebesség jellemez. A tőkés országokban, a szuperprofit utáni hajszák következtében gyakran semmibe veszik a biztonságtechnikai és munkavédelmi követelményeket. Egyetlen évben az USA iparában azüzemi balesetek következtében elpusztult és nyomorékká vált munkások száma kétszer annyi volt, mint az USA hadseregének vesztesége a Németországgal és Japánnal vívott három és fél éves háború alatt. A katasztrófák keletkezési okainak tanulmányozása arról tanúskodik, hogy külső megjelenésük igen sokrétű, lényegében véve azonban okait két fő csoportba lehet sorolni: az első csoportba - egyes tervezők és maguk az üzemek - a tervezés és kivitelezés során nem eléggé felelősségteljesen viszonyulnak a biztonságtechnikai követelményekhez, és egyes üzemvezetők legalább ilyen mértékű hanyagságot tanúsítanak a követelmények teljesítésével szemben, hiányzik a robbanásveszélyes és gyúlékony üzemrészekben az állandó ellenőrzés. Az okok második csoportját az jellemzi, hogy még nem ismerünk minden természeti jelenséget, kiderült, hogy különböző vegyi anyagok bizonyos kombinációban gyors reakcióba kezdtek, és robbanást, vagy öngyulladást okoztak. Ezekről a reakciókról nemcsak hogy semmit sem tudtak a vállalatnál, de ráadásul a legtekintélyesebb tudományos szervezetek sem alkottak róla semmilyen képet. Végül is annak ellenére, hogy nem- kívánatos a tudományos ismeretek szervezésének ilyen módja, új, korábban ismeretlen természeti jelenséget fedeztek fel. A technika felődése mindig együtt járt a katasztrófák sötét árnyékával, az embertetteiben gyakran értei olyan magaslatra, melyet az ismeretei szintjével még nem tudott befogni. A számos ok, melyekben közrejátszott a kellő műszaki ismeretek hiánya, a váratlan elemi csapások és a lelkiismeretlenül végzett munka, valamint a szervezetlenség és a kapkodás, idővel szörnyű tragédiákat von maga után. DR. TECHN. KOVÁCS SÁNDOR mérnök ezredes, a hadtudomány kandidátusa ATolna Megyei Vendéglátóipari Vállalat azonnali belépéssel felvesz a vállalat központjába szakképzett munkaügyi előadót, iskolai konyháihoz szakácsot, kézilányokat, Paksra, az Atomerőmű területén lévő konyhájához hentest és kézilányokat. Jelentkezés a vállalat központjában, Szekszárd, Bezerédj u. 2. (Munkaügyi osztály.) (362) Gyászközlemények Ezúton mondunk köszönetét mindazoknak, akik RUBÁNYI JÁNOS szeretett halottunk temetésén részt vettek, együttérzésükkel és a szeretet virágaival a családunk gyászában osztoztak. Gyászoló család , (293/0) Mély fájdalommal tudatjuk mindazokkal, akik szerették és tisztelték, hogy GADÓ JÓZSEF életének 66. évében elhunyt. Temetése 1986. október 20-án délután fél 2 órakor lesz a szekszárdi alsóvárosi temetőben. Gyászoló család (296/0) Köszönetét mondunk mindazoknak, akik felejthetetlen halottunk, MOLNÁR MIHÁLYNÉ gyászszertartásán megjelentek, mély gyászunkban velünk osztoztak. Gyászoló család (315) A SZEKSZÁRDI MEZŐGÉP VÁLLALAT AZONNALI BELÉPÉSSEL FELVESZ:- szerszámkészítőket- lakatosokat- fűtőket Bérezés megegyezés szerint. Jelentkezni a vállalat munkaügyi csoportjánál lehet. Szekszárd, Keselyűsi út 20. Telefon: 11-611/56 (361) Szekszárdi Nyugdíjazás miatt nagykereskedelmi megüresedő raktárunkba ■ t MUNKAraktárvezetőt ÉS BÉRÜGYI és ELŐADÓI raktárost felveszünk munkakörbe érettségizett, képesítéssel és gyakorlattal rendelkező női munkaerőt keres A raktárosi munkakörnél kereskedelmi végzettséggel az AGROKER VÁLLALAT rendelkezők előnyben. Jelentkezéseket Cím: a T. M. Lapkiadóba kérjük. Szekszárd, Damjanich u. 33-35. (303) (360) Figyelem! BÁV ruházati vásár! Kabátok 50,- Ft-tól, gyermekcsizmák 196,- Ft-tól. Női, férficipők nagy választékban kaphatók. BÁV ruházati bolt, Garay tér 10. * (375) Figyelem! BÁV, Szekszárd, Garay tér 10. sz. alatti felvevőhelyünkön készpénzért vagy bizományba átveszünk háztartási gépeket, rádiómagnókat, televízió- készülékeket. (374) ATolna Megyei Tanács Gyógyszertári Központja eladja fadd-dombori, Virág u. 12. sz. alatti üdülőjét. Érdeklődni munkanapokon 7.30 órától 16 óráig a 15-822-es telefonon. Ügyintéző: Molnár. (373) Figyelem! A Bizományi Áruház műszaki boltjába az alábbi cikkek érkeztek kedvező áron: kempingágyak, asztali és zsebszámológépek, videokazetták, női és férfi kvarcórák, lemezjátszók. Várjuk kedves vásárlóinkat! BÁV műszaki bolt, Szekszárd, Garay tér 16. (376) A Mecsek Füszért szekszárdi fókja felvételre keres: portást, éjjeliőrt, targoncavezetőt, árukísérőket, raktári segédmunkásokat, alacsony nyomású olajkazánfűtőt. Jelentkezés személyesen az üzemeltetési igazgatóhelyettesnél. Szekszárd, Mátyás király u. 74. (372) A TOLNA MEGYEI ÁLLAMI ÉPÍTŐIPARI VÁLLALAT felvételre keres közép- vagy felsőfokú végzettségű gép-és járműkarbantartási gyakorlattal rendelkező szakembert Jelentkezés: Tolna Megyei Állami Építőipari Vállalat Személyzeti Oktatási Osztály Szekszárd, Tartsay V. u. 10. (317)
